Tartalom:
 Bevezetés 
 Általános rendelkezések 
 Az egyesület célja 
 Az egyesület tagjai, jogaik és kötelezettségeik 
 A tagsági jogviszony keletkezése és megszünése 
 Az egyesület szervei 
 a taggyűlés 




A Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesületének Alapszabálya



Bevezetés

A Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete (a továbbiakban: egyesület) taggyűlése, figyelemmel 

- a hatékony érdekképviseleti munka megteremtése céljára,
- tekintettel Magyarország új alaptörvényére és az Országgyűlés által az egyesülési jog tekintetében végzett új törvényalkotási munkára,
- az egyesület céljai megvalósítása érdekében, tagjainak önkéntes társulása alapján, az egyesület taggyűlésének demokratikus eljárásában a következő alapszabályt alkotja.

 Vissza a tartalomhoz 


I. fejezet
Általános rendelkezések

1. Alapvető adatok

1. § (1) Az egyesület neve: Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete
(2) Az egyesület rövidített elnevezése: VGYBME
(3) Az egyesület neve angolul: Society of the Blind and Weak-sighted of Baranya
2. § (1) Az egyesület székhelye: 7623 Pécs, Móricz Zsigmond utca 8.
 (2) Az egyesület működési területe: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye.
(3) Az egyesület területi hatókörű, működési területe: dél-dunántúli régió (Baranya-, Somogy-, Tolna Megye).
3. § (1) Az Egyesület bélyegzője: téglalap alakú, Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete, 7623 Pécs, Móricz Zs. u. 8. (székhely) felirattal.
 (2) Az egyesület a pecsivakok.hu domain nevet használja weboldala eléréséhez, e-mail címeihez, továbbá más internetes elérhetőségéhez.

  Vissza a tartalomhoz 



2. Az egyesület feladata, célja

4. § (1) Az egyesület jogi személyiségű közhasznú szervezet, mely a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 61.-64. §-a, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: civiltörvény) alapján szerkesztett és az egyesület legfőbb szerve (a továbbiakban: taggyűlés) által elfogadott alapszabálya szerint működik.
(2) Az egyesület célja, hogy tagjai egyéni és közösségi érdekképviseleti tevékenységét ellássa, elősegítse tagjai érdekérvényesítését, ennek keretében
a) elősegíti az Alaptörvényben foglalt alapvető jogok érvényesülését,
b) képviseli és védelmezi a látássérültek érdekeit más szervek, így például: bíróságok, hatóságok előtt, szükség esetén segítséget nyújt a jogsérelmek orvoslásához, életviteli nehézségek leküzdéséhez, ennek alapján:
ba) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) és más jogszabályok által biztosított körben és mértékben a közigazgatási eljárásokban ügyfélként léphet fel,
bb) a Ptk., a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) és más jogszabályok által biztosított körben és mértékben a bíróságok előtt közérdekű keresetet indíthat,
bc) a közvetítői eljárásról szóló 2002. évi LV. törvény szerinti közvetítői és bírósági közvetítői eljárásban vehet részt,
bd) a jogszabályok társadalmi egyeztetéséről szóló 2010. évi CXXXI. és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvények rendelkezései szerint részt vesz a jogszabály-tervezetek társadalmi egyeztetésében, lehetőség szerint stratégiai partnerségi megállapodásokat köt,
be) a hatóságokkal, bíróságokkal és más szervekkel az adott érdekképviseleti probléma vonatkozásában konzultál az irányadó joggyakorlatról,
c) információs és tanácsadó szolgáltatást működtet a tagok érdekérvényesítése érdekében,
d) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvénynek megfelelően elősegíti a látássérültek
da) életvitelének,
db) munkavállalásának,
dc) oktatásának, tanulásának, önképzésének
dd) a látássérült gyermekek korai fejlesztésének,
de) a látássérültek segédeszköz-ellátásának,
df) a látássérültek fogyasztói jogai gyakorlásának,
dg) a látássérültek jogérvényesítésének megvalósítását,
e) a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvénynek megfelelően elősegíti a fenntartható fejlődés előmozdítását
ea) a papírmentes, elektronikus ügyintézés elterjesztésével és akadálymentesítésével,
eb) az állatvédelmi tevékenységgel, különös tekintettel a vakvezető kutyák gondozásával és védelmével, ,
ec) a látássérültek által jól használható, korszerű, energia hatékony, innovatív gépek, berendezések, műszaki megoldások kifejlesztése érdekében a gyártókkal való egyeztetésével,
ed) a környezet- és utas barát, vakbarát egyéni és tömegközlekedési rendszerek fejlesztésével kapcsolatos tevékenységei ellátásával,
f) az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése érdekében:
fa) az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénynek és a felhatalmazása alapján kiadott rendeleteknek, a személyszállításról szóló törvénynek megfelelően akadálymentesítési, egyenlő esélyű hozzáférési kérdésekben állást foglal, véleményt nyilvánít, részt vesz az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósítása céljából szükséges egyeztetéseken. Így különösen a közutak és tartozékaik, – ideértve különösen a járdákat és gyalogátkelőket -, felújítása, középületek akadálymentesítése során történő egyeztetésekben, rehabilitációs szakmérnökökkel, kivitelezőkkel történő megbeszélésekben, önkormányzati és egyéb tisztviselőkkel való konzultációkban,
fb) ellenőrzi és véleményezi a pontírású feliratokat például az akadálymentesítési megoldások, gyógyszeres dobozok, termékfeliratok, tájékoztatók feltüntetése tekintetében,
fc) ellenőrzi és véleményezi az infokommunikációs egyenlő esélyű hozzáférés érdekében teendő intézkedéseket, egyeztetéseket, konzultációkat folytat, különösen az elektronikus ügyintézés egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtése, honlapok akadálymentesítése tekintetében,
g) Elősegíti a tagok egészségének megőrzését, ennek keretében:
ga) egészség-megőrzési,
gb) betegségmegelőzési,
gc) életmód-tanácsadási,
gd) korai fejlesztési tevékenységet láthat el,
ge) a látássérültek speciális életmódjából adódó egészségkárosodásokat megelőző és kiküszöbölő gyógytestnevelés és sporttevékenységeket szervezhet
h) a köznevelésről, a nemzeti felsőoktatásról, a szakképzésről és felsőfokú szakképzésről szóló törvényekkel összhangban az oktatás keretében:
ha) támogatja a magyar Braille-írás kultúrájának fennmaradását és fejlesztését,
hb) segítséget nyújt az integráltan tanulók számára a látássérülés miatt szükséges speciális ismeretek (pontírás, gyengénlátók segédeszközeinek használata, fehérbottal való közlekedés, stb.) elsajátításában,
hc) segítséget nyújt a látássérültek habilitálásában és a később látásukat vesztettek rehabilitálásában,
hd) a felnőttképzés keretében segítséget nyújt új képzésben, új szakma elsajátításában, valamint szükség esetén az egyesület maga szervezhet képzéseket, tréningeket
he) segítséget nyújt akadálymentes (számítógépes, hangfelvételes, nagy betűmérettel nyomtatott vagy pontírású tananyagok beszerzéséhez,
i) a kultúra területén:
ia) elősegíti a látássérültek művelődését, a Pécsi Nemzeti Színházzal, a Kodály-, és a Tudás Központtal együttműködve, 
ib) segítséget nyújt számukra számítógépes, hangfelvételes, nagy betűmérettel vagy pontírásban nyomtatott kiadványok, újságok, irodalmi művek beszerzéséhez,
ic) rendezvényekkel, versenyekkel segíti a látássérültek tehetségének kibontakoztatását, elősegíti integrációjukat,
id) szabadidős programok szervezéséhez, turisztikai szolgáltatások igénybe vételéhez segítséget nyújt,
ie) ismeretterjesztő tevékenységet végez.
j) a sport területén:
ja) előmozdítja a látássérültek szabadidős sportjának gyakorlását, keresi a sportolási lehetőségek bővítésének módjait,
jb) segíti a látássérült élsportolókat,
jc) folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehet újabb és újabb sportegyesületekkel kapcsolatot teremteni és a meglévő kapcsolatokat fejleszteni,
k) a rehabilitáció keretében:
ka) elősegíti a látássérültek közlekedés-tanítását,
kb) programok szervezésével segítséget nyújt ahhoz, hogy a látássérültek a mindennapi életvitelük során minél hatékonyabban küzdjenek meg a háztartásban, vásárlás, ügyintézés során felmerülő problémákkal,
kc) pontírás-oktatást végez, vagy ehhez segítséget nyújt a felnőtt korukban látásukat vesztett személyek számára,
kd) informatikai oktatást végez, vagy ehhez segítséget nyújt a látássérültek számára,
ke) intézkedéseket tesz, javaslatokat fogalmaz meg a látássérültek munkavállalásának megkönnyítése érdekében, segítséget nyújt a munkavállaláshoz szükséges ismereteik megszerzésében vagy bővítésében,
kf) minden lehetséges módon elősegíti a látássérültek társadalmi integrációját.
l) a szociális tevékenysége keretében a szociális ellátásokról és a szociális igazgatási eljárásról szóló 1993. évi III. és a kapcsolódó törvények és egyéb jogszabályok keretei között:
la) elősegíti a családsegítő tevékenységet,
lb) segítséget nyújt az időskorú látássérültek gondozásában,
lc) tanácsadást nyújt a fogyatékossági támogatás, a rokkantsági ellátások, illetve más társadalombiztosítási és szociális ellátások igénybe vétele érdekében,
ld) az 1991. évi IV. és a kapcsolódó törvényeknek megfelelően aktívan közreműködik a látássérült álláskeresők munkához juttatásában,
le) amennyiben akkreditált foglalkoztatóvá válik elsősorban látássérülteket foglalkoztat,
lf) kutatja a látássérültek által gyakorolható új foglalkoztatási formákat,
lg) kapcsolatot tart a szociális tevékenységeket folytató hatóságokkal.
m) a fenti tevékenységek elősegítése céljából:
ma) ismeretterjesztő, érzékenyítő, szemléletformáló tevékenységet végez,
mb) információs szolgáltatást, felvilágosítást nyújt,
n) céljai elérése érdekében mindenki számára elérhető közhasznú szolgáltatásokat nyújt úgy, hogy a szolgáltatást bárki igénybe veheti függetlenül attól, hogy tag-e vagy sem, ha látássérültségét megfelelően igazolja, ennek keretében többek között:
na) segédeszközöket értékesíthet, adományoz vagy ad haszonkölcsönbe,
nb) egyéb természetbeni vagy pénzbeli támogatást nyújthat,
o) elősegíti a látássérültek szabadidős tevékenységét (heti két klub
nap, zenés rendezvények, kirándulások szervezése stb.),
p) kapcsolatot tart és együttműködik – az elsősorban a látássérültek érdekében tevékenykedő – hasonló tevékenységet végző hazai és külföldi szervezetekkel, szakemberekkel, az érintetteket e szervezetekhez, hatóságokhoz, szakemberekhez irányítja,
q) minden lehetséges eszközzel elősegíti a látássérültek esélyegyenlőségének megvalósítását.
(3) Az egyesület Missziója (küldetése): egyesületünk érdekérvényesítő, érdekképviseleti tevékenységei során, igényeken alapuló szolgáltatásokkal, érzékenyítő-, és más közösségi programokkal, képzésekkel, személyre szóló tanácsadással járul hozzá a dél-dunántúli régióban élő vak és gyengénlátó emberek életminőségének javulásához.


 Vissza a tartalomhoz 



II. fejezet
Az egyesület tagjai

3. Az egyesület tagjai, a tagok jogai és kötelezettségei

5. § (1) Az egyesület tagjai:
a) a rendes tagok,
b) a különleges jogállású tagok:
ba) a pártoló tagok,
bb) a tiszteletbeli tagok
lehetnek azzal, hogy az egyesületnek legalább tíz rendes tagja van [Ptk. 61. § (3) bek.].
(2) A tagok
a) kötelesek eleget tenni az alapszabályban foglalt rendelkezéseknek,
b) nem veszélyeztethetik az egyesület céljai megvalósulását,
c) nem állhatnak közügyektől eltiltás hatálya alatt.
6. § (1) A rendes tagok természetes személyek lehetnek.
(2) Rendes tag lehet minden olyan személy, akinek
a) állandó lakóhelye Baranya, Somogy, Tolna Megyében van, és
b) látássérültségét az alábbiak szerint igazolja:
ba) vakok személyi járadékát megállapító határozattal,
bb) a fogyatékossági támogatást megállapító határozattal, és ha abból a látássérültség ténye nem derül ki egyértelműen, az azt megalapozó orvosszakértői véleménnyel,
bc) az emelt összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozattal, és ha abból a látássérültség ténye nem derül ki egyértelműen, akkor az azt megalapozó orvosszakértői véleménnyel,
bd) ha egyik dokumentum sem áll rendelkezésre, 30 napnál nem régebbi szemész szakorvosi igazolással,
be) a 18. életévét be nem töltött rendes tag is választó és választható az életkori sajátosságainak megfelelő tisztségre
(3) A rendes tagnak a látássérültsége igazolása során meg kell felelnie a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában, 23. § (1) bekezdés a) pontjában, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében és 1. számú melléklete 1. pontjában írott követelményeknek függetlenül attól, hogy a látássérültségét milyen módon igazolja.
(4) a rendes tagok a Ptk., civiltörvény és ezen alapszabály szerint teljes körben gyakorolhatják a tagságból eredő jogokat és teljesítik a tagságból eredő kötelességeket. Ennek értelmében az (2) bekezdésben foglaltakon túl:
a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
b) választhat és választható az egyesület szerveibe.
c) köteles a taggyűlés határozatában rögzített tagdíjat évi rendszerességgel megfizetni. A rendes tag a tagdíjfizetésen túl az egyesület tartozásaiért nem felel.
(5) tisztséget csak olyan rendes tag vállalhat, aki cselekvőképes vagy korlátozottan cselekvőképes, feltéve, hogy cselekvőképességét a bíróság az adott tisztség ellátására vonatkozó ügycsoportok tekintetében nem korlátozta, illetve cselekvőképtelen ugyan, de a tisztség ellátása vagyoni kötelezettséget nem keletkeztet, különösebb megfontolást a tisztség ellátása nem igényel, feltéve, hogy a cselekvőképtelenség csak az életkor miatt áll fenn, és a rendes tag az ítélőképessége birtokában már egyértelműen meg tudja ítélni a tisztség ellátásával kapcsolatos feladatokat és cselekedeteit ennek megfelelően képes irányítani. Vezető tisztséget cselekvőképtelen rendes tag nem láthat el.
(6) Vezető tisztségviselő minden olyan rendes tag, aki a civiltörvény 2. § 9. pontja értelmében felelős személynek minősül, megfelel a Ptk. 3:22. § (1) bekezdés (4) (5) (6) bekezdés, Ectv. 39. § (1)-(2) bekezdésében foglalt feltételeknek, így vezető tisztségviselő az egyesület elnöke, elnökségi tagja, a felügyelőbizottság elnöke és tagja
6/A § A vezető tisztségviselővel ( Alapszabály 6. § (6) ) szembeni követelmények és kizáró okok
(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(2) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
(3) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
(4) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
(5) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
(6) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt
6/B § 
(1) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
(2) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója
6/C § Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával 
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével
6/D § 
(1) A Taggyűlés a vezető tisztségviselőt bármikor, indoklás nélkül visszahívhatja.
(2) A rendes tag a vezető tisztségviselő visszahívását az elnökségnél írásban kezdeményezheti, és az elnökség a véleményével együtt terjeszti az indítványt a taggyűlés elé. A visszahívási indítványról a taggyűlés a legközelebbi ülésén határoz
7. § „(1) A pártoló tagok a Ptk., civiltörvény és ezen alapszabály szerint korlátozott jogokkal rendelkeznek és kötelességeik is korlátozottak. Az egyesület szerveinek ülésén csak tanácskozási joggal vehetnek részt, az egyesület szerveibe tisztségviselőket nem választhatnak, tisztségviselőkké nem választhatók. Az egyesület rendezvényein, programjain a pártoló tagok részt vehetnek. A pártoló tagok az anyagi hozzájárulást kötelesek megfizetni ( tagdíj ), illetőleg kötelesek eleget tenni az alapszabályban foglalt rendelkezéseknek,nem veszélyeztethetik az egyesület céljai megvalósulását,  nem állhatnak közügyektől eltiltás hatálya alatt.”
(2) A pártoló tag olyan különleges jogállású tag, aki vagyoni hozzájárulást teljesít az egyesület részére. Költségvetési szerv és párt nem lehet pártoló tag.
(3) Az egyesület tiszteletbeli taggá választhatja azt a személyt, aki nem pártoló tag, de tevékenységével jelentős segítséget nyújt az egyesületnek és a dél-dunántúli régióban élő látássérülteknek. A tiszteletbeli tagok korlátozott jogokkal rendelkeznek és kötelességeik is korlátozottak. Az egyesület szerveinek ülésén csak tanácskozási joggal vehetnek részt, az egyesület szerveibe tisztségviselőket nem választhatnak, tisztségviselőkké nem választhatók. Az egyesület rendezvényein, programjain a tiszteletbeli tagok részt vehetnek. A tiszteletbeli tagnak tagdíjfizetési kötelezettsége nincs, kötelesek viszont eleget tenni az alapszabályban foglalt rendelkezéseknek, nem veszélyeztethetik az egyesület céljai megvalósulását, nem állhatnak közügyektől eltiltás hatálya alatt.

 Vissza a tartalomhoz 



4. A tagsági jogviszony keletkezése

8. § (1) Az egyesület rendes tagja lehet mindenki, aki a rendes taggá válás feltételeinek megfelel, és az egyesület elnökéhez címzett nyilatkozattal kéri az egyesület rendes tagjai közé a felvételét. A kérelmet írásban, az erre rendszeresített formanyomtatványon kell kérelmezni, mellékletként pedig be kell csatolni a tagság feltételeként szükséges igazolásokat. A kérelem aláírásával a tag elismeri, hogy az egyesület alapszabályát ismeri, és azt magára nézve kötelezőnek ismeri el. A rendes tag tagsági jogviszonya a jelen paragrafus (4) és (5) bekezdéseiben foglaltak kivételeivel a hiánytalanul beadott felvételi kérelem napján keletkezik
(2) A pártoló tag a felvételét a pártoló tagra vonatkozó egyszerűsített formanyomtatvánnyal kérelmezheti az egyesület elnökénél, aki 8 napon belül dönt a kérelem elbírálásáról, melyről írásban tájékoztatja a pártoló tagot. Ha a pártoló tag nem természetes személy, a nyomtatvány mellékleteként becsatolja a nyilvántartásba vételét igazoló dokumentumokat, pl. cégkivonatot, bírósági kivonatot. A pártoló taggá válás feltétele, hogy a pártoló tag az általa meghatározott vagyoni hozzájárulást teljesítse. A pártoló tag a formanyomtatvány kitöltésével az alapszabályt magára nézve kötelezőnek ismeri el. Amennyiben az elnök a pártoló tag felvételi kérelmét elutasítja, az erről szóló döntést követő 15 napon belül a kérelmező jogorvoslatért az elnökséghez fordulhat, amely a jogorvoslati kérelmet a soron következő ülésén megtárgyalja és arról érdemi döntést hoz. Ez utóbbi eset kivételével a pártoló tag tagsági jogviszonya az elnöki döntés kézbesítésének napján keletkezik, illetőleg amennyiben az elnök elutasító döntését a soron következő elnökségi ülés megváltoztatja, úgy a jogviszony az elnökség döntésének napján keletkezik.
 (3) A tiszteletbeli tagot az egyesület taggyűlése határozattal választja meg és veszi fel a tiszteletbeli tagok közé. A tiszteletbeli tag köteles az alapszabályban foglaltakat betartani. A tiszteletbeli tag tagsági jogviszonya a taggyűlés tagfelvételi döntésének napján keletkezik, amennyiben a tiszteletbeli tag tagfelvételének elfogadásáról nyilatkozik
(4) Az elnökség a tag felvételét megtagadja és határozattal elutasítja, ha a tag nem felel meg a taggá válás feltételeinek. Az elnökség köteles lehetővé tenni, hogy a tag az eljárásban részt vegyen és álláspontját előadja, azonban ha a tag nyilatkozatot nem terjeszt elő, az elnökség nem köteles azt beszerezni vagy bevárni, hanem a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(5) A kérelmező a határozat ellen a taggyűléshez fellebbezhet a határozat kézhez vételétől számított tizenöt napon belül. A taggyűlés a fellebbezést a rendes éves ülésén tárgyalja meg. A tagsági jogviszony csak akkor jön létre, ha a taggyűlés a megtagadó határozatot teljes egészében megváltoztatja.


5. A tagsági jogviszony megszűnése

9. § (1) A tagsági jogviszony megszűnik, ha
a) arról a tag lemond,
b) a tagot kizárják,
c) a tagot törlik.
(2) 
a) A lemondást az elnök részére a rendes tagnak írásban kell előterjeszteni, a lemondás a rendes tag és az elnök aláírásával hatályos és a rendes tag tagsági jogviszonya az elnök aláírásának napján szűnik meg, melyre az elnöknek a kézhezvételtől számított 3 munkanap áll rendelkezésére. A rendes tag ezt követően az egyesület részére vagyoni hozzájárulást nem teljesít, de az addig esedékes vagyoni hozzájárulást (pl. tagdíjat) évenkénti bontásban teljesíteni köteles. Az elnök a lemondást követő 15 napon belül a rendes taggal elszámol.
„b) A lemondást az elnök részére a pártoló tagnak írásban kell előterjeszteni, a lemondás a pártoló tag és az elnök aláírásával hatályos és a pártoló tag tagsági jogviszonya az elnök aláírásának napján szűnik meg, melyre az elnöknek a kézhezvételtől számított 3 munkanap áll rendelkezésére.
„c) A lemondást az elnök részére a tiszteletbeli tagnak írásban kell előterjeszteni, a lemondás a tiszteletbeli tag és az elnök aláírásával hatályos és a tiszteletbeli tag tagsági jogviszonya az elnök aláírásának napján szűnik meg, melyre az elnöknek a kézhezvételtől számított 3 munkanap áll rendelkezésére.”

 (3) A tagot ki kell zárni:
a)	a rendes tagot ki kell zárni, ha a vagyoni hozzájárulását nem teljesíti és az elnökség a rendes tagot határozatával kizárja. A vagyoni hozzájárulás nem fizetése miatt a rendes tagot akkor lehet kizárni, ha írásbeli felszólítás ellenére legalább egy évi tagdíjjal hátralékban van.
b)	ha az alapszabályt súlyosan megsérti és az elnökség a rendes tagot határozattal kizárja
c)	ha az elnökség határozatával megállapítja, hogy a taggá válás feltételei megszűntek
d)	a pártoló tagot az anyagi hozzájárulás nemfizetése miatt akkor lehet kizárni, ha az egyesület felé annak megfizetésével írásbeli felszólítás ellenére legalább 6 hónapos késedelembe esik, ha az alapszabályt súlyosan megsérti és az elnökség határozattal kizárja
e)	a tiszteletbeli tagot az elnökség határozatával akkor zárhatja ki, ha az alapszabályt súlyosan megsérti.
„(4) A kizárási eljárás során az elnökség köteles lehetővé tenni, hogy a rendes-, a pártoló-, és a tiszteletbeli tag az eljárásban részt vegyen és álláspontját előadhassa, azonban ha a rendes-, a pártoló-, és a tiszteletbeli tag nyilatkozatot nem terjeszt elő, az elnökség nem köteles azt beszerezni vagy bevárni, hanem a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(5) A kizáró határozat ellen a rendes-, a pártoló-, és a tiszteletbeli tag a taggyűlésnél élhet jogorvoslattal a kizáró határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, a taggyűlés azt az éves rendes taggyűlésén tárgyalja. Ebben az esetben a tagsági jogviszony a taggyűlés kizárást megerősítő határozatával szűnik meg. Amennyiben a kizárás ellen jogorvoslati kérelem 15 napon belül nem érkezik, úgy a tagsági jogviszony a következő munkanapon megszűnik.
(6) 
a)	a rendes tagot törölni kell, ha meghalt, ebben az esetben a tagsági jogviszony a törlés napján szűnik meg 
b)	a természetes személy pártoló tagot törölni kell halála esetén, illetőleg a jogi személyiséggel bíró vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetnek minősülő pártoló tagot törölni kell, ha jogutód nélkül megszűnik. A tagsági jogviszony a törlés napján szűnik meg.
a természetes személy tiszteletbeli tagot törölni kell halála esetén, illetőleg a jogi személyiséggel bíró vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetnek minősülő tiszteletbeli tagot törölni kell, ha jogutód nélkül megszűnik. A tagsági jogviszony a törlés napján szűnik meg.

10. § Bármely rendes tag, a különleges jogállású tagok viszont csak érintettségük esetén, a bíróság előtt a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül megtámadhatja az egyesület bármely szervének jogszabálysértő határozatát. A tudomásszerzésre a postai kézbesítésre és a polgári perrendtartásban a kézbesítésre vonatkozó szabályok irányadók, a határozat megtámadására a Ptk., a civiltörvény és a Pp. szabályai alkalmazandók.


 Vissza a tartalomhoz 




III. fejezet
Az egyesület szervezete

11. § (1) Az egyesület szervei:
a) a taggyűlés,
b) az elnökség,
c) a felügyelőbizottság,
d) a jelölő- és választási bizottság,
e) az egyéb eseti és állandó bizottságok,
f) a körzeti csoportok,
g) különböző, konkrét célokra létrehozott tagozatok (pl: ifjúsági- vagy sporttagozatok )

(2) Az egyesület szerveinek a működése nyilvános, de szavazati joga csak azoknak van, akiket az alapszabály erre feljogosít. Tanácskozási joggal a szervek ülésein részt vehetnek a meghívottak, a pártoló és tiszteletbeli tagok. A nyilvánosság az egyesület szervei ülésének rendjét nem zavarhatja meg. A nyilvánosság az ülésről akkor zárható ki, ha személyiségi jogok védelme érdekében a kizárás indokolt, és a személyiségi jogok védelméhez nagyobb érdek fűződik, mint a nyilvánossághoz, feltéve, hogy jogszabály másképpen nem rendelkezik. Üzleti titokra hivatkozással nem lehet kizárni a nyilvánosságot abban az esetben, ha az adott tárgykörben államháztartási alrendszerből vagy közösségi juttatásból származó pénzek felhasználása is történik.
(3) A döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. 
a) A meghívónak tartalmaznia kell
-  a jogi személy nevét és székhelyét,
-  az ülés idejének és helyszínének megjelölését,
 - az ülés napirendjét.
b) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
c) Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
(4) A tanácskozás történhet személyes jelenlét útján, írásban vagy elektronikusan úgy, hogy ez utóbbi két esetben a tanácskozók személye, jogállása kétséget kizáróan azonosítható legyen.
(5) Az írásbeli tanácskozás történhet papír alapon írásban, valamint elektronikus levélben. Az írásbeli tanácskozásról nem szükséges jegyzőkönyvet készíteni akkor, ha a levél- és e-mailváltás összefűzve értelmes egész, a jegyzőkönyvnek megfelelő iratot alkot, és megfelel a jegyzőkönyv törvényi és alapszabályi követelményeinek. Írásbeli tanácskozás esetén meg kell határozni azt a határidőt, ameddig a válaszokat a tagok megadhatják. Az írásbeli tanácskozást úgy kell vezetni, hogy a kérdések és az arra adott válaszok világosak legyenek, és a válaszokból egyértelműen derüljön ki a tag szavazata. Ha az írásbeli tanácskozás tartalma kétséges vagy nem felel meg a jegyzőkönyv követelményének, vagy más okból nem eléggé egyértelmű, arról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(6) Az elektronikus tanácskozást rögzíteni kell, és arról jegyzőkönyvet kell készíteni, majd a rögzített hang- vagy videofelvételt a tanácskozást követő 30 nap elteltével meg kell semmisíteni, kivéve, ha a határozatot megtámadták. Ez esetben a rögzített felvételt a bíróság ítéletének jogerőre emelkedését követően kell megsemmisíteni.
(7) A (4), (5) és (6) bekezdés a taggyűlésre nem alkalmazható, azon a tanácskozás kizárólag személyesen történik.
(8) A szerv üléséről a jegyzőkönyv elkészítése céljából hangfelvétel készül. A jegyzőkönyvet a szerv ülésétől számított nyolc napon belül el kell készíteni. A hangfelvétel megsemmisítésére a (6) bekezdés vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.
(9) A szerv tanácskozásáról jegyzőkönyvet kell vezetni, kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) a tanácskozás helyét,
b) idejét,
c) a tanácskozáson jelen lévőket név szerint,
d) az ülés megnyitásának időpontját,
e) a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők megválasztására vonatkozó döntést,
f) a napirendet,
g) a napirendre tett módosító javaslatokat,
h) a napirend elfogadása, módosítása, illetve a módosítás elvetése kapcsán született határozatokat,
i) az ügyrendi határozatokat és a napirend előtti felszólalásokat,
j) a napirendi pontok megtárgyalását, a hozzászólók személyét, a hozzászólások rövid lényegét,
k) a napirendi pontok tárgyalása során hozott érdemi határozatokat az azt elfogadók és az azt ellenzők számának és (ha lehetséges) személyének rögzítésével, a határozat hatályának, a végrehajtásban közreműködőknek és a végrehajtásért felelős személyeknek a megállapításával, továbbá a határozat zárt vagy nyilvános ülésen történő meghozatalának tényével,
l) az ülésen történt egyéb lényeges eseményeket,
m) az ülés berekesztésének időpontját,
n) a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők aláírását.
(10) Az egyesület elnöke vezeti a határozatok tárát, amelyben évenkénti bontásban, szervenként külön-külön, a nyílt és zárt ülésen meghozott határozatokat külön-külön a jegyzőkönyv alapján, évenkénti sorszámozásban, az ülés évének, hónapjának és napjának megjelölésével hozza. A zárt ülésen hozott határozatot bárki megtekintheti olyan formában, amely nem sérti az érintett személyhez fűződő jogait. A határozat az érintettel közölhető kihirdetéssel szóban, valamint kézbesítéssel írásban. A határozat kihirdetésének a tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A kézbesítésre a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. A határozathoz fűződő joghatások és határidők a közléssel állnak be.
(11) A szerv akkor határozatképes, ha a szerv tagjainak több mint a fele jelen van. A szerv tagjainak a létszámát – a taggyűlés kivételével – páratlan számban kell megállapítani. Ha a szerv olyan kis létszámú, hogy egy tagjának hiányzása is működésképtelenné teszi, a szerv akkor határozatképes, ha az összes tagja jelen van.
(12) A szerv akkor kis taglétszámú, ha tagjainak létszáma: három fő.
(13) A szerv tanácskozásán a szavazás nyíltan, szótöbbséggel történik, ha csak az alapszabály név szerinti, minősített többséggel, egyhangú határozathozatallal történő szavazást nem rendel el.
(14) Minősített többségen a jelen lévő tagok háromnegyedének a szavazatát kell érteni. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló taggyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező megjelent tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(15)  Név szerinti szavazást csak különösen indokolt esetben lehet elrendelni.
(16) -
(17) A szigorított szavazások fajtáit nem szabad úgy alkalmazni, hogy azok korlátozzák a rendes tagnak az alapszabályban biztosított jogait.


 Vissza a tartalomhoz 



6. A taggyűlés

12. § (1) A taggyűlés a rendes tagok összessége, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Minden rendes tagnak szavazati joga van.
(2) A taggyűlést összehívhatja az elnökség, a felügyelőbizottság elnöke, a bíróság és a tagok 10 %-a. Ha a tagok 10 %-a az ok és a cél megjelölésével kéri, az elnök vagy a felügyelőbizottság elnöke köteles a taggyűlést az arra okot adó körülménytől számított 30 napon belüli időpontra összehívni. Ha a taggyűlés összehívását a bíróság kéri, akkor a bíróság határozatában foglaltaknak kell eleget tenni a taggyűlés összehívása, napirendje és a határozatban megszabott egyéb kérdések tekintetében.
(3) Ha a taggyűlés nem határozatképes, a meghívóban közölt napirenddel a meghívóban közölt újabb időpontban megismételt taggyűlést lehet tartani. Ekkor a taggyűlés határozatképes a tagok létszámától függetlenül. A rendes tagokat erre a meghívóban figyelmeztetni kell.
(4) A meghívó tartalmazza a taggyűlés helyét, időpontját, napirendjét, a határozatképességre és a megismételt taggyűlésre vonatkozó szabályokat, választó közgyűlés esetén pedig a jelölő- és választási bizottság által előzetesen összeállított jelöltlistát. A meghívót a taggyűlés időpontja előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni, az egyesület honlapjára fel kell tenni, és aki azt igényli, e-mailben a részére meg lehet küldeni.
(5) A közgyűlési meghívóban közölt napirendi pontokkal kapcsolatban a rendes tagok a napirend szavazásra bocsátásáig indoklással ellátott kiegészítést terjeszthetnek elő.  
(6) A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlés külön-külön határoz a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően.” 
(7) Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
A (7) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
13. § (1) A taggyűlés öt évenként rendes választásokat tart, amelyen megválasztja:
a) az elnököt, az alelnököt, az elnökség további három tagját és két póttagját,
b) a felügyelőbizottság elnökét és két tagját, valamint egy póttagját
c) a jelölő- és választási bizottság tagjait.
(2) Ha valamely tisztség megüresedik, a taggyűlés rendkívüli választást tart, amelyen a megüresedett tisztségre vonatkozóan választ. A rendkívüli választással megválasztott tisztségviselő mandátuma a többi tisztségviselő mandátumával azonos időpontig tart.
(3) Az elnök a taggyűlésnek, a tisztségviselők a taggyűlésnek és az elnöknek felelősek. Az elnököt és a tisztségviselőt a taggyűlés visszahívhatja, de ebben az esetben a tisztségre új jelöltet kell állítani. Ha az új jelöltet nem választják meg, a visszahívás érvénytelen. A visszahívásra és az új jelölt megválasztására azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyek a tisztségviselő megválasztására vonatkoznak.
(4) Az alapszabályban nem szabályozott, a választással kapcsolatos további kérdések vonatkozásában a választási szabályzat rendelkezései az irányadók.
14. § (1) A taggyűlés hatáskörébe tartozik minden olyan kérdés, amelyet a taggyűlés nem utal más szerv hatáskörébe. A hatáskör átruházás címzettje a hatáskörét nem ruházhatja tovább.
(2) A taggyűlés jogosult bármikor bármely átruházott hatáskört a saját hatáskörébe vonni akár ideiglenesen, akár véglegesen.
(3) A taggyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály és a választási szabályzat elfogadása és módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint a jelölő- és választási bizottság megválasztása és visszahívása
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének-elfogadása;
f) a felügyelőbizottság jelentésének megtárgyalása és elfogadása
g) az egyesület közhasznúsági mellékletének megvitatása és elfogadása, melyet az elnökség támogatólag terjeszt a taggyűlés elé
h) az elnökség javaslata alapján döntés az éves tagdíj összegéről
i) döntés az egyesület
ia) más egyesülettel való egyesüléséről,
ib) más egyesületbe való beolvadásáról,
ic) az egyesületnek több egyesületre való szétválásáról,
id) -
ie) szövetséghez vagy egyesülethez való csatlakozásról, vagy szövetség, egyesület alapító tagjaként való részvételéről,
if) szövetségből vagy egyesületből való kiválásról,
j) döntés az egyesület:
ja) -
jb) fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén a fizetésképtelenség elhárításával kapcsolatos intézkedésekről,
jc) az egyesületnek önmaga ellen indítandó csődeljárásának a bíróság előtti kezdeményezéséről,
jd) az egyesületnek önmaga ellen indítandó felszámolási eljárásának a bíróság előtti kezdeményezéséről,
k) egyesületi küldöttek megválasztása és visszahívása,
l) az egyesület neve, logója, címere, valamint a hozzá kapcsolódó egyéb joga televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikusan, reklámozás, hirdetés vagy a tevékenysége népszerűsítése céljából történő felhasználására vonatkozó egy évnél hosszabb tartamú szerződés megkötése és évenkénti megerősítése
m) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
n) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
o) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
p) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
q) a végelszámoló kijelölése.
14/A § 
(1)	A taggyűlés összehívásával és lebonyolításával kapcsolatban az Alapszabály 12 § (2) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.
(2)	A taggyűlés helyét lehetőség szerint a látássérült tagok által megszokott helyszínen kell meghatározni, figyelemmel a könnyű megközelíthetőséget is.
(3)	A taggyűlési meghívó tartalmi elemeiről az Alapszabály 12 § (4) bekezdése rendelkezik.
(4)	A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, két fő jegyzőkönyv hitelesítő és a szavazatszámlálók megválasztása. Szavazatszámláló nem lehet az egyesület alkalmazottja, a vezető tisztségviselők, illetőleg választó taggyűlés esetén a jelöltlistán szereplő tisztségviselők, valamint az említett személyek közeli hozzátartozója.
(5)	A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele részt vesz, a határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlésre vonatkozó szabályokról a jelen Alapszabály 11 § (3) bekezdése vonatkozik.
(6)	A taggyűlés határozathozatalával és szavazásával kapcsolatban a jelen alapszabály 11 § (13)-(17) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. A jegyzőkönyvvezetéssel kapcsolatban az Alapszabály 11 § (9) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.
(7) A taggyűlés határozatait az egyesület honlapján kell kihirdetni, illetőleg az érintettel szóban vagy írásban is lehet közölni az Alapszabály 11 § (10) bekezdésében foglalt rendelkezéseinek megfelelően.”
15. § A taggyűlés minősített többséggel határoz a 14. § (3) bekezdés a), g), h) pontjaiban (és ezek alpontjaiban) rögzített kizárólagos hatásköreiben.
16. § (1) A taggyűlési jegyzőkönyvet az annak alapjául szolgáló hangfelvételből a taggyűlést követő tizenöt napon belül kell elkészíteni.
(2) A taggyűlési jegyzőkönyvben utalni kell arra, hogy a taggyűlésen részt vevőket a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti íven tartják nyilván.
(3) A taggyűlési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, ha rendes vagy rendkívüli választótaggyűlést kell tartani. A jegyzőkönyv ez esetben tartalmazza a levezető elnök jelölésével, megválasztásával kapcsolatos információkat, így különösen:
a) a levezető elnöknek jelöltek személyét,
b) a levezető elnök megválasztásának tényét.
17. § (1) A levezető elnök mandátuma csak a taggyűlés vezetésére és csak addig tart, amíg az egyesület tisztségviselőit meg nem választja a taggyűlés. Ha a taggyűlést félbe kell szakítani, a levezető elnök mandátuma a folytatólagos taggyűlés megnyitásával feléled. A levezető elnök nem minősül a civiltörvény szerinti felelős személynek.

7. Az elnökség

18. § (1) Az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve az öttagú elnökség. Ellátja két taggyűlés között mind azokat a feladatokat, amelyek nem tartoznak a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség a taggyűlésnek köteles évente rendszeresen beszámolni a végzett munkájáról. Az elnökség tagjai munkájukat ingyenesen, társadalmi megbízatás keretében végzik, de költségtérítésre jogosultak, az elnök javadalmazásáról a taggyűlés évente határoz. Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
(2) Az elnökség:
a) végrehajtja a taggyűlés határozatait,
b) betartatja az egyesület alapszabályát és szabályzatait,
c) előkészíti a taggyűlést,
d) beszámol a saját tevékenységéről, ennek keretében:
da) elkészíti és a felügyelőbizottság elé terjeszti jóváhagyás végett a közhasznúsági mellékletet,
db) elkészíti a szöveges szakmai beszámolót,
e) A költségvetés végrehajtásának és az előző évi zárszámadás elfogadása,
f) javaslatot tesz a tagdíj mértékére,
g) a jogszabályoknak és az alapszabálynak megfelelően elfogadja az egyesületnek azokat a belső szabályzatait, amelyeknek elfogadása nem tartozik a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe,
h) dönt az elnökség mellett működő állandó és eseti bizottságok létrehozásáról, kinevezi vezetőiket,
i) javaslatot tesz a taggyűlésnek
ia) a felügyelőbizottság,
ib) a jelölő- és választási bizottság
tagjai megválasztására és visszahívására,
j) dönt gazdasági vállalkozási tevékenység indításáról, folytatásáról vagy megszüntetéséről,
k) a civiltörvény szerint a bíróságon (illetőleg az Országos Bírósági Hivatal erre létesített rendszerében) letétbe helyezi, továbbá közzéteszi honlapján a taggyűlés által elfogadott közhasznúsági mellékletet, az éves beszámolót,
l) működteti az egyesület honlapját, sajtótermékeket, kiadványokat adhat ki,
m) dönt a tag felvételéről, kizárásáról, továbbá a tagsági jogviszony létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos minden további kérdésről, a tiszteletbeli tagra tett javaslatot a taggyűlés elé terjeszti,
n) dönt az egyesületet terhelő kötelezettségekről és az egyesületet illető jogokról, megköti mind azokat a szerződéseket, amelyek nem tartoznak a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe, továbbá a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó szerződésekről szóló határozat alapján megköti ezeket a szerződéseket,
o) gondoskodik az egyesületekben, érdekvédelmi szövetségekben fennálló tagságával járó kötelezettségei teljesítéséről és jogai gyakorlásáról,
p) dönt adomány elfogadásáról vagy visszautasításáról, előkészíti és a taggyűlés elé terjeszti a tartós adományozóval kötendő szerződéseket, illetve ezek évenkénti rendszeres megerősítését,
q) dönt mind azokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a taggyűlés hatáskörébe.
r) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
s) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
t) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a taggyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
u) a taggyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
v) az ügyvezető szerv által összehívott taggyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
w) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
x) a tagság nyilvántartása;
y) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
z) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele
zs) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés
(3) Az Elnökség munkamegosztásban dolgozik, ügyrendjét maga állapítja meg. Az elnökség biztosítja az egyesületnek az alapszabály szerinti folyamatos működését, gondoskodik az egyesület vagyonának az alapszabály szerinti felhasználásáról. Meghatározza a megvalósítandó célokat, biztosítja az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, és az elnök útján gondoskodik a célok megvalósításáról. Gondoskodik arról, hogy közhasznú célja megvalósítása érdekében adományt gyűjtsön, forrást teremtsen, ennek keretében az elnök útján eseti és tartós adományozásra vonatkozó megállapodásokat köt, pályázatokon vesz részt. Az Elnökség tagjai az Egyesület vezetését fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályokban, az alapszabályban, egyéb szabályzatokban, illetve a Taggyűlés által hozott határozatokban foglalt kötelezettségek vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
(4) Az Elnökség szükség szerint, de legalább háromhavonta ülésezik. Az Elnökség ülése összehívásának idejét, napirendjét az Elnök határozza meg, és írásban az ülést megelőzően 5 munkanappal névre szólóan értesíti az Elnökség tagjait és a Felügyelő Bizottságot, valamint az olyan érdekelt személyt, akinek az ügye a napirenden szerepel, továbbá az egyéb érintetteket. A meghívót az Egyesület honlapján és hírlevelében is meg kell jeleníteni.
(5) Az elnökség akkor határozatképes, ha az elnökségi ülésen 3 elnökségi tag jelen van Az elnökség egyszerű szavazattöbbséggel, név szerinti szavazással határoz. Az elnökségi tagnak a szavazástól való tartózkodása nemleges szavazatot jelent. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
(6) az elnökség határozatairól olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható.
 (7) Az elnökség
a) az elnökből,
b) az alelnökből,
c) valamint további három tagból áll (a továbbiakban együtt: az elnökség tagjai). Az elnökség tagjainak adatait az 1. számú melléklet tartalmazza. 
(8) Az elnökség póttagjai nem felelős személyek és nem vezető tisztségviselők. Az elnökség póttagjai akkor válnak felelős személlyé és vezető tisztségviselővé, amikor az elnökség tagja lemondása folytán betöltik az elnökségi tagi tisztséget. Az elnökségbe először az a póttag kerül be, aki a megválasztásakor több szavazatot kapott, később az, aki kevesebbet. Ha az elnökségi póttagokat követően az elnökségbe új tagok már nem kerülhetnek be és az elnökség határozatképtelenné válik, rendkívüli választást kell tartani.
(9) -
(10) Az elnökség tagja az elnökségi tagságáról bármikor írásban lemondhat, a lemondást az elnöknek kell címeznie. Az elnök lemondása esetén a lemondást az egyesület alelnökének kell címezni, ez utóbbi esetben az alelnök helyettesíti az egyesület elnökét az új elnök megválasztásáig.”
(11) Az elnökségi tagság megszűnik, ha:
a) az elnökségi tag meghal,
b) a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségét felszólítás ellenére a megválasztásától számított 30 napon túl sem szünteti meg. Az összeférhetetlenség tényét az elnökség határozattal állapítja meg. Az elnökségi tag mandátuma a határozat közlésének napján szűnik meg, jogorvoslatnak helye nincs
(12) Az elnökség tagját fel kell menteni, ha a tisztség ellátására betegsége, cselekvőképességének az elnökségi tagsági tisztséget érintő korlátozása, vagy cselekvőképtelenné nyilvánítása vagy más, neki fel nem róható ok miatt 90 napnál hosszabb ideig vagy véglegesen nem képes. A felmentésről az elnökség határozatával dönt. Az elnökségi tag mandátuma a határozat közlésének napján szűnik meg, jogorvoslatnak helye nincs.
(13) Az elnökség tagját ki kell zárni, ha az egyesület tagjai közül ki kell zárni, vagy ha bűncselekményt vagy szabálysértést követ el és ezt a bíróság vagy szabálysértési hatóság jogerős határozattal megállapítja. A kizárásról az elnökség határozattal dönt, mely ellen a taggyűléshez lehet fellebbezni, amely azt az éves rendes taggyűlésén tárgyalja. Az elnökségi tagot a mandátumának gyakorlása alól a taggyűlés döntéséig fel kell függeszteni. A mandátum a taggyűlés megerősítő döntésével szűnik meg
(14) Az elnökség tagjai a civiltörvény szerinti felelős személynek és vezető tisztségviselőnek minősülnek.
(15) Az elnökség tagjai
a) nem lehetnek sem egymásnak, sem a felügyelőbizottság tagjainak, sem az egyesület munkavállalóinak a Ptk. 8:1 § (1) 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozói,
b) nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai,
c) nem részesülhetnek az egyesület cél szerinti juttatásából, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján az alapszabályban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást.
(16) -
(17) Ha az elnökség tagja vagy az erre jelölt személy más közhasznú szervezetben is betölt vezető tisztséget, köteles az egyesületet erről előzetesen tájékoztatni. A jelölt erről már a jelölő- és választási bizottságot köteles tájékoztatni, amely a jelöltlistán ezt a tényt is feltünteti.
19. § (1) Az egyesületet az elnök önállóan képviseli. Akadályoztatása esetén az alelnök jár el.
(2) Az elnök képviseli az egyesületet többek között bíróságok, hatóságok, más szervezetek előtt, valamint az egyesület külső személyekkel fennálló kapcsolataiban.
(3) A bankszámla feletti rendelkezést az egyesület elnöke és az egyesület alelnöke, vagy az egyesület elnöke és az erre kijelölt elnökségi tag gyakorolja mind személyes, mind elektronikus banki ügyintézés esetén, ha ez utóbbi követelményt a számlavezető bank internetes banki rendszere megköveteli.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyek adatait az alapszabály 2. számú melléklete tartalmazza.
(5) Az elnök, az alelnök és a bankszámla feletti rendelkezésre az elnökkel vagy  az alelnökkel együttesen rendelkezni jogosult kijelölt elnökségi tag köteles aláírási címpéldányt készíttetni, ha elektronikus aláírás alkalmazása kötelező, köteles az erre feljogosított elektronikusaláírás-szolgáltatónál a hatáskörére tekintettel elektronikus aláíró tanúsítványt kiállíttatni, a kormányzati portálon ügyféloldali hozzáférést regisztrálni. Ha a tisztségét már bármilyen okból nem látja el, nem jogosult ezeket a hozzáférési módokat használni, és haladéktalanul köteles kérni ezek megszüntetését.
(6) Az elnök feladatai:
a) előkészíti, összehívja és a választótaggyűlés kivételével vezeti a taggyűlést, ez utóbbi esetben levezeti a választótaggyűlés levezető elnökének megválasztását,
b) összehívja, előkészíti és vezeti az elnökség ülését,
c) eljár a tagfelvétel, a tag törlése, kizárása ügyében, törlés és kizárás esetén előkészíti az elnökség részére a határozati javaslatot,
d) gondoskodik
da) a tagnyilvántartás,
db) a határozatok tára,
dc) az egyéb nyilvántartások vezetéséről,
e) felvilágosítást nyújt, gondoskodik az adatszolgáltatás teljesítéséről és az egyesület honlapjának aktualizálásáról,
f) a honlapon közzéteszi és a civiltörvény szerint a bíróságon letétbe helyezi, illetve a civil információs portál részére megküldi az egyesület szakmai beszámolóját, közhasznúsági mellékletét, továbbá mind azon kapcsolódó dokumentumokat, melyek letétbe helyezését és közzétételét a jogszabályok kötelezővé teszik,
g) végrehajtja a taggyűlés és az elnökség határozatait, irányítja, vezeti és ellenőrzi az egyesület tevékenységét,
h) gyakorolja az egyesület alkalmazottai feletti munkáltatói jogokat,
i) az ügyintéző útján gondoskodik az iratbetekintési jog gyakorlásával kapcsolatos feladatok ellátásáról,
j) 100 000 Ft összeghatárig a házipénztárból önállóan, ezen felül, csak banki átutalással a bankszámla felett rendelkezni jogosultakkal együtt az ott írtak szerint gondoskodik a kifizetések teljesítéséről,
k) a tagság panaszaira 30 napon belül érdemi választ ad,
l) ellátja mind azon tevékenységeket, amelyeket jogszabály, az alapszabály, taggyűlési vagy elnökségi határozat a számára előír.
(7) Az alelnök feladata, hogy segítse az elnök munkáját, az elnök által meghatározott feladatokat ellássa, segítse a körzeti csoportok működését, az elnököt akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesítse.
(8) Az elnökség tagjai:
a) az elnökség határozata alapján vezetik az abban kijelölt állandó vagy eseti bizottságot, illetve annak tagjaként tevékenykednek,
b) ellátják az elnök által rájuk ruházott feladatokat,
c) részt vesznek az elnökség ülésén.

8. A felügyelőbizottság

20. § (1) Az egyesület belső ellenőrző szerve a felügyelőbizottság.
(2) A felügyelőbizottság három tagját és egy póttagját a taggyűlés választja meg öt évre. A felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha ülésén mindhárom tagja részt vesz, határozatait szótöbbséggel hozza
(3) A felügyelőbizottság tagjainak adatait az alapszabály III. számú melléklete tartalmazza.
(4) A felügyelőbizottság az elnökségtől független, csak a taggyűlésnek felelős.
(5) Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi okok fennállnak ( Alapszabály 6/A és 6/B § )
a) az elnökség tagja,
b) az egyesülettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve
d) az a)–c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
(6) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
(7) A felügyelőbizottság tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
(8) A felügyelőbizottság elnökére és tagjaira (a továbbiakban: a felügyelőbizottság tagjai) értelemszerűen alkalmazni kell a 18. § (4), (5), (6), (8), (9), (10), (11), (12), (13) és (14), bekezdését azzal, hogy a felügyelőbizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik, a felelős személlyé válásra vonatkozó rendelkezést az egy póttagra kell érteni, az elnökség tagjaira vonatkozó rendelkezéseket a felügyelőbizottság tagjaira is megfelelően kell érteni.
(9) A felügyelőbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.
(10) A felügyelőbizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során az elnöktől és az elnökségtől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
(11) A Felügyelő Bizottság a feladata hatékonyabb ellátása érdekében indokolt esetben jogosult külső szakértő vagy szakértői szervezet bevonására is, ennek költségét az Egyesület viseli.
(12) A Felügyelő Bizottság üléseit a Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal ülésezik. Az ülés időpontjáról és napirendjéről az elnök írásban, az ülést megelőzően öt munkanappal – névre szólóan – értesíti a bizottság tagjait, továbbá az egyéb érdekelteket. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti a felügyelő bizottság elnökétől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, kivéve, ha külső szakértőt vagy szakértői szervet vonnak be a vizsgálat lefolytatásába, képviseletnek azonban nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagja, illetve munkáltatója nem utasíthatja.
(13) A felügyelőbizottság tagja az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy az alapszabály így rendelkezik.
(14) A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a taggyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
(15) A taggyűlést vagy az elnökséget a felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a taggyűlés és az elnökség összehívására a felügyelőbizottság is jogosult, az egyesület költségére.
(16) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.
(17) A felügyelőbizottság minden évben beszámol a taggyűlésnek, amelyet jelentés formájában terjeszt elő.
(18) A felügyelőbizottság elnöke és tagjai a tevékenységüket ingyenesen látják el, de költségtérítésre jogosultak.

9. A jelölő- és választási bizottság

21. § (1) Az Egyesület Taggyűlése a választást követő első ülésén az Elnökség előterjesztése alapján nyílt szavazással háromtagú Jelölő- és választási bizottságot választ. A Jelölő- és választási bizottság jelölőbizottságként működik az egyesületi tisztségviselők választásáig, a választás napján átalakul Választási Bizottsággá és a választás lebonyolításáig, illetve a választási kifogás elbírálásáig ebben a formában működik. Ezt követően ismét Jelölőbizottságként működik tovább. Mandátuma a választást követő első Taggyűlésig, az új Jelölő- és választási bizottság megválasztásáig tart.
(2) Az Elnökség tagjai és a delegált jelölésének és megválasztásának feltételeire, módjára, lebonyolításának rendjére a Taggyűlés által elfogadott választási szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A Jelölő- és választási Bizottság elnökből és 2 tagból álló testület, ügyrendjét maga határozza meg.
(4) A Jelölő- és választási bizottság a választást megelőzően 30 nappal a választásra javasolt személyek listáját az Elnökségnek megküldi, melyhez csatolja a jelöltek elfogadó nyilatkozatát.
(5) A Jelölő- és választási bizottsági tagság az alapszabály erre vonatkozó általános rendelkezései és az elnökség tagjaira vonatkozó rendelkezések szerint szűnik meg.

10. Az egyéb állandó és nem állandó bizottságok

22. § (1). Az Elnökség a munkája minél hatékonyabb elősegítése céljából tanácsadó, véleményező feladat ellátására állandó (a választási ciklus végéig működő), illetőleg ideiglenes (meghatározott ideig működő) 3-5 tagból álló bizottságot hozhat létre.
(2) A bizottság az ügyrendjét, ülései gyakoriságát maga állapítja meg azzal, hogy az elnök erre vonatkozó utasításait figyelembe veszi. A bizottság a tagjai közül vezetőt választ, aki beszámol az elnöknek a bizottság működéséről annak kérésére, de legalább évente.

11. A tagozatok és a körzeti csoportok

23. § (1) Az Egyesület érdekelt tagjai – szakmai vagy érdeklődési kör szerint – az Elnökség hozzájárulásával az Egyesület keretei között működő Tagozatot hozhatnak létre. Vezetőjét és vezetőségének tagjait saját taggyűlésükön választják meg, az Elnökség a választás eredményét elfogadja. A Tagozatok egy-egy képviselője az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható. A Tagozatok az Elnökségnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel.
(2) A Tagozatok társaság, klub formájában és elnevezéssel működhetnek, és tevékenységi körükben működő hazai és külföldi szervezetek tagjává válhatnak az Egyesület Taggyűlésének határozatával.
(3) Az Egyesület működési területén – a tagok önkéntes elhatározása alapján – az Elnökség Körzeti Csoport létrejöttét és működését engedélyezheti. Minden olyan közigazgatási területi egységben létrehozható Körzeti Csoport, ahol legalább 10 tag a Körzeti Csoport megalakulását elhatározza, vezetőjét és vezetőségének tagjait saját taggyűlésükön megválasztják. A Körzeti Csoportok egy-egy képviselője az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható. A Körzeti Csoport képviselője az Elnökségnek rendszeresen beszámol a Körzeti Csoport működéséről.
(4) A Körzeti Csoport önálló név alatt fejthet ki tevékenységet, a területén működő állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel közvetlen kapcsolatot létesíthet az Egyesület Elnökségének egyetértésével, támogatásával.
(5) A Tagozatok, Körzeti Csoportok működésének részletes szabályait önmaguk testületi döntéssel határozzák meg, azokat az Egyesület Elnökségének bemutatják, és az Elnökséggel jóváhagyatják.
(6) A Tagozatok és Körzeti Csoportok vezetőinek feladatait és jogosultságait a maguk által alkotott működési szabályzat tartalmazza. A működési szabályzat nem lehet ellentétes sem az alapszabállyal, sem a jogszabályokkal. A megválasztott személy jogosult az adott Tagozat, Körzeti Csoport vezetésére, képviseletére, és a Tagozat vagy Körzeti Csoport elkülönített bankszámlájáról történő kifizetések engedélyezésére. Az Elnökség a Tagozat, vagy a Körzeti Csoport képviselője részére a megbízatás fennállásának igazolására megbízólevelet ad ki. Az Elnökség e személyeknek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit – megállapodás alapján – az egyesület költségvetése terhére megtérítheti.
(7) A Tagozat vagy a Körzeti Csoport megszűnéséről saját hatáskörében dönt, arról az Egyesület Elnökségét írásban köteles értesíteni.
(8) Azokon a közigazgatási területeken vagy településeken, ahol a (3) bekezdésben foglalt feltételek hiánya miatt Körzeti Csoport megalakítása nem lehetséges, vagy nem célszerű, az Elnökség Területfelelőst bízhat meg az ott élő tagok ügyeinek intézésével. A Területfelelős a tagok érdekében szoros kapcsolatot tart fenn az Elnökséggel. Az Elnökség a Területfelelős részére a megbízatás fennállásának igazolására megbízólevelet ad ki. Az Elnökség a Területfelelősnek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit megállapodás alapján a költségvetés terhére megtérítheti.


12. A küldöttek

24. § (1) A Taggyűlés az Egyesület érdekvédelmi szövetségben való képviseletére, vagy más civil szervezetben tagsági joga képviselete ellátása érdekében – az érdekvédelmi szövetség vagy más civil szervezet által meghatározott számú – küldöttet és elektort választ nyílt szavazással öt évre.
(2) Küldötteket az Egyesület rendes tagjai közül lehet jelölni. A jelölt írásban vagy a Taggyűlésen szóban nyilatkozni köteles arról, hogy jelölés és megválasztás esetén a szövetségi küldötti vagy elektori megbízatást vállalja-e. A megválasztott küldöttek részére az Elnökség a képviseleti jogosultságot igazoló dokumentumot állít ki. A megválasztott személy megbízatását csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazásnak nincs helye.
(3) A küldötti mandátum megszűnésére az alapszabály általános szabályaira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a mandátum megszűnik akkor is, ha az egyesület vagy szövetség, amelyben a küldött a képviseletét ellátja, megszűnik, vagy az egyesület az adott szövetségből, egyesületből kilép, vagy kizárják, vagy az adott egyesület vagy szövetség alapszabálya alapján az egyesület tagsága az egyesületben vagy szövetségben megszűnik.
24/A §  Az egyesület megszűnése
(1)Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
(2) A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
(3) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabály 31. §-ában meghatározott civil szervezetnek kell átadni. Amennyiben ez az átadás lehetetlenné válik, úgy a nyilvántartó bíróság által kijelölt az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.
(4) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.



IV. fejezet
Az egyesület működése


13. Az egyesület gazdálkodása

25. § (1) Az egyesület jogi személy, vagyonával önállóan gazdálkodik. Tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a vagyoni hozzájárulásukat kötelesek teljesíteni.
(2) Gazdasági vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai megvalósítása érdekében, azt nem veszélyeztetve, kiegészítő jelleggel – legfeljebb a civiltörvényben meghatározott maximális mértékben – végezhet azzal, hogy a vállalkozási tevékenység nyereségét a közhasznú tevékenysége folytatására köteles fordítani. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a közhasznú tevékenysége végzésére köteles fordítani.
(3) Az egyesület csak olyan mértékben és olyan típusú kölcsönt, hitelt vehet fel, amely nem veszélyezteti közhasznú tevékenységeinek folytatását. Váltót, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
(4) Az egyesület taggyűlése fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén köteles a lehető legrövidebb időn belül megtenni minden olyan intézkedést, amely a fizetőképesség helyreállítását szolgálja. Ez esetben az elnökség és a felügyelőbizottság fokozottan köteles egymással együttműködni.
(5) Az egyesület költségvetését a civiltörvény 19. § szerinti részletezésben, a civiltörvény 20. §-ában foglalt követelmények figyelembe vételével köteles megállapítani. Egyebekben az egyesület gazdálkodására a civiltörvény 17–23. §-aiban, a könyvvezetésre a civiltörvény 27. §-ában, a beszámolókra a civiltörvény 28-30. §-aiban foglaltak az irányadók.
(6) Az egyesület a gazdálkodása során köteles az átláthatóság elvét figyelembe véve számot adni gazdálkodási tevékenységéről.

14. A közhasznú jogállással kapcsolatos rendelkezések

26. § (1) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
(2) Az egyesület működése nyilvános, a nyilvánosságot csak a jogszabályban meghatározott esetekben lehet korlátozni.
(3) Az iratbetekintést az elnök utasításai alapján az adminisztrátor munkaidőben biztosítja a nyilvánosság számára az egyesület székhelyén. Az iratbetekintést írásban kell kérni az elnökhöz címezve pontosan megjelölve az iratbetekintés tárgyát.
(4) Az iratbetekintést és az iratmásolatokat olyan formában kell biztosítani, amilyen formában az igénylő azt kéri, az ezzel kapcsolatos költségeket az igénylőnek kell viselnie.
(5) Az éves beszámolót, valamint a közhasznúsági mellékletet és a hozzá kapcsolódó dokumentumokat az elnökség előterjesztése alapján a taggyűlés fogadja el, melyet az egyesület honlapján közzé kell tenni, és az érintett üzleti évet követő két év elteltéig onnan nem távolítható el. A beszámolóba valamint a közhasznúsági mellékletbe és a kapcsolódó dokumentumokba bárki korlátozás nélkül betekinthet az iratbetekintés rendjének megfelelően.
A beszámolót, a közhasznúsági mellékletet és a kapcsolódó dokumentumokat az Ectv. vonatkozó rendelkezéseiben és a  civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni
(6) Az iratbetekintés és a nyilvánosság biztosítása során figyelemmel kell lenni a személyes adatok védelmére, valamint a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségének biztosítására.
(7) A taggyűlés, az elnökség, a felügyelőbizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
(8) Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
(9) Az egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
(10) Az egyesület bármely cél szerinti juttatását – az alapszabályban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
(11) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.


15. Az adománygyűjtés, forrásteremtés egyéb szabályai

27. § Az egyesület a civiltörvény 24–26. §-ainak figyelembe vételével, azok megtartásával gyűjthet adományt, végezhet forrásteremtő tevékenységet. Az adománygyűjtés és forrásteremtés keretében kiaknázza az egyesület logójában, jelképeiben, médiakampányában rejlő lehetőségeket.


V. fejezet
Záró rendelkezések

28. § A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Ptk., a civiltörvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok rendelkezései irányadók.
29. § Az egyesület alapszabálya a bíróság változásbejegyzést elrendelő végzésével lép hatályba, és a 2005. szeptember 15-én kelt alapszabály I-IX fejezetei helyébe a jelen Alapszabály 1-32. §-ai lépnek.
30. § (1) A taggyűlés az egyesület választási szabályzatát a jelen alapszabály hatályba lépését követő következő rendes taggyűlésen szükség szerint módosítja úgy, hogy az a jelen alapszabálynak megfeleljen.
(2) Felhatalmazást kap az elnökség, hogy a választási szabályzatot felülvizsgálja és a választási szabályzat módosításának vagy egy új választási szabályzatnak a tervezetét a következő rendes taggyűlésig előkészítse.
(3) A jelen alapszabály hatályba lépését követően az elnökség legkésőbb a következő rendes taggyűlésig köteles az egyéb szabályzatait felülvizsgálni, és azt szükség esetén a jelen alapszabálynak megfelelően módosítani.
31. § Az egyesület megszűnése esetén a megszűnést követően megmaradó vagyona a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét illeti, kivéve, ha a taggyűlés a megszűnéssel összefüggésben másként nem rendelkezik.
32. § (1) Az egyesület jövőképe: olyan világban szeretnénk élni, amelyben a látássérült emberek aktív tagjai a befogadó társadalomnak, önmaguk képesek érdekeiket érvényesíteni és esélyegyenlőségük biztosítva van.
(2) Egyesületünk a következő alapértékek mentén működik: átláthatóság, összetartozás, bizalom és tisztelet.


Kelt: Pécs, 2014. október 28.


dr. Tóka László
         elnök


Előttünk, mint tanúk előtt:



------------------------------------------			-----------------------------------------------
      Kellerné Csepregi Kitti					     Sótonyi Zsuzsanna
7741 Nagykozár, Petőfi S. u. 47.			        7623 Pécs, József A. u. 47/A.



ZÁRADÉK

A jelen Alapszabály megegyezik a Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesületének 2013. november 12-én megtartott taggyűlésén elfogadott, majd a 2014. február 21-ei, a 2014. augusztus 29-ei és a 2014. október 28-ai taggyűlés által módosított Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövegével. A 2014. október 28-án elfogadott módosítások kiemelten, dőlt, félkövér betűtípussal szerepelnek.
A 2014. október 28-ai taggyűlés a módosításokat a 23/2014. számú határozatával fogadta el, melyek az alábbiak:
1.	Az Alapszabály 6. § (6) bekezdése helyébe új (6) bekezdés lépett
2.	Az Alapszabály 6/A § helyébe új 6/A § lépett, mellyel egyidejűleg az Alapszabály 18. § (16 ) bekezdése hatályát vesztette
3.	Az Alapszabály 6/B § - sal egészült ki

4.	Az Alapszabály 6/C § - sal egészült ki, mellyel egyidejűleg az Alapszabály 18. § (9) bekezdése hatályát vesztette
5.	Az Alapszabály 6/D §-sal egészült ki

6.	Az Alapszabály 11 §. (3) bekezdés helyébe új (3) bekezdés lépett
7.	Az Alapszabály 11. § (13) bekezdés helyébe új (13) bekezdés lépett
8.	Az Alapszabály 11. § (16) bekezdése hatályát vesztette
9.	Az Alapszabály 12. §-a az alábbi (5)-(6)-(7) bekezdéssel egészült ki

10.	Az Alapszabály 18. § (1) bekezdése az alábbi mondattal egészült ki

11.	Az Alapszabály 18. § (15) a) pontja helyébe az alábbi a) pont lépett

12.	Az Alapszabály 18. § (11) bekezdés b) pontja helyébe új b) pont lépett

13.	Az Alapszabály 20. § (5) bekezdése helyébe új (5) bekezdés lépett
14.	Az Alapszabály új 24/A §-sal egészült ki

15.	Az Alapszabály 14. § (3) bekezdés id) és ja) pontja hatályát vesztette



Pécs, 2014. október 28.
dr. Tóka László
         elnök


Előttünk, mint tanúk előtt:

------------------------------------------			-----------------------------------------------
      Kellerné Csepregi Kitti					     Sótonyi Zsuzsanna
7741 Nagykozár, Petőfi S. u. 47.			        7623 Pécs, József A. u. 47/A.


-----------------------------------------------		---------------------------------------------
       Lencse Katalin hitelesítő					Fazekas Zoltán hitelesítő
          7624 Pécs, Petőfi u. 35.				7632 Pécs, Maléter P. u. 10.