Technika a múlt jelen és jövő

Kedves sorstársaim!

Engem ért az  a nagy megtiszteltetés hogy ennek a  rovatnak a felelőse legyek,és leírjak minden  olyan érdekességet, ami  esetleg valakit  érdekelne de, nincsen rá ideje más  elfoglaltságai miatt,  vagy csak  azért nem, mert az ,az oldal ép nem vakbarát.

Elsősorban a jövő telefonjairól szeretnék írni ezen belül is az ujj generációs telefonokról, mert a számítógép jövőjét már mindenki ismeri

Ezért választottam inkább ezt.

3G KEZDETEK

Öt esztendővel ezelőtt, amikor az internet-használat első igazi lendületét kapta, minden hálózat-tulajdonos (telefontársaságok, kábeltársaságok) hirtelen elhatározással lázas fejlesztésekbe, befektetésekbe kezdtek. Egész országrészeket, városokat, falvakat 'túrtak fel' új (többnyire üvegszálas) vezetékek lefektetésére. Előfordult, hogy konkurens cégek egy időben és ugyanabba az árokba fektették a kábeleiket, csakhogy gyorsan kész legyen a hálózat. Műszaki szakértőik pedig az eredetileg nem, vagy csak részben erre a célra lefektetett telefondrótok és TV-kábelek alkalmassá tételére (az adatátvitel sebességének fokozására) összpontosították figyelmüket.
Utóbbi fejlesztésekből születtek napjainkra a kábel-modemes internet valamint a hagyományos telefonhálózatok felgyorsított (A)DSL valamelyik változata.

Fenti műszaki megoldások Nyugat-Európa és Magyarország nagyvárosaiban napjainkra egyaránt megjelentek, egyelőre költségesek és legtöbbször nem érik el a beígért adatátviteli sebességet. A továbbiakban pedig csend lett. A kábeltulajdonosok várták az 'aranybánya' beindulását, a fogyasztók pedig a telefon- és a TV- kábel használati árának csökkenését. Egyik sem következett be abban, ütemben, mint várták, éspedig több okból.

Az első meglepetés az volt, hogy a médiumokat oly gyakran kritizáló 'fogyasztó' ezután is csak fogyasztó maradt, noha most személyes szerzője is lehetne az információnak. Az Interneten ő is kiadója lehetne pl. egy tartalmas, kedve szerinti 'képes krónikának', egyesületi lapnak vagy hobbiújságnak nagyon kevés pénzből! De ő megszokta a TV előtti passzív üldögélést, bal kezében egy pohár sörrel, a jobban pedig a nyomogató gombbal. Marad tehát az igénytelenség, vagy lustaság és főleg az, hogy ezek szerint a tömeg mégsem bánja, hogy neki mások mondják meg, hogy mi a fontos az életben, és, hogy mi az igaz. Örül annak, ha maga helyett profi hősei végzik el a piszkos munkát, idóljai lövöldöznek a futballpályán vagy Hollywoodban, csak ne kelljen neki felállni a székből.

Az egyetlen "tartalom", mely személyes létrehozására átlagember -és főleg a fiatalok- hajlamosnak tűnnek, az a kötetlen, felelősségmentes csevegés. Az Interneten korán beindult a „chat”, az írásbeli csevegés. Néhány év alatt ez világméreteket öltött, fiatalok százezrei csatlakoztak az egyszerű, hétköznapi, ugyanakkor gyakran nemzetközi csevegő táborokhoz.

. Ugyanebből az igényből fakad és még nagyobb tömegeket látszik vonzani a csevegés másik elektronikus változata, a mobiltelefon. Nagy szerepet játszott ebben a technika kezelésének egyszerűsége. Az elterjedést alig akadályozta, hogy ez a szórakozás ma még aránytalanul költséges. Az egyébként gyakran takarékos fogyasztónak úgy tűnik a mobil-beszélgetés esetében semmi sem drága. Sőt számos fiatal felelőtlen adósságba veri magát mobil számlái miatt és születésnapjára is csak "mobil perceket" kér ajándékba

Az, hogy pl. üzletembereknek, akik egy tárgyalásra sietvén autójukkal valahol elakadnak, onnan akár több helyre is telefonálni tudjanak, valóban rendkívül fontos lehet. De hogy Mancikának a Balaton közepéről is még sürgős mondanivalója van Zsuzsinak a parton az már csak a jux, felvágás és az éretlenség kategóriájába tartozik, melybe esetenkint beleesnek az egyébként tiszteletreméltó felnőttek is. Sőt sokszor még a kedves szülők maguk finanszírozzák gyermekeik effajta drága szórakozását, aminek csak az lehet a magyarázata, hogy örülnek, ha gyermekük legalább a trécselés alatt nem cigarettázik

De a mobiltelefon-használatnak (Magyarországon ma már 6 millió van üzemben) van a teenager-divatot felülmúló vetülete is. Fejlettebb formái (WAP, i-Mode, stb.) kísérletek arra, hogy a mobiltelefonon web-oldalak is megjeleníthetők legyenek (legalább is részletekben). Ennek természetesen a kisméretű, de növekvő félben lévő LCD-kijelző hamar határokat szab, de térnyerése feltartozhatatlan a terjedő tenyérszámítógépek kommunikációs igényei miatt is. Itt két -ma önálló- elektronikus termék találkozása várható.

A mobiltelefon és zsebszámítógép integrálása során születő termék ('zsebszerkentyű') ma még lényegesen magasabb árkategóriába esik mint a hagyományos fogyasztói elektronika. Az ilyen professzionális készülékek első felhasználói ismét az üzletemberek lesznek, akik azt napi rutininformációk lehívására illetve üzleti számításaik és levelezésük gyors lebonyolítására használják. Az ő igényeik nyomán fognak később a tömegsorozatban gyártott, MMS üzenetküldők, tenyér-böngészők, stb. megjelenni. Gyors áresés akkor valószínű, ha a költséges alkatrészek más 'intelligens' termékeknél is szükségesek és tömeggyártásuk elkezdődött. Példa erre az önmagában csak nagyon bonyolultan előállítható, színes LCD kijelző, melyet azonban pl. már videokamerákban is széles körben alkalmaznak és így a fogyasztói árkategóriába kerültek. Aki a mai digitális filmkamerák kártyanagyságú LCD kijelzőit ismeri tudja, hogy azok nagyon is élvezhető képeket mutatnak, a többi pedig elektronika és rádió-összeköttetések (azaz a 2G, 3G, stb.) kérdése.

Amik ma még lassabban fejlődnek azok maguk a nagykapacitású mobil kommunikációs hálózatok, pl. a 3G kategóriába eső UMTS hálózatok. Ezek fizikai működőképességének bizonyítása előtt még sok fejlesztésre, szabványosításra és főleg befektetésekre lesz szükség egy olyan korban, amikor az árokba fektetett új, üvegszálas kábelek költségei még meg sem térültek.

Az, hogy a mobilszolgáltatók a mai 2. generációs adatátvitelről (GSM, GPRS) a 3. generációsra (UMTS) vagy akár 4. vagy 5. generációs technikára fognak váltani az biztos, csak annak üteme ismeretlen. Előre látható, hogy a kis, szöveges SMS üzenetek mellett sokkal fontosabbak a teljes terjedelmű szövegek. Ami pedig a csevegést illeti élethűbb az üzenet, ha a szöveghez azonnal fényképek is mellékelhetők. Az MMS (Multi Media Messaging) többmédiumos üzenetküldés lassan beinduló szolgáltatása ezt célozza, igaz egyelőre csak 1-2 képes (30 KB-s) üzenetekben állapodtak meg a készülékgyártók. Később pedig zeneszámok és kisvideók is küldhetők lesznek a vezeték nélküli telefonon, nem beszélve a mobil internetezés lehetőségeiről. A vezeték nélküli alkalmatosságok népszerűsége a vezetékesekkel szemben egyszerű ergonómiai, tehát kezelhetőségi, használhatósági okokból mindig előnyben lesznek.

Ugyanakkor a vezetékes hálózatok tulajdonosai várják a nagy 'vezetékes robbanást'. Aggasztja őket a tömeges elvándorlás veszélye a vezetékesről a vezeték nélküli hálózatokra. Ha pedig ez gyorsan következik be, akkor nem lesz, aki megtéríti a néhány évvel ezelőtt az új kábelhálózatokba fektetett pénzeket. Ez az egyik oka annak, hogy a nagymúltu telekommunikációs társaságok az aranykorszak helyett mára a tönkremenés szélén vegetálnak.

Valamennyi fent említett technológia az u.n. "WAN" nagykiterjedésű hálózatok csoportjába tartozik. Az UMTS (3G) bevezetése több európai országban küszöbön áll, a még gyorsabb "4G" technológián japán laboratóriumokban, a "5G" technológián finn laboratóriumokban dolgoznak. Utóbbiakról még azt sem lehet tudni, hogy mihez lesznek majd szükségesek, mire lesznek használhatók, mert pl. a nagy átviteli sebességet igénylő 'személyes videózást' lefedi az UMTS. A háromdimenziós tévézést meg a szükséges szemüveg miatt vezetékes kivitelezésben sem fogadta kegyeibe a nagyérdemű néző.

Mégis, párhuzamosan a fentiekkel, már ugrásra kész egy újabb vezeték nélküli- vetélytárs. Úgy tűnik, hogy kihasználva a 60 GHz feletti rádiós hullámhosszakat, valamint az infravörös hullámtartományt, a helyi, kiskiterjedésű vezeték nélküli (W-LAN) hálózatok olcsó adatszórásra lesznek képesek. Mai változataik (pl. a "Wi-Fi") még az IEEE 802-11b szabvány szerint a 2,4  GHz-es frekvencia-tartományban működnek, de az itt rendelkezésre álló spektrum véges. A 60 GHz feletti rádiós frekvenciáknál azonban elméletileg elérhető, hogy a föld minden lakójának egyedi, saját, személyes, biztonságos(?) hullámhossza legyen!

3G JELEN

Mi is az a 3G? Telefon, szolgáltató, technológia vagy talán csak marketingfogás? Tekintsük át röviden, hogy mi a „harmadik generációs mobilhálózat", s kinek milyen haszna származhat belőle.

A harmadik generációs mobilszolgáltatások együttesét nevezzük 3G-nek; a 3G-ről már évek óta rengeteget lehet hallani, de hogy pontosan mi az és vajon mire lesz jó, arról sokan szinte alig tudnak valamit. Eredetileg egységes szabványnak indult, hogy a felhasználók nagy sebességgel vihessenek át adatokat mobil eszközökről – egyszerre továbbíthassanak adatot és hangot.

Kérdés persze, hogy a gyors mobil adattovábbítás lehetősége vajon megváltoztatná-e a mobiltelefonálás módját? A válasz kézenfekvő, mégis kevesen látják be: nem változtatja meg! Ez az oka annak, hogy a 3G folyamatosan késik, és hogy nem akad minduntalan olyan szolgáltató, amelyik csak 3G-s rendszerek telepítésével foglalkozna: az országok többségében telítve van a mobilkommunikációs piac, s a felhasználóknak voltaképpen nincs is olyan nagy szükségük gyors, mobilos adatátvitelre. Lehetnek persze olyanok, akiknek megváltás volna egy ilyesfajta szolgáltatás – itthon például sok helyen nincsen más lehetőség az internet elérésére –, érdemes azonban szem előtt tartani, hogy ez tőlünk nyugatabbra egyre kevésbé van így.

Ezen csak tovább ront az a tény, hogy a 3G „szabvány" egyáltalán nem egységes; ma négy nagy lehetőség közül válogathatnak a gyártók: UMTS, CDMA2000, TD-SCDMA – Kína saját „szabványa" – és a japán NTT DoCoMo szolgáltató által indított FOMA, a világ első kereskedelmi 3G-szolgáltatása (2001-ben indult). Az Európában népszerűbb UMTS-nek a 3GPP szervezet a gazdája, a főképp Ázsiában honos CDMA2000-nek meg a 3GPP2, ám ez a két társaság csak a nevében hasonlít egymásra. Az összképet egy kicsit bonyolultabbá teszi, hogy az UMTS „Universal Mobile Telephoné System” olyan 3G-s mobiltelefon-technológia, amely a W-CDMA kódolást használja az adatok fizikai, rádióhullámos továbbításához, és W-CDMA alapú a FOMA is, csak éppen mégsem teljesen kompatibilis az UMTS-sel – bár van törekvés a két rendszer összedolgozására.

A legelső UMTS-szolgáltatás 2003-ban, Angliában indult el, a Hutchinson tulajdonában levő „3" nevű mobilszolgáltató jóvoltából. Ez a cég, mint első, a szerencsésebbek közé kerülhetett, s mára már világszerte vannak 3G-szolgáltató partnerei.

Technológia

A 3G szolgáltatás más frekvenciákat és más kódolást használ, mint a ma használatos GSM-rendszerek, emiatt újabb készülékek és újabb bázisállomások kellenek a bevezetéshez. Ami a bázisállomásokat illeti, érdemes megjegyezni, hogy feltétlenül szükséges újabb tornyokat építeni, használható a már meglevő hálózat is, a telepített gerinchálózat fizikai áteresztőképessége azonban gátat szabhat az adatátviteli sebesség ugrásszerű növelésének; az indulás tehát szolgáltatói oldalon biztosan magas költségekkel jár.

Az UMTS két 5 megahertzes csatornát használ az adattovábbításra, egyet -- a felfelé irányuló csatornát -- az 1900 megahertzes tartományban (1885 és 2025 megahertz között), egyet -- a lefelé irányulót -- meg 2100 megahertz környékén (2110 és 2200 megahertz között). A CDMA2000 viszont egy vagy több 1,25 megahertzes csatornát használ fel- és lefelé is; sokszor bírálták is már az UMTS-t túlzott sávszélesség-foglalása miatt.

Sebességek

Az UMTS-rendszerek adatátviteli sebessége meglepően jó: ideális esetben 1920 kilobit/másodperces sebességgel továbbíthatnak adatot (vagyis nem 2 megabit/másodpercessel, ahogyan sokszor pontatlanul állítják). Ez maximális érték, általában inkább csak 384 kilobit/másodperces sebességre lehet számítani, amely szavatolható is a legtöbb valóságos helyzetben. Ez alapszintű ADSL-szolgáltatás sebességének felel meg, s ha arra gondolunk, hogy mobiltelefonon keresztül is megy és rézkábel sem kell hozzá, igen szép teljesítmény.

Érdekességképpen megjegyezzük, hogy a GSM csatornáján keresztül 14,4 kilobit/másodperces sebesség érhető el, a GPRS jellemző sebessége pedig 56 kilobit/másodperc körüli érték (az elméleti maximum 140,8 kilobit/másodperc).

A drága 3G-licenc

Hazánkban a múlt év végén dőlt el, hogy melyik szolgáltató juthat 3G-s frekvenciatartományokhoz. Egy nyertese már biztosan van ennek az üzletnek: az állam. Hogy a szolgáltatóknak mennyi idő alatt térül majd meg a több mint 50 milliárd forint, azt nem lehet tudni, csak az biztos, hogy azt inkább a mostani GMS-szolgáltatások igen magas díjából fogják fedezni, nem a 3G-s bevételekből.

A Vodafone a 15 évre szóló jogosultságért vagy 16,5 milliárd forintot fog fizetni, a T-Mobile 17 milliárdot, a Pannon GSM 19 milliárdot.

A Vodafone az árbevétel-arányos fizetési opciót tartalmazó „B" blokkban nyerte el a jogosultságot; a 15 évre szóló jogosultságért legalább 16,5 milliárd forintot fizet a szolgáltatásból származó bevétele alapján.

A Vodafone, a Pannon GSM és a T-Mobile 2004-ben törlesztette az első részletet, nettó 5,5 milliárd forintot. Ezek után a két nagyobb társaság három év alatt összesen 45 milliárd forintot fizet be az államkasszába. A Vodafone viszont 2005-ben nettó 2,5 milliárd forintot fizet, majd a hátra levő években -- 2006 és 2019 között -- az UMTS-szolgáltatásból származó árbevételének a 0,3 százalékát, azzal a garanciával, hogy ha ez az összeg nem éri el a 8,5 milliárd forintot, akkor kifizeti a különbséget. A Vodafone azt is vállalta, hogy az UMTS-árbevétel 0,3 százalékból származó licencdíjrésznek ne legyen meghatározott felső határa. Ha minden jól alakul, Magyarországon 2006-ban elindulhatnak a 3G-szolgáltatások.

Érdekes mindeközben felfigyelni arra, hogy mekkora készpénzállományuk van a hazai mobilszolgáltatóknak. Ez már csak azért is figyelemreméltó, mert a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) többször is megbüntette őket tisztességtelen reklámok és tisztességtelen árképzés miatt, de úgy tűnik, hogy a „bírságok" semmit sem számítanak. S ugyan mit is számítana néhány millió forintnyi bírság (például 15 millió -- a Vodafone-nak a Vitamax DUO tisztességtelen reklámkampánya miatt; 5 millió -- szintén a Vodafone-nak, a „Magyarország legnépszerűbb mobilszolgáltatója" reklámkijelentés miatt; 40 millió -- a T-Mobile-nak, a Relax díjcsomagok reklámja miatt; 210 millió -- a Westelnek, versenytorzítás miatt; 150 millió -- a Pannon GSM-nek, versenytorzítás miatt), ha milliárdok állnak rendelkezésre.

Egyéni véleményem,  és amit ajánlok mindenkinek az  1 n.70-es 3G videó telefonálásra  is  alkalmas telefon, és  ami még nagyon jó benne, hogy  feltelepíthető rá 1 bizonyos szoftver,  amivel  többnyire  mindent  fel tudunk vele  olvastatni és  így a nem látók is használhatják

 Üdvözlettel: PUMMER ZOLTÁN.

. 2007-01-23.