Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete
Alapszabály
(A Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesületének 2005. május 26. napján megtartott közgyűlésén elfogadott, és a 2005. szeptember 15-én megtartott Közgyűlésén elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegű Alapszabálya, a módosított szövegrészek vastagított, dőlt betűvel, kiemelten szerepelnek)
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.) Az Egyesület neve: Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete
2.) Az Egyesület székhelye: 7623 Pécs, Móricz Zs. u. 8.
3.) Az Egyesület működési területe: Baranya megye
4.) Az Egyesület bélyegzője: téglalap alakú, Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete, 7623 Pécs, Móricz Zs. u. 8. (székhely) felirattal.
5.) A Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) olyan önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet, amely a célkitűzéseiben meghatározott céllal, tagjainak önkéntes társulásával jött létre, és demokratikusan elfogadott alapszabály szerint működik.
6.) Az Egyesület jogi személy, saját nevében jogokat és kötelezettségeket vállalhat, perelhet és perelhető.
II. AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATAI ÉS TEVÉKENYSÉGE
1.) Az Egyesület célja, hogy ellássa tagjai egyéni és kollektív érdekvédelmét, ezen belül módot nyújtson tagjainak érdekeik kifejezésére, lehetőséget teremtsen azok érvényesítésére és ellássa érdekképviseletüket.
2.) Az Egyesület következetesen törekszik a tevékenységi körébe tartozó feladatoknak a tagok érdekével összhangban történő végrehajtására. E tevékenységet közhasznú szervezet formájában végzi, nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgálja.
3.) Az Egyesület elsősorban a működési területén élő vak, aliglátó vagy gyengénlátó (a továbbiakban együtt: látássérült) személyek érdekeinek védelmét és képviseletét, életviteli nehézségeik és problémáikkal kapcsolatos ügyek intézését vállalja fel, nevesítve:
a) képviseli és védelmezi a látássérültek érdekeit más szervek előtt, szükség esetén segítséget nyújt a jogsérelmek orvoslásához, életviteli nehézségek leküzdéséhez;
b) információs és tanácsadói szolgálat létrehozása, működtetése annak érdekében, hogy a felmerülő igényeket az Egyesület koordinálni tudja;
c) kapcsolatfelvétel és együttműködés a látássérültek érdekében eljáró hazai és nemzetközi szervezetekkel és szakemberekkel;
d) kapcsolatfelvétel és együttműködés a hasonló célkitűzéseket megvalósító intézményekkel, szervezetekkel;
e) felvilágosító tevékenység, rendszeres tájékoztatás szervezése mind a tagok, mind a közvélemény felé;
f) elősegíti a működési területén élő látássérültek rehabilitációját, oktatását, művelődését és társadalmi integrációját;
g) figyelemmel kíséri és elősegíti a működési területén élő felnőtt korban megvakult személyek elemi rehabilitációját, társadalmi integrációját.
4.) Az Egyesület céljai megvalósítása végett a működési területén élő látássérültek érdekében - a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontja 1., 2., 4., 5., 11. és 18. alpontjaiban meghatározott - alábbi tevékenységeket végzi:
a) egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
b) szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,
c) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
d) kulturális tevékenység,
e) hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
f) munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatásokat.
5.) Az Egyesület közhasznú céljai megvalósítása érdekében:
a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben és más kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételek fennállása esetén szociális alap- és szakosított ellátásokat nyújtó intézményeket alapíthat, működtethet vagy annak fenntartásához hozzájárulhat;
b) meghívás vagy pályázat, illetve saját kezdeményezése alapján részt vehet új ellátási formák modellkísérleteiben;
c) segédeszközöket adományoz, egyéb természetbeni támogatást nyújt a működési területén élő látássérült tagok számára, a látássérültek társadalmi integrációjának elősegítése érdekében;
d) esetenként pénzbeli vagy természetbeni adományban részesíti a szociálisan erre rászoruló látássérült tagokat;
e) támogató szolgálatot hozhat létre, működtethet vagy ahhoz csatlakozhat, fenntartásában közreműködhet.
6.) Az Egyesület - céljai megvalósítása érdekében együttműködésre törekszik:
a) az állami, önkormányzati, egyházi és társadalmi, kiemelten a fogyatékosügyi, a szociális, az egészségügyi, az oktatási-nevelési és a művelődési szervekkel;
b) minden segítőkész, az együttműködést vállaló civil szervezettel, intézettel, intézménnyel, gazdálkodó szervezettel és személlyel.
7.) Az Egyesület Alapszabályában is kinyilvánítja, hogy érdekelt abban, hogy a látássérültekkel foglalkozó állami és önkormányzati intézmények, társadalmi szervezetek és alapítványok országos érdekképviseleti szövetségbe tömörüljenek, és ahhoz maga is csatlakozik.
8.) Az egyesületi célok és feladatok minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a tagok önkéntes kez-
deményezésére az Egyesületen belül tagozatok, kistérségi körzeti csoportok hozhatók létre és működtethetők.
9.) Az Egyesület pártoktól és más politikai szervezetektől független, azoktól támogatást nem kér és nem is fogad el, illetve részükre támogatást nem nyújt. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselői, megyei és helyi önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat.
10.) Az Egyesület céljai megvalósításával az 1990. évi LXV. törvény 8. § és az 1993. évi III. törvény 57. § (1) bekezdés b) és h) pontjában, az 58/A és 65/C §-aiban meghatározott önkormányzati feladatokat is felvállal, amely feladatnál ez jogszabályi előírás, az állam/önkormányzat támogatásával vagy engedélyével.
11.) Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból, ennek módjára a jelen fejezet 12. és 13. pontjában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
12.) Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat kérelemre, illetve személyes megkeresés alapján lehet igénybe venni. A beérkezett kérelmeket az Egyesület Elnöksége összesíti és rangsorolja aszerint, hogy azok teljesítése mennyiben szolgálja az Egyesület célkitűzéseit. A kérelmezők az Elnökség által kialakított sorrend szerint, a felhasználható vagyon és a rendelkezésre álló dologi eszközök mértékétől függő mennyiségben juthatnak hozzá az igényelt szolgáltatásokhoz.
13.) Az Egyesület egyes szolgáltatásainak igénybevételére jogosult pályázatot kiírni. A pályázati kiírásokat az Egyesület a működési területén megjelenő napi- vagy hetilapban, valamint a Vakok Világa című folyóiratban köteles nyilvánosságra hozni, de az Internetes honlapján ill. hirdetőtábláján is közzéteheti. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy a megpályázott szolgáltatások igénybevételére benyújtott pályázatok elbírálásánál az Elnökség milyen szempontok alapján hoz döntést. A pályázat eredményéről a pályázókat a meghirdetett módon és névre szóló levélben kell értesíteni.
III. AZ EGYESÜLET TAGJAI ÉS JOGÁLLÁSUK
1.) Az Egyesület tagsága rendes és pártoló tagokból áll.
a) Az Egyesület rendes tagja lehet: az a 14. életévét betöltött személy, aki az Egyesület működési területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és vaknak, aliglátónak vagy gyengénlátónak minősül, nem cselekvőképtelen, és nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, és írásban a tagfelvételét - belépési nyilatkozat kitöltésével - az Egyesület Elnökétől kéri. Tagfelvétel szempontjából az a személy, akinek látáscsökkenése a Masche- táblázat szerint a 67%-ot eléri vagy meghaladja, de a 95%-ot nem éri el, gyengénlátó, az pedig, akinek látáscsökkenése a 95%-ot eléri vagy azt meghaladja, vaknak minősül. Aliglátónak tekintendő az a személy, aki még 10%-os látásmaradvánnyal rendelkezik. Az aliglátókra egyebekben a jelen Alapszabály vakokra vonatkozó előírásai irányadók.
b) Az Egyesület pártoló tagja lehet: mindazon természetes vagy jogi személy, aki vagy, amely az Egyesület céljával, tevékenységével egyetért, és azt anyagilag, szolgáltatás térítésmentes nyújtásával, vagy más módon támogatni, segíteni kívánja, és írásban jelentkezési szándékát az Egyesület Elnökségének bejelenti. Az Elnökség a jelentkezés elfogadásáról névre szóló pártoló tagsági kártyát állít ki. A pártoló tag tagsági jogviszonyának kezdete a pártoló tagsági kártya kiállításának kelte.
2.) A tagot írásbeli kérelem (belépési nyilatkozat) kitöltése alapján az Elnök veszi fel, és a tagsági viszony keletkezését, fennállását sorszámozott, fényképpel ellátott igazolvány kiállításával igazolja.
A tag tagsági jogviszonyának kezdete a tagsági igazolvány kiállításának kelte.
z a) pontban megjelölt személy a kérelemhez mellékelni köteles a lakóhely, illetve tartózkodási hely szerinti szemész szakorvos 30 napnál nem régebbi keletű igazolását a látáscsökkenés mértékéről, vagy a vakok személyi járadékának folyósításáról, illetve a látásfogyatékosságot megállapító OOSZI véleményt, a fogyatékossági támogatás folyósításáról szóló határozat másolatát.
A b) pontban megjelölt nem természetes személy jelentkezési nyilatkozatához csatolja azon dokumentumok másolatát, amelyek működését és képviseleti jogosultságát igazolják.
Amennyiben az Egyesület tagjai közé felvételét kérő személy az Alapszabályban meghatározott tagfelvételi feltételeknek megfelel, az Elnök a felvételi kérelem teljesítését jogszerűen nem tagadhatja meg.
3.) A tagok jogai
a) részt vehetnek az Egyesület munkájában, rendezvényein, felszólalhatnak az Egyesület Közgyűlésén, a rendes tagok gyakorolhatják szavazati jogukat;
b) részt vehetnek az Egyesület tevékenységében, az Alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kérhetnek, véleményüket, javaslatukat szóban vagy írásban előterjeszthetik;
c) az Egyesület egészének és szerveinek működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával és anyagi, pénzügyi helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézzenek, és azokra érdemi választ kapjanak;
d) igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait és eszközeit;
e) az Egyesület közreműködését, segítségét vagy védelmét kérhetik minden olyan esetben, amikor jog- vagy érdeksérelem éri őket, illetve életkörülményeik, szociális helyzetük azt indokolttá teszi;
f) a rendes tag bármelyike megválasztható az Egyesület bármely tisztségére, ha vele szemben kizáró ok nem áll fenn. A 18. életévük alatti tagok csak életkori sajátosságaiknak megfelelő, teljes cselekvőképességet nem igénylő tisztségekre választhatók, ők maguk azonban mindig választhatnak;
g) bármilyen, az Egyesületre tartozó kérdésben a Felügyelő Bizottságnál vizsgálatot kezdeményezhetnek;
h) az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és közvetlen módon részt vehet az Egyesület működését érintő kérdésről rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag kizárólagosan személyesen gyakorolhatja.
i) a pártoló tag tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkezik, szavazati joga azonban nincs, és egyesületi tisztségre nem választható, de az Elnökség mellett működő bizottságba tagnak felkérhető.
4.) A tagok kötelességei
a) az Alapszabályban foglaltak betartása;
b) ha azt egészségi állapotuk megengedi, kötelesek közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, továbbá kötelesek a vállalt tevékenységet képességeik szerint elvégezni az Egyesület feladatainak minél hatékonyabb ellátása érdekében;
c) az éves költségvetésben meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni;
d) a pártoló tag kötelezettsége az Alapszabály betartása, kötelesek közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, illetőleg kötelesek a vállalt tevékenységet legjobb tudásuk szerint elvégezni az Egyesület feladatainak minél hatékonyabb ellátása érdekében.
5.) Az egyesületi tagsági viszony megszűnik:
a) kilépéssel,
b) törléssel,
c) kizárással,
d) elhalálozás esetén,
e) az Egyesület megszűnésével,
f) a jogi személy pártoló tagsága megszűnik a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével.
6.) Bármely tag az egyesületi tagságát indokolás nélkül az Egyesületből történő kilépésre irányuló írásbeli nyilatkozattal megszüntetheti. Ezen nyilatkozatot a tag joghatályosan az Elnöknek címezve teheti meg. Az Elnök a kilépési szándék tudomásul vételével egyidejűleg törli a tagot az Egyesület tagnyilvántartásából. A tagsági jogviszony megszűnésének időpontja, amikor az erre irányuló nyilatkozat az Egyesület Elnökéhez megérkezett.
7.) Az Elnökség azt a tagot, aki az Alapszabály III. fejezet 4.) pont c) alpontja szerint meghatározott tagdíjfizetési kötelezettségét egy évnél hosszabb időn át nem teljesíti, - és ezen kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget -, határozattal törli az
Egyesület tagjainak sorából, melyről a tagot írásban kell tájékoztatni. A tagnyilvántartásból törölt tag a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül panasszal élhet a Közgyűlésnél, a Közgyűlés döntéséig a tagsági viszony fennmarad.
8.) Az Elnökség határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, tagsági jogviszonyából eredő jogosultságát az Egyesület kárára visszaélve gyakorolja, így különösen: ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. A kizárási eljárásban csak azt követően hozható meg a kizárásról szóló határozat, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előadására és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére. Amennyiben az érintett tag ezen lehetőséggel nem él, a kizárási eljárás távollétében és a rendelkezésre álló adatok alapján befejezhető.
9.) Az Elnök a tagot határozattal törli a tagnyilvántartásból az alábbi esetekben:
a) a tag az egyesület működési területén már nem rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel,
b) a tag már nem minősül vaknak, aliglátónak vagy gyengénlátónak,
c) a tag cselekvőképtelenné vált,
d) a tag a közügyektől el van tiltva.
Az érintett tag a törlés ellen - a kézhezvételtől számított 15 napon belül - halasztó hatályú panasszal élhet az Egyesület Közgyűlésénél. A tagsági jogviszony ebben az esetben a Közgyűlés döntéséig fennmarad.
10.) A kizárást vagy a törlést kimondó határozat ellen az érintett tag 15 napon belül halasztó hatályú panasszal élhet az Egyesület Közgyűléséhez. A Közgyűlés döntéséig a tagsági jogviszony fennmarad.
11.) Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül az Egyesület székhelye szerint illetékes Megyei Bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
IV. AZ EGYESÜLET SZERVEI, ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE
A közgyűlés
1.) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, melyen az Egyesület rendes és pártoló tagjai jogosultak részt venni.
2.) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az elnök, alelnök, az elnökség tagjainak és póttagjainak, a Felügyelő Bizottság tagjainak, továbbá póttagjának megválasztása,
b) az Alapszabály megállapítása és módosítása,
c) az Elnök, Alelnök, Elnökség tagjainak, póttagjainak, a Felügyelő Bizottság tagjainak és póttagjának visszahívása,
d) az éves költségvetés végrehajtásának elfogadása,
e) az Elnökség évi beszámolója, valamint a közhasznúsági jelentés megvitatása és elfogadása,
f) az Elnökség javaslata alapján döntés az éves tagdíj összegéről,
g) a Felügyelő Bizottság jelentésének megtárgyalása és elfogadása,
h) más egyesülettel való egyesülésének, illetve feloszlásának kimondása, más egyesülettel történő érdekvédelmi szövetség létrehozása, ilyen szövetségbe történő belépés, és abból való kiválás;
i) Szövetségi Küldöttek és Elektorok választása, visszahívása;
j) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal, vagy a Közgyűlés magának tart fenn, kivéve, ha az más egyesületi szerv hatáskörébe tartozik.
3.) A Közgyűlést évenként egyszer össze kell hívni (rendes közgyűlés).
4.) Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha az Elnökség azt szükségesnek tartja és erről határozatot hoz, ha a bíróság azt elrendeli, ha a tagok 1/3 része az ok és a cél megjelölésével azt kívánja, ha a Felügyelő Bizottság az összehívást indítványozza.
5.) A Közgyűlés összehívásáról az Elnök köteles gondoskodni. Az Elnök a Közgyűlés ülését írásban, az ülést megelőző legalább 15 nappal korábban a tagok részére kiküldött, a napirendet is tartalmazó meghívóval köteles összehívni. A Közgyűlés üléseinek tervezett időpontjáról, és napirendjéről szóló értesítőt az Elnökség köteles az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, hirdetőfüzet kifüggesztésével nyilvánosságra hozni. A meghívót egyebekben az Egyesület Internetes honlapján tájékoztatási céllal is közzé lehet tenni.
6.) A Közgyűlés nyilvános, azon bárki részt vehet, szavazati joggal azonban csak az Egyesület rendes tagjai rendelkeznek.
7.) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha az Egyesület rendes tagjainak több mint a fele, azaz 50% plusz 1 fő jelen van.
8.) Amennyiben a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlést 30 napon belül kell összehívni. Az új időpontot az eredeti meghívóban meg kell jelölni. Az eredeti Közgyűlésre szóló meghívóban fel kell tüntetni az ismételt közgyűlés körülményeit: időpontját, helyszínét, és azt, hogy az eredeti napirendek tárgyában a megjelentek számától függetlenül határozatképes a Közgyűlés.
9.) A Közgyűlésen a határozatokat a szavazásra jogosult tagok - ha jogszabály, alapszabály vagy más belső szabályzat másképp nem rendelkezik - egyszerű szavazattöbbséggel, nyílt szavazással hozzák, a szavazategyenlőség a határozati javaslat elvetését jelenti. Amennyiben a Közgyűlés olyan súlyú kérdésben kíván dönteni, amely a jelenlévő tagok egyenkénti szavazatát igényli, a levezető elnök e kérdésben elrendelheti a név szerinti szavazást. A Közgyűlés elnököt, alelnököt, elnökségi tagokat, póttagokat, a Felügyelő Bizottság tagjait, ill. póttagját, küldötteket és elektorokat nyílt szavazással választja meg.
Minősített, a jelenlévő tagok kétharmados arányú szavazatával kell elfogadni az Alapszabályt, illetve annak módosítását, az Egyesület feloszlását, vagy más egyesülettel történő egyesülését, szövetségbe való belépést vagy abból kiválását kimondó határozatot.
10.) A Közgyűlés üléséről hangfelvétel készül, melyről az ülést követő 15 napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni.
A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
a) az ülés helyét, időpontját és az azon - a jelenléti ív szerint - részt vevő rendes egyesületi tagok számát;
b) az ülést levezető elnök és a két hitelesítő tag megválasztásának tényét és nevét;
c) az elfogadott napirendet;
d) az elhangzott hozzászólások és felszólalások lényegét és a hozzászóló, a felszólaló személy nevét;
e) a hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti íveket, az írásbeli előterjesztéseket. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés által megválasztott levezető elnök és a hitelesítésre megválasztott két tag hitelesíti. Ezt követően a közgyűlésről készült hangfelvételt meg kell semmisíteni. A Közgyűlésen hozott határozatokról az Elnökség folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok könyve). A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot a levezető elnök és a két hitelesítő tag hitelesíti.
f) A Közgyűlés határozatait az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán nyilvánosságra kell hozni, illetőleg a határozat által személyében érintettel azt írásban közölni kell.
AZ ELNÖKSÉG
1.) Az Egyesület ügyintéző testületi szerve az Elnökség, amely Elnökből, Alelnökből, három rendes elnökségi tagból és két póttagból álló, összesen öt fős testület. Az Elnökséget a Közgyűlés az Egyesület rendes tagjai közül első alkalommal két év időtartamra, majd utána öt év időtartamra választja meg. Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a döntéseiről, intézkedéseiről a soron következő Közgyűlésen köteles beszámolni.
Az Elnök, Alelnök, az Elnökség tagjai és a Felügyelő Bizottság Elnöke és tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben is részesülhetnek, melynek kereteit, feltételeit és elszámolásának rendjét a Közgyűlés határozza meg.
2.) Az Elnökség feladata:
a) gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról;
b) biztosítja az Alapszabályban és más egyesületi szabályzatokban foglaltak megtartását és megtartatását;
c) az éves költségvetés meghatározása,
d) előkészíti a Közgyűlést és beszámol a tevékenységéről;
e) javaslatot tesz az éves tagdíj mértékére, az Egyesület éves költségvetésének zárszámadására, továbbá előterjeszti az Egyesület közhasznúsági jelentését;
f) az elnök, az irodavezető javadalmazásának és a megbízási szerződéssel alkalmazásra kerülők javadalmazásának megállapítása;
g) a jogszabályoknak és az Alapszabálynak megfelelően jóváhagyja az Egyesület belső szabályzatait;
h) dönt az Elnökség mellett működő bizottságok létrehozásáról, vezetőik kinevezéséről, az Egyesületen belül tagozatok, kistérségi körzeti csoportok működésének engedélyezéséről, megszűntetéséről.
i) dönt intézmény alapításáról vagy ahhoz való csatlakozásról, vállalkozási tevékenység indításáról;
j) a Közgyűlés által elfogadott közhasznúsági jelentést az Egyesület működési területén megjelenő napilapban, a Vakok Világa című folyóiratban és az Internetes honlapján közzéteszi;
k) dönt tagnyilvántartásból való törlésről, tag kizárásáról és a pártoló tag jelentkezésének elfogadásáról, pártoló tagsági jogviszonyt megtestesítő okirat kiállításáról;
l) dönt sajtótermék kiadásáról, Internetes honlap létesítéséről, működtetéséről;
m)dönt az Egyesületet terhelő kötelezettségek és megillető jogosultságok vállalásáról;
n) dönt az Egyesület együttműködési megállapodásairól, gondoskodik az érdekvédelmi szövetségben fennálló tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítéséről;
o) dönt adományok elfogadásáról vagy visszautasításáról, adománygyűjtésről, tartós adományozóval történő megállapodásról;
p) dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
3.) Az Elnökség biztosítja az Egyesületnek az Alapszabályban meghatározottak szerinti folyamatos működését, gondoskodik az Egyesület vagyonának az Alapszabályban rögzített céloknak megfelelő felhasználásáról. Meghatározza a kitűzött cél megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, az Elnök útján gondoskodik azok biztosításáról. Az Elnökség feladata, hogy az Egyesület részére az Alapszabályban meghatározott közhasznú célja megvalósításához szükséges anyagi forrásokat biztosítsa a törvényes lehetőségek igénybevételével, adományok gyűjtése, tartós támogatók szerzése, pályázatokon való részvétel útján. Tevékenységüket az Elnök, Alelnök, Elnökség tagjai, a Felügyelő Bizottság Elnöke és tagjai fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályokban, az Alapszabályban, egyéb szabályzatokban, illetve a Közgyűlés által hozott határozatokban foglalt kötelezettségek vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
4.) Az Elnökség munkamegosztásban dolgozik, ügyrendjét maga állapítja meg.
Az Elnökség a munkája minél hatékonyabb elősegítése céljából tanácsadó, véleményező feladat ellátására állandó (a választási ciklus végéig működő), illetőleg ideiglenes (meghatározott ideig működő) 3-5 tagból álló bizottságot hozhat létre.
A létrehozott bizottságok vezetését elsősorban az Elnökség rendes vagy póttagja látja el, de felkérésre az Egyesület bármely tagja is elláthatja. Ez utóbbi esetben az Elnökség egy tagja a bizottság tagjává válik. Az Elnökség a bizottságba tagként meghívhatja az Egyesület bármely tagját vagy külső szakértő személyt. Az Elnökség bármely bizottság bármelyik tagját visszahívhatja, ha az a rábízott feladatot nem látja el, vagy hat hónapot meghaladóan akadályozott a feladata ellátásában.. A bizottság ügyrendjét és üléseinek gyakoriságát maga állapítja meg. A bizottságok által végzett tevékenységről, javaslatokról és megállapításokról, és ezzel kapcsolatban hozott esetleges intézkedésekről a bizottságok elnökei évenként összefoglaló jelentést készítenek az Elnökség számára, mely jelentés részét képezi az Elnökség éves beszámolójának.
5.) Az Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. Az Elnökség ülése összehívásának idejét, napirendjét az Elnök határozza meg, lehetőség szerint írásban, mód van telefonon történő összehívásra is, melyről feljegyzés készül. Az ülést megelőzően 5 munkanappal névre szólóan értesíti az Elnökség tagjait és a Felügyelő Bizottságot, valamint az olyan érdekelt személyt, akinek az ügye a napirenden szerepel, továbbá az egyéb érdekelteket a meghívónak az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel. Az Elnök akadályoztatása esetén helyettesítési jogkörben az Alelnök jár el.
6.) Az Elnökség ülése nyilvános, azon bárki részt vehet, a napirendhez meghívott személy felszólalhat, szavazati joguk azonban csak az Elnökség tagjainak van.
7.) Az Elnökség határozatképes, ha ülésén legalább 4 elnökségi tag részt vesz. Határozatait egyszerű szavazattöbbséggel, név szerinti szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Az ülésen részt vevő elnökségi tag szavazáskor köteles szavazni, ennek hiányában szavazatát nemlegesnek kell számítani. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
8.) Az Elnökség üléséről hangfelvétel készül, melyről az ülést követő nyolc napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell:
a) az ülés helyét, időpontját és az azon részt vevők nevét;
b) napirendet;
c) az elhangzott hozzászólások lényegét és a hozzászóló személy nevét;
d) a hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését.
Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet és az írásbeli előterjesztéseket.
Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvet az Elnök, illetve egy elnökségi tag hitelesíti. Ezt követően a hangfelvételeket meg kell semmisíteni. Az Elnökség az általa hozott határozatot az Egyesület székhelyén a meghozatalát követően 15 napos kifüggesztéssel nyilvánosságra hozza, ezzel egyidejűleg az érdekelt személlyel írásban is közli. Az Elnökség az általa hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok könyve). A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya, a határozatot ellenző személye egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot az Elnök és egy elnökségi tag hitelesíti.
9.) Az Elnökségi tagság megszűnik:
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) a tag elhalálozásával;
c) a tag lemondásával;
d) a tag visszahívásával;
e) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
f) az Egyesület megszűnésével.
Az Elnökség tagja tisztségéről bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. Az írásba foglalt lemondást a Közgyűlésnek kell címezni, mely akkor hatályos, ha azt az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette. A tag elhalálozása vagy lemondása esetén helyére a szavazati arány sorrendjében a legtöbb szavazattal megválasztott elnökségi póttag kerül, és ezzel teljes jogú elnökségi taggá válik. Visszahívásra kerülhet sor a tagnak az elnökségi tagsági kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén, vagy a Közgyűlés bizalmatlansági indítványa alapján. A tag visszahívására a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Amennyiben az Egyesület vezető tisztségviselőivel szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, azt a Közgyűléshez címezve írásban kell jelezni az Elnökségnek, az Elnök ilyen esetben a Közgyűlést harminc napon belüli időpontra köteles összehívni, és a Közgyűlés határozattal dönt az összeférhetetlenséggel érintett elnökségi tag mandátumáról.
C
KÉPVISELET, AZ ELNÖK, AZ ALELNÖK, AZ ELNÖKSÉG TAGJAI
1.) Az Egyesületet az Elnök képviseli, akadályoztatása esetén jogkörében az Alelnök jár el. Az Elnök képviseli az Egyesületet bíróságok, hatóságok és egyéb szervek előtt, továbbá harmadik személyekkel szemben, esetenként, vagy az ügyek meghatározott részére nézve azonban képviseleti jogát írásbeli meghatalmazással átruházhatja.
2.) Az egyesületi vagyonból történő kifizetésekhez, a bankszámláról történő rendelkezéshez az Egyesület Elnökének és Alelnökének, vagy az Elnöknek és az Elnökség egy tagjának együttes aláírása szükséges.
3.) Az Elnök feladata:
a) előkészíti és összehívja a Közgyűlést;
b) összehívja és vezeti az Elnökség ülését;
c) dönt tagfelvételről, intézkedik a tagnyilvántartás hiteles vezetéséről, illetve az Egyesület könyveinek és egyéb nyilvántartásainak vezetéséről, gondoskodik az adatszolgáltatások teljesítéséről;
d) gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek végrehajtásáról;
e) irányítja és ellenőrzi az Egyesület tevékenységét;
f)az Egyesület székhelyén az Irodavezető útján biztosítja az irat betekintési jog gyakorlását;
g) az Elnökség tevékenységéről igény szerint, de legalább évente egy alkalommal a Közgyűlésnek és az Egyesület támogatóinak beszámol;
h) ellátja az Egyesület operatív ügyintéző szervezetének felügyeletét, kinevezi az Irodavezetőt, felette és az egyesület más munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat,
i) az Irodavezetővel együttesen gyakorolja a kifizetések engedélyezésének jogát;
j) az Egyesület tagsága által felvetett kérdésre vagy panaszra 30 napon belül írásban köteles érdemi választ vagy a panasz kivizsgálásáról szóló megállapítást adni;
k) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, alapszabály, közgyűlési határozat vagy belső szabályzat a társadalmi szervezet vezetője számára előír.
4.) Az Elnök az egyesületi tevékenységgel összefüggő operatív feladatok ellátására, koordinálására belső ügyintéző szervezeti egységet - Iroda elnevezéssel - hoz létre, működtet, s annak egyszemélyi felelős vezetőjét, -Irodavezető- elnevezéssel kinevezi, s felette a munkáltatói jogkört gyakorolja.
5.) Az Irodavezető koordinálja az Egyesület operatív működtetésével összefüggő valamennyi feladatot.
6.) Az Egyesület Alelnökének feladata, hogy támogassa az Elnök munkáját, akadályoztatása esetén helyettesítse az Elnököt, az Elnökség döntése szerint ellássa az Egyesületnél működő tagozatok, kistérségi körzeti csoportok munkájának segítését.
7.) Az Elnökség tagjainak feladatai:
a) az Elnökség határozata alapján ellátják egy-egy állandó vagy ideiglenes bizottság vezetését vagy tagságát;
b) ellátják az Egyesület Elnöke által átadott, rájuk ruházott feladatokat.
D
A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
1.) A Közgyűlés az Egyesület tevékenységének ellenőrzésére először két év időtartamra, majd utána öt év időtartamra háromtagú Felügyelő Bizottságot és póttagot választ. A Felügyelő Bizottság megválasztását követően tagjai sorából elnököt választ.
2.) A Felügyelő Bizottság a Közgyűlésnek felelős testület, amelynek feladata az alapszabályban meghatározott célok, a jogszabályok keretei között az Egyesület pénz- és vagyongazdálkodásának, továbbá működésének folyamatos ellenőrzése. Ennek során az Elnök, Alelnök és Elnökségi tagok ( elnökség ) kötelesek jelentést adni, az Egyesület munkavállalói pedig kötelesek tájékoztatásra, ill. felvilágosításra, továbbá az Egyesület könyveit és iratait, nyilvántartásokat rendelkezésre kell bocsátani. A Felügyelő Bizottság a feladata hatékonyabb ellátása érdekében indokolt esetben jogosult külső szakértő vagy szakértői szervezet bevonására is, ennek költségét az Egyesület viseli.
3.) A Felügyelő Bizottság működését az Elnök szervezi, üléseit a Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A Bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Az ülés időpontjáról és napirendjéről az elnök lehetőség szerint írásban, mód van telefonon történő összehívásra is, melyről feljegyzés készül, az ülést megelőzően 5 munkanappal, névre szólóan értesíti a bizottság tagjait, továbbá az egyéb érdekelteket. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, kivéve, ha külső szakértőt vagy szakértői szervet vonnak be a vizsgálat lefolytatásába, képviseletnek azonban nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagja, illetve munkáltatója nem utasíthatja.
4.) A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha ülésén minden tagja jelen van, határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza. A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.
A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai tiszteletdíjban, illetőleg költségtérítésben is részesülhetnek, amelynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét a Közgyűlés határozza meg.
5.) A Felügyelő Bizottság tagja az Egyesület vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetőleg részt vesz, ha jogszabály vagy a jelen Alapszabály így rendelkezik. A Felügyelő Bizottság munkájáról évente jelentést tesz az Egyesület Közgyűlésének.
6.) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.
7.) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha az intézkedésre jogosult vezető szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
8.) A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnik;
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) a tag elhalálozásával;
c) a tag lemondásával;
d) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
e) a tag visszahívásával;
f) az Egyesület megszűnésével.
A Felügyelő Bizottság tagja tisztségéről bármikor írásban a Közgyűlésnek címezve indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette. Visszahívásra kerülhet sor a tagnak a Felügyelő Bizottságban vállalt kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. A tag visszahívására a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A felügyelő bizottsági tagság megszűnése esetén helyére a megválasztott póttag lép, és tevékenységét ezen időponttól kezdődően teljes jogú tagként látja el. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken az Egyesület Elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében 30 napon belül köteles rendkívüli Közgyűlést összehívni.
Amennyiben a Felügyelő Bizottság tagjaival szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, azt a Közgyűléshez címezve írásban kell jelezni az Elnökségnek, az Elnök ilyen esetben a Közgyűlést harminc napon belüli időpontra köteles összehívni, és a Közgyűlés határozattal dönt az összeférhetetlenséggel érintett felügyelő bizottsági tag mandátumáról.
E
SZÖVETSÉGI KÜLDÖTTEK, ELEKTOROK
1.) A Közgyűlés az Egyesület érdekvédelmi szövetségben való képviseletére az érdekvédelmi szövetség által meghatározott számú szövetségi küldöttet vagy elektort nyílt szavazással választ.
2.) Szövetségi küldötteket vagy elektorokat az Egyesület rendes tagjai közül lehet jelölni. A jelölt írásban nyilatkozni köteles arról, hogy jelölés és megválasztás esetén a szövetségi küldötti vagy elektori megbízatást vállalja-e. A megválasztott szövetségi küldöttek és elektorok részére az Elnökség a képviseleti jogosultságot igazoló küldötti, elektori kártyát állít ki. A megválasztott személy megbízatását csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazásnak nincs helye. A megválasztott szövetségi küldött vagy elektor költségtérítésben részesülhet, melynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét a Közgyűlés határozza meg.
3.) A szövetségi küldötti és az elektori megbízatás megszűnik:
a)a megbízatás időtartamának lejártával;
b)elhalálozással;
c)lemondással;
d)törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
e)visszahívással;
f) az Egyesület, az érdekképviseleti szövetség vagy a társadalmi szervezet megszűnésével. A megválasztott személy a megbízatásáról bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a megválasztott személytől igazolt módon átvette. A megválasztott személy visszahívására kerülhet sor a vállalt megbízatás ellátásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. Visszahívásra a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A szövetségi küldötti vagy elektori mandátum fenti okokból bekövetkezett megüresedése esetén a Közgyűlés a legközelebbi ülésén köteles azt a megbízatásra fennmaradó időtartamra pótolni.
F
TAGOZATOK, KISTÉRSÉGI KÖRZETI CSOPORTOK
1.) Az Egyesület érdekelt tagjai szakmai vagy érdeklődési kör szerint az Elnökség hozzájárulásával, az Egyesület keretei között működő Tagozatot hozhatnak létre. A Tagozat létrejöttének feltétele, hogy legalább 10 egyesületi tag az alakuló taggyűlésen megalakulását kimondja, és azt az Egyesület Elnöksége elismerje. Vezetőjét és vezetőségének tagjait saját taggyűlésükön választják meg, az Elnökség a választás eredményét elfogadja. A Tagozatok egy-egy képviselője a Közgyűlésre és az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható. A Tagozatok az Elnökségnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel.
2.) A Tagozatok társaság, klub formájában és elnevezéssel működhetnek, és tevékenységi körükben működő hazai és külföldi szervezetek tagjává válhatnak az Egyesület Elnökségének egyetértésével.
3.) Az Egyesület működési területén a tagok önkéntes elhatározása alapján az Elnökség kistérségi Körzeti Csoport létrejöttét és működését engedélyezheti. Minden olyan közigazgatási területi egységben létrehozható kistérségi Körzeti Csoport, ahol ötven vagy ennél több tag él, és legalább 10 tag a kistérségi Körzeti Csoport megalakulását elhatározza, vezetőjét és vezetőségének tagjait saját taggyűlésükön megválasztják. A kistérségi Körzeti Csoportok egy-egy képviselője a Közgyűlésre és az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható. A kistérségi Körzeti Csoport képviselője az Elnökségnek rendszeresen beszámol a kistérségi Körzeti Csoport működéséről.
4.) A kistérségi Körzeti Csoport önálló név alatt fejthet ki tevékenységet, a területén működő állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel közvetlen kapcsolatot létesíthet az Egyesület Elnökségének egyetértésével, támogatásával.
5.) A Tagozatok, kistérségi Körzeti Csoportok működésének részletes szabályait önmaguk testületi döntéssel határozzák meg - szükség szerint - azokat az Egyesület Elnökségének bemutatják.
6.) A Tagozatok és kistérségi Körzeti Csoportok vezetőinek feladatait és jogosultságait a maguk által alkotott működési szabályzat tartalmazza. A megválasztott személy jogosult az adott Tagozat, kistérségi Körzeti Csoport vezetésére, képviseletére, és a Tagozat vagy kistérségi Körzeti Csoport elkülönített számlájáról történő kifizetések engedélyezésére az Egyesület Elnökének engedélyezésével együtt. Az Elnökség a Tagozat, vagy a kistérségi Körzeti Csoport képviselője részére a megbízatás fennállásának igazolására megbízólevelet ad ki. Az Elnökség e személyeknek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit - megállapodás alapján - a költségvetés terhére megtéríti.
7.) A Tagozat vagy a kistérségi Körzeti Csoport megszűnik, ha egy éven át nem fejt ki érdemi tevékenységet, vagy tagjainak száma egy éven túl is 5 fő alá csökken. Az Elnökség a Tagozat vagy kistérségi Körzeti Csoport megszűnését a feltételek bekövetkezését követő ülésén határozattal állapítja meg.
8.) Azokon a közigazgatási területeken vagy településeken, ahol a 3.) bekezdésben foglalt feltételek hiánya miatt kistérségi Körzeti Csoport megalakítása nem lehetséges, vagy nem célszerű, az Elnökség Területfelelőst bízhat meg az ott élő tagok ügyeinek intézésével. A Területfelelős a tagok érdekében szoros kapcsolatot tart fenn az Elnökséggel. Az Elnökség a Területfelelős részére a megbízatás fennállásának igazolására megbízólevelet ad ki. Az Elnökség a Területfelelősnek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit megállapodás alapján a költségvetés terhére megtéríti.
V. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ÉS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG
1.) Az Egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
2.) Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgáló az a személy, aki
a) az Egyesület vezető szervének Elnöke vagy tagja;
b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
3.) Az Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (együtt: hozzátartozó) a Felügyelő Bizottság és az Elnökség tagjává egyidejűleg nem választható meg.
4.) Az Egyesület elnöki tisztségére olyan egyesületi tag jelölhető, illetve választható meg, aki a feladat ellátására rátermett és legalább középfokú végzettséggel rendelkezik. Az elnöki tisztségre ugyanazon személy csak két, egymást követő ciklusra jelölhető és választható meg egyszerű szavazattöbbséggel; ezt követően az újraválasztáshoz minősített (2/3-os) szavazattöbbség szükséges.
5.) Két évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
6.) Az Egyesület Elnöke, illetőleg a vezető tisztségviselők kötelesek bejelenteni a Közgyűlésnek, ha más társadalmi vagy közhasznú szervezetnél vezető tisztséget látnak el, vagy vezető tisztségre megválasztották.
VI. AZ EGYESÜLET VAGYONA, NYILVÁNOSSÁG
1.) Az Egyesület saját vagyonával a vonatkozó pénzügyi rendelkezések alapján a jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik.
2.) Az Egyesület tartozásaiért, kötelezettség-vállalásaiért az Egyesület az egyesületi vagyonnal felel. A rendes tagok és a pártoló tagok saját vagyonukkal nem felelnek, csak az Alapszabály szerint meghatározott tagdíjat és vállalt támogatást kötelesek határidőre megfizetni.
3.) Az Egyesület vagyona a tagok által fizetett tagdíjból, egyéb pénzbeli hozzájárulásaikból, természetes és nem természetes személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, adományaiból, az államháztartás alrendszereitől kapott normatív támogatásból, a magánszemélyek személyi jövedelemadójának 1%-áról történő rendelkezés alapján kapott összegből, pályázati úton nyert juttatásból, egyéb, a közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatásból, a vállalkozási tevékenységből eredő nyereségből képződik. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.
4.) Az Egyesület évente képződő vagyona az egyesületi célkitűzés megvalósítása érdekében végzett tevékenységre és az Egyesület működésével kapcsolatos kiadások fedezésére használható fel.
5.) Az Egyesület költségei: a közhasznú tevékenység, illetve a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült közvetlen és közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
6.) Az Elnökség köteles gondoskodni arról, hogy az Egyesület működése, valamint az egyesületi pénzeszközök felhasználása során egyaránt kizárható legyen, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják.
7.) Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági vállalkozási tevékenységet is folytathat. Az Egyesület ilyen vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A gazdasági tevékenységből származó bevételeit csak az egyesületi célokra, feladatokra és azok működtetésére fordíthatja, a nyereséget az Egyesület tagjai között felosztani nem lehet.
8.) Az Egyesületnek az Alapszabályban meghatározott közhasznú cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
9.) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, illetve az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetőleg hitel törlesztésére nem használhatja fel.
10.) Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség; hirdetőtábla-, sajtó-, internet útján), másrészt az Alapszabályban meghatározott iratbetekintési és felvilágosítás adási jog rögzítésével. E jogok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése azonban nem eredményezheti mások személyhez fűződő jogainak megsértését.
11.) Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Dunántúli Napló útján is nyilvánosságra hozza. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú Egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
12.) Az Egyesület dokumentumai nyilvánosak, azok az Egyesület székhelyén bárki által megtekinthetők (iratbetekintés jog), a közhasznúsági jelentésről - a másolási költség megfizetését követően - bárki részére másolat adható.
13.) Az Egyesület Elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni vagy átadni. Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
VII. AZ ADOMÁNYGYŰJTÉS SZABÁLYAI
1.) Az Egyesület közhasznú céljai megvalósításának elősegítése érdekében az Elnökség névre szóló meghatalmazást, megbízólevelet ad ki, mely megbízólevél birtokában lehet adományt gyűjteni. A megbízólevelet az Egyesület Elnöke és az Elnökség egy tagja írja alá és azt az Egyesület bélyegzőjével hitelesíti. A kiadott megbízólevelekről az Elnökség naprakész nyilvántartást köteles vezetni.
2.) Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
3.) Az adománygyűjtésre jogosult személy az adományokról nyilvántartást köteles vezetni, amelybe az adományok értékét könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. Az adománygyűjtő az adományokat és a nyilvántartást rendszeres időközönként elszámolás mellett átadja az Egyesület belső szervezeti egységét vezető Irodavezetőnek.
4.) Az Egyesület jogosult fix vagy mozgó perselyes adománygyűjtésre is. Az Elnökség a persely kihelyezéséről, leplombálásáról, felnyitásáról köteles jegyzőkönyvet felvenni és abban rögzíteni a persely típusát, kihelyezésének helyszínét és időpontját, leplombálásának és felnyitásának idejét, a perselyben lévő pénzadomány forintértékét. A jegyzőkönyvet az Elnökség egy tagja és a kihelyezést, leplombálást és felnyitást végző munkatárs hitelesíti. A perselyben lévő pénzadományt a felnyitást követően az Egyesület bankszámlájára be kell fizetni és a közlemény rovatban fel kell tüntetni a „perselyadomány” jelzést, a csekkmásolatot a jegyzőkönyvhöz kell fűzni.
5.) Az Egyesület tartós adományozási szerződést köthet pénzbeli támogatásra (nem magánszemély támogató esetében az értékpapír átadására is), ha a szerződésben a támogató arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatást a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében, és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha az Egyesület a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.
VIII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
1.) Az Egyesület megszűnik, ha
a) a feloszlását vagy más egyesülettel történő egyesülését a Közgyűlés kétharmados arányú szavazattöbbséggel kimondja;
b) a Bíróság feloszlatja;
c) ha tagjainak száma egy éven át 10 fő alá csökken, vagy legalább egy éve nem működik, és a Bíróság a megszűntét megállapítja.
2.) Az Egyesület megszűnése esetén - a jogszerű követelések kielégítése után - vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. Jogutód nélküli megszűnés esetén a megmaradt vagyont az Egyesület célkitűzéseihez hasonló célra kell fordítani.
IX. ÁTMENETI- ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1.) Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre s nyeri el jogi személyiségét.
2.) A jelen okiratban nem szabályozott kérdések tekintetében az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (Etv.) és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Kszt.) rendelkezései, illetve a Közgyűlési határozatok az irányadók.
Kelt.: Pécs, 2005. szeptember 15.
Dr. Tóka László elnök
ZÁRADÉK
A jelen Alapszabály megegyezik a Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesület 2005. május 26-án megtartott alakuló ülésén elfogadott és az alapító tagok részvételével 2005. szeptember 15-én megtartott közgyűlésen módosított Alapszabállyal.
Aszmann József Komár Lajos