Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete

Információ-technológiai alapismeretek

1 Bevezetés

      Az Európai Számítógép-használói Jogosítvány magyarországi megszerzésének lehetőségével alkalom nyílt arra, hogy bárki lemérje mennyire jártas a számítógépek, ill. számítógépes programok használatában. A sikeres vizsgázó egy olyan, európai szinten elfogadott bizonyítványhoz jut, mellyel igazolja, hogy képes a mai modern társadalmak működéséhez elengedhetetlen számítógépek, ill. számítógépes programok kezelésére, képes tudását állandóan megújítani és azt munkája során hatékonyan felhasználni.

      A jogosítvány megszerzéséhez hét modulból szükséges vizsgát tenni. A hét vizsgát az első vizsga megkezdésétől számított legfeljebb 3 éven belül kell letenni.

      A modulok lefedik a számítógép-használat általános területeit.

* Információ-technológiai alapismeretek

* Operációs rendszerek és fájlkezelés

* Szövegszerkesztés

* Táblázatkezelés

* Adatbázis-kezelés

* Prezentáció és grafika

* Információs hálózati szolgáltatások

      Az első modul, tisztán elméleti, tehát írásban megoldandó tesztsort tartalmaz. Olyan általános ismereteket mér le, melyek nagyobb részben mindenki előtt ismertek már, így a vizsgák között a legkönnyebbnek is tartható. Egyszerűen, közérthetően megfogalmazott kérdésekre kell hosszabb-rövidebb válaszokat adni. A jegyzet, amit Ön most olvas az első vizsgamodul megtanulásához nyújt segítséget.

Ez a modul hat részből áll.

      1. Az információ-technológia alapfogalmai

      2. Alkalmazások és a számítógép használata

      3. Az információ-technológia és a társadalom

      4. Adatbiztonság, szerzői jogok, törvények

      5. Hardverek és rendszerszoftverek, munkakörnyezet

      6. Hálózatok

      A vizsgafeladatok összeállításakor részenként egy-egy, tehát összesen hat kérdésre kell válaszolni.

      Az értékelésnél minden kérdés azonos súllyal esik latba. Az egyes válaszok helyességét százalékosan értékelik: pl. 25%-ig helyes vagy 100%-ig helyes. A vizsgázó akkor felel meg, ha legalább átlagosan 60%-os eredményt ér el. Ebben a modulban el kell fogadni az ÁLTALÁNOSSÁGBAN megfogalmazott válaszokat, beható ismeretekre rendszerint nincs szükség. A rendelkezésre álló idő 45 perc. A tesztek kitöltéséhez semmilyen segédeszköz nem használható.

2

Alapfogalmak

      Ebben a fejezetben néhány alapfogalom pontos meghatározását találja meg, amely segíteni fogja Önt a tananyag megértésében a későbbiekben.

      ADAT (DATA)

      Alapvetően adatnak nevezünk minden információt, amely a környezetünkben van és meghatározott tulajdonságokkal és kapcsolatokkal rendelkezik. A számítástechnikában kettős értelemben használják: a számítógépes állományok meghatározott részét nevezik adatnak (mindent, ami nem program). Szokásos azt is mondani, hogy minden adat, amit a számítógépek feldolgoznak. A másik értelmezés szerint az adat mindaz, amivel a számítógépek a kommunikációjuk során foglalkoznak. Ezek szerint két fajtája létezik: kimenő és bemenő adat.

      ADATSEBESSÉG

      Az információáramlás sebességének mértéke, amely az adatátviteli berendezések által másodpercenként átvitt bitek számát adja meg. Mértékegysége a bps (bit per second).

      Az adatátvitel sebességét általában a Kbps (ezer bit per second), Mbps (millió bit per second) és Gbps (milliárd bit per second) rövidítésekkel jelzik. A leggyakrabban használt modemek például 14,400 és 28,8 Kbps sebességgel továbbítják az adatokat a telefonvonalakon keresztül. Ez nagyjából azt jelenti, hogy egy 14,4 Kbps sebességű modem egy 50 oldalas, esszé jellegű írást körülbelül 5 perc alatt, míg egy 2 Gbps adatátviteli sebességgel működő hálózat a Encyclopedia Britannica teljes szövegét alig egy másodperc alatt továbbítaná.

      ADDRESS

      Angol szó, jelentése: cím.

      Az Interneten belül a számítógépeket, illetve a számítógépes erőforrásokat azonosító cím. A kapcsolódó gazdagépek millióinak egyedi IP címe, az Internet felhasználóinak pedig egyedi email címe van, amely lehetőséget ad arra, hogy a levelesládákba elektronikus üzenetet lehessen küldeni. Az ilyen címeket a tartományi névrendszernek megfelelően használhatjuk.

      ASCII

      Angol rövidítés az American Standard Code for Information Interchange kifejezésből. Magyarul annyit tesz: Amerikai Szabványos Információcsere Kódrendszer.

      Ahhoz, hogy a számítógépek kettes számrendszerben tudják kódolni az adatokat, ki kellett találni egy kódrendszert. Így született meg az ASCII, amely egy 7 bites kódrendszer, tehát maximum 128 különböző jelet tárolhat (11111112=127, plusz a 0). Az ASCII az angol ábécé minden betűjéhez, számjegyéhez, írásjeléhez egy-egy 7 bites számot (egy hétjegyű, kettes számrendszerbeli számot) rendel hozzá. Az ékezetes karaktereket nem tartalmazza, ezért használata nyelvileg korlátozott, viszont minden számítógép megérti.

      BIT

      Angol rövidítés, a BInary digiT szavakból.

      Az informatikában, információelméletben az információ legkisebb egységét jelöli. Hétköznapi példával élve ez nem más, mint egy eldöntendő kérdésre adott válasz: vagy igen, vagy nem. Az informatikában ezt az 1 és a 0 számjegyekkel jelölik. (A binary digit jelentése bináris számjegy).

      Amiért a számítógépek pontosan tudnak működni, az annak köszönhető, hogy egy bitnek a két állapota (0 és 1) elektronikailag élesen megkülönböztethető egymástól. Egy ilyen megkülönböztetés lehet az, hogy a magas szintű feszültség az 1, míg az alacsony szintű feszültség a 0 bitet jelentse. Annak a valószínűsége, hogy a két jelszint összekeveredjen, nagyon kicsi. Összetettebb információ ábrázolására a bitekből nagyobb egységeket állítanak össze. Ilyen például a byte.

      A számok ábrázolására a bitek nagyon kényelmesek, és gazdaságosak is egyben. A grafikák, hangok, animációk és egyéb (általában multimédiás) információk ábrázolásakor azonban rengeteg bitre (nagy tárolókapacitásra) van szükség. Egy átlagos kép például 250 Kbyte, illetve egy 3 perces hanganyag pedig 1,5 Mbyte méretűvé is nőhet. A kódoláshoz felhasznált bitek számának csökkentésével el lehet érni javulást, de ekkor a kódolt információ minősége romlik

BÁJT (BYTE)

      Angol szó, az információ nagyobb egységét, belőle 8 bitet jelöl. Például 8 eldöntendő kérdésre adott válasz összesen 8 bit, azaz 1 byte információt hordoz, de általában ennyi információ kell egy karakter/betű meghatározásához is (tehát nagyjából mondhatjuk, hogy egy betű egy byte adat). Egy gépelt oldalon átlagosan 2 kilobyte-nyi szöveg jelenik meg. Sok számítógépen byte-nak nevezik a legkisebb információegységet is.

      Magyarul elterjedt írásmód még a bájt is. 1 kilobyte szokásos rövidebb írása 1 KB, 1 kilobit esetén pedig 1 Kb (1 megabyte = 1 MB, 1 gigabyte = 1 GB).

      ELÉRÉSI ÚTVONAL (PATH)Azt az útvonalat (ösvényt), amelyen végighaladva eljuthatunk a könyvtárszerkezetben egy adott könyvtárig, elérési útvonalnak, vagy path-nak nevezzük.

      FÁJL (FILE)

      Az angol file = akta szóból származik, magyarul állomány. Egymással logikai kapcsolatban álló adatelemek (adatállomány) vagy utasítások (program állomány) egységként kezelt együttese.

      Lehet különböző szervezettségű (organisation). Ez az adathordozón való tényleges rögzítettségére utal.

      Az operációs rendszer rutinjai különböző operációkat biztosít a fájlok elérésére a processzek számára: ezek a fájl elérések. Minden fájlról tudjuk, melyik eszközön van. Névkonvenciók és korlátozások (restrikciók) vannak az egyes operációs rendszerekben. Például a fájlra a Windows NT 4.0 környezetben 256 karakter hosszú lehet a fájlnév.

      FÁJLRENDSZEREK (FILE SYSTEMS)

      Az állományok háttértárolón való fizikai elhelyezésére az egyes oprációs rendszerek különböző módszereket használnak. Ezeket fájlrendszereknek nevezzük. Az egyes megoldások közötti különbség legszembetűnőbb példáit a következő táblázat tartalmazza.

Fájlrendszer neveMaximális

partíció méretLegnagyobb fájlméretFAT (pl. DOS)4 GB4 GBHPFS (pl. OS/2)2,048 GB4 GBNTFS (pl. Windows NT)16 EB (exabájt)16 EB      A Windows NT az NTFS fájlrendszert használja, melyre jellemző: a hosszú fájlnevek használatának engedélyezése (255 karakter), helytakarékos állomány elhelyezés, fájlok és könyvtárak tömörített (kisebb helyen történő tárolás) használata, speciális biztonsági funkciók stb.

      MAPPA (FOLDER)

      Régebbi nevén könyvtár, (directory). Állományok rendezett gyűjteménye, amelynek elemei egy katalógus (lista) alapján érhetők el. A mappát legjobban úgy tudjuk elképzelni, ha egy dobozhoz hasonlítjuk, melyben találhatók iratok (fájlok) és további dobozok (alkönyvtárak). A könyvtárak szerkezetét (nagy dobozban kis dobozok, kis dobozokban még kisebbek …) egy fa koronájához (vagy gyökérzetéhez) hasonlíthatjuk, ahol a fa egyes ágai a könyvtárak közötti viszonyt jelentik. A következő ábra egy ilyen könyvtár szerkezetet mutat:

1. Kép - Könyvtárszerkezet

      A könyvtárak közötti kapcsolat azt jelenti, hogy melyik könyvtár (vagy a példa szerint doboz), mely másik könyvtárból nyílik (vagy a példa szerint mely másik dobozban van benn). Azokat a könyvtárakat, amelyek más könyvtárból nyílnak, alkönyvtárnak nevezzük. A fenti ábrán például a Dokumentumok könyvtárnak két alkönyvtára van: a Saját és a Cég.

      A könyvtárak között van egy különleges helyzetű könyvtár: a fő könyvtár vagy más néven gyökér könyvtár (root directiry). Jellemző tulajdonsága, hogy minden egyes könyvtár belőle nyílik. Minden meghajtónak (drive) a számítógépünkön van gyökérkönyvtára (cserélhető lemezes megható esetén ez persze a disken található), melyet a meghajtó betűjele mögötti \ jellel jelzünk.

      MEGHAJTÓ (DRIVE)

      A számítógépünkhöz kapcsolt fizikai (konkrétan beépített) és logikai (szoftveresen kapcsolt) tárolóeszközöket meghajtónak vagy drive-nak nevezzük. Minden meghajtónak van egy azonosítója (neve), mely az angol ABC valamely nagybetűje lehet. A cserélhető lemezes egységek (floppy, vagy LS120) nevei A: vagy B: lehet (kizárólagosan), a többi eszközé, legyen az fizikai vagy logikai meghajtó C:-től  Z: -ig terjedő érték.

      HÁLÓZAT (NETWORK)

      Általában hálózaton sok eszköz összekapcsolt együttesét értjük. Így egy számítógépes hálózatban, nem meglepő módon, számítógépek vannak egymással fizikai kapcsolatban. Ez alatt persze nem azt kell érteni, hogy minden gép minden másikkal közvetlenül össze van drótozva, hanem azt, hogy elvileg mindegyikük fel tud építeni kapcsolatot bármelyik másikkal. A közvetlen fizikai kapcsolat inkább a helyi hálózatokra jellemző. Mire jó (egyáltalán jó-e) a hálózat? Legfőképpen arra, hogy az összekapcsolódás révén az információ áramlása felgyorsul. Hasznos a hálózat abban a tekintetben is, hogy a számítógépek összekapcsolásával az eredetileg egyedül álló, gyengébb teljesítményű gépek együtt egy nagyteljesítményű rendszert alkotnak, amelynek segítségével különböző feladatok oldhatók meg, az egyes gépek erőforrásainak közös használata (megosztása) által. Mindezek pedig kifejezetten előnyös tulajdonságok.

3

Általános hardverismeret

      Ez a fejezet a mindennapokban használt hardver eszközök jellemzőivel ismerteti meg Önt. A fejezet feldolgozását követően képes lesz a hardver eszközök azonosítására, az egyszerűbb hibajelenségek megértésére és azok elhárítására.

      Angol nyelvterületen a vaskereskedést Hardware Store –nak nevezik. Ez azért érdekes számunkra, mert a számítógépek kézzelfogható alkatrészeire ezt a kifejezést, pontosabban csak a hardware szót használjuk. A hardware – a továbbiakban magyaros írásmóddal hardver – tehát minden olyan eszköz összefoglaló neve, amely elektronikus, vagy elektromechanikus módon működve lehetővé teszi a különböző programok (software vagy magyarosan szoftver) használatát. Nézzük meg, mely hardver elemekből épül fel maga a számítógép!

3.1 Egy kis történelem

      A gyakran ismétlődő mechanikus munka automa–tizálásának igénye már igen korán előtérbe került. A golyós számológéptől (abakusz), Blaise Pascal (1623-1662) összeadó-kivonó gépen keresztül, Charles Babbage (1792-1871) „Difference Engine”-jéig hosszú út vezetett. Ez utóbbit nevezhetjük a legkorábbi számítógépnek. Mi konkrétabban csak az elektronikus számítógépekkel fogunk foglalkozni, melyek a II. Világháború idején kezdtek kialakulni. 2. Kép - Neumann János            Az első ilyen gép az Alan Turing (1912-1954) elméleti munkájára épülő Colossus I. volt (a világ első elektroncsöves számítógépe), melyet az Amerikai Egyesült Államokban készült ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) követett. Számos kísérleti modell alapján alakult ki egy olyan álláspont, mely meghatározta a számítógépek kialakítását. Ezt a normát Neumann János (1903-1957) magyar származású, USA-ban tevékenykedő matematikus fogalmazta meg a következőképpen:

NEUMAN ELV

1. A számítógép központi egysége következőkből áll:

* vezérlő egység

* aritmetikai és logikai egység

* tár

* ki és bemeneti egységek

* ezek az egységek elektronikusak, bináris számrendszert használnak

* Az aritmetikai és logikai egység képes az elemi matematikai és logikai műveletek elvégzésére.

2. A program  és az adatok ugyanabban a belső tárban tárolódjanak.

3. A vezérlő egység határozza meg a működést, a tárból kiolvasott utasítások alapján, emberi beavatkozás nélkül.

3.1.1 A számítógép működési modellje

      A számítógépi architektúra (lényeges részek összekapcsolódása) alapvetően három elemből áll: központi egység (Central Processig Unit - CPU), központi tár (Central Memory) és segédberendezések (periphery), melyek egy vezetéken (bus) keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

      A CPU végzi a gépi utasítások dekódolását és végrehajtását. A memória tárolja a CPU által végrehajtandó programokat és a feldolgozásra váró adatokat (Neumann-elv). A perifériák által jön létre a kapcsolata a számítógép és a külvilág között. A továbbiakban ezt a három összetevőt, illetve a köztük lévő kapcsolatot tekintjük át az általunk vizsgált PC (Personal Computer – személyi számítógép) platformon belül.

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

* Kik játszottak jelentős szerepet a számítógépek létrejöttének folyamatában?

* Fogalmazza meg saját szavaival a Neumann elvet!

* Milyen egységekből épül fel a számítógép?

3.2

Alaplap

      A technika mai állása szerint az egyes berendezések alkatrészei nem lóghatnak a levegőben (ki tudja mit hoz a jövő ?), ezért valamilyen támasztékra, szerelő felületre van szükség. A számítógép legfontosabb alkatrészeit (köztük a processzort és a memóriát) egy ilyen „támasztékra”, áramköri panelre helyezik a gyártók. Ezt alaplapnak (motherboard) nevezzük.

      Ezen a panelen a következő tartozékok helyezkednek el (a teljesség igénye nélkül, de a legfontosabb elemek említésével):

      Az egyes processzorok alaplapra történő illesztése jelentősen különbözhet egymástól, különösen a Pentium Pro, Pentium MMX és Pentium II típusoknál. Az alaplapok közül csak a 80486-os processzorokat befogadni képes, illetve az ezeknél újabb típusokról fogunk megemlékezni.

      A 486-os alaplapok lényegi változást jelentettek a korábbiakhoz képest. Ez abban nyilvánult meg, hogy képesek voltak a rendszer órajelet sokszorozni. Ebben a rendszerben processzor órajelét az alaplapi órajel és egy szám szorzata adta ki.

       Például egy 486DX4 processzort, mely 33 MHz órajellel dolgozott ilyen módon 3 × 33, azaz 99, kerekítve 100 MHz-cel lehetett meghajtani. Ezeken az alaplapokon a perifériabusz (részletesen lásd később) ISA és VLB illetve ISA és PCI elrendezésben volt megtalálható (ez nagyban meghatározta az alkalmazható csatolókártyák elhelyezhetőségét).

      A 486-os alaplapokon megjelentek továbbá a 32 bites (72 tűs) memóriamodulok számára szükséges csatlakozófelületek kezdetben a régebbi 8 bites felületekkel vegyesen.

Processzor      Memória bank      VESA busz      ISA busz      PCI busz      3. Kép - Az alaplapon található eszközök      A Pentium alaplap volt a fejlődés következő fokozata. Ezeknél a modelleknél vált egyre fontosabbá az alaplapokon alkalmazott chipkészlet minősége. Ez a chipkészlet szabályozza ugyanis a processzor és a bővítőkártyák, merevlemezek közötti adatforgalmat. A Pentium alaplapokon TX, VX, HX chipkészletek végezték az előbb említet „munkát”. Az alaplapok órajele elérte a 83 MHz-t, mely lehetővé tette a processzorok nagyobb frekvencián történő használatát. A Pentium Pro processzor megjelenésével az alaplapoknak is változniuk kellett, hogy be tudják fogadni a nem hagyományos kialakítású CPU-t. Ez a tendencia tovább folytatódott a Pentium MMX processzoroknál (melyek a hagyományostól eltérően több különböző feszültségszintet is igényelt), illetve a Pentium II CPU-knál, melyek tokozása szintén eltért a hagyományostól (részletesen lásd később). A megoldás az ATX alaplapok formájában jelent meg a hardver piacon. Ezek az alaplapok (pontosabban a tápegység) képesek voltak a korábbi ?12 Volt és ? 5 Volt mellett 3,3 voltot is előállítani, ami az ún. energiatakarékos üzemmód használatát tette lehetővé (ha egy ideig nem használjuk a PC-t, akkor a háttértár és egyéb egységek „leállnak”, illetve kisebb feszültségen energiatakarékos üzemmódban működnek tovább). Megjelentek ezeken az alaplapokon AGP portok és az Universal Serial Bus (USB) is, ezekről a videó vezérlő kártyáknál, illetve a processzoroknál beszélünk részletesen.

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

* Milyen célra szolgál az alaplap:

* Milyen alkatrészek foglalnak helyet az alaplapon?

* Milyen alaplaptípusokat ismer?

3.3 Processzor

      A korábbiakban ismertetettek szerint a processzor a gépi kódú utasítások dekódolását és végrehajtását végzi. A PC-kben használt központi egységeket egyetlen integrált áramköri lapkán alakítják ki, ezeket mikroprocesszornak nevezzük. Processzorok teljesítményét több tényező alakítja ki. Ilyen tulajdonság például a CPU-ban használható utasítások mennyisége: beszélhetünk redukált utasításkészletű (RISC) processzorokról (kevés utasítás, gyors, célfeladatokra használják általában), és összetett utasításkészletű (CISC) processzorokról (sok utasítás, lassabb, általános feladatokra használják).

      További meghatározó tényező a processzoron belüli tárolóegységek (regiszterek) mérete. E tényező határozza meg azt, hogy a processzor egy művelet során mennyi adatot tud feldolgozni. A multimédia alkalmazások fejlesztése és működtetése szempontjából a 32, illetve 64 bites regiszterekkel rendelkező processzorok a megfelelők. Ez a méret befolyásolja továbbá a számítógépben alkalmazható memória maximális méretét is, mivel az egyes memória rekeszek címei (azonosító számaik) is a processzor regisztereiben nyernek elhelyezést. Ez utóbbi alapján olvassa ki a processzor a memóriából az adatokat és utasításokat. Tehát, ha egy processzor 32 bites címeket képes feldolgozni, akkor ~ 4 GB memória tartományt azonosíthat.

      A CPU a memóriát az adatbuszon át éri el, melyen egyszerre továbbítható adat nagysága (általában) megegyezik a regiszterek méretével, így egy regiszter feltöltése vagy a tartalmának a memóriába írása egyetlen lépésben történik.

      A meghatározó tényezők sorában szerepel processzor művelet végrehajtását ütemező órajel nagysága. Ennek megértéséhez nézzünk egy példát: biztosan Ön is látott már olyan filmet, melyben jobb sorsra érdemes gályarabok evezőket húztak. Megfigyelhette, hogy az evezés egy meghatározott ütemre – egy testes illető által keltett dobhangra – történt. hasonló szerepe van az órajelnek a mikroprocesszor működésénél: ez szabja meg, hogy milyen időközönként végezzen el a processzor egy-egy műveletet.4. Kép – 486 processzor            Az ütemezés gyakoriságát (frekvenciáját) hertzben (Hz), illetve ennek többszörösében adjuk meg. A 32 és 64 bites processzorok órajel frekvenciája a jelenleg (1998 augusztus) jellemzően a 100 MHz és 333 MHz tartományba esik (és egyre nő). A fenti ábrán látható processzor előlapról leolvasható az órajel frekvencia értéke: 80.5. Kép - Pentium Pro            De mi lehet a 80-as szám előtti felirat ? A processzorokat a gyártók típusjelzéssel látják el, mely alapján az előzőekben ismertetett adatok (regiszter méret, teljesítmény…) könnyen meghatározhatók. Az Intel cég (mely elektronikus alkatrészek gyártására specializálódott) a PC-korszak kezdetén egyeduralkodó volt a CPU piacon. Az általa alkalmazott típusjeleket az egyéb gyártók is átvették, ilyen a 80286, 80386, 80486 típusjelű processzor.

      A Pentium processzor márkanevét az Intel levédette, azóta a klóngyártók nem használhatják processzoraik megnevezéseként az Intel azonosítóit.

1. Táblázat - Processzorok tulajdonságai

802868038680486PENTIUMPENTIUM MMXPENTIUM PROPENTIUM IITranzisztorok száma130.000275.0001.200.0003.300.0004.500.0005.500.0007500000Órajel frekvencia 6-2516-4025-6660-100166-200166-200233-300Adatbusz szélesség16 bit32 bit32 bit64 bit64 bit64 bit64 bitCímezhető memória16 MB4 Gb4 Gb4 Gb4 Gb64 GB64 GB      

      A processzorok fejlődéstörténetében jelentős előrelépést hozott a Pentium Pro processzor megjelenése. A korábbi processzorokkal való kompatibilitás (csereszabatosság) megtartása mellett itt alkalmazták először a RISC elemeket a CISC processzorokon belül, oly módon hogy a x86 processzorokkal kompatíbilis utasításokat RISC szintű mikroműveletekre bontották, ami a gyorsaság növekedését eredményezte. Használatához Pentium Pro kompatíbilis alaplap szükséges, a processzor tokozás előzőektől eltérő megvalósítása miatt. A címbusz mérete 36 bitre nőtt a korábbi 32 bittel szemben, ami megnövelte a címezhető memória méretet.

      A multimédia fejlesztés és felhasználás területén további előrelépést jelentett az MMX technológia. 1997 január 7-én mutatta be az Intel cég a speciálisan multimédia feladatokra fejlesztett Pentium MMX processzort (a jegyzet írásakor fejezték be a gyártását!). 57 új utasítása a hang az álló- és mozgókép kezelést gyorsítja. Az új utasításokat a multimédia alkalmazások adatforgalmára figyelemmel tervezték meg, pl. a leggyakrabban használt műveletekre születtek utasítások. Ezt valósítják meg a SIMD (Single Instruction Multiple Data) jellegű utasítások, melyek a multimédia alkalmazásokban előforduló kis adattípusokkal (8 bites képpont adatok, 16 bites hang adatok) képesek párhuzamos számítások elvégzésére. Új aritmetikai, konverziós, logikai és átviteli utasítások növelik a processzor sebességét (64 bites egész típusú adatokkal dolgoznak). Az utasítások számára nyolc (új) MMX regiszter áll rendelkezésre, melyeket a „lebegőpontos utasítások” 80 bites, az egyéb utasítások 64 bites szélességben használhatnak. A kétszeres 32 Kbájtos chipre integrált cache lehetővé teszi a jobb elágazás előrejelzést a programok végrehajtása során. Érdekesség, hogy a processzor címbusza „csak” 32 bites, ami a Pentium Prohoz képest visszalépést jelent (valószínű, hogy a gyártó a Pentium II processzorra tartogatta a „puskaport”). Az ígéretes technológia másfél évig tartott ki, s gyorsan felváltotta az új Pentium II rendszer.

6. Kép - Pentium II processzor

      A Pentium II processzor (a Pentium Prohoz hasonlóan) eltér a hagyományos processzor külalaktól, alkalmazásához szintén speciális alaplapra van szükség. Ezt az ún. S.E.C cartridge teszi szükségessé (a Pentium II speciális tokozásának ez a neve), mely a processzort kettős burokba (egy fém és egy műanyag tok) foglalja. Alkalmazásával jobb lett a processzor hűtése, ami a nagyobb órajel használatát is lehetővé teszi. Így a processzor külső megjelenésében inkább egy vezérlő kártyára hasonlít, mintsem processzorra.

      A processzor két cache memóriát használ, azonban ennél a típusnál a „külső” cache is a processzoron belül található. További újítás az is, hogy a másodlagos cache külön vezetékekkel csatlakozik a processzorhoz, ami szintén a feldolgozási sebesség növekedéséhez vezet.

      A korábbi processzoroknál (Pro, MMX) is alkalmazták az ún. Data Flow Analisys (adatfolyam elemzés) eljárást, mely a programok által használt processzor utasítások sorrendjét optimalizálja. Az elv a következő: egyes utasítások másoktól függetlenül is végrehajtható, s ez által növekedhet a feldolgozás sebessége. Szintén a gyorsaságot növeli a szuperskalár architectúra, a műveletek végrehajtásánál több adatcsatornát használ párhozamosan (a Pentium II esetében ötöt), mely megoldás révén egy órajel alatt több utasítás is feldolgozható.

      A technológia fejlődésének kellemes hatása a processzorok árának zuhanásszerű csökkenése, azonban ez azzal jár, hogy nem lehet igazán elő tervezni a processzorvásárlásnál, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a processzorfoglalatok inkompatibilitását is.

Ellenőrző kérdések

* Milyen processzor típusokat ismer?

* Milyen jellemző tulajdonságai vannak egy processzornak?

* Mik a SIMD utasítások és mely processzor utasításkészletében szerepel?

3.4 Memória

      A memória tárolja a CPU által végrehajtandó programokat és a feldolgozásra váró adatokat. A memória bájt szervezésű, ami azt jelenti, hogy a memóriacellákban minden 8 bitnyi információnak van egy azonosítója, másként fogalmazva a memória egy „rekeszébe”, melynek egyedi sorszáma van 8 bitnyi információ fér. Az egyes „rekeszek” tartalmát a CPU az MMU (memóriavezérlő áramkör Memory Management Unit) közreműködésével olvassa ki, a memória „rekesz” azonosítója, címe alapján.

7. Kép - SIMM memória modul (8 bites)

      Az adatok kiolvasása következőképpen történik: ha a memóriavezérlő áramkör egy READY jelet küld a processzornak, az azt jelenti, hogy készen áll a következő művelet végrehajtására. A CPU elküldi az elérni kívánt memória rekesz címét az MMU-nak, mire az kiadja a sorcímet („memória rekesz” mátrix mely sorában található a kérdéses cella), amit RAS jellel érvényesít. A sor kiválasztása után az MMU továbbítja az oszlopcímet („memória rekesz” mátrix mely oszlopában található a kérdéses cella), amit CAS jellel érvényesít. Az oszlop és sorcímek alapján kiválasztódik a megfelelő cella (összesen nyolc). Megtörtént az adat kiolvasása.

8. Kép - Adatkiolvasás folyamata a memóriából

      A hétköznapi szóhasználatban a memória és háttértár fogalma gyakran egybemosódik, ezt erősítik az olyan megjegyzések, mint: „lehívom az adatot a memóriából” vagy „az adatot eltároltam, a memóriába”. Ezek a kifejezések azt a látszatot keltik, mintha a memória az adataink hosszabb idejű tárolására szolgálna. Erről az esetek túlnyomó többségében szó sincs, a kivételeket pedig külön megemlítjük.

      A memória – más néven operatív tár – rövid távú adattárolásra szolgál. Ebből adódóan a benne lévő adatok állandóan változnak, az éppen működő programok futásának és a feldolgozandó adatoknak megfelelően. Fizikai megjelenésük tekintetében a korábbiakban SIPP (Single Inline Plugging Package) foglalatokban kaptak helyet a memória modulok, manapság SIMM (Single Inline Memory Module) foglalatokat használunk. A SIMM modulok 32 bittel illeszkednek a processzor adatbuszára (a korábban használt 8 bites modulok csak régebbi gépekben használható). Az alaplapokon lévő foglalatokba az alaplap leírásában foglalt módokon lehet különböző kapacitású modulokat elhelyezni. A leggyakrabban alkalmazott modulok 8, 16, 32, 64 MB kapacitásúak.

      A különböző feldolgozási igényeknek megfelelően többféle változata létezik, melyeket a következőkben tekintünk át.

RAM

      Random Access Memory, magyarul tetszőleges elérésű tár, vagy véletlen elérési idejű tárnak szokás nevezni. Ez az elnevezés magyarázatra szorul. Az elnevezés abból ered, hogy a memória bármely cellájából azonos idő alatt olvasható ki az adat. Olvasható és írható tároló.

      Cellái – melyek egy bitet tárolnak – fizikailag egy tranzisztorból és egy kondenzátorból állnak. Jellemező tulajdonsága, hogy néhányszor tíz ms (milliszekundum) alatt elveszti tartalmát, ezért gyakran frissíteni kell. Ezt el kell végezni az adatok kiolvasását követően is, mivel a kiolvasás művelete törli magát az adatot is (kisül a kondenzátor),. A frissítési folyamatot az MMU végzi. Az adatokhoz történő hozzáférés kb. 70 ns-onként történik, amihez hozzáadódik a kondenzátorok feltöltési ideje is. Így ténylegesen mintegy 140 ns-onként történik meg egy-egy bájt kiolvasására. Az információt a memória cellákban lévő kondenzátor feltöltöttségi szintje hordozza. Az előbbiek az ún. dinamikus RAM cellákra vonatkoznak (DRAM), melyek kis előállítási költségükkel és alacsony energiaigényükkel a leggyakrabban használtak operatív tárként.

      A DRAM hátrányos tulajdonságait (frissítés szükségessége, lassú kiolvasás) a statikus RAM alkalmazásával lehet megszüntetni, mely szintén rendelkezik néhány hátrányos tulajdonsággal: pl. drága és nagy az energiafogyasztása. Az SRAM cellák jellemző tulajdonsága, hogy nem kell frissíteni a tartalmát, mivel cellái flip-flop (billenő) áramkörökből állnak (1 bit tárolásához 4 vagy 6 tranzisztort használnak), melyekben az információt az áramvezetés iránya hordozza. Ez a megoldás rövidebb adatkiolvasási időt eredményez: 15 – 20 ns. Tulajdonságai miatt elsősorban cache memóriaként alkalmazzák.

9. Kép – Leválasztó cache10. Kép - Mellérendelt cache      A cache memória egy hidat képez az operatív tár és a CPU között. Használatát az indokolja, hogy a CPU lényegesen gyorsabb a memóriánál, ami abban nyilvánul meg, hogy a memória nem tudja elég gyorsan szolgáltatni az adatokat a processzor számára – a 80386 DX – 33 MHz típus feletti verzióknál. Ezt a sebességkülönbséget a gyors SRAM cellákból kialakított cache küszöböli ki oly módon, hogy a memória tartalmának egy részét – méghozzá azt, amelyet várhatóan a processzor legközelebb kérni fog – beolvassák a cache-be. Innen fogja a processzor megkapni – rövid idő alatt – az adatokat. A rendszer gyorsulása attól függ, hogy milyen hatásfokkal tudjuk megjósolni, azt, hogy a processzornak milyen adatokra lesz szüksége a következő órajel ciklusokban. A találati arány a különféle megoldásoknál elérheti a 94 %-os hatékonyságot. A cache elhelyezkedése kétféle lehet: look-trough (leválasztó) cache, mely a processzor és a memória között helyezkedik el, illetve a look-aside (mellérendelt) cache. Az első megoldásnál, ha az adat nincs a cache-ben akkor az a kérést továbbítja  a memóriának (ez hosszabb időbe telik, mint ha a CPU eleve a memóriához fordulna). A leválasztó cache használata akkor előnyös, ha multiprocesszoros, osztott memóriájú rendszert használunk (a cache-ből történő olvasás ideje alatt a memóriát a másik processzor használhatja). A mellérendelt cache megvalósítása olcsóbb az előbbinél, viszont a memóriával párhuzamosan történő működése miatt a CPU akkor is foglalja a memóriát, ha az adatot a cache-ből kapja meg. Ezért a mellérendelt cache multiprocesszoros gépeken nem használható.

      Az ideiglenes tárolók kiolvasási sebességének gyorsítására több kísérlet történt az utóbbi években. Ezek eredményeként jelentek meg a hardver piacon különböző típusú memóriák.

      Az EDORAM (Extended Data Out RAM) a hagyományos DRAM-nál mintegy 10 %-kal gyorsabb, mások szerint 30-50%-kal gyorsítja a memória műveleteket. A gyorsulás azáltal érhető el, hogy kiküszöböli az egymást követő olvasási műveletek közötti várakozást: az adat hosszabb ideig marad a chip lábain. (Ahogy a korábbiakban szó volt róla az adat kiolvasása után frissíteni kell a memória tartalmát, mert a kiolvasás törli az adatot, ezt a frissítési időt küszöböli ki az EDORAM azzal, hogy az adatot tovább „életben tartja”.) Az EDORAM hatásfoka tovább növelhető a Page Mode technikával: az azonos sorban lévő cellák (page - lap) kiolvasásakor csak az oszlopcímet kell megváltoztatni, a sorcím azonos marad. Ez utóbbi megoldást használó memória típusokat szokás FPM DRAM-nak (Fast Page Mode DRAM) is nevezni. Az EDORAM egy újabb változata a BEDORAM (Brust EDORAM), mely egymás utáni memóriacímekről képes nagyobb adatcsomagot is egyszerre kiolvasni.

      A legnagyobb népszerűségre az SDRAM (Synchronous DRAM) tett szert. Működésének lényege az, hogy a memóriát a processzor órajeléhez szinkronizálják, így kiküszöbölhető az időzítés miatti várakozási idő).

ROM

      Az írható-olvasható tárolók mellett a csak olvasható tárolóknak is fontos szerepe van a számítógép működésében. A ROM típusú (Read Only Memory) csak olvasható tárolók a tápfeszültség megszűnése után is megőrzik tartalmukat, speciális változatai az EPROM (Eletrically Programmable ROM - elektromosan programozható ROM), illetve az EEPROM (Eletrically Eraseable Programmable ROM - elektromosan törölhető és programozható ROM), melyek tartalma a használat során speciális eljárással módosítható.

      A ROM típusú tárolók alkalmazási területe például a BIOS (Basic Input Output System) rutinok tárolása, a POST (Power On Self Test) rutin tárolása, system setup program tárolása.

FLASH MEMÓRIA

      A memóriák harmadik főbb típusa, mely egyesíti a RAM és a ROM típusú memóriák kedvező tulajdonságait. Írható és olvasható, tartalma nem vész el a számítógép kikapcsolásakor, hátrányos tulajdonsága viszont a lassú írhatóság. Ezért általában hordozható számítógépekben alkalmazzák PCMCIA kártyaként memória vagy háttértár funkcióval.

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

* Mi a memória szerepe a számítógépben?

* Milyen memória típusokat ismer?

* Melyek a RAM típusú memória jellemzői?

* Miért alkalmazzák cache technikát?

* Melyek az EDORAM jellemzői?

* Melyek a ROM típusú memória jellemzői?

* Hol használnak flash memóriát?

3.5 Buszrendszerek

      Az alaplapon elhelyezkedő fontos alkatrészek közötti kapcsolatot a buszrendszerek biztosítják. Ezeken továbbíthatjuk az adatokat (adatbusz), az egyes címeket (címbusz) és a vezérlő utasításokat (vezérlő busz). A három rendszer teljes elkülönülése ritka, általában egy vagy két vezetékkötegen történik az összes jel továbbítása. A buszrendszerek tekintetében megkülönböztetjük a processzor és memória közötti adatcsatornát – ez a helyi busz (gyártó specifikus, nem szabványosított) – és a perifériák felé történő adattovábbítás csatornáit – ez a periféria busz (szabványokban leírt).

      A buszrendszereken az adattovábbítás többféle módszerrel történhet: ilyen megoldás a szinkron átvitel, mely során az adás és a vétel megadott sebességgel történik, meghatározott vezérlőjelek időzítésével. Az adó ilyenkor nem vár választ, a rendszer helyes működésével a kommunikáció garantáltan hibátlan. Az aszinkron átvitel során az adó és a vevő nem jár szinkronban. A kommunikációhoz kapcsolatfelvétel és gyakran a vétel visszaigazolása szükséges (handshake).

11. Kép - Buszrendszerek

      A buszrendszereken átvihető adatok mennyisége alapvetően két tényezőtől függ: az átviteli sebességtől és a rendszert ütemező órajel nagyságától. További befolyásoló tényező  még az adat és címbuszok bitszélessége, az átviteli protokoll és a buszon elhelyezkedő vezérlők száma.

      Nézzük a PC-k leggyakrabban alkalmazott periféria busz szabványit!

3.5.1 ISA busz

      A periféria busz rendszerek közül az első igazán elterjedt az ISA szabványban rögzített architektúra volt.

      Az ISA busz (Industry Standard Architecture) 16 bites adattovábbításra képes, oly módon, hogy a korábbiakban használt nyolc bites adapterek csatlakoztatását is lehetővé teszi (a multimédia fejlesztés és bemutatás során –optimális esetben – csak kevéssé használjuk ezt a buszrendszert). Az ISA busz aszinkron működésű, vagyis az adatátvitelt a CPU és a perifériák saját kérő és nyugtázó jelei vezérlik, nem pedig a busz 8 MHz-es órajele. A maximális elérhető sebesség a gyakorlatban 4 - 6 MB/sec körüli. Ez a teljesítmény a multimédia hardver környezetének kialakításához napjainkban már nem megfelelő. Az alaplapok a mai napig is (a régebbi csatolókártyák felhasználhatósága érdekében) rendelkeznek ISA felületű slotokkal is.

3.5.2 VESA busz

      A grafikus felhasználói felület (GUI) megjelenését követően egyre nagyobb szükség lett egy olyan periféria buszra, mely képes a monitor felé küldendő – megnövekedett mennyiségű – adatfolyamot megfelelő sebességgel továbbítani. A Video Equipment Standards Association (videó eszközök szabványosítási társasága) erre problémára adott megoldást a VESA busz rendszer elfogadásával. Az ISA buszra épülve a VESA busz 32 bites kiegészítő csatornaként jelenik meg fizikailag. A VESA adapter kártyák tehát részben a hagyományos ISA aljzatba, részben az ISA csatlakozó mögött található VESA slotra kapcsolódnak. Az adat és címbitek továbbítása a VESA rendszeren, a vezérlőbiteké pedig az ISA rendszeren keresztül történik. Az adat és címvezetékek közvetlenül a processzor kivezetéseihez (lábaihoz) kapcsolódnak, ami által növelhető az átviteli sebesség (133 MB/sec), az ütemezést a processzor órajele biztosítja.

      Előnyében azonban hátrány is rejlik: a processzort a közvetlenül hozzá érkező nagyobb adattömeg túlterhelheti, ezért az alaplapokon egy és három közötti számú VESA csatlakozó van általában. Használatuk esetén mindig a processzorhoz közelebbi csatolóhelyet használjuk először, kettőnél több kártya használatát pedig kerüljük.

3.5.3 PCI busz

      Igazi megoldást a megnövekedett adatmennyiség perifériák és processzor közötti mozgatására a PCI (Peripherial Component Interconnect) busz jelentett. Az Intel cég által kidolgozott 32 bites 33 MHz órajellel ütemezett 132 MB/sec adatátviteli sebességű rendszer teljesen elkülönül a korábbi buszrendszerektől. Illesztő helyeire számos eszköztípus csatlakozhat (pl. merev lemezvezérlő, hálózati kártya, grafikus kártya...), lévén az összes jel- és tűkiosztás szabványos. A CPU ugyanolyan sebességgel tudja kezelni az eszközöket, mint a memóriát. Transzparens marad akkor is, ha 64 bitesre bővítik a cím- és adatbuszt: a buszszélesség ilyenkor megduplázódik, de megmarad a kompatibilitás a 32 bites perifériákkal. Mivel a PCI buszhoz csatlakozó bővítőkártyák a mikroprocesszor nélkül is tudnak egymással kommunikálni, a CPU tehermentesíthető.

      Egyszerűbben kezelhető, mint a hagyományos PC buszok, egy-egy bővítőkártya beépítése során nem kell „jumperelni”, ugyanis minden bővítőkártyához tartozik egy konfigurációs regiszter, aminek a tartalmát bootoláskor a mikroprocesszor kiolvassa, és felismeri, milyen kártya van az illesztő helyen (lefut az installáló, inicializáló program).

3.5.4 SCSI adatbusz

      Bár az SCSI busz nem tartozik a szorosan vett periféria buszok közé, fontossága mégis a szerepeltetését igényli. Az SCSI busz a csatolókártyán keresztül kapcsolódik a számítógép valamely periféria buszára (régebben az ISA buszra, újabban a PCI buszra). Az SCSI csatorna kialakítása többféle szabvány szerint történhet:

NARROW SCSI:

      Az SCSI-1 (eredeti) szabvány szerinti adatbusz, szélessége 8 bit.

WIDE SCSI:

      Az SCSI-2 szabvány által támogatott, 16 bit széles adatbusz.

FULL WIDE SCSI:

      Az SCSI-2 szabvány által támogatott 32 bites SCSI adatbusz.

      Az SCSI buszra – csatoló kártyán keresztül – felfűzött eszközök (7 vagy 15 a szabványtól függően) különfélék lehetnek: merevlemeztől, floppy lemezen keresztül, CD-ROM olvasón át, streamer és többféle egyéb eszköz is. E tulajdonság miatt alkalmazzák a SCSI buszt előszeretettel a korszerű számítógépekben is.

3.5.5 Universal Serial Bus

      A felhasználói igények növekedésével a buszrendszerek paramétereinek is lépést kellett tartani. Ha ez nem ment, akkor új technológia megjelentetésével oldották meg a problémát. Ez utóbbi történt meg az USB kifejlesztésével, amely sok periféria párhozamos működését teszi lehetővé. Az USB rendszerben az egyes eszközök csomópontokra (tiered star) kapcsolódnak. Az USB a PC buszrendszerére csatlakozik egy host adapteren keresztül, vagy bővítőkártya formájában. A PC host adapteréhez csatlakozó eszközhöz sok (maximum 127) további eszköz csatlakozhat, melyek adatcsomagok formájában kommunikálnak. AZ USB lehetővé teszi, a rá csatlakoztatott eszközök detektálását és konfigurálását (enumeration). Az adatátviteli sebesség 1,5 Mbit/s (egér, billentyűzet…), vagy 12 Mbit/s (nyomtató, videó digitalizáló…) lehet.

      Egy buszrendszer elterjedéséhez persze az előzőekben ismertetett „kellemes” paraméterek mellett arra is szükség van megfelelő számú kompatíbilis eszközre is. Az USB esetében már több, mint kétszáz ilyan (periféria, host adapter és hub) létezik.

3.5.6 Accelerated Graphics Port

      A grafikus megjelenítés nagy átviteli sebesség igényét elégíti ki az AGP, mely a 3 D megjelenítést speciális módon támogatja. A 3 D megjelenítésnél használt textúrákat (mintázatokat) a rendszer nem a grafikus kártya memóriájában, hanem az operatív tárban (RAM) tartja. Ezekhez az adatokhoz a grafikus processzor közvetlenül hozzáférhet, ami azért történhet meg, mert a textúra információk csak olvashatóak (lévén nem változnak általános használat esetén). Az AGP az ún. DMA üzemmódjában az operatív tárban lévő grafikus adatok átkerülnek a videó kártya helyi memóriájában, az ún. Execute üzemmódban pedig a grafikus kártya egybefüggő tárterületként látja az operatív és videó memóriát. Lássunk néhány adatot a rendszer szükségességének indoklásaképpen:

2. Táblázat - Adatáramlási értékek 3 D grafikák megjelenítésénél

FELADATFELBONTÁS640 × 480800 × 6001024 × 768Adatáram a monitor felé50100150Frame buffer frissítés100150200Z-buffer hozzáférés100150200Textúra adatokhoz való hozzáférés100150200Egyéb203040Összesen370580790      

Ellenőrző kérdések

* Mi a buszrendszerek feladata

* Milyen perifériabusz rendszereket ismer?

* Milyen speciális buszrendszereket ismer a videó kártyák csatolására?

3.5.7 Egyéb fontosabb tartozékok

      Az előzőeken kívül számos fontos alkatrész helyezkedik el az alaplapon, biztosítva a számítógép optimális működésének feltételeit. Ezek közül tekintünk át néhányat.

CMOS

      A CMOS olyan tárolóegység (lásd később részletesen), melyet a rendszer változtatható beállításainak (system setup) tárolására szolgál, valamint tartalmazza azt az áramkört (timer) is, amelyik a rendszeridő és rendszerdátum értékét szolgáltatja. Kialakításánál egyre nagyobb hangsúlyt kap a 2000. év problémája. A korábbi timerek a dátumok évszámait csak két számjegyen tárolták. Az ezredforduló után ez problémát okozhat néhány program használatakor, ezért az új PC-k be már 2000 Ready óraáramköröket, illetve BIOS-t építenek.

      A BIOS fogalmát gyakran összekeverik a CMOS-al, s úgy gondolják – tévesen –, hogy a kettő egyet és ugyanazt jelenti. Valójában azonban a CMOS (Complementary Metal Oxide Semiconductor - kiegészítő metál-oxid félvezető) egy 64 bájt méretű RAM, mely a BIOS működéséhez szükséges beállításokat tartalmazza. Egy apró integrált áramkörben (más néven IC-ben) található meg az alaplapon, egy elem társaságában, mely a szükséges áramot generálja. Az újabb PC-kben NiCad elemet alkalmaznak e célra, mely folyamatosan újratölti magát, míg a számítógép be van kapcsolva; a régebbiekben azonban egy olyan szabványos példányt használtak, amelyiket ki kellett cserélni, ha elfogyott az energiája. Mindkét esetben egyszerű a CMOS tartalmának törlése, hiszen csak le kell kapcsolni az elemről - ennek főleg akkor van értelme, ha a tartalma, magyarán a BIOS beállításai megrongálódtak, vagy hibásan lett eleve konfigurálva. Természetesen az újabb alaplapoknál még ennyi dolgunk sincsen, hiszen általában található rajtuk egy jumper, amelyik kifejezetten eme feladat elvégzésére szolgál, néhány pofonegyszerű mozdulat segítségével.

BIOS

      Basic Input Output System egy szubrutin gyűjtemény, mely tartalmazza a perifériákat kezelő, illetve az egyéb funkciókhoz rendelt programokat. A rendszer BIOS-t az alaplapon helyezik el egy ROM vagy EPROM típusú memóriában.

A BIOS nélkülözhetetlenül lényeges a PC működési metódusában. Tulajdonképpen keretet ad ahhoz, hogy a gép képes legyen lefuttatni, kezelni a további programokat. Először is ellátja a POST (Power On Self Test - rendszerindításkori önellenőrzés) feladatait, amit minden egyes újraindításkor elvégez, s célja, hogy meggyőződjön a számítógép egészének hibátlanságáról, mintegy megakadályozva, hogy az alkatrészek esetleges hiábi csak a munka során bukkanjanak fel és okozzanak gondokat (jó példa erre a memória: a POST, ha engedjük neki a teljes vizsgálatot, már az elején kiszűri a legapróbb gondot is, míg ha ezt nem tenné, akkor meglehetősen váratlanul érne, amikor az operációs rendszer minden előzetes figyelmeztetés nélkül - elérve a hibás címtartományt - lefagyna); illetve a speakeren keresztüli hangjelzések révén tájékoztatni képes, hogy valószínűleg hol a probléma, amennyiben már képet se kapnánk a monitoron.

A BIOS tevékenysége azonban eredetileg nem korlátozódott pusztán arra, hogy az indításkor felkutassa a problémákat és megadja az alapvető működési paramétereket. Mindvégig megbújt az operációs rendszer hátterében; tulajdonképpen úgy is megközelíthetnénk a kérdést, hogy az operációs rendszer a BIOS egyszerűsített kezelőfelülete volt. Ez természetesen erős túlzás, hisz maga a Linux/Unix/Windows/OS/2, stb. is ugyanolyan elengedhetetlen tartozéka a PC-nek, de semmit sem tett, illetve nem tudott tenni a BIOS nélkül. Amikor ugyanis például leütünk egy billentyűt, a processzor meghív egy megszakítást, hogy kiolvassa azt (magyarán hogy megtudja, mit is nyomtunk le); a megszakításokat azonban a BIOS kezelte és rendezte el (és ez ugyanúgy működött valamennyi másik periféria esetében is) - a baj ezzel az, hogy a mai operációs rendszerek többsége már megkerüli a BIOS-t... Ezzel a módszerrel a CPU egyébként számos feladatot képes párhuzamosan ellátni, természetesen tekintettel a többi hardveregységre is.

DMA VEZÉRLŐ

      A Direct Memory Access, magyarul közvetlen memória hozzáférés, egy olyan művelet, melynek során az operatív  memória és valamelyik periféria között az adatátvitelt nem a processzor vezérli, hanem egy külön céláramkör, a DMA vezérlő. Használata tehermentesíti a processzort, növeli a feldolgozás sebességét, mivel a processzor a cache-ből akkor is olvashatja az adatokat amikor a DMA vezérlő a memóriában „matat” (a memóriához egyszerre csak egy vezérlő férhet hozzá). A DMA vezérlő memóriafoglalását „sürgős esetbe” a processzor megszakíthatja. A PC kategóriájú számítógépekben 7 DMA csatorna áll rendelkezésre, mely két négycsatornás áramkör egymásba illesztésével valósul meg. A DMA csatornák kiosztása a következőképpen alakul:

* DMA0 - Szabadon felhasználható a 8 bites adapterekhez is.

* DMA1 - Eredetileg az IBM SDLC adapterének fenntartva, hiányában szabadon felhasználható a 8 bites adapterekhez is.

* DMA2 - A floppyvezérlő számára fenntartva.

* DMA3 - Szabadon felhasználható a 8 bites adapterekhez is.

* DMA4 - Ezen keresztül csatlakozik a 2. vezérlő az elsőhöz.

* DMA5 - Szabadon felhasználható a 16 bites adapterekhez.

* DMA6 - Szabadon felhasználható a 16 bites adapterekhez.

* DMA7 - Szabadon felhasználható a 16 bites adapterekhez.

ULTRA DMA

      A merevlemezekről történő adatbeolvasáshoz eredetileg nem használtak DMA csatornát. Napjainkba viszont megjelentek az UDMA rendszerű háttértárak, melyek 33,3 megabájt másodpercenkénti adatátvitelre képesek, mely kétszer gyorsabb a DMA-val megvalósított adatcsere sebességéhez képest.

MEGSZAKÍTÁS VEZÉRLŐ

      A megszakítás (interrupt – IT) egy jel, mely beérkeztekor a processzor félbehagyja az aktuálisan futó program végrehajtását, (valamely esemény kezelése igényel ilyen azonnali beavatkozást). Attól függően, hogy a megszakítás-kérés hardver eszköztől, vagy valamely szoftvertől érkezett, beszélhetünk hardveres és szoftveres megszakításról. Hardver megszakítást küldhet például a nyomtató, amikor kifogyott belőle a papír (beavatkozás szükséges), szoftver megszakítást küldhet egy program, amely hibát észlelt a végrehajtásban (pl. nullával való osztás).

      Ezt a megszakítás-kérést a Programmable Interrupt Controller, magyarul programozható megszakítás vezérlő (rövidítve PIC) integrált áramkör, mely a hardver megszakításokat kezeli. A „kezelés” a beérkezett jelek sorrendbe állítását és egyes esetekben a megszakítások letiltását jelenti. Ebből adódóan a külső megszakítások lehetnek a processzoron belül letilthatók vagy nem letilthatók, azaz nem maszkolható (Non Maskable Interrupt) megszakítások. A letilthatóságra azért van szükség, mert egy időben több megszakítás is történhet, s a rendszer szempontjából legnagyobb prioritású megszakítások végrehajtását nem lenne célszerű újból megszakítani. Általános esetben a megszakítási kérelmek kiszolgálása prioritási szint alapján történik (ez a sorba állítás fő szempontja). A kérelmeket kiszolgáló programok (rutinok) címei egy táblázatban találhatók, melyből a megszakításnak megfelelő kiválasztható.

       A megszakítás beállításának párbeszédablakát mutatja a fenti ábra, a Windows 95 operációs rendszerben.

      A ma használatos rendszerekben 15 megszakítási vonal használható, amelyek IRQ 0-tól IRQ 15-ig jelölnek (reméljük észrevette, hogy 0 és 15 között 16 különböző szám található, az „eltűnt” megszakítási vonalat a megvalósításhoz használt két áramkör összekapcsolására használják).

      A megszakítások kiosztásának általában a következők felelnek meg:

* IRQ0 - Az időzítő áramkör 0. kimenete eredetileg az idő és a dátum mérésére, az AT-ban ezt átvette a CMOS RAM órája. A 0, kimenet így különböző időmérésre használható. A megszakítás fixen be van kötve, más célra nem vehető igénybe.

* IRQ1 - A billentyűzet ezen jelzi a billentyűkód beküldését.

* IRQ2 - Erre a bemenetre csatlakozik a második megszakítás vezérlő áramkör.

* IRQ3 - A COM2 és COM4 soros portok megszakítása.

* IRQ4 - A COM1 és a COM3 soros portok megszakítása.

* IRQ5 - Az LPT2 printer port megszakítása.

* IRQ6 - A floppy diszk vezérlő megszakítása.

* IRQ7 - Az LPT1 printer port megszakítása.

* IRQ8 - A CMOS RAM óra megszakítása.

* IRQ9 - Ide irányították át az elfoglalt IRQ2 megszakítást. Szabadon felhasználható a 8 bites adaptereknél is.

* IRQ10 - Szabadon felhasználható a 16 bites adapterekhez.

* IRQ11 - Szabadon felhasználható a 16 bites adapterekhez.

* IRQ12 - Szabadon felhasználható a 16 bites adapterekhez.

* IRQ13 - A matematika segédprocesszor megszakítása.

* IRQ14 - A merevlemez vezérlő megszakítása.

* IRQ15 - Szabadon felhasználható a 16 bites adapterekhez.

      Az egyes eszközök működésének alapfeltétele a helyes IRQ beállítás. Ha két eszköz azonos megszakítást használ, annak az lesz az eredménye, hogy egyik sem működik megfelelően. Ilyen esetben mindig ellenőrizzük a megszakítás beállítás értékeit, s ha szükséges avatkozzunk be.

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

* Mi a CMOS?

* Mi a BIOS?

* Mi a DMA vezérlő szerepe a számítógépben?

* Mi az UDMA?

* Ismertesse a megszakítás fogalmát!

3.5.8 Perifériák

      A számítógép működési modellje alapján minden olyan eszközt, amely különbözik a processzortól és a memóriától perifériának nevezhetünk. Az előzőekben a processzor és memória közelében elhelyezkedő segédberendezéseket ismertettük. A következőkben az adatbevitel és kivitel valamint az adattárolás eszközeit tekintjük át.

3.5.8.1 Bemeneti (input) eszközök

      Beviteli eszköznek tekintünk minden olyan berendezést, mely segítségével információ vihető a memóriába és rajta keresztül a processzorba. Ezek közül a billentyűzetről és a különféle pozicionáló eszközökről lesz szó a következőkben. (A digitalizáló eszközöket külön fejezetben ismertetjük)

BILLENTYŰZET (KEYBOARD)

      A korábbi karakteres felületű operációs rendszereknél a legfontosabb bemeneti periféria volt. A grafikus felhasználói felület megjelenésével veszített jelentőségéből, de használata a mai napig nélkülözhetetlen. A billentyűzetben egy önálló mikrokontroller végzi a feldolgozást, ez az egység generálja a billentyűk lenyomásakor a megfelelő scan kódot, mely a CPU-ban „változik át” a megfelelő szabványú karakterkóddá. A scan kód és a karakterkód együttes alkotja a billentyűzet kiosztást, mely meghatározza, hogy mely billentyű lenyomása esetén milyen karakter jelenjen meg az aktuális programban.

12. Kép - Microsoft Natural keyboard

      A billentyűzetek technikai kialakítása hagyományosan mechanikus gombok alkalmazásával történik. A billentyű lenyomásával egy mikrokapcsolót hoztunk működésbe, mely elküldte a jelet a billentyűzetben lévő processzornak. A fóliabillentyűzetek közül a háromfóliás rendszerek terjedtek el (bár a mechanikus megoldás továbbra is egyeduralkodó), melyekben két vezetőréteget tartalmazó fóliát egy maszk fólia választ el egymástól. Leütés esetén érintkezik a két vezető fólia és ez adja a jelet a processzornak. A külalak szempontjából két csoportot különíthetünk el: a hagyományos téglalap alakú és az ergonómiailag tervezett „natural” billentyűzeteket. Ez utóbbinál a gépeléskor kialakuló jellegzetes kéztartást is figyelembe vették a tervezők: döntött, csavart formájúra alakították ki a klaviatúrát.

      A billentyűzeten kezdetben csak kevés (83) nyomógombot tartalmazott. A magyar szabvány a102 nyomógombos billentyűzetet fogadta el (1993-ban). A Windows 95 megjelenését követően az egyes funkciók elérését könnyítendő (pl. Start menü felgördítése…) még három billentyűvel kiegészítették a 102 nyomógombos változatot.

      A billentyűzet hagyományosan az alaplapon elhelyezkedő aljzathoz csatlakozik egy kábelen keresztül. A billentyűzet testében foglal helyet egy mikroprocesszor, egy ROM memória (a billentyűzet kezelő program számára) és egy RAM memória a képződő és továbbítandó billentyűkódoknak. Processzor másodpercenként mintegy tízszer vizsgálja meg a billentyűk állapotát (lenyomták-e), ha igen akkor – a korábban már említett módon – egy scan kód keletkezik, mely a csatlakozó kábelen soros adatfolyamként jut el a processzorhoz.

      A használat szempontjából a billentyűzet nyomógombjait többféleképpen csoportosíthatjuk:

ALFANUMERIKUS BILLENTYŰK

      Az ABC karaktereit és számokat tartalmazó karakterek mellet néhány speciális billentyű is ide tartozik, úgymint

ENTERa parancsok érvényesítését szolgálja, a szövegszerkesztő programokba hatása soremelés leszSHIFTnyomógomb nagybetűs-kisbetűs írásmód váltógombjaCTRLvezérlőkódok kiadásánál használt billentyűALTASCII karakterkódok bevitelére szolgál, lenyomása és egy kódszám (0-255 között) begépelése eseténTABsoron belüli ugrásokBACKSPACEkarakter törlés a kurzortól balraCAPS LOCKnagybetűs-kisbetűs üzemmód váltása folyamatos íráshozNUMERIKUS BILLENTYŰK

       A billentyűzett jobb oldalán foglalnak helyet. A számadatok egyszerű és gyors bevitelét segítik elő. Használatuk a ’NUM LOCK’ kapcsoló lenyomott állapota esetén történhet meg, kikapcsolt állapotában a nyomógombok kurzormozgató funkciókat látnak el. A numerikus billentyűk között találhatunk műveleti jeleket is.

FUNKCIÓBILLENTYŰK ÉS EGYÉB RENDELETETÉSŰ BILLENTYŰK

      A billentyűzet felső szélénél található a tizenkét ún. funkcióbillentyű, melyek használata az egyes programokban különböző lehet (különféle funkciók tartozhatnak hozzájuk).

      Az egyéb billentyűk között kap helyet a következő néhány billentyű:

HOMEáltalában a kurzor mozgatása a sor elejéreENDáltalában a kurzor mozgatása a sor végérePAGE UPlapozás felfeléPAGE DOWNlapozás lefelé<== ==> ? ?a kurzor mozgatása a megfelelő iránybaINSa beszúró és felülíró üzemmód váltó kapcsolójaDELkarakter törlés a kurzor pozíciójábanESCmenekülés (escape), kilépés egy programrészbőlPRINT SCRNképernyő tartalmának a vágólapra másolása (Win95)SCROLL LOCKgörgetés tiltása (ritkán használt)PAUSEszüneteltetés, műveletek időleges leállításaPOZÍCIONÁLÓ ESZKÖZÖK

      A grafikus felhasználói felület megjelenésével szükség volt egy olyan eszközre, mellyel a grafikus felület egyes részei kiválaszthatók, a grafikus kurzor mozgatható. Erre a feladatra többféle eszköz is létrejött, ezeket tekintjük át a következőkben.

EGÉR (MOUSE)

      Az egér (mouse) a grafikus kurzor mozgatásának egyik legelterjedtebb eszköze. Nevét onnan kapta, hogy messziről, esti félhomályban könnyen összetéveszthető a hasonló nevű rágcsálóval. Működése többféle módon megvalósulhat. A leggyakoribb az optomechanikus rendszerű egér, melyben egy golyó található. Ez a golyó három görgőt mozgat (súrlódás által), melyek forgását egy elektronika érzékeli. Az érzékelés oly módon történik, hogy a két egymásra merőlegesen elhelyezkedő görgő egyik tengelyvégén rovátkolt korongok vannak, melyeken keresztül infravörös fény világít. A fénysugár megszakadásának gyakorisága arányos lesz az elmozdulással.

      A másik egy tisztán optikai megoldás, melynél az egér alsó részén egy LED található. Az egeret speciálisan kialakított egérpadon (különleges rácsot tartalmaz) mozgatva az elmozdulással arányos változás történik a visszavert fényben. Mivel nincs benne mozgó alkatrész élettartalma hosszabb lehet az optomechanikus típusénál.

TRACKBALL

      A trackball nem más, mint egy egér megfordítva – innen ered „népies” magyar elnevezése a hanyatt-egér is. Használata során a grafikus kurzort egy golyó mozgatásával irányítjuk. Szerkezeti megoldása azonos az optomechanikai egérnél írtakkal. Egyes esetekben billentyűzetbe is beépítik (desktop gépekhez), hordozható számítógépeknél a tokra erősíthető kivitelben használják.

DIGITALIZÁLÓ TÁBLA (TABLET)

      Elsősorban nagy pontosságot igénylő munka (CAD alkalmazások) segédeszköze a digitalizáló tábla. Ennél a berendezésnél az egeret egy toll alakú eszköz és egy tábla egészíti ki. A tábla felülete feletti egér, vagy toll-mozgást a mágneses tér változása alapján lehet követni. A tábla vízszintes és függőleges méretei a megjelenítendő ábra méreteihez abszolút módon hozzárendelhetők. Használatával nagy pontosságú műszaki rajzokat készíthetünk.

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

* Milyen bemeneti perifériákat ismer?

* Hogyan csoportosíthatjuk a billentyűzeten található billentyűket?

* Milyen speciális billentyűfunkciókat ismer?

* Melyek a GUI input perifériái?

3.5.8.2 Kimeneti (output) eszközök

      Azokat az eszközöket, amelyek segítségével az információk a számítógépből a felhasználóhoz kerülnek kimeneti eszközöknek nevezzük. Ezek közül a következőkben csak a multimédia fejlesztés és bemutatás szempontjából fontos monitorokat és kivetítőket tekintjük át (a multimédia szempontjából kevésbé érdekes nyomtatók tárgyalását kihagyjuk).

MONITOR

      A felhasználó a programok működését és az általa kiadott parancsok eredményét a monitoron követi nyomon. A multimédia fejlesztésnél használt asztali (desktop) PC-k általában katódsugárcsöves monitorokkal vannak ellátva, először mi ezeket a berendezéseket vizsgáljuk meg részletesebben.

KATÓDSUGÁRCSÖVES MONITOROK

      A megjelenítés pixeles elven történik, ami azt jelenti, hogy a monitoron megjelenő kép apró képpontokból áll, amit a szemünk egységes látványként érzékel. A multimédia fejlesztésben és bemutatásban kizárólag a színes monitoroknak van szerepük, ezért a monokrom típusokkal nem foglalkozunk. A színes monitoroknál az egyes képpontok színének kialakítása az RGB színkeverés érvényesül (bővebben lásd: Máté István - Multimédia fejlesztés című jegyzetét) oly módon, hogy képpontonként egy piros egy kék és egy zöld összetevő felvillantásából áll össze a képpont végleges színe. A felvillantást színenként egy elektronágyú végzi, mely energiát közöl a háromféle anyag felé. Az energia hatására az egyes anyagok atommagjai körül keringőelektronok magasabb energiaszintre kerülnek, majd amikor megszűnik az energia bevitel fényjelenség formájában szabadulnak meg a közölt energiától és visszaállnak az eredeti stabilabb energiaszintű pályára. A folyamatnak a gyakorlatban az a következménye, hogy a különböző mértékben gerjesztett anyagok különböző intenzitású fényt bocsátanak ki, s keveredésük adja a képpont tényleges színét.

      Az egyes képpontokban lévő anyagtípusok kigyújtása soronként történik balról jobbra, a sor végén az elektronágyúk visszaállnak a következő sor elejére és folytatják munkájukat.

      Az előzőekből látható, hogy a monitor egyik legfontosabb egysége a képcső, amin maga a kép megjelenik. Kialakítása többféleképpen történhet: a képpont-hármasok (melyek mindegyike különböző fényt bocsát ki) elhelyezkedhetnek egy egyenlő oldalú háromszög csúcspontjaiban – ez a Delta képcső –, vagy egyenes vonalban – ez az In-line képcső. Ezeket a képpont-hármasokat fogják az elektronágyúk gerjeszteni, amihez az „elektronsugarakat” megfelelően fókuszálni kell. Ezt a műveletet a vízszintes és függőleges eltérítő tekercsek végzik.

      A multimédia fejlesztéshez használt monitorok kiválasztásánál több szempontot kell figyelembe vennünk, amelyek meghatározzák a monitor és a rajta megjeleníthető kép minőségét. Ezeket a paramétereket tekintjük most át.

      A képcső mérete fontos szerephez jut a képszerkesztési műveleteknél, különösen a fényképek retusálásánál. Míg egyszerű irodai munkához elegendő a 14 hüvelykes képátlójú monitor (640 ×480 képpontos felbontás mellett), addig a képszerkesztéshez (a nagyobb felbontás használata miatt) szükséges lehet a 17 – 21 hüvelykes képátlójú monitor is. A multimédia fejlesztés egyéb munkáihoz (szövegszerkesztés, hangszerkesztés…) természetesen a 14 hüvelykes monitorok is megfelelőek. A helyes eszközválasztással kímélhetjük a fejlesztési projekt költségvetését, ugyanis a 14 és 17 hüvelykes monitorok árai között gyakran egy nagyságrendnyi az eltérés (!).

      A képcső nagysága mellett a kép felbontása, illetve élessége függ a megjeleníthető képpontok számától. Ezt az értéket a soronkénti képpontszám és a képpont sorok szorzataként szokás megadni. Az előzőkben említett 640 × 480 felbontás is ilyen érték. A multimédia fejlesztés egyes feldolgozási műveleteinél az 1024 × 768 felbontásra is szükség lehet, a bemutatás pedig 800 × 600 értéken történik az esetek egy részében. Az alkalmazható felbontás mértéke nem csak a monitortól, hanem az ezt vezérlő kártyától is függ, ennek részleteit a monitorvezérlő kártyáknál tekintjük át. A monitor fizikai paraméterei közül a felbontást a szomszédos képpontok egymástól mért távolsága határozza meg, értéke 0,31 és 0,21 mm közötti. Nagyobb képcső átlójú monitorok esetében a kisebb távolság a szokásos, így kaphatunk megfelelő élességű képet.

      A képernyőn történő megjelenítés – ahogy azt az előzőekben láttuk – a képernyő tartalmának szüntelen frissítését igényli (újból és újból fel kell villantani a képpont hármasokat). Az hogy a frissítés milyen gyakran történik, szintén erősen befolyásolja a kép minőségét. A manapság általánosan használt VGA (Video Graphics Array) szabványnak megfelelő vezérlőkártyára csatolható monitorok esetében a képpontok sorainak frissítése másodpercenként mintegy harmincezerszer történik meg (640 ×480 képpontos felbontás mellett). A monitoroknál a teljes képernyő frissítésének értékét szokás megadni, mely 60 és 72 Hz között mozog (általános esetben).

      A frissítés technikai megoldásai eltérő minőségűek. A régebbi monitorok a frissítést csak minden második képpont sorra tudták elvégezni, ezt a technikát interlacing-nek nevezzük. Ilyen gyenge minőségű monitort a multimédia fejlesztés során ne használjunk. A napjainkban kapható monitorok csaknem kivétel nélkül non interlaced technikát alkalmaznak, azaz minden frissítéskor a teljes képernyőtartalmat aktualizálják.

      A monitorok használatakor a megfelelő kép kialakításához különböző szabályozó gombokkal tudjuk a zavaró tényezőket (trapéz-, paralelogramma- és hordótorzításokat) kiküszöbölni. Ez a monitor alsó részén található szabályozókorongok, vagy az újabb típusok esetében digitális vezérlés segítségével tehető meg.

      Napjainkra megjelentek a multimédia monitorok, melyek videokamerával, hangszórókkal és mikrofonnal felszerelve szolgálják a fejlesztés és bemutatás munkafolyamatait.

LCD KIJELZŐK

      A napjainkban egyre inkább elterjedő hordozható számítógépek a multimédia alkalmazások bemutatására is alkalmasak. E gépeknél természetesen nem alkalmazhatók a katódsugárcsöves kijelzők (képzeljük csak magunk elé, amint valaki egy notesz méretű számítógépet tart a zsebében és a hóna alatt cipeli a hozzá tartozó katódsugárcsöves monitort). Itt a folyadékkristályos kijelző technika siet a segítségünkre, mellyel megfelelően kis súlyú és méret mellett megfelelő minőségű megjelenítés érhető el.

      Ez a technika egy speciális anyag tulajdonságain alapul. A folyadékkristályok átmeneti halmazállapotban vannak a folyadék és a kristályos szerkezet között. Az anyag részecskéi elektromos mező hatására változtatják meg tulajdonságaikat, konkrétan áteresztik a fényt. Ezt a jelenséget használjuk ki a kép megjelenítésénél.

      A folyadékkristályt két üveglap és két polár szűrő közé zárjuk, tranzisztorok segítségével elektromágneses teret hozunk létre az átlátszóvá tenni kívánt rész fölött, ekkor a folyadékkristály az anyagrészecskéinek tengelye elfordul és átereszti a fényt. A felhasználó a visszavert fényt fogja látni a kijelzőn.

      Tecnikai megvalósítás terén két elterjedt megoldás létezik: aktív mátrix kialakítású (Thin Film Transistor - TFT), mely rövid frissítési idővel és kiváló megjelenítési tulajdonságokkal rendelkezik, illetve  a passzív mátrix kialakítású (Dual Super Twisted Neumatic - DSTN), mely kevésbé kontrasztos hosszabb frissítési idejű, összességében alacsonyabb minőségű képet adó eljárás. Az előzőekből könnyen kitalálható, hogy a TFT kijelzők sokkal drágábbak, mint a DSTN megoldások (ez a technika bonyolultsága miatt van így).

      A színes LCD kijelzők kialakítása annyiban különbözik az előzőekben ismertetett általános alapelvektől, hogy három színszűrő (vörös, kék és zöld) is kerül a polárszűrő és az üveglap alá, s így RGB színösszetétellel keletkezik a színes kép.

KIVETÍTŐK

      Főként a multimédia alkalmazások csoportok előtti bemutatásánál használunk videó kivetítőket, projektorokat. Ezek az eszközök kezdetben a videó anyagok nagy méretben történő bemutatására fejlesztették ki. Ennél lényegesen komolyabb feladat a grafikus munkaállomások monitortartalmának megjelenítése, különösen a nagy felbontás (1600(1200) esetén.

      A különböző technikai megoldások közül az alábbiak a legelterjedtebbek:

* CRT (Cathode Ray Tube)

* LCD (Liquid Crystal Display)

* ILA (Image Light Amplifier)

* DLP/DMD (Digital Light Processing/Digital Micromirror Device)

      A CRT kivetítők a hagyományos katódsugárcsöves elven működnek (a videojelet három alapszínre bontják, majd e jeleket egy-egy katódsugárcső segítségével kivetítik). A felbontás e módszerrel elérheti a 2000(1600 pixelt, sávszélessége pedig a 160 MHz-t, a fényteljesítmény 700(1000 lumen közötti.

      Az LCD technológia csak a 800(600 pixeles felbontást teszi lehetővé napjainkban, szerényebb fényteljesítményük ((600 lumen), de az átlagos PC-s alkalmazások kiszolgálására elegendő. Megjegyzendő, hogy az újabb típusok képesek 1000 lumenes fényteljesítményre is.

      Professzionális illetve mozi minőségű vetítés valósítható meg a CRT és LCD technológia felhasználásával (ILA) akár 1600(1200 pixeles felbontást, 2500-3500 lumen fényteljesítményt nyújt. A vetített kép elérheti a 11,4 méteres méretet is. Budapesten a Corvin Filmpalotában található ilyen berendezés.

      A jövő demonstrációs eszközeként nemrég mutatták be az SRAM modul felületére szerelt miniatűr tükröket használó DLP/DMD technológiát. Az előállított kép minősége már jelenleg is meghaladja az LCD projektorokét, a felbontás növelése a következő évek feladata lesz.

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

* Milyen kimeneti perifériákat ismer?

* Milyen monitor típusokat ismer?

* Milyen elven működik a CRT monitor?

* Milyen elven működik az LCD monitor?

* Milyen projektor típusokat ismer?

NYOMTATÓK

      A nyomtatók feladata, hogy valamilyen forrásból származó információt  ez a forrás lehet egy számítógép, de akár egy telex vonal is  a lehető legtökéletesebben papíron vagy ritkábban más hordozón megjelenítsenek. A fejlesztések régen megkezdődtek, így napjainkra sokfajta technológia áll rendelkezésre, a nyomtatópiac gazdag választékot kínál. Jelen leírásunk célja bemutatni ezt a gazdag választékot, részletesen ismertetni a technológiákat, azok előnyeit, hátrányait, segítve így a felhasználót a feladatainak legjobban megfelelő nyomtató kiválasztásában. A nyomtatók csoportosítása többféle megközelítésből történhet:

      Ilyen csoportosítás lehet az ütéses elven működő (impact) és a nem ütéses elven működő (non impact) nyomtatók kategóriáinak megadása. Ütéses elven működő nyomtatók esetében az elv az írógépekéhez hasonló, vagyis egy festéket tartalmazó szalagból az ütőerő hatására festék préselődik a papírra, megformálva magát a karaktert vagy annak egy részletét. Előnye az egyszerű, olcsó konstrukció, a többpéldányos nyomtatás ez az egyedüli technológia mely többpéldányos papírt alkalmazva lehetővé teszi az egyidejű másolatok létrehozását, hátránya a zajos, némely esetben lassú, gyenge minőségű nyomtatás. A nem ütő nyomtatók esetében a tinta vagy a festék felvitele és rögzítése fújással, olvasztással, nagy nyomású hengerléssel történik, így e nyomtatók csendes működésűek, de egy időben csak egy nyomat keletkezhet. Az ütéses elven működő nyomtatók közül a mátrix nyomtatót, a nem ütéses elven működők közül a tintasugara és a lézer nyomtatót tárgyaljuk a következőkben.

MÁTRIX NYOMTATÓK

13. Kép – Mátrix nyomtató

      A magyar nyelvben a mátrixnyomtató szinte egyértelműen a tűs (needle) ütőnyomtatót jelöli, melynek karakterformáló egysége a tűket tartalmazó mátrixfej. A mátrix nyomtató a karaktert kis átmérőjű (kb 0,35 mm) pontokból összeállítva jeleníti meg.

14. Kép – Mátrixnyomtató betűképe

      A nyomtatófejben 9 darab tű található a koszorúszerűen elhelyezett 9 elektromágnessel együtt. A rubin tűvezetőben egy függőleges oszlopban található a kilenc tű, minden tű 0,3 mm átmérőjű, két tű között az osztástávolság 1/72 inch (1 inch = 25.4 mm), mely 0,353 mm = 1 pont. Ez jelenti a mátrixnyomtató felbontását, azaz, hogy hány pontot tud elhelyezni inch-enként.

      A tűket elektromágneses erő hozza mozgásba, s így a tű ütközve a festékszalaggal a papírra egy pontot nyom. Ez a papír mögötti szilárd ütőfelület révén jön létre, mely biztosítja a kívánt ütközést. Amikor tű energiája elnyelődik, a festékszalagból festék préselődik a papírra, létrehozva a kívánt pontot.

TINTASUGARAS NYOMTATÓK

15. Kép – Tintasugaras nyomtató

      A tintasugaras (Bubble Jet) nyomtatók az utóbbi 15 - 20 év fejlesztéseinek eredményeképpen jöttek létre. Jellemzőjük a viszonylag jó minőségű, csendes nyomtatás, az olcsó ár. E nyomtatónál is nyomtatófejről beszélünk, mely a pontok képzéséhez szükséges fúvókákat tartalmazza. A fúvóka kis átmérőjű (gyakran 0,05 mm) lyuk, melyen keresztül a tintacsepp kirepül és végül a papírra csapódik. A csepp leválasztására többfajta módszer is született, így megkülönböztethetünk folyamatos áramú (continuous flow) vagy tintacseppes (drop on demand) fejeket. A tintacseppes fej lehet piezokristályos vagy buborék (bubble jet) működésű.

16. Kép – Fúfóka típusok a tintasugaras nyomtatóknál

      A nyomtató fej 24, 36 vagy 48 fúvókát tartalmaz, sőt színes nyomtatónál nem ritka a 96 darab fúvóka sem. A fúvókákat több függőleges vagy ferde vonalban helyezik el, a vezérlést szalagkábellel viszik a fejhez. Gyakori az olyan konstrukció, ahol a tintapatron és a fúvókák egybe vannak építve, a tinta kifogyásakor az egész egységet el kell dobni (pl HP nyomtatók esetében). A fejek felbontása eléri, néha meg is haladja a 300 - 600 pont/inch-et, de ezekkel az értékekkel óvatosan kell bánni.

      A színes tintasugaras nyomtatók ugyanazt a fejet alkalmazzák, amit a fekete-fehér társaik, csak a négy színnek megfelelően négy példányban. A fekete tintapatron általában nagyobb, több tintát tartalmaz, mint a három alapszín patronja, hiszen a fekete a telítettség beállítása miatt szinte minden nyomathoz szükséges. A patronok általában színenként külön cserélhetők, a három szín nem egyformán szükséges a színes képekhez, ezért kifogyásuk sem egy időben történik. Jelenleg a színes tintasugaras nyomtatók uralják a színes piacot, olcsó áruk, jó minőségű nyomtatásuk  felbontás lehet akár 720 dpi , színgazdagságuk jól eladhatóvá teszik őket.

LÉZER NYOMTATÓK

17. Kép – Lézernyomtató

      Az első igazi forradalmi változást a nyomtatók között a lézernyomtató (Laser Printer) hozta a kb. 25 évvel ezelőtti megjelenésével. Jelenleg a tintasugaras nyomtatóval együtt a legelterjedtebb nem ütő nyomtató.

      A nyomtatáshoz használt lézerfény monokrom, tehát csak egyfajta hullámhosszúságú fényt bocsát ki a forrás. A nyomtatóknál általában félvezető lézert alkalmaznak, mely az infravörös (800 - 1200 nm), nem látható tartományban sugároz.

      A lézersugárnak a nyomtatási eljárásban az a szerepe, hogy a képpontok információt biztosítsa, ezért a lézersugarat az idő függvényében eltéríteni, hogy minden képpont a megfelelő pozícióba kerüljön. A lézersugár fókuszálása az optika feladata, mely a torzulásokat is kiküszöböli.

      A lézersugár egy fényérzékeny henger palástjára fókuszálódik, mely egy kb. 4-10 cm átmérőjű alumínium csőrből és a rá felvitt szerves fotóvezető anyagból áll. Ez az anyag az elektromos töltést nagyon jól megtartja, megvilágítás hatására azonban a megvilágított helyen vezetővé válik és a töltés elveszik. A hengert a nyomtatás közben egyenletes sebességgel forog így lehetővé válik a nyomtatandó kép „felrajzolása” a henger palástjára. Ebből adódóan a fényérzékeny henger feladata a töltéskép kialakítása.

      A töltésképből a festékező egység segítségével készül a valódi nyomtatandó kép. A festékező egység nagyon finomra őrölt (néhány mikronos részecskék) porfestéket (toner) tartalmaz. Ez a porfesték kerül  egyenletes rétegben a képtartalom szerinti helyekre. Ez a felvitel az elektrosztatikus töltések segítségével hajtódik végre (ellentétes töltések vonzzák egymást). A henger forgása közben a palástjára felvitt festékport a hozzá szorosan tapadó papírra „keni”. Ekkor a festék még nem fixálódott, dörzsöléssel eltávolítható a papírról. Ezt onnan tudhatjuk, ha papírelakadás történik a nyomtatóban és a kivett nyomat összefestékezi a kezünket (gyorsan mossuk le a festéket, mert rákkeltő hatása lehet).

      A festéket a beégető egység fixálja a papírra. A beégető egység mintegy 160 C° körüli hőmérsékleten olvasztja a festéket a papírba. A festékezett papír egyenletes sebeséggel áthalad a beégető henger és egy gumihenger között, a festék pedig rögzítődik. A beégető egység magas hőmérséklete miatt csak olyan média (papír, fólia, stb.) helyezhető a nyomtatóba, mely ezt a magas hőmérsékletet elviseli.

      A színes lézernyomtató négy hengert és négy különböző színű tonert tartalmaz. Elsőként a lézer felírja az első színhez tartozó információt a hengerre, a festékező rész festékkel látja el, majd a papírra átkerült festék a beégetéssel fixen a papírra kerül. Ezután a folyamat a második szín feldolgozásával folytatódik, és a negyedik szín feldolgozásával ér véget.

      A színes lézernyomtatókat elsősorban nagyobb mennyiségű színes nyomat előállítására alkalmazzák, az egy nyomatra eső költség viszonylag alacsony.

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

* Melyek a leggyakrabban alkalmazott nyomtató típusok?

* Milyen előnyei vannak a mátrix nyomtatónak?

* Az egyes nyomtatótípusok milyen halmazállapotú festéket használnak?

* Milyen felbontásban képesek nyomtatni az egyes típusok?

* Milyen nyomtatót típust javasolna több példányos nyomtatáshoz?

3.6 Multimédia PC

      A szoftver és hardver gyártók egy csoportja (Microsoft, Philips, Tandy, NEC, Olivetti() a Multimedia PC Marketing Council 1988-ban elfogadta a multimédia PC szabványát, melyet 1989-ben vezetettek be. Az eredeti MPC (Multimedia Personal Computer) szabvány a kor technikai lehetőségeinek megfelelően válogatott a hardverek és szoftverek között, természetesen szem előtt tartva az „MPC Tanács” érdekeit.

3.6.1 MPC 1 szabvány

      Érdekességként megemlíthető, hogy a szakirodalom szerint az első szabványban még 80286 típusú processzor szerepelt 10 MHz-es órajel frekvenciával, csak később került be ( a növekvő igények hatására (  a szabványba ismeretlen módon (!) a 80386SX típusjelű processzor 16 MHz órajellel.  Az alábbiakban olvasható az MPC1 szabvány kivonata, mely a minimális követelményeket szabta meg.

3. Táblázat - MPC1 szabvány

ESZKÖZPARAMÉTERProcesszor80386 SX 16 MHzMemória2 MBFloppy meghajtó3,5", 1,44 MBMerevlemez30 MBCD-ROM meghajtó150 kilobájt/másodperc, maximum. 1 másodperc hozzáférési idő, 64 kilobájt RAMKépernyőfelbontás640 ? 480 képpontGrafikus kártyaVGA 16/256 színHangkártya8 bites A/D átalakító, 11,025/22,05 kHz mintavételezési frekvencia, szintetizátor 4/9 hanggal, MIDI interfészBillentyűzet101 gombosEgér2 gombosOperációs rendszerDOS/Windows3.6.2

MPC 2 szabvány

      A hardver eszközök fejlődésének üteme a kilencvenes évek elejére arra kényszerítette a Multimedia PC Marketing Council-t, hogy újabb szabványban rögzítse a minimális feltételeket. 1993-ban jelent meg az MPC Level 2 szabvány, melynek kivonatát az alábbiakban olvashatjuk.

4. Táblázat – MPC2 szabvány

ESZKÖZPARAMÉTERProcesszor80486 SX 25MHzMemória4 MbájtFloppymeghajtó3,5", 1,44 MbájtMerevlemez160 MBCD-ROM meghajtó300 kilobájt/másodperc, maximum 400 msec hozzáférési idő, 64 kilobájt RAM, multisession olvasási képességKépernyőfelbontás640 ( 480 képpontGrafikus kártyaSVGA 65536 színHangkártya16 bites A/D átalakítóBillentyűzet101 gombosEgér2 gombosOperációs rendszerDOS/Windows3.7 A digitalizálás eszközei

      A multimédia alkalmazásban használt alapadatok gyakran analóg formában találhatók meg. Az alkalmazásba való beszerkesztéshez először digitális formájúvá kell azokat alakítani. A digitalizálás eszközeivel fogunk megismerkedni a következőkben.

3.7.1 Szkennerek

      Az állóképek és papírhordozón található szövegek digitalizálásának eszközei a szkennerek. Ezeket az eszközöket korábban a nyomdákban használták a nyomdai eredetik digitalizálására. Fél szobát betöltő méretük és magas áruk miatt ekkor még (60-as évek) nem terjedtek el a mindennapos használatban.

      A 80-as évek elején – a grafikus felhasználói felület terjedésével összefüggésben – megjelentek az elérhető árú, kisebb méretű eszközök. Manapság gyakran képretusáló programot is csatolnak a hardverhez (mint ajándék), s így lehetővé válik egy elfogadható árú (amatőr) retusáló stúdió berendezése.

5. Táblázat - AGFA szkennerek jellemző adatai

JELLEMZŐAGFA SNAPSCANAGFA DUOSCANKépSzkenner típussíkágyas CCDsíkágyas CCDOptikai felbontás600 × 1200 dpi1000 × 2000 dpiMaximum felbontás4800 × 4800 dpi4000 dpiSzürke színmélység10 bit12 bitSzínes színmélység30 bit36 bitDinaminka skála2.2 D felett3.3 DSzkennelési terület:

visszaverődő 216 mm × 355 mm203 mm × 355 mmSzkennelési terület: átviteli203 mm × 254 mm203 mm × 254 mmSzkennelési sebesség szürke3,1 ms/sor10 ms/sorSzkennelési sebesség9,3 ms/sor12 ms/sor3.7.2 Hangkártyák

      A személyi számítógépek kezdetben csak egy hangszórót tartalmaztak, mely alkalmas volt a hibajelzések továbbítására (sípolással), de komolyabb hanginformációk nem voltak megjeleníthetők vele. Minőségi változás a hangkártyák megjelenésével következett be.

3.7.2.1 Hangkártyák típusai

      A hangok előállításának több módozatát használják a napjainkban használatos hangkártyák. Az első eszközök a FM szintézis (frekvencia moduláció) eljárást használták, ezt azonban kiszorította a hullámtábla eljárás.

3.7.2.1.1 Frekvencia modulációt használó hangkártyák

      A frekvenciamoduláció a Yamaha cég technikai fejlesztésén alapul. A frekvenciamodulációhoz két rezgésgenerátorra van szükség: az egyik oszcillátor a frekvenciát valamint az amplitúdót hozza létre, ezáltal vezérelve a másik oszcillátor frekvenciáját. A két rezgés közötti különbség határozza meg a felharmonikusok arányát, amelyek meghatározzák és egyedivé teszik egy hangszer hangzását. A monóban megszóltatáshoz két oszcillátort, a sztereó hangzáshoz három oszcillátor kell használni.

3.7.2.1.2 Hullámtábla eljárást használó hangkártyák

      A hullámtábla eljárás során valódi hangszerek, előzőleg digitális formában, táblázatban tárolt hangmintáit digitális úton újra előállítják és megszólaltatják. A minőséget befolyásolják a táblázatban rögzített hangok felvételének körülményei. A hullámtábla eljárást nem csak a hangkártyáknál, hanem a professzionális szintetizátorokban is alkalmazzák.

3.7.2.1.3 Hibrid rendszerek

      A két előzőekben tárgyalt eljárás kombinálásával létrehozott hibrid rendszerek e két eljárás előnyös tulajdonságaival rendelkeznek. A hullámtábla tartalmazza az adott hangszer rezgéseinek nehezen szintetizálható részeit (a hangszínt határozzák meg), míg az FM-szintetizátor a hang nagyobb részét hozza létre. A több hanggenerátor szuperponálásával keletkező hang megfelel a valódi hangszer hangjának.

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

* Milyen alapelven nyugszik a hangszintetizálás?

* Milyen hangkártya típusokat ismer?

4

Alkalmazások és a számítógép használata

      Ebben a fejezetben megismerhetjük a számítógépen használatos szoftverek csoportosítását, az egyes szoftver típusok feladatkörét. A fejezet feldolgozása után képes lesz az egyes konkrét programok típusának azonosítására (kategóriába sorolására) és az egyes típusok jellemző tulajdonságainak átfogó ismertetésére.

      A számítógépes környezetben a programokat különféle kategóriákba sorolhatjuk. Egy általánosan használatos csoportosítási mód szerint fogjuk a programok legfontosabb tulajdonságait összefoglalni a következőkben.

* Rendszerprogramok

* Alkalmazások

* Felhasználói programok

* Fejlesztő programok

4.1 Rendszerprogramok

      Az operációs rendszer (Operating System) a számítógépet működtető szoftver, amely a számítógép indulásakor azonnal betöltődik a számítógép memóriájába: nélküle a gép – még ha fizikailag hibátlan is – működésképtelen. Az operációs rendszer általában semmilyen, a felhasználó számára közvetlenül hasznos feladatot (szövegszerkesztés, könyvelés stb.) nem végez, hanem lehetővé teszi az ilyen feladatokat ellátó, felhasználói programok futtatását. Az operációs rendszer feladata az, hogy az ember és számítógép közötti kommunikációt biztosítsa, a számítógép erőforrásait sokoldalúan, gazdaságosan és a lehető legoptimálisabban kihasználja, illetve a számítógép működését ellenőrizze és vezérelje; kezeli a gép különböző perifériáit – monitor, floppy, hard diszk, nyomtató stb. – és végrehajtja a neki szóló parancsokat. A különböző számítógéptípusokhoz nagyon sokféle operációs rendszer létezik, mivel felépítésük és megvalósításuk nagyban függ attól a hardvertől, amelyhez készültek; a több ezer felhasználót kiszolgáló nagyszámítógépes (mainframe) rendszerektől egészen az egyfelhasználós személyi számítógépekig. Az IBM PC-hez a legelterjedtebbek a DOS különböző változatai és a Microsoft Windows (MS-Windows vagy egyszerűen csak Windows). Az operációs rendszer képességei és szolgáltatásai alapvetően meghatározzák egy gép használhatóságát. Ezért a felhasználói programok nemcsak adott géptípushoz, hanem adott operációs rendszerhez is készülnek. Például PC-re, a Windows-hoz készült program nem futtatható ugyanezen a gépen a DOS operációs rendszerből. Mivel a Windows kompatibilis a DOS-szal, a DOS programjai működnek a Windows alatt is.

      Az operációs rendszereket alapvetően három nagy csoportra bonthatjuk, attól függően, hogy milyen módon szolgálják ki a felhasználókat: kötegelt feldolgozású (batch jellegű) operációs rendszerek, időosztásos (time-sharing) operációs rendszerek és valós idejű (real time) operációs rendszerek.

4.2 Alkalmazások

      Az alkalmazások valamilyen általános cél elérése érdekében használatos szoftverek. Közéjük tartoznak a szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis-kezelő, rajzoló és egyéb más programok is.

4.2.1 Szövegszerkesztő programok

      A szövegszerkesztő programok rövidebb hosszabb dokumentumok létrehozása alkalmas, mellyel a begépelt szövegeket tördelni is lehet (ki lehet alakítani: fejlécek és lábjegyzetek, beállíthatók a margók, lapszámozás és sok egyéb funkciók).

      A WYSIWYG (What You See Is What You Get) jellegű programok elterjedésével a szövegszerkesztők lehetőségei is bővültek: a felhasználó sokféle — általában TrueType — betűtípus közül választhatja ki a számára megfelelőt; a változás azonnal jelentkezik a képernyőn is, csakúgy mint bármilyen változtatás a dokumentumon. Lehetővé teszik stíluslapok használatát: beállított betűtípusok, sortávolságok, margók egy-egy bekezdés számára.

4.2.2 Táblázatkezelő programok

      Olyan programok vagy programcsomagok, melyek segítségével a felhasználók táblázatokat hozhatnak létre. A táblázatok sorokból és oszlopokból állnak, minden cellába (az oszlopok és a sorok metszéspontjai) tetszőleges szöveges vagy numerikus információ vihető be. A bevitt adatokon azután igen bonyolult műveletek is végezhetőek, amelyeket megoldani a táblázatkezelő segítsége nélkül napokig eltartanának. A cellákba képletek vagy formulák is bevihetőek, melyek megadják, hogy sorokat vagy oszlopokat kell összegezni, esetleg bizonyos cellák értékeivel módosítani kell más cellákat. Ha új adat kerül valamelyik cellába, a táblázatkezelő azonnal frissíti az összes olyan cella tartalmát, amelyre az adatbevitel kihat.

      Az elkészített táblázatokat ízléses formában ki lehet nyomtatni, így viszonylag rövid idő alatt szép kivitelű, pontos dokumentáció készíthető velük; manapság a legtöbb táblázatkezelő már WYSIWYG jellegű. A felhasználó tetszés szerinti elrendezésben helyezheti el az adatokat, a nyomtatáskor azokat ugyanúgy fogja viszontlátni.

      Táblázatkezelőket költségvetések készítésénél, illetve üzleti modellezésnél használnak, ahol a számítógépek sebessége és a feladat automatizáltsága megkönnyíti a munkát.

4.2.3 Adatbázis-kezelő programok

      Egymással kapcsolatban lévő programok összessége, melyek arra szolgálnak, hogy adatbázisokhoz biztosítsanak hozzáférést a felhasználók számára. A rendszer biztosítja az adatok titkosságát (jogosulatlanul nem lehet hozzáférni adatokhoz) és segíti a konzisztens adattárolást (nem lesznek többszörösen tárolt adatok, az adatbázisok egyértelműek lesznek).

      A rendszer programjai között adatleírásra, adatlekérdezésre specializált programozási nyelvek (ezek az adatleíró nyelvek és az adatlekérdező nyelvek) találhatóak.

4.2.4 Grafikus programok

      Grafikai programok között két fajtáról beszélhetünk: vannak a szűkebb értelemben vett rajzolóprogramok és léteznek rajzfilm készítésére is alkalmasak, ezek az animátor programok.

      A rajzolóprogramok és az animátorok közös jellemzője, hogy mindben sokféle eszközt találunk arra, hogy egy-egy képet megrajzoljunk. Úgy is mondhatjuk, hogy az animátor programok olyan rajzolóprogramok, amelyek egyszerre több képet — a képkockákat — is tudnak kezelni. Minden grafikai programban tudunk vonalat húzni, kört, téglalapot rajzolni, színezni, egyszóval rajzolni (ez nem is meglepő). A jobb programok azonban már ügyes effektusok készítésére is képesek: áttűnéseket lehet velük produkálni, torzítani lehet a képet (pl. perspektívát vinni bele) vagy megvastagíthatjuk a kép körvonalait, egyetlen gombnyomásra. A legtöbb grafikai programhoz nagyszámú kiegészítő effekt is kapható.

      Ha rajzfilmet készítünk, a program nagy segítséget jelent a mozgó részek egyes mozgásfázisainak megrajzolásakor és az sem utolsó dolog, hogy egy apró hiba esetén nem kell elölről kezdeni a képet. Ráadásul olyan grafikai programok is léteznek már, amelyek teljesen valósághű módon rajzolnak: munka közben figyelembe veszik a papír színét, minőségét, a használt festék jellemzőit. Így lehetséges az is, hogy számítógépen a valóságoshoz megtévesztésig hasonló olajfestményt készítsünk...

4.3 Felhasználói programok

      Különböző kisebb-nagyobb cégnek speciálisan testre szabott programra van szüksége, mivel a szoftverpiacon hozzáférhető programok nem illeszkednek pontosan a cég egyedi igényeihez, de ez persze nem is várható egy több ezer példányszámban eladott programtól, illetve az univerzális programcsomagok használata a felhasználó cég különböző adottságai (gépi, emberi tényezők, stb.) miatt nem használhatóak. Megoldás akad, mégpedig az, hogy egyedileg kell elkészíttetni a kívánt programot, ami majd pontosan azt a feladatot fogja ellátni — és pontosan úgy —, ahogy a megrendelő óhajtja.

      A felhasználói program pontosan igazodik a felhasználói igényekhez és nem kell valamilyen nyakatekert megoldást találni egy-egy probléma megoldásához. A felhasználó pontosan tudja, mit és hogyan fog csinálni programja, hiszen ő adja meg a program főbb paramétereit. Éppen ezért ezek a programok általában csak egyetlen, eléggé körülhatárolt feladatra jók, de abban hatékonyabbak, mint a nagy számban eladott, általánosabb szoftverek.

      Az egyedi programok ára: szinte minden esetben drágább egyedileg megíratni egy programot, mint megvenni egy már kész programcsomagot. Abban az esetben ha fejlesztő cég nem rendelkezik kellő tapasztalattal, technikailag nem ellátott, előfordulhat, hogy a program gyakori hibaüzenetek kíséretében leáll, mivel készítőinek nem volt alkalmuk mindenféle lehetséges hardver környezetben (pl. különböző nyomtató típusokon) tesztelni azt.

4.4

Fejlesztő programok

      Egy programozási nyelv formális szabályok halmaza, amelyek megadják, hogy az adott nyelven hogyan kell megírni egy programot, hogy az ne tartalmazzon hibákat. A programozási nyelvek szimbólumokat használnak, hogy a programozónak ne a processzor által használt utasításkódokat kelljen megtanulnia, hanem az emberi nyelvhez viszonylag közel álló formában adhassa meg az elvégzendő feladatot a számítógépnek.

      A világon manapság kb. 2.000 programozási nyelv létezik, közöttük találhatók alacsony szintűnek nevezett nyelvek (pl. assembly nyelv, melynek az utasításai nagyon közel állnak a processzor által használt kódokhoz), illetve magas szintű nyelvek, amelyek összetett elvonatkoztatások kezelésére is képesek, így bonyolult problémákat is viszonylag egyszerűen meg lehet oldani velük. Ilyen nyelvek pl. a BASIC, C, Pascal vagy a FORTRAN és a COBOL.

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

* Sorolja fel a rendszerprogramok csoportosítási lehetőségeit

* Milyen alkalmazásokat ismer?

* Milyen feladatra alkalmas egy alkalmazás

* Milyen feladatra alkalmasak a felhasználói programok

* Mi a fejlesztő rendszerek feladata?

5

Az információ-technológia és a társadalom

Ez a fejezet átfogó képet nyújt az „Információs társadalom”-nak nevezett jelenségről. Az fejezet feldolgozása után képes lesz a fejezet címében szereplő átfogó témakör konkrétumokkal történő bemutatására és értelmezésére.

5.1 Hogyan változott az információ szerepe az elmúlt századokban ?

      Bár az állatok (különösen a csoportokban élők) is kommunikálnak egymással, de igazából az emberi társadalomra jellemző a kommunikáció, így jogosan oszthatjuk fel e szerint a történelmet öt időszakra. Az első a beszéd forradalma, amellyel az ember át tudta adni a világról szerzett ismereteit. A második az írás forradalma, amellyel az információtárolás függetlenné vált az emberi emlékezettől. A harmadik a könyvnyomtatás forradalma, ami az információk tömeges terjesztését tette lehetővé. A negyedik a távközlés forradalma, amely során a telekommunikációs, telefonos hálózatok világméretűek lettek, hatalmas távolságok hidalhatók át egyetlen pillanat alatt. Az ötödik pedig az elektronikus információfeldolgozás, a számítástechnika forradalma, amely során többek között megjelenik az ember-gép párbeszéd, s az információtárolásnak és feldolgozásnak egészen új lehetőségei tárulnak fel.

      Az információnak az emberiség történetének több ezer éve alatt nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget, senki nem gondolta volna, hogy napjainkra dollármilliókkal mérhető ipari árucikké válik, amelyet korlátlan mennyiségben termelnek, és hogy az információ komoly tudományos vizsgálódások tárgya lesz. Az információkkal való foglalkozás az üzleti szférára és a kormányzati hivatalokra volt jellemző. Ezt a fajta munkát a társadalom unalmasnak, alacsonyabb rendűnek tekintette, azokat, akik ezt végezték, lenézték, a különböző mechanikus számológépeket és egyéb irodai berendezéseket sem becsülték többre, mint a légféket vagy a szárazelemet, feltalálóikat sem tartjuk számon. A 20. század elején még semmi jele nem volt annak, hogy néhány évtized alatt egy új társadalmi forma, az információs társadalom fog kialakulni. Az információtechnika fejlődése és beépülése a társadalomba példa nélküli sebességgel történik. Míg a legfontosabb ipari berendezések, gépek felfedezéséhez kb. 250 évre volt szükség, addig például a számítástechnika területén 40 év alatt hasonló vagy még nagyobb nagyságrendű fejlődés ment végbe. Ugyanilyen arány, legalább öt-hatszoros sebességnövekedés figyelhető meg az új technika elterjedéséhez szükséges időtartam terén is. A rendkívül gyors fejlődés szinte megjósolhatatlanná teszi a változások irányát, és gyakran megalapozatlan feltételezésekhez vezet. Mindenesetre valószínű, hogy a jövő társadalmának alapja, a fejlődés mögött álló hajtóerő az információs javak termelése lesz, és nem az anyagiaké.

5.2 Mi jellemzi az információs társadalmat ?

      Minden kornak megvan a maga állandó jelzője: a "hit korszaka", az "ész korszaka", a "felfedezések kora" stb. A XX. század az "információ korszaka" nevet kapta - Hogyan változott az információ szerepe az elmúlt századokban ?). Az információs társadalom 1956-57-ben vette kezdetét, ekkor történt, hogy a műszaki, vezetői és adminisztrációs dolgozók száma meghaladta a fizikai dolgozókét az USA-ban. Ekkor hozták létre az Atlanti-óceán alatt a telefonösszeköttetést, 1957-ben lőtték fel az első szputnyikot az oroszok. A Harvard Egyetem szociológusa, Daniel Bell akkor jobb híján posztindusztriális társadalomnak nevezte el a jövő társadalmát, ahol a szolgáltatás lesz a vezető gazdasági ág. Ma már tudjuk, hogy egy információs társadalom alakul ki, a hagyományos szolgáltatásban az amerikai munkaerőnek csak egytizede dolgozik, viszont 60% fölött van a programozó, tanár, tisztviselő, könyvelő, újságíró, tőzsdeügynök, menedzser, tudományos kutató, jogász és technikus munkakört betöltők számaránya.

      Az agrártársadalom fő jellemzője az ember és a természet kapcsolata, az iparinál az ember és a mesterséges természet, az információsban az ember és ember közötti viszony. A mezőgazdaság korában a tudás iránya a múltba mutatott (az elmúlt generációk tapasztalatai alapján dolgoztak), az ipari társadalom jelen irányultságú (elsősorban a legfrissebb felfedezéseket, tudásbeli eredményeket hasznosították), az információs társadalom a jövő felé irányul (meg kell próbálni a jövő fejlődési irányait kitalálni, a felismert trendekből ismereteket meríthetünk a jelen számára is). Az iparhoz hasonlóan ma már tömegtermeléssel állítják elő az információkat, ez az ismeretanyag válik a gazdaság motorjává. Az ismeretekre nem vonatkozik a megmaradás elve (ellentétben az anyaggal és az energiával), viszont fokozottan érvényes rá a szinergia (az egész rendszer több, mint az alkotórészek összessége). Az információs társadalomban két ellentétes folyamat zajlik. Egyrészt az új technikák lehetővé teszik, hogy a központi hatalom és a hierarchikus osztályok helyébe egy sokközpontú, horizontálisan szervezett és egymást kiegészítő önkéntes közösségekből álló társadalom lépjen. Másrészt viszont azok, akiknek lehetőségük van a kommunikációs csatornák szelepeinek nyitására és zárására, soha nem látott hatalom birtokába jutnak. Az adatbázisok 70%-a az USA-ban, 85%-a az északi féltekén van. A munkaállomások 80%-át négy nagyvállalat forgalmazza. Az adatbázisok 90%-át öt szolgáltató vállalat tartja a kezében.  

      A könyv- és folyóiratkiadás is egyre inkább nagy világcégek kezébe kerül. A számítógépes adatbankok megteremtik a lehetőségét a társadalom egyes tagjai, illetve a tudomány és a gazdaság egyes részterületei feletti totális felügyeletnek. Ezt a tendenciát a jelenlegi jogi eszközökkel nem lehet megállítani. Másik jelentős problémája az információs társadalomnak , hogy az emberek jó része nem tud elég gyorsan alkalmazkodni a társadalmi és technikai átalakulásokhoz, így egy új elit réteg jön létre azokból, akik rugalmasabban képesek reagálni a változásokra.

5.3 Milyen következményekkel jár az információs forradalom ?

      Korunk jellemző embertípusa a "homo informationicus", az állandó tájékozódásra kényszerített ember. Míg a pedagógia az ember szellemi építésével foglalkozik, addig az informatika a szellemi átépítés tudománya. Az információkat az emberek részben személyiségük szellemi átépítésére, részben élvezeti cikként való fogyasztásra használják. A fogyasztó típusú emberekkel a közléstudomány (tömegkommunikáció), az önmagukat építő és a fogyasztás mellett információkat termelő emberekkel az informatika foglalkozik. Az információ életünk legnagyobb erejű, állandóan ható stressz sorozata. Az igazi információ (amely valami újat közöl) zavart kelt bennünk, arra kényszerít, hogy zavarunkat tudatunk magasabb fokú átrendezésével megszüntessük. Egy olyan elemi emberi szükségletről van szó, amely nélkül tartósan nem érezhetjük jól magunkat. Selye szerint az egyéniség csak a stressz hevében képes tökéletesen kiformálódni. Még inkább igaz, hogy az ember személyisége, szellemi világa csak az információ-áradat sodrában fejlődhet ki igazán. Minden információközlés szellemi magányunk feloldása és ugyanakkor megerősítése; a másik ember tudásában való részesedés és a tőle való különbözés drámai folyamata zajlik minden célba érő információ közlése során. A kultúra és a műveltség tulajdonképpen nem más, mint az új és új információkkal elborított ember állandó küzdelme integritásának, értelmi, érzelmi, akarati egységének megteremtéséért, fenntartásáért.

      Az információ nemcsak teremti, hanem rombolja is az egyéniséget, és ezáltal újrateremtésre kényszeríti, ez pedig nagyon fájdalmas folyamat. Mégis, akikben él a megismerés, alkotás iránti szenvedély, soha nem érzik büntetésnek ezt a küzdelmet. A szakemberek két csoportra oszthatók: az egyikre az jellemző, hogy tudatában van az információk jelentőségének, a másik kategória érzéketlen az információ iránt, alig vesz tudomást még szűkebb szakmája újabb eredményeiről is, nem igyekszik kapcsolatokat keresni a tájékozódási lehetőségekkel. Az információtól való félelem legalább olyan fontos része az információs válságnak, mint a közlésáradat. Freidrich Heer szerint: "... az emberek nem akarnak tudomásul venni bizonyos tényeket, aggodalom fogja el őket az információtól, nem akarják vállalni az igazsággal való szembenézést". A rohamos anyagi és technikai fejlődés mögött a tudat aggasztóan lemaradt. Richard Saul Wurman azt írja az "Information anxiety" című könyvében, hogy amit átélünk, az nem információ-, hanem adatrobbanás. Az adatok sem tisztánlátást, sem tudást nem adnak, valójában az "access to excess" jelenségéről van szó, olyan értéktelen és felesleges információkhoz való hozzáférésről, amelyeket az emberek úgysem tudnak felhasználni

Az érzékszerveinket másodpercenként több mint tízmillió bit információ éri, az agyunk viszont csak 15-20 bitet dolgoz fel belőlük, de ez a néhány bit is sokezer választást és döntést tesz lehetővé minden pillanatban. Ezeknek a fontos információknak a kiszűrése az idegrendszer legnagyobb teljesítménye, az ehhez szükséges képesség millió évek alatt fejlődött ki bennünk. A saját magunk termelte információkkal szemben egyelőre még védtelenek vagyunk, a túl sok információ káros hatását az idegrendszerre, a gondolkodásra, a társadalmi érintkezésre a pszichológusok, pedagógusok, szociológusok vizsgálják.

5.4 Mi az információrobbanás hatása a tudományokra ?

      Míg a világ népessége kb. 40-50 évenként duplázódik meg, addig a tudomány valamennyi jellemzőjére vonatkozóan (a tudósok, a publikációk, a szakfolyóiratok, a felfedezések száma, a tudományra fordított pénz mennyisége, stb.) a megkettőződés ideje 10-20 évnek adódik -Mi jellemzi a szakirodalmat a 20. század végén ?). Ez a tendencia több száz éve, igen nagy pontossággal érvényes, azt is mondhatjuk, hogy a tudomány sokkal szabályosabban fejlődik, mint a civilizációnk bármely más mérhető jellemzője. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor néhány évtized múlva 1 millió folyóirat lesz, és a Föld minden lakója a tudománnyal fog foglalkozni. Nyilvánvaló, hogy a közeli jövőben korlátozni kell majd a kutatási területeket, ez persze azzal a veszéllyel jár, hogy fontos felfedezésekről eleve lemondunk. Már a jelenlegi információtömegben való eligazodás is súlyos problémákat vet fel, és erre a feladatra a korszerű információkereső eszközök egyike sem jelent végleges megoldást, s az egyre szűkebb területre való specializálódás is csak ideiglenes előnyökkel jár. Gyakran egyszerűbb és olcsóbb megismételni egy kísérletet vagy bizonyítást vagy laboratóriumi vizsgálatot, mint kikeresni mások eredményeit, a nem ellenőrzött és szervezett információ már nem erőforrás, sőt ellenséggé válik. Közismert megállapítás, hogy ma már minden felfedezést kétszer tesznek meg: először, amikor megtörténik a közzététele, s másodszor, amikor ezt a rég kiadott közleményt felfedezik az illetékes szakemberek. Természetesen ez a jelenség nemcsak a jelenlegi helyzetre jellemző, az elmúlt évszázadokban éppen a gyors kommunikációs eszközök hiánya vezetett a párhuzamos kutatásokhoz. A tudományos folyóiratok és könyvek megjelenésének átfutási ideje gyakran még ma is olyan hosszú (1-1.5 év), hogy a bennük közölt információ megjelenésekor már sokat veszít értékéből.

       A gyorsuló fejlődéssel egyre gyorsabb erkölcsi kopás jár együtt. Felmérések szerint a tudományos közlemények iránti érdeklődés két év után rohamosan csökken, és több területen a 10 évnél régebbi publikáció elavultnak tekinthető.

5.5 Milyen információs válságok várhatók a következő évtizedekben ?

      Egyelőre semmi jele annak, hogy az információk termelésének jelenlegi növekedési üteme a közeli jövőben csökkenne. A New York Times egy heti számai több információt tartalmaznak, mint amennyivel egy 17. századi angol átlagember egész életében találkozott. Allen Kent amerikai professzor szerint a világon minden percben 2000 könyv, újság, jelentés és egyéb dokumentum jelenik meg. A műholdak olyan sebességgel ontják a Földről készült fényképfelvételeket, hogy a földi kiértékelők csak elenyésző töredéküket tudják feldolgozni. Első ízben folytatunk olyan gazdálkodást, amelynek legfontosabb erőforrása nemcsak megújítható, de önmagát tápláló. Nem az a probléma, hogy elfogy, hanem az, hogy belefulladunk. A katasztrófa elkerüléséhez olyan eszközökre van szükség, amelyek képesek ezen adattömeg gyors értelmezésére, és már egy előzetes feldolgozás után, személyre szabottan juttatják el az információt az emberekhez. Emellett előbb-utóbb korlátozásokat kell majd bevezetni arra vonatkozóan, hogy ki, s milyen feltételek mellett juttathat információkat a kommunikációs csatornákba. A nyomtatott információhordozók növekvő előállítási és terjesztési költségei, a megfelelő olvasókör megtalálásának nehézségei arra kényszerítik a kiadókat, hogy az elektronikus publikálás felé forduljanak. Az információk terjesztése digitális formában persze újabb problémákat vet fel: hogyan lehet például megakadályozni az illegális másolást (amely rendkívül olcsó és semmilyen minőségvesztéssel nem jár), vagy hogyan biztosítható az információ tartalmának és esetleg formájának megváltoztathatatlansága (az elektronikus információn végzett változtatások ugyanis észrevehetetlenek). Az olcsó és egyre könnyebben elérhető elektronikus publikációs lehetőségek ráadásul az információk további felelőtlen termelésére csábítanak, és megkerülik azokat a szűrőket, amelyek a hagyományos kommunikációs csatornákban az évszázadok során kialakultak. Alan Blacteky az amerikai MCNC CONCERT hálózat alelnöke megdöbbentő becslést tett közzé: a világon megjelentetett információk 90%-a már most is digitális. Az új kommunikációs eszközökre való áttérés tovább növeli a szakadékot a fejlett országok és a harmadik világ, ill. az egyes társadalmak szakmai elitje és az iskolázatlanabb, szegényebb rétegek között. Ahhoz, hogy a szédületes tempóban fejlődő technika ne váljon a fejlődés gátjává, olyan eszközökre lesz szükség, amelyek képesek alkalmazkodni a felhasználójuk személyiségéhez, technikai ismereteihez és információs igényeihez. Addig is, amíg ezek tömegesen nem állnak rendelkezésre, az egyetlen lehetséges megoldás, hogy tudatosítjuk az informálódni tudás fontosságát, beépítjük az információhasználat oktatását a különböző képzési formákba.

5.6 Megoldják-e az információs válságot az intelligens gépek ?

      Kezdetben úgy látszott, hogy az információrobbanás következtében előálló válságot megoldják az új, gyors elektronikus eszközök (a számítástechnika és a távközlés gépei), s a nem túl távoli jövőben bárki bármilyen adathoz azonnal hozzáférhet majd. Azután kiderült, hogy az információk mennyiségének robbanásszerű növekedését az információtárolók számának robbanása követi, most már a sokféle információforrás, adatbázis közötti eligazodás okoz gondot. És ha sikerül a megfelelő forrást megtalálni, a korszerű számítógépek és hírközlő csatornák gyakran olyan tömegű adattal öntik nyakon a felhasználót, amellyel az ember nem tud mit kezdeni. Ezeken a problémákon nem elsősorban az eszközök teljesítményének növelésével lehet segíteni, hanem a mesterséges intelligencia és a képi információ arányának emelésével az információszolgáltatásban. A mesterséges intelligencia kérdésének történetét a nagy remények és a nagy csalódások sorozata jellemzi. Egyrészt jó üzleti fogásnak bizonyult ezzel a címkével eladni számítógépes rendszereket elsősorban a kormányzatoknak és a hadiiparnak (a kezdeti sikerek láttán egyes szoftvergyártó cégek vezetői többször meggondolatlan jóslatokat tettek), másrészt amikor sikerült kifejezetten emberi tevékenységeket számítógépesíteni (logikai játékok, művészi tevékenységek, pszichoanalízis stb.), akkor a szkeptikusok kijelentették, hogy ezek csak ügyes szimulációk, semmi közük az intelligenciához, csupán az őket használó emberek visznek értelmet a dologba. A mesterséges intelligencia kutatásának eddigi leghasználhatóbb eredményei a szakértői rendszerek, melyek egy szabályrendszer alapján, megfelelő (nem mindig formális logikai) szabályok felhasználásával képesek egy adott szakterületen tanácsokat adni az embernek, segíteni a döntésekben. A szakértői rendszereknek fontos szerepe lesz a közeli jövőben az információforrások közötti eligazodásban, a különböző adatbázisok használatának megkönnyítésében. A mesterséges intelligencia másik területe, az emberi nyelv gépi megértése és fordítása egyszerűbbé teheti a számítógépek használatát az emberek számára, s megoldhatja a többnyelvű kommunikáció problémáit. Mindkét alkalmazási terület ma már megtalálható az információszolgáltatásban, de az eddigi, kísérleti jellegű eredmények még nem meggyőzőek. Ha viszont egyszer tényleg megjelenik majd az értelem valamelyik mesterséges rendszerben, akkor előfordulhat, hogy az annyira különbözni fog az emberi gondolkodástól, hogy nem tudunk majd vele kapcsolatot teremteni, és akkor végleg elvesztjük az információk feletti uralmunkat.

JEGYZETEK:

6

Adatbiztonság, szerzői jogok, törvények

Ez a fejezet az adatok védelmét valamint az információ technológia és jog kapcsolatát mutatja be, az egyes szabályok konkrét ismertetésén keresztül. A fejezet feldolgozása után képes lesz az adattárolás megfelelő módjának kiválasztására, az információ szakszerű védelmére. Azonosítani tudja azon tevékenységeket, amelyek a jog szempontjából nem megengedettek a számítógépes környezetben.

6.1 Adatvédelem

      Ahogy az előzőekben olvashattuk, adatainkat és programjainkat a számítógép különféle tárolóeszközein bináris formában tároljuk. Ezek önmagukban is igen jelentős értéket képviselhetnek – gondoljunk csak a szoftverek beszerzési árára –, s ezért védelemre szorulnak. A programok és adatok közül az adatok érdemlik meg a kiemelt bánásmódot, hiszen pótlásuk gyakran többe kerül, mint egy program újbóli megvétele (gondoljunk csak a egy népszámlálás adatait tartalmazó adatbázisra !). A veszélyforrásokat több szempont szerint csoportosíthatjuk:

FIZIKAI VESZÉLYFORRÁSOK:

* elemi csapások

* emberi beavatkozás

LOGIKAI VESZÉLYFORRÁSOK:

* hibásan működő programok

* számítógépes vírusok

6.1.1 Fizikai veszélyforrások kezelése

      A fizikai veszélyforrások nem csak adataink, hanem számítógépünk megsemmisülését is okozhatják, ezért különösen fontos a biztonsági szabályok betartása.

6.1.1.1 Elemi csapások

      Az elem csapások egy része ellen (pl. földrengés) nem tudunk védekezni. Ezekben az esetekben előtérbe kerül a biztonsági másolatok (lásd később részletesen) megfelelő elkészítése és tárolása. Az „enyhébb” elemi károk, mint a tűz vagy víz okozta problémák megelőzhetők.

TŰZ

      A tűzesetek megelőzését a tűzvédelmi szabályzat tartalmazza. A számítógépes munkahelyeken különösen ügyelni kell a következők betartására:

* a számítógépek közelében ne alkalmazzunk nyílt lángot

* ne helyezzünk számítógépet sugárzó hő közelébe (pl. radiátor hősugárzó stb.)

* az egyes berendezések szellőzési lehetőségeit (pl. a számítógép ház, vagy nyomtató hűtőventillátora) ne zárjuk el

* ne zsúfoljuk össze a számítástechnikai berendezéseket kis területre

* alkalmazzunk légkondicionálást

* tűz keletkezése esetén értesítsük munkahelyi vezetőnket és kezdjük meg a tűz oltását (ha kiképeztek erre a feladatra)

* tűz esetén kapcsoljuk le az égő berendezés áramellátását (pl. biztosítékszekrényben)

* számítógépben keletkező tüzet soha ne oltsunk vízzel

      A tűzzel kapcsolatos speciális veszélyforrás a villámcsapás. Ez gyakran nem is a tűz okozásával rombol, hanem a hatalmas elektromos töltésáramlás (elektromos kisülés) okozza a számítógépeink alkatrészeinek meghibásodását. Ha tehetjük, heves vihar esetén kapcsoljuk ki a számítógépünket ideiglenesen. Ha számítógépünk folyamatos üzemmódú érdemes villámvédelmi berendezéseket alkalmazni.

VÍZ

      A víz hasonló nagyságrendű károkat tud okozni, mint a tűz. Az egyes cégek telephelyének földrajzi adottságai miatt árvíz veszélytől általában nem kell tartanunk, azonban a beszivárgó nedvesség (pl. viharos eső után) károsíthatja számítástechnikai eszközeinket. E hatások és még néhány folyadékokkal kapcsolatos baleset ellen a következők szerint védekezhetünk:

* a számítógépeket a nyitható ablakoktól megfelelő távolságra helyezzük el

* erős esőzés esetén zárjuk az ablakokat

* ne fogyasszunk italokat a számítógép közelében, különös tekintettel a monitorra és a billentyűzetre

* ha folyadék került a számítógépünk valamely egységébe (pl. ráborult a kávé a billentyűzetre), áramtalanítsuk a berendezést és értesítsük az informatikus munkatársakat

6.1.1.2 Emberi beavatkozás

      Az adatainkra és programjainkra leselkedő fizikai veszélyek közé tartozik az emberi beavatkozás is. Ez lehet szándékos és „véletlen” károkozás egyaránt.

      A károkozást elkerülhetjük, ha:

* illetéktelen személyeket nem engedünk a számítógépünk közelébe

* hordozható számítógépünket nem hagyjuk őrizetlenül

* felhasználói nevünket (login name) és jelszavunkat (password) titokban tartjuk

* fontos adatállományainkat HOME könyvtárunkban tároljuk, melyről biztonsági mentés készül

* munkatársainknak nem adjuk kölcsön számítástechnikai eszközeinket, kivéve ha az informatikusok ezt kérik

6.1.1.2.1 Jelszavas védelem

      Az emberi beavatkozás elleni védelem egyik leggyakrabban használt eszköze a jelszó. A jelszó olyan karaktersorozat, mely egy adott dolog (pl. számítógép, program, adatállomány stb.) használatához kötődik, oly módon, hogy pontos megadása nélkül nem vehető használatba az adott objektum.

MINIMÁLIS JELSZÓHOSSZ

      A jelszó hosszának minimalizálása az egyik legrégebbi védekező módszer. Elsősorban a kitalálás ellen véd. Tipikusan 6-8 karakter előírása célszerű a közönséges témaszámoknál. Ahol már komolyabban védendő adatok is vannak, ill. privilégiumokkal rendelkezik a felhasználó, ott indokolt a limitet megemelni 12-15 karakterre. Egyes rendszerekben előfordul, hogy a maximális jelszóhossz túl kicsi. Ezt nem könnyű felismerni, mert sokszor több karaktert gépelhetünk be, mint amennyit valóban használ is az operációs rendszer az összehasonlítás során. Régebbi UNIX verzióknál például problémát okozhat, hogy csak az első 8 karakter veszik figyelembe a jelszó megadásánál.

PERIODIKUS JELSZÓ CSERE

      Akármilyen gondosan járunk el, mindig előfordulhat, hogy egy jelszó illetéktelen kezekbe jut. Ebben az esetben már csak egyetlen lehetőség van a védekezésre, az elterjedés megakadályozása. Ha tudomásunk van a problémáról, akkor manuálisan azonnal megváltoztathatjuk a kritikus témaszám jelszavát. Sokszor azonban nem is tudjuk, hogy a jelszó napvilágra jutott. Ilyenkor a kötelezően előírt periodikus jelszó csere segíthet rajtunk. Ez ugyan nem tökéletes megoldás, de mindesetre korlátozza a jelszó felhasználását.

      A periodikus jelszó cserénél a legnagyobb vitát az optimális ciklusidő meghatározása okozza. A túl gyakori csere komoly ellenkezést vált ki a felhasználókból, s az ügyviteli szabályok megtartásának fellazulásához vezethet. Általában a 30-60 napos ciklusidő megfelelő az átlagos kereskedelmi rendszereknél. Különlegesen védendő objektumoknál akár eljuthatunk az egyszer használatos jelszavakig is. Ilyenkor a kijelentkezésnél kötelezően új jelszót kell választani.

RÉGI JELSZAVAK KIZÁRÁSA

      A periodikus jelszó cserét ellenzők hamar rájöttek, hogy a régi jelszavukat újra megadhatják egy második jelszó változtatás során. Ezzel gyakorlatilag kikapcsolhatják az egész mechanizmust. Sok mai operációs rendszer eltárolja a régebben használt jelszavakat is, s a rendszermenedzser megtilthatja ezek újra felhasználását. Sajnos a tárolás mélysége több esetben korlátos, s így a régi jelszavak nagy fáradtság árán ugyan, de mégiscsak újra felhasználhatók.

Biztonsági másolat készítése

      Az adatok integritás-védelmének sarokköve a megfelelő biztonsági mentési rendszer kialakítása és üzemeltetése. Az információs rendszerünk meghibásodásai során ez biztosíthatja a szolgáltatások záros határidőn belüli újraindítását. A visszaállításhoz szükséges időtartam alapvetően meghatározza a down-time (leállás) idejét, a rendelkezésre állás minőségét. Ez a modern vállalatoknál – amilyen a Nokia Monitors Hungary is –, szervezeteknél közvetlenül összefügg a sikerességgel. Túl hosszú leállás esetén a vállalat csődbe mehet, a szervezet teljesen működésképtelenné válhat. A jól menedzselt biztonsági mentések vészhelyzetekben óriási költségeket takaríthatnak meg, jelentősen csökkenthetik a károkat.

      A személyi számítógépeken található adatok biztonságos tárolásáért általában az adat létrehozója vagy kezelője felelős. Az adatállományokról fontosságuk szerint biztonsági másolatot kell készíteni, melyet különféle eszközökön helyezhetünk el:

6.1.1.2.2 Általános biztonsági mentési eljárások

      A legtöbb gépben van, relatíve olcsó megoldás. A szokásos maximális kapacitás 1.2 MB ill. 1.44 MB, bár léteznek 2 MB feletti változatok. 10-20 MB-ig a lemezcserék száma még általában elviselhető. E fölött a kezelés költségei jelentősen megnőnek, s rohamosan nő a felhasználói hibák valószínűsége. Általában az elérési idő 150-250 ms, és kb. 100 KB/sec adatátviteli sebesség érhető el.

Csak egyedi felhasználói anyagok mentésére célszerű használni, a mai tipikus gépek rendszeres biztonsági mentéseihez nem jó eszköz.

      A normál floppy lemezhez képest drágább megoldás, mind a lemezolvasó eszköz, mind a tároló eszköz tekintetében. Kárpótlásként 120 MB-nyi információt tárolhatunk egy-egy diszken. Az elérési idő nagy méretű állományok másolásánál jobb, mint a hagyományos floppy esetében.

      Nagy mennyiségű adat biztonsági másolatának készítésére alkalmas médium 650 MB-nyi kapacitás terjedelemben. Az adatok felírása általános esetben történhet 1-6 szoros sebességgel (156 KB az egyszeres CD olvasási és írási sebesség), ami 20 perc és 1 óra közötti írási időtartamot jelent.

BIZTONSÁGI MENTÉS HÁLÓZATOKON

      A egyes cégek adatbiztonsági rendszerében a biztonsági mentés a hálózaton keresztül történik. A szervereken tárolt adatok kerülnek egy-egy tárolóeszközre, több hónapos visszamenőleges tárolási módszerrel. A biztonsági mentéseket általában az informatikusok végzik.

      Ha valamely adatunk elveszett és nagyon fontos lenne számunkra a megléte (pl. a céggel kapcsolatos feljegyzés stb.), akkor a biztonsági mentésről visszaállítható, az informatikusok segítségével.

      A biztonsági mentés elkészítési időtartamát jelentősen növelheti, ha a szerveren lévő HOME könyvtárunkban digitális videokat, képeket tárolunk. A biztonsági mentés fontosságát figyelembe véve ne rakjunk az említett könyvtárba ilyen anyagokat!

A LEMENTETT ANYAGOK VÉDELME

      Vigyázni kell, hogy a backuphoz ne férjen hozzá illetéktelen. Az operátor (és nem a rendszermenedzser) dolga, hogy cserélgesse az adathordozókat, feliratozza őket, s berakja a páncélszekrénybe. De figyelni kell arra, hogy megkapja a megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülést, mert ipari kémkedésnél esetleg őt a legkönnyebb megkörnyékezni.

      A biztonsági másolatokat egyéb szempontokból is megfelelő helyen kell tárolni; nem ugyanott, ahol a másolt adat van, hanem lehetőleg másik épületben, vagy másik szinten, speciális tároló helyiségben, tűzálló, védelemmel ellátott szekrényekben kell elraktározni. Ellenkező esetben katasztrófahelyzet esetén a biztonsági másolat is könnyen együtt semmisülhet meg az eredeti adattal.

      A mágneses adathordozók élettartama erősen korlátozott. Célszerű legalább 2 évente újra írni a médiákat. A modern floppyknál 5 évre is kalkulálhatunk megfelelő tárolás mellett. A mágneses szalagoknál a 6-8 évet is elérheti ez az idő. A CD-knél 10 évet vehetünk alapul.

6.2 Logikai veszélyforrások kezelése

      A logikai veszélyforrások két nagy kategóriába sorolhatók: a hibásan működő programok és a számítógépes vírusok.

6.2.1 Hibásan működő programok

      A legjobb védekezés ellenük az a módszer, ha kizárólag a megvásárolt, illetve a munkahelyünk által rendelkezésre bocsátott programokat használjuk. Még akkor is, ha nekünk otthon van egy „sokkal jobb” programunk az adott feladat megoldására. Tehát ne telepítsünk idegen programot a cég számítógépeire.

      Az előzőekben említett eseteken túl is számíthatunk hibás programműködésre. Ennek az oka abban rejlik, hogy a programokat is emberek készítik, akik hibázhatnak. A hibák kijavítása javító programcsomagokkal (service packs) történik, mely telepítését az informatikusok végezhetik el.

6.2.2 Számítógépes vírusok

      Jelenleg a számítógépet használók mindennapos gondja a vírusprogramok elleni védekezés. Minél alacsonyabb az alkalmazástechnika kultúrája, annál jobban be lehet csapni a felhasználót.

      A számítógép legértékesebb részét az adatok jelentik. Ezek lehetnek táblázatok, szerkesztett szövegek, saját programok, nagyobb adatbázisok, vagy esetleg ott lehet a cég teljes könyvelése. Az adatok értéke mellett eltörpülhet a hardver és a szoftver értéke. Egyes emberek szántszándékkal ezeknek az adatoknak és programoknak a megsemmisítésére készítenek (erkölcsileg nagyon alacsony, programozói tudásban elég magas színvonalon állva) sajátos programokat.

      Manapság Magyarországon is eljutottak odáig a törvényalkotók, hogy törvényileg büntetik a vírusírást és szándékosan való terjesztést. Csak az a baj, hogy a büntetés mértéke nincs arányban az elkövetett károkozással. Gondoljuk bele mi a következménye annak, hogy ha egy kórházi rendszert fertőz meg egy károkozó vírus. Több ember halálát is okozhatja

BIZTONSÁG

      Számítógépes rendszerekben biztonságom a számítástechnikai feladatok jogosult, megfelelő idő alatt történő és helyes végrehajtását értjük. Magában foglalja a megbízhatóságot, az integritást és a rendelkezésre állást is.

MEGBÍZHATÓSÁG

      Az a biztonsági tényező, amely arról gondoskodik, hogy az információ  csak ahhoz a személyhez juthasson el, akik erre fel vannak jogosítva. A megbízhatóság hiánya esetén illetéktelenek olyan adatbázisokhoz férhrtnek hozzá, olyan állományokat nyomtathatnak ki, amelyekre nincs jogosultságuk. A megbízhatóság az adatvédelem  alapkérdése.

MI A VÍRUS?

      Olyan program amelyik képes önmagát reprodukálni és károkat okozni. Más szoftverek megfertőzésével, esetleg formázott floppyval vagy magával a géppel terjednek. (Ezeket nevezik hardvervírusoknak.) Terjedési forrás lehet még a számítógépes adatátviteli hálózat is. Természetesen ezeket a vírusokat fertőzési, támadási felületi, károkozási, terjedési módok szerint szokták beskatulyázni az ezzel foglalkozó szakemberek.

HOGYAN TUDUNK VÉDEKEZNI A VÍRUSOK ELLEN?

      A legegyszerűbb védekezési mód, ha csak jogtiszta programot vásárolunk, gépünkhöz nem engedünk oda illetéktelen felhasználót, nem másolunk a winchesterre bizonytalan forrásból származó programokat. Az illetéktelen hozzáférést jelszavas védelem beiktatásával tudjuk kiküszöbölni. A borsos szoftver árak mellett elkerülhetetlen az, hogy valahonnan megpróbáljuk beszerezni szoftverünket. Az ügyes felhasználó mindig „talál“ valahol ilyen programokat. Ebben az esetben olyan gépre telepítsünk, amiért nem kár. Tegyük „karanténba” a programot. Indítsuk el lehetőleg minél többször, a gép belső óráját állítsuk át minél többször, egyre távolabbi időpontokat kiválasztva. Eszünkbe ne jusson élesben dolgozni a szoftverrel addig, amíg meg nem győződtünk arról, hogy nem rejt magában valamilyen kártékony részt. Ha rendelkezünk szoftveres víruskeresővel indítsuk el, és vizsgáltassuk meg vele új szerzeményünket. Ha tehetségesek vagyunk akkor több víruskeresőnk van, mindegyikkel teszteljünk. A keresést ajánlatos minél gyakrabban elvégezni, mert az ördög nem alszik. A vírusok elleni védekezésnek létezik még ún. hardveres módja is. Ez nem más mint különböző cégek által gyártott víruskereső és irtó - a számítógépbe beépíthető - kártya. Külön ki kell emelni a másolásvédett szoftvereket. Ezeket a forgalmazók úgy próbálják a gyanútlan vevőre rásózni, hogy meggyőzik őket ezek hasznosságáról. Mi ez a hasznosság? A forgalmazó szerint az, hogy a programot csak n-szer lehet másolni, és így nem tudják a jogos felhasználótól lemásolni. Nagyon óvakodjunk az ilyen szoftverek megvásárlásától. Miért? A másolásvédelmi funkció általában az n-edik másolás után fejti ki hatását. Amennyiben a program érzékeli ezt, jó esetben csak öngyilkos lesz, rossz esetben aránytalanul nagy kárt is okozhat a felhasználójának, önkényesen megbüntetve őt az illegális másolásért. Trükkösebb rendszereknél ez a büntetés nem azonnal, hanem késleltetve következik be, még nagyobb károkat okozva. Az Amerikában kereskedelmi forgalomban lévő programokat tilos másolás védelmi funkcióval ellátni, és forgalmazni. Európára ez a felfogás még nem teljes mértékben igaz. Különösen óvakodjunk a CAD programok lopásától-másolásától mert a program másolásvédett és hardverkulcsos. Keressünk az ismerőseink körében olyat, aki megfelelően feltört verzióval rendelkezik.

HADIVÍRUSOK

      Reményeink szerint ilyennel a munkahelyünk számítógépein nem fogunk találkozni, ha mégis, akkor érdemes tudni a következőket. Kimondottan hadviselésre alkalmas vírusok. Az USA-ban már az ötvenes évek végén, később Németországban a Bundeswehr keretein belül is foglalkoztak olyan vírusok előállításával, amelyek megbéníthatják az ellenfél gépét. Ezeket a vírusokat elméletileg csak háborús célokra akarták felhasználni, de valahogy mégis sikerült jó párnak kiszabadulnia. Az Israeli defence, a Fish-6, a Whale is így szabadult ki. Ezek a vírusok folyamatos mutációs lehetőségeikkel és a hagyományos módszerekkel észrevehetetlen terjedésükkel ideális hadviselési vírusok. Leningrádban a flotta egyik számítástechnikai intézete kifejezetten hardver tönkretételére alkalmas vírus kifejlesztésén dolgozott. A vírus lényege, hogy a gép elektronikáját 10-20 másodperc alatt teljesen tönkre teszi. A lehetőségek keretein belül próbáljuk magunkat és gépünket távol tartani a hadivírusoktól. mert utána már csak polcnak, alátétnek stb. használhatjuk azt.

VÍRUSOK TÍPUSOK SZERINT

1. Programférgek (worms)

      Olyan programok, amelyek nem szaporodnak, hanem belépve egy rendszerbe keresztülrágják magukat annak védelmi mechanizmusán. Feladatuk legtöbbször az, hogy behatoljanak az operációs rendszer magjába, és onnan kihozzanak bizonyos információkat, például jelszótáblákat. Ennek elvégzése után általában csendesen kimúlnak.

2. Trójai programok

      Ezek a programok csak álcázásra szolgálnak. Mást tesznek, mint amit ígérnek. Az ilyen programot a vírusok egyik alfajaként tisztelik, az általában nem viselkedik vírushoz méltóan. Legtöbbjük ugyanis aktivizálódása után azonnal rombol, olyannyira, hogy nincs is ideje elszaporodni, legfeljebb a gépen belül.

3. Memóriaszemét

      A memóriát teleszemetelve lehetetlenné teszik egy másik program futását. Más kárt nem okoznak csak rendszerlefagyást... akár több tucat gépen is. Általában nem rongálják meg a rendszerben lévő adatokat, s a jobb indulatúak nem is másolják be magukat más programokba.

4.

A programkódot módosító vírusok

      A legismertebb és leggyakoribb víruscsalád. Az eredeti programmal sohasem talá4lkozunk, hacsak nem magunk írtuk. Viszont az általa módosított programmal már találkozhatunk. Ez a találkozás minden esetben emlékezetes marad. A szoftvermásolás és adatátvitel során főképpen ezek a vírusok terjednek. Ebben a csoportban tartják számon a szakemberek az etikátlan másolásvédelmet, valamint egyes hasznos, a vírusok ellen használható szoftvertípusokat is.

5. Hardvervírusok

      Természetesen a vírusok nem csak az eddig felsorolt módon tudnak terjedni. A hardvervírus már a gépen érkezik valamilyen formában. A hőskori PC-ken ez még nem volt lehetséges. Az AT-k megjelenése nyitotta meg az utat ezeknek a vírusoknak a terjedésében. Terjedési elvük a következő: a belső óra IC-nek vannak olyan EEPROM regiszterei, ahova beírható egy meglehetősen rövid, de üzemképes víruskód. Komolyabb hardvervírust szinte kizárólag csak a gyártó helyezhet el a rendszerben.

6. Hardvermódosító vírusok

      Bár hardvervírusoknak nevezik általában ezeket a vírusokat is, inkább a vírusprogramok speciális nemzedékének tekintendők. Találkoztak már olyan vírussal ebből a családból, amelyik az Intel 80386-os processzor mikroprogramját módosította. Ezek a vírusok a processzorba a gyártás során betöltött, elektromosan írható és törölhető regiszterekben található mikroprogramokat írják át. A vírus működési elve a következő. Nem a szoftver fertőzi, hanem a hardver bizonyos részeit. A hibát képes úgy szimulálni, hogy a felhasználó először nem is gondol vírus jelenlétére.

6.2.2.1 Védekezés a vírusok ellen

      Ha már egyszer megkaptuk a vírust és észleltük jelenlétét, a legfontosabb dolog az , hogy ne essünk pánikba. A jó számítógépes szakember először elemzi a problémát, és csak ezután kezd neki a hiba elhárításának. Kövessük mi is ezt az elvet. Észleltük, hogy gépünket vírus támadta meg - annak ellenére, hogy kellően óvatosak voltunk - és elkezdett rombolni. A profi felhasználó rendelkezik rendszerlemezzel, amiről el tudja indítani gépét. Ezen a lemezen természetesen a rendelkezésére álló víruskeresők és vírusirtók is rajta vannak. A lemezről történő indítás után erősen javasolt lépések a következők: 1.) Víruskereső elindítása 2.) vírusölő elindítása. A vírusirtás előtt nem javallott bármilyen más programot elindítani, mert elképzelhető, hogy az hordozza a vírust, és a kis huncut beül a memóriába. A memóriában ül hosszú méla lesben és csak arra vár, hogy a felhasználó elindítson valamilyen programot, amit Ő megtud fertőzni: Ezek után a víruskeresőnk lesz a vírus hordozója. A szerző saját tapasztalatát adta most közre. Sokkal olcsóbb dolog más kárán tanulni. Floppy lemez védelme a vírusoktól a legegyszerűbb. Tegyük írásvédetté vagy egyáltalán ne használjuk.

MURPHY VÍRUS TIPPJEI

* Pontosan akkor kapsz meg egy vírust, amikor azt hiszed, hogy egyetlen vírusod sincs.

* Pontosan akkor kapsz meg egy vírust, amikor a legkevésbé tudsz ellen mit tenni.

* A számítógépvírusoknak mindig csak azt a fajtáját kapod meg:

:( amelyekről a szakértők azt mondják, hogy az országunkban még nem fordultak elő,

:( amelyekhez még nem léteznek víruskereső programok, és

:( amelyek az alattomosság és rombolóképesség új dimenzióját nyitják meg.

* Mindig eggyel több vírusod van, mint gondolnád.

* Az a vírus, amelyik megtámadta számítógépedet, csak azokat az állományokat teszi tönkre, amelyekről nincs biztonsági másolatod!

* Ha lefuttatsz egy víruskeresőt, akkor ez kizárólag csak olyan vírusokat észlel és írt ki, amilyenek nincsenek a rendszerben. Azt a vírust azonban, amelyik megtámadta a gépedet, megkíméli.

* Az a víruskereső program, amelyet lefuttatsz a számítógépeden, a keresés során valamennyi szöveges és programállományt jóvátehetetlenül elrontja, és csak a vírusokat hagyja épségben.

* Mindabból, ami a számítógépeden volt, végül csak a vírus marad futtatható.

6.3

Szerzői jogok, törtvények

Dr.Pálos György

A szoftver jogi védelme

/Fontosabb rendelkezések/

      A szellemi alkotások két nagy jogintézmény keretében részesülnek védelemben: a főleg műszaki szellemi alkotások (pl. különböző fajta találmányok az iparjogvédelem különböző ágaiban ( ideértve pl. a fajtaoltalmakat és a biológiai találmányokat) és főleg, de nem kizárólag a nem műszaki jellegű szellemi alkotások pedig a szerzői jog keretében részesülnek jogi védelemben ( a szerzői jog területén nehéz lenne nem műszaki jellegűnek tekinteni pl. műszaki és építészeti terveket ).

      A szerzői jog az irodalom, tudomány és művészet alkotásait védi (Szjt.1.§ (1) bek. ) (1*) a törvény végrehajtási rendelete pedig ( Vhr. 1. §(1) bek.2*) az Szjt védelme alá tartozó alkotásként említi meg a számítógépi programot és a hozzájuk tartozó dokumentációkat ( szoftver). A hozzájuk tartozó dokumentáció kifejezés azt jelenti, hogy a szoftverrel kapcsolatos minden előkészítő, kísérő, eligazító, felhasználást elősegítő, stb. anyagok a szoftver kategóriához tartoznak. Itt meg kell jegyezni azt, hogy ezek az anyagok üzemképes szoftver hiányában is védelemben részesülnek, ezt erősítették a Legfelsőbb Bíróság ítéletei is (3*). A szerzői jog ugyanis az “irodalmi” kifejezésen nemcsak a szépirodalmat érti, a szerzői jog hatálya alá tartozik minden írásmű (szak-, tudományos-, ismeretterjesztő írásmű, stb.)

A védelem szempontjából egy feltétel megléte szükséges: a mű eredeti jelleggel kell, hogy rendelkezzék (Szjt. 4. § (2) bek.). A védelem fennállásának kérdésében kizárólag a bíróság dönthet, ebben a kérdésben más hatóság nem foglalhat állást. A szerzői jogi rendszerben nincsen lajstromozás, bejelentés, ezt egyébként az irodalmi és művészeti alkotások védelmére létrejött Berni Uniós Egyezmény (VUE 4*) is tiltja.

Magyarország nemcsak a magyar szerzők művei állnak védelem alatt, külföldi állampolgár Magyarországon a szerzői jog vonatkozásában ugyanolyan elbánásban részesül, mint a magyar állampolgár.

(1*) 1969. Évi III.tv. a szerzői jogról

(2*) 69/1969 (XII.29.) MM sz. rendelet

(3*) LB Pf. IV.20.417/1982 és LB Pf. III.20.197/1985/14 sz.

(4*) Az irodalmi és művészeti alkotások védelmére létesült Berni Uniós Egyezmény. (1975. évi 4. Sz. tvr.)

(5*) Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerika Egyesült Államok Kormánya között a szellemi tulajdonról. (Magyar Közlöny 1993. Évi 173 sz.)

      Miután a védelem fennállásának egyetlen feltétele az önálló, eredeti jelleg, a védelem fennállása függetlenül a mű esztétikai, pl. szoftver esetében műszaki színvonalától, vagy tudományos, vagy szakmai értékétől, gazdasági jelentőségétől, megjelenési formájától, rögzítési módszerétől és alakjától, nyilvánosságra jutásától (szoftver és műszaki tervek esetén igen gyakori, hogy azokat üzleti-üzemi titokként kezelik.)

      A fentiek alapján tehát a védelem fennállása nem függ attól, hogy a szoftver forráskódban vagy tárgyi kódban került rögzítésre, felhasználói programként vagy operációs rendszerként jelenik meg és attól sem, hogy a mű számítógéppel, vagy számítógép segítségével jött létre.

      A szerzői jogi védelem nemcsak az egész műre, hanem annak részeire is kiterjed. A szoftver általában lépcsőzetes alkotás eredménye, az egyes “lépcsők” ugyanolyan védelem alatt állnak, mint a teljes mű. Ebből következik, hogy a számítógépi program és a hozzá tartozó dokumentáció együtt is, de külön-külön is védelem alatt áll. A Legfelsőbb Bíróság-i döntés ebben a vonatkozásban is részletes állásfoglalást tartalmaz.

      A gazdasági életben a szoftver felhasználása kétféleképpen történik:

      Egyedi igények esetén a szerző (jogtulajdonos) és a felhasználó (megrendelő) írásban szerződést kötnek, az Szjt. szóhasználatában: felhasználási szerződést, amit a gyakorlatban szerzői jog licensz-szerződésnek is neveznek.

      A felhasználás lebonyolításának másik fajtája a műpéldány vagy másolatának megvétele üzleti forgalomban.

      A felhasználási szerződéseket a Szjt. V. fejezete szabályozza, az Szjt. Által nem szabályozott kérdésekben Ptk. Rendelkezési irányadók.

      A felhasználási szerződést a felek vagy megalkotandó, vagy már elkészült műre kötik. A felhasználót a szerződésben megszerzett jogait csak a szerző engedélyével ruházhatja át. Abban az esetben tehát, ha a felhasználó a szoftvert további értékesítésre szánja, a felhasználási szerződésben ezt külön ki kell kötni. A felhasználási szerződésben természetesen rendelkezni kell arról, hogy a felhasználó milyen körben, milyen feltételekkel (időbeli, területi hatály) szerzi meg a felhasználás jogát, a szerződésben meghatározott határokat túllépni nemcsak a szerződést sértő cselekmény, hanem a szerző személyéhez fűződő jogait (Szjt. 10.§ és Vhr7.§) vagyoni jogait (Szjt.13.§) sérti és büntetőjogi szankciót is vonhat maga után, (Btk. 329/A.§) a polgári jogi következményekről az Szjt.52.§ és 53.§ szakaszai rendelkeznek.

      A szoftverre vonatkozó szerződések, különösen az egyedi felhasználás esetén, nem tisztán szerzői jogi felhasználási szerződés és így az Szjt. Vonatkozó rendelkezései egyaránt irányadók.

      Másképpen alakul a helyzet, ha például a szoftver értékesítésére gépekkel, berendezésekkel együtt kerül sor, amikor a gép működtetésétől a szoftver elválaszthatatlan, a kettő egységes rendszerben működik.

      Ebben az esetben vegyes szerződésről beszélünk, ilyen esetekben az adásvétel során a szoftver említésre sem kerül. Ilyenkor a Ptk. Kötelmi jog általános szabályai irányadók, és ez vonatkozik a kellék és jogszavatosságra is.

      A szerző/jogtulajdonos jogait a szabad felhasználás korlátozza. A szabad felhasználás azt jelenti, hogy a különben védelem alatt álló mű felhasználása díjtalan és ahhoz a szerző hozzájárulása nem szükséges. (Szjt.168.)

      A szoftver vonatkozásában a szabad felhasználás két lehetőségét kell megemlíteni: a magáncélú másolást és a haszonkölcsönt.

      Nyilvánosságra hozott műről bárki készthet másolatot, ha az nem szolgálja sem forgalomba hozatal, sem jövedelemszerzés célját és a szerző jogos érdekeit egyébként sem sérti … (Szjt.18.§(1)bek.) E rendelkezés értelmében magáncélra szoftverről is lehet másolatot készíteni. A törvény azonban a magáncélú másolást is szigorúan korlátozza. A nyilvánosságra hozott kifejezés azt is jelenti, hogy amennyiben a szoftver üzemi-üzleti titok, nem lehet nyilvánosságra hozottnak tekinteni. A szabad felhasználás megítélésénél lényeges szempont a másolatkészítés célja. Szoftvert nem azért szoktak lemásolni, hogy otthon gyönyörködjenek benne. Ha csak egy példányt készítek és azt eladom, az már forgalomba hozatal és jövedelemszerzéssel jár. Nyilvánvaló, hogy a szoftver engedély nélküli másolatának sokszorosítása, forgalomba hozatala a szerző jogos érdekeit sérti, mert csökkenti az iránta fennálló keresletet. Elvileg ugyan fennáll az a lehetőség, hogy valaki a szabad felhasználás keretében másolatot készítsen, a gyakorlatban azonban nehezen képzelhető el, hogy az ne ütköznék az idézett jogszabályban foglalt korlátokba.

      “A mű egyes példányainak haszonkölcsönbe adása – a számítógépi programok kivételével, valamint a (3) bekezdésben foglalt korlátozással – a szabad felhasználás körébe tartozik” (Szjt.18.§.(3) bek.) A számítógépi programot tehát csak a szerző engedélyével lehet kölcsönözni. E rendelkezés indoka, hogy pl. a szoftver másolása könnyen, gyorsan és igen olcsón végezhető és nehezen ellenőrizhető.

      A szerzői jogi védelem a szerző életében és haláltól számított 70 évig áll fenn. E rendelkezés irányadó minden olyan műre, melynek védelme 1994. július 1-jén még fennállt, természetesen az addig eltelt időt be kell számítani a 70 évbe. Amennyiben a védelmi idő a fent említett időpont előtt járt le, a 70 éves védelmi idő már nem illeti meg a szerzőt, 1994. július 1. előtt ugyanis a védelmi idő 50 év volt. A védelmi időt a szerző halálát követő év január 1-jétől kell számolni. A szoftvernél az erkölcsi kopás következtében a szoftver felhasználása aránylag lényegesen rövidebb ideig tart, mint pl. a hagyományos műveknél , melyeknél a komolyabb felhasználásra sokszor a szerző halála után kerül sor (irodalmi-, zenemű, stb.)

      A szerző jogait az Szjt. korlátozza abban az esetben, ha a művet – számítógépi programot – a szerző, mint munkavállaló munkaköri kötelezettsége keretében hozza létre. Amennyiben munkaköri kötelezettség keretében létrehozott mű jött létre és a munkáltató “a munkaviszony tartalma alapján a mű felhasználására jogosult” (Szjt.14.§.(1) bek.) a szerző jogai módosulnak. Ilyen esetben a szoftver felhasználási joga a szoftver átadásával a munkáltatóra száll át és ezt jogszabályi rendelkezés alapján egyúttal a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak kell tekinteni, (ami egyébként a szerző elidegeníthetetlen joga lenne az Szjt.8.§.(1) bek. értelmében). A munkáltató jogosult a belső felhasználásra, a szoftver felhasználására vonatkozó jogok átruházására, a szoftver tovább fejlesztésére, módosítására, egyik szoftver cselekménye, mely a szoftver felhasználásával kapcsolatos. A munkáltató hozzájárulása esetén a felhasználás jogát a szerző gyakorolhatja.

      A munkavállaló a szerzőt a munkaköri kötelesség keretében létrehozott művének felhasználásáért szerzői jogdíj csak abban az esetben illeti meg, ha a munkáltató a szoftver harmadik személynek értékesíti (harmadik személlyel felhasználási, bérleti, stb. szerződést köt, de még akkor is, ha ingyenes használatot enged.)

6.3.1 Szerzői jog és copyright

      Szoftverek jogi oltalmának általánosan elfogadott eszközei a szerzői jog, illetve angolszász területeken a copyright jogintézménye. Mindkét rendszer arra alapul, hogy a szoftverben az új tartalmat hordozó gondolatot tartják védendőnek, hasonlóan a művészi alkotások oltalmához. Az oltalom kulcskérdése a szerzőség, illetve a művel kapcsolatos információk. Azok az alkotások részesülhetnek ugyanis jogi oltalomban, amelyekre igazak a következő megállapítások:

* alkotói jelleg

* egyéni, eredeti vonások

* azonosíthatóság

* megfelelő szellemi színvonal

      A szoftvert a szerzői jog és copyright egyaránt írásműnek tekinti, de nem definiálja a szoftver fogalmát, hanem a mindennapi gyakorlatot és a szakmai követelményeket, szokásokat tekinti irányadónak.

      A két jogi rendszer között a különbség a védelem központjában álló dologban állapítható meg: a szerzői jog a szerzőt állítja a középpontba, míg a copyright a műre vonatkozik.

6.3.2 Európai Uniós irányelvek a szerzői joggal kapcsolatban

      Az EU 91/250/EEC számú irányelve foglalkozik a szerzői jogokkal a szoftverek tekintetében. Az irányelv előfutáraként 1985-ben született meg a „Fehér Könyv” a belső piac kiépítéséről. Itt említik először a számítógépes programokat, mint a szellemi alkotások. 1988-ban – a következő lépésként – bocsátották ki a „Zöld Könyvet”, melyben a copyright azonnali cselekvés igénylő kérdéseiről szólt. E könyv 5. fejezete a számítógépes programok védelméről szólt.

      Az irányelv alapján a védelem – copyright szerinti – tárgya a szoftver, függetlenül annak megjelenési formájától. A védelem akkor adható meg, ha a program a szerző saját szellemi alkotása, vagyis megfelel az eredetiség kritériumainak. Védettek továbbá a megíráshoz használt előkészítő anyagok, vázlatok és tervek is.

      A copyright – valamint az ebből adódó kizárólagos jogosítványok – a szoftvert létrehozó szerzőt (természetes személy, vagy személyek csoportja, különleges esetben jogi személy is) illetik (ő a védelem alanya).

      Csak a szerző, vagy az általa meghatalmazott személy jogosult a program:

* másolására

* fordítására

* átdolgozására

* megváltoztatására

* forgalomba hozatalára

      Ezeket a jogokat az irányelv annyiban korlátozza, hogy a programot jogszerűen használó személy jogosult a felhasználás érdekében a programon a szükséges változtatásokat elvégezze, valamint a programról biztonsági másolatot készíthet.

      Az irányelv megengedi a programkód visszafejtését (decompilation) olyan személy részére, akik a program jogszerű felhasználója és licence van a program használatára.

6.3.2.1 A védelem időtartama

      A 93/98/EEC irányelv a vagyoni jogok védelmét a szerző életében és a halálát követő hetven év során garantálja. Alkotói csoport esetében az utolsóként jobblétre szenderülő szerzőtárs életére és halálát követő hetven évre vonatkozik a védelem. Ha nem állapítható meg a szerző személye, vagy ha a védelem jogi személyt illet, akkor az oltalmi idő a program első jogszerű nyilvánosságra hozatalát követő hetven évig tart. A hetven éves terminusokat mindig az említett események bekövetkezése utáni év január elsejétől kell számítani.

6.3.3 Magyar szabályozás a szerzői jog területén

      A magyar jogrendszerben a 1969. évi III. törvény valamint a végrehajtását részletező 9/1969.(XII.29.)MM számú rendelet tartalmazza a szerzői jog védelmét. Az említett rendelkezések célja, hogy védelemben részesítse az irodalmi, tudományos és egyéb művészeti alkotásokat, mint például:

* irodalmi művek

* nyilvános beszédek

      …

* művészeti fényképek

* számítógépi programalkotások és a hozzájuk tartozó dokumentációk

      …

      A magyar jogban a szerzői jogi védelem általános kritériumai közé tartozik:

* a mű legyen alkotó jellegű

* tartalmazzon egyedi vonásokat

* legyen azonosítható (név vagy cím által)

* képviseljen megfelelő szellemi színvonalat

      A szoftver, mint önálló alkotói műfaj a 15/1983. (VII.12.) MM sz. rendelet révén került a védelmi körbe, immár önállóan (tehát nem, mint irodalmi alkotást, ahogy korábban volt).

6.3.4 Eredetiség

      A művek esetében az eredetiség nem csak önálló alkotások, hanem más szerző művének átdolgozásakor, feldolgozásakor, fordításakor is fennállhat, ha ez nem sérti az eredeti alkotó szerzői jogait. Ez utóbbi esetben fel kell tüntetni az eredeti mű szerzőjének a nevét. Ezzel rokon vonásokat mutat a szoftver forráskódjának az eredetitől eltérő programozási nyelvre való átírása.

6.3.5 BSA szerepe (részlet a BSA tájékoztató anyagából)

      A BSA (Business Software Alliance) a világ 60 országában működő nemzetközi szervezet, amelynek célja az illegális szoftverhasználat visszaszorítása. A szoftverek jogszerű felhasználása érdekében a BSA gondoskodik a felhasználók és szoftverjogvédelemmel kapcsolatban eljáró intézmények, hatóságok (ORFK, APEH, VPOP) tájékoztatásáról, számukra tanácsadói, szakértői segítséget biztosít.

      A BSA Magyarország megalakulása óta hazánkban az illegális szoftverhasználat aránya több mint 30%-kal csökkent, mértéke jelenleg 58%. A BSA célja, hogy az ezredfordulóra hazánkban is elérjük a 40% körüli nyugat-európai átlagot, ennek érdekében hatékonyabbá tesszük együttműködésünket az Országos Rendőr Főkapitánysággal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával.

      Szövetségünk által összeállított Szoftver Etikai Kódex aláírásával már több száz cég igazolta, hogy elkötelezett híve a jogtiszta szoftverek használatának, és vállalta a vállalati szoftvergazdálkodási normák kidogozását és betartását.

      Októberi sajtótájékoztatónkat követően Ön is értesülhetett arról, hogy a legjelentősebb hazai cégek közül immáron 11 teljesítette a BSA-val kötött szerződését és tette meg a szükséges lépéseket a jogtiszta szoftverhasználat, és a nemzetközi szoftver-gazdálkodási normák betartása felé. (A résztvevő cégek: Infromatikai Tárcaközi Bizottság, Kereskedelmi és Hitelbank Rt., MATÁV Rt., Siemens Rt., MOL Rt., TVK Rt, Magyar Villamos Művek Rt., TITÁSZ Rt., ÁB-AEGON Rt., Hajdú-Bét Rt., Biogal Rt.). Pozitív kampányunkat a nagy érdeklődésre való tekintettel tovább folytatjuk a következő esztendőben is, további piacvezető cégek bevonásával.

      Mint az általánosan ismert, Magyarországon a számítógépes programok (szoftverek) szerzői jogi védelemben részesülnek és a szoftverrel kapcsolatos jogok megsértése esetén polgári- és büntetőjogi szankciókkal kell számolni. Ez annyit jelent, hogy a jogsértett fél (szerző, jogtulajdonos) többek között kártérítési igénnyel léphet fel, és feljelentés esetén a büntetőeljárás alapján a jogsértő szabadságvesztéssel is büntethető.

      A BSA 4 éves hazai működése alatt Sopronban, Pécsett, Győrött, Székesfehérváron és Budapesten számos elmarasztaló bírósági ítélet (jelentős pénzbírság és felfüggesztett börtönbüntetés) született hamisítók, kereskedők, BBS üzemeltetők és jogosulatlan felhasználók ellen. Az elmarasztaló ítéletek száma 1997-ben az előző évhez képest megháromszorozódott.

      Tekintettel arra, hogy a fenti jogsértések esetén a felelősségre vonható személy legtöbb esetben a kérdéses vállalat vezetője, kérjük Önt, hogy a rendszergazda bevonásával vizsgálja/vizsgáltassa meg, hogy a cégénél használt szoftverek megfelelnek-e a legális szoftverhasználat előírásainak.

      Amennyiben a vizsgálat kapcsán kérdések merülnek fel, vagy segítségre szorul az előírásokkal kapcsolatban és bővebb információra van szüksége, a BSA vezetői és tanácsadói készséggel állnak rendelkezésére ingyenes hívható zöld számunkon.

6.3.6 Tíz érv a jogtiszta szoftverek használata mellett (BSA anyag)

1. A jogtiszta szoftverhez széleskörű támogatás jár a program fejlesztőitől. Ez a támogatás kiterjed a hibás programok garanciális cseréjére, a telefonon igénybe vehető forródrót szolgálatra, valamint a szoftver hatékony felhasználására vonatkozó széleskörű információra.

2. A jogtiszta szoftver újabb, továbbfejlesztett verzióihoz az eredeti ár töredékéért juthat hozzá.

3. A jogtiszta szoftverrel megkapja a szoftver eredeti és teljes dokumentációját, amely egyre több szoftver esetében magyarra fordított szoftvert és kézikönyveket is jelent. Így a jogtiszta szoftvert sokkal hatékonyabban használhatja.

4. A jogtiszta szoftver tulajdonosaként részt vehet a szoftverfejlesztők által felkészített és hivatalosan kinevezett oktatóközpontok tanfolyamain. Ezeken a tanfolyamokon olyan oktatóktól tanulhat, akik az adott szoftver felhasználásának területén a legmagasabb színtű képzettséggel és gyakorlattal rendelkeznek.

5. A jogtiszta szoftver az egyetlen igazi védelem a számítógépet fenyegető vírusok ellen. A számítógép vírusok helyrehozhatatlan kárt okozhatnak a számítógépében és a rajta tárolt, fáradságos munkával előállított adatállományokban.

6. A jogtiszta szoftver megvásárlásával elismeri a szoftver fejlesztőinek szerzői jogait. A szerzői jogról szóló törvény, amelyet az Európai Unió mellett Magyarország is elfogadott, egyben az Ön által előállított szellemi termékek szerzői jogait is védi, és megsértőivel szemben egyforma szigorral lép fel.

7. A jogtiszta szoftverekből származó bevétel lehetővé teszi, hogy a szoftverfejlesztők többet áldozzanak a szoftverek továbbfejlesztésére. Ez az Ön számára a jövőben jobb és olcsóbb szoftvereket jelent.

8. A jogtiszta szoftverek megvásárlása egy egészséges szoftverpiacot teremt, amelyen a szoftver fejlesztői és terjesztői versenyeznek Önért, mint vásárlóért. A jogtiszta szoftverek vásárlói számára ez hosszú távon a szoftver árak jelentős csökkenését jelenti.

9. A jogtiszta szoftver megvásárlásával annak teljes jogú felhasználójává válik, és nem csak a nyilvánosság elől rejtőzködő másolójává.

10. Keressen meg egy szoftver forgalmazót, és vásárolja meg az Ön által használt szoftvereket, mert ezzel elkerülheti a szoftver jogosulatlan másolásából származó súlyos jogi, erkölcsi és anyagi következményeket.

JEGYZETEK:

7

Rendszerszoftverek, munkakörnyezet

Ez a fejezet áttekintést ad a PC környezetben leginkább használatos operációs rendszerek alapvető tulajdonságairól. A fejezet feldolgozása után képes lesz az adott munkakörnyezetbe leginkább illeszkedő operációs rendszer megválasztására, annak alapvető tulajdonságai szerint.

7.1 Mi az operációs rendszer?

      Szoftver. Működtető rendszer.

      B. Hansen szerint az operációs rendszer egy csomó kézikönyv és egy automatikusan működő eljárás, amelyek lehetővé teszik, hogy különböző személyek hatékonyan használjanak egy számítógéprendszert. Mit jelent itt a hatékonyság? Hogy mérhetjük tárgyilagosan? Nos, néhány lehetőség:

* Milyen funkciókat biztosít?

* Milyen a teljesítménye (performance): a válaszidő, a fordulási idő, a CPU felhasználási idő (vagy fizetendő forint), a memóriamennyiség, a kommunikáció, a csatornák teljesítménye stb.

* Kényelmesség.

      Láthatók az ellentmondások! (Pl. funkcionalitás és CPU idő ára között, funkcionalitás és válaszidő között.)

7.2 MS-DOS (lemezes operácoós rendszer)

      1980-ban az IBM a Bill Gates vezette Microsoft céget bízta meg azzal, hogy az akkor kifejlesztett IBM PC-hez készítsen egy egyszerű operációs rendszert. Így született az MS-DOS (Microsoft DOS) 1.0, amely 1981 áprilisában került piacra — egyszerre az IBM PC-vel — és mai mércével nézve rendkívül egyszerűnek volt mondható. Nem ismerte a ma már teljesen hétköznapinak számító könyvtárrendszert és csupán a gép működtetéséhez alapvetően szükséges funkciókkal rendelkezett. Az IBM és a Microsoft úgy kötött szerződést, hogy az IBM szabadon módosíthatta a DOS-t és saját termékeként forgalmazhatta.

      A DOS több részből áll: egy, a felhasználó által begépelt parancsok feldolgozását végző parancsértelmezőből (COMMAND.COM), a kimeneti/bemeneti műveleteket végző IO.SYS és a rendszer belső parancsait és a megszakítás-kezelőket tartalmazó MSDOS.SYS (az IBM által írt DOS esetén IBMIO.SYS és IBMDOS.SYS) fájlokból. A DOS-hoz tartoznak még a rendszer külső parancsai, amelyek önálló futtatható programokként találhatóak a lemezen, mint például a ATTRIB.EXE, PRINT.EXE, FORMAT.COM, stb. A PC-k számának növekedésével egyre terjedt a DOS is, és mára az IBM PC kompatibilis számítógépeken használt legelterjedtebb operációs rendszerré vált.A DOS a legegyszerűbb felépítésű operációs rendszerek közé tartozik, egyszerre csupán egyetlen felhasználó dolgozhat a számítógéppel és egy időben csak egyetlen program futhat (egyfelhasználós és nem mutiprogramozható). A DOS karakter alapú, grafikus felülete nincsen, az általa futtatott programok számára nem biztosít támogatást a legszükségesebb rendszerrutinokon kívül.

7.3 Windows 95 / 98

      A Windows 95 / 98 a Microsoft grafikus felületű operációs rendszerei, melyek képesek kihasználni a mai modern személyi számítógépek hardverlehetőségeit. 32 bites felépítésüknek köszönhetően, a hagyományos rendszereknél gyorsabb és megbízhatóbb működést tesznek lehetővé. A Plug and Play rendszernek köszönhetően felismeri a gépünkben lévő hardverelemeket és megkönnyíti a később beépítendő alkatrészek konfigurálását is. Az új operációs rendszer a biztonságosabb működés érdekében az úgynevezett preemptive multitasking-ot alkalmazza, ami azt jelenti, hogy az egyes futó programok teljesen függetlenek egymástól, a processzor erőforrásait a Windows 95 és 98 osztja be, nem az alkalmazások. Hiba esetén a Windows 95 vagy 98 a hibás alkalmazást leállítja, de a többi program nem sérül meg. A beépített hálózatkezelés segítségével csatlakozhatunk a különböző hálózatokhoz-

      A Windows 95-tel és később a 98-cal egyidejűleg jelent meg egy újfajta, "Designed for Windows 95" jelölésű hardvercsalád. Ha ilyen eszközt csatlakoztatunk PC-nkhez, az automatikusan beállítja magát a Windows 95/98 környezetben való működéshez. PC-nk bővítése még sohasem volt ilyen egyszerű.

      A Windows 95-ben a fájlnevek 255 karakter hosszúak lehetnek, ugyanakkor a fájlnevek lefelé kompatbilisek maradnak az eddigi alkalmazásokkal, mert a Windows 95 automatikusan nyilvántartja a hagyományos 8 karakter plusz 3 karakteres kiterjesztésű fájlneveket is.

7.4 UNIX

      1969-ben a Bell Laboratórium munkatársai Ken Thomson és Dennis M. Ritchie fejlesztette ki egy PDP-7 típusú gépre a UNIX prototípusát. Ez a rendszer már tartalmazta a UNIX legalapvetőbb jellemzőit, nevezetesen az állomány - és processzorkezelő alrendszert, valamint minimális számú egyéb segédprogramot.

      1971-ben a UNIX-ot, mely ekkor még teljes egészében assembly nyelven volt írva, s nem volt nagyobb 16 kilobájtnál, PDP-11-re írták át. Ekkoriban hozta létre Ritchie a C programozási nyelvet, mely az addig létező assembly és magasszintű nyelvek közötti igen szerencsés átmenetnek bizonyult. A UNIX rendszer magját, a kernelt (pontosabban annak legnagyobb részét) 1973-ban átírták C nyelvre, ami abban az időben szokatlan ötletnek tűnt. 1974-ben jelent meg az első nyilvános publikáció a UNIX-ról, ekkortól kezdett el rohamosan terjedni, különösen az egyetemeken, ahol az AT&T a kezdeti időkben ingyenesen terjesztette.

      A UNIX szó nem csak egy szűk értelemben vett operációs rendszert jelent, hanem az ahhoz kapcsolódó felhasználói felületet, programokat és segédprogramokat (utility-ket) is, amelyek együtt egy többfelhasználós (multiuser), többfeladatos (multitasking) rendszert eredményeznek. A UNIX alatt viszont egyszerre több felhasználó is dolgozhat, s mindegyikük több programot is futtathat egyidejűleg. A UNIX réteges felépítésű, a legbelső része a kernel, a kernel köré épülnek a UNIX rendszer legkülönfélébb programjai (utility-k), amelyek a felhasználó parancsainak végrehajtásától kezdve a szövegfeldolgozáson át a kommunikációig, a rendszeradminisztrációtól a játékokig minden tevékenységet lefednek. Ezek közül a programok közül csak egy, bár a felhasználók számára kétségkívül a legfontosabb a parancsértelmező (shell, "héj", "burok" stb.). Ez az a program, amelyik egy felhasználó belépésekor elindul, kiírja a promptot, beolvassa és értelmezi a felhasználó által begépelt parancsokat, meghívja az elindítandó programokat, gondoskodik a be- és kimenet kezeléséről, s egyúttal egy igen erőteljes, ugyanakkor rugalmas programozási nyelvet is nyújt felhasználónak. Az átlagfelhasználó számára a UNIX az, amit az operációs rendszerből a shell-en keresztül lát, nem pedig a rendszerprogramozó által kiadható lehetséges rendszerhívások gyűjteménye.

7.5 OS/2

A személyi számítógépek lelkét alkotó mikroprocesszorok rohamos fejlődéséhez képest az operációs rendszerek fejlődése elmaradt. Az 1980-as években elterjedt DOS operációs rendszer nem tudta kihasználni a megjelenő újabb processzorok ( pl. 80286, 80386, stb.) előnyeit. Ennek a problémának a megoldását az IBM és a Microsoft egy második generációs PC-s operációs rendszer kidolgozásában látta. Ezt a DOS-nál jóval fejlettebb operációs rendszert nevezték el OS/2-nek (Operating System/2).Az OS/2 első változata 1987 végén jelent meg és ekkor még külsőre sokban hasonlított a DOS operációs rendszerre, ugyanis még nem rendelkezett grafikus felhasználói felülettel. A hasonlóság ellenére az OS/2 már maximálisan kihasználta a modern PC-s processzorok lehetőségeit, párhuzamosan több program megbízható, védett üzemmódú futtatására volt képes.Annak érdekében, hogy az OS/2 fejlett képességeit a felhasználók minél egyszerűbben elérhessék, az OS/2 1.1-es 1988 végén megjelent verziója már grafikus felhasználói felülettel rendelkezett. Ezzel nemcsak a felhasználók tudtak gyorsabban dolgozni, de a fejlesztőknek sem kellett feleslegesen a grafikus megjelenítéssel foglalkozni, hiszen az az operációs rendszer részévé vált.Az 1989 decemberében megjelent OS/2 1.2-es változat is jelentős újításokat hozott a személyi számítógépek világába. Ebben a verzióban jelent meg először a HPFS (High Performance File System) fájlrendszer, amely a DOS fájlrendszeréhez képest jóval nagyobb teljesítményt, illetve rugalmasságot adott. Ilyen például az akár 254 karakterből álló fájlnevek használati lehetősége, amely még a ma használt PC-s operációs rendszereknél sem mindig áll rendelkezésünkre.1990 októberében jelent meg az OS/2 újabb, 1.3-as verziója. Ez a verzió a felhalmozódott tapasztalatok miatt rendkívül stabil, megbízható operációs rendszerré vált. Az OS/2 megbízhatóságának, többfeladatúságának köszönhetően elsősorban a bankvilágban, a folyamatszabályozásban, a kritikus alkalmazásokat futtató vállalatoknál terjedt el. A DOS-hoz képest nagyobb erőforrásigénye miatt nem tudott szélesebb körben elterjedni. Ez vezetett ahhoz, hogy az addig az OS/2-t közösen fejlesztő IBM és Microsoft közül a Microsoft a fejletlenebb szolgáltatásokat nyújtó, de kisebb erőforrásigényű Windows fejlesztése mellett döntött. Az IBM továbbra is a kompromisszumoktól mentes OS/2 továbbfejlesztése mellett voksolt, így született meg 1992 áprilisában nagyon komoly fejlesztői munka eredményeképpen az OS/2 2.0-ás változata.Az OS/2 2.0-ás verziója számos rendkívüli újítást hozott. Az egyik legfontosabb, hogy ez a verzió már kihasználta a modern 32-bites processzorok ( 80386, 80486, stb.) teljesítményét, vagyis az első igazi 32 bites PC-s operációs rendszerré vált. Új grafikus felületet kapott az operációs rendszer, az első PC-s objektum-orientált felhasználói felületet, amely egységessé tette a különböző objektumok kezelését. Hasonlóan fontos előrelépés volt az, hogy a modern 32 bites OS/2 alkalmazások mellett egyidőben több DOS program, sőt Windows program futtatását is lehetővé tette az eredeti DOS illetve DOS/Windows-nál megbízhatóbb környezetben.A fenti rendkívül kedvező tulajdonságoknak valamint a kiforrott szintén 32 bites 2.1-es verzió megjelenésének köszönhetően az OS/2 rövidesen a legnépszerűbb 32 bites PC-s operációs rendszerré vált. A 2.1-es verzióban megjelent fejlett multimédiás képességek (MMPM/2, Multimedia Presentation Manager) új utakat nyitottak meg a fejlesztők számára.

Az igazi hírnevet és áttörést az OS/2 3.0-ás verzióval érte el az IBM, amely 1994 októberében jelent meg. Hivatalosan a terméket IBM OS/2 WARP-nak keresztelték el, utalva ezzel a nagy hatékonyságra és teljesítményre, ami a WARP-al elérhető (a 'warp' a népszerű Star Trek sci-fi sorozatban használt szó, a fénysebességnél gyorsabb utazósebességet jelöli...). A WARP sikerét elsősorban annak köszönheti, hogy a modern 32 bites OS/2-es alkalmazások futtatásán kívül egy sokkal rugalmasabb, megbízhatóbb környezetet biztosít a régi DOS, illetve Windows alkalmazások számára. Megszüntette azokat a kellemetlen korlátokat, amelyek a korábbi DOS, DOS/Windows környezeteknél jelentkeztek.

8

Hálózatok

Ez a fejezet a számítógépes hálózatok alapelveit működési területeit, főbb eszközeit mutatja be. A hálózatok egy speciális fajtájával az Internettel és használatával a fejezet részletesen foglalkozik. A fejezet feldolgozása után képes lesz megkülönböztetni az egyes hálózattípusokat, felismerni a hálózatok alapvető eszközeit, illetve használni az Internet alapvető lehetőségeit.

8.1 A hálózatok célja

      Lehetővé teszi berendezések, perifériák, programok, adatok közös használatát, a külön-külön meglévő erőforrások megosztását. Ez azt jelenti, hogy ezek az erőforrások felhasználók fizikai helyétől függetlenül bárki számára elérhetők. Természetesen csak a jogosultsággal rendelkezők számára. A rendszerben lévő eszközök teljesítményének egyenletesebb megosztására is lehetőséget biztosít ez a megoldás.

      A kialakított rendszer nagyobb megbízhatóságú működést eredményez. Történetesen, ha egy nyomtató meghibásodik, nem jelenti a nyomtatási folyamatok megszűnését, mivel a hibás nyomtató szerepét a rendszeren lévő másik nyomtató veszi át. A fontosabb programok, adatok a rendszer több számítógépének háttértárolóján is tárolhatók és az egyik megsérülésével nem történik helyrehozhatatlan károsodás.

      Költségmegtakarítás: a hardver eszközöket kevesebb példányban kell megvásárolni.

      Adatbázisok elérése, ami a pillanatnyi állapotot tükrözi. Otthonról történő vásárlás, repülőjegy rendelés. Otthonról irányított bankművelet, számítógépes újságolvasás.

      Hálózati rendszer kommunikációs közegként való használata.

8.2 Hálózat elhelyezkedése szerinti csoportosítás

      A számítógép hálózatokat különféle csoportokba sorolhatjuk. A leggyakoribb csoportosítási kritérium a fizikai kiterjedés. A hálózat fizikai kiterjedése ugyanakkor erősen befolyásolja az alkalmazott adatátviteli technológiát is. A következőkben felsorolandó technikai paramétereket akkor kell figyelembe vennünk, ha az adott típusú hálózat használata közben adatátvitelt (pl. állományok másolása) kezdeményezünk. Ez jelentősen függ ugyanis a hálózat adatátviteli teljesítményétől.

      A csoportok, és főbb jellemzőik a következők:

8.2.1 Helyi hálózat - Local Area Network: LAN

      Az átívelt távolság tipikusan 10 – 1000 m, az adatátvitel sebessége 10 – 1000 Mbit/sec. Egy LAN többnyire teljes terjedelmében egyetlen tulajdonos fennhatósága alá tartozik, tipikusan homogén adatátviteli technológiát alkalmaz.

8.2.2 Városi hálózat - Metropolitan Area Network: MAN

      E csoportba tartozó hálózatok tipikus kiterjedése az 1 – 100 km tartományba esik, sokszor egyetlen városra korlátozódik, azon belül néhány intézményt, egyetemi központot, stb. kapcsol össze. A hálózat több tulajdonos fennhatósága alá is tartozhat, az összekapcsolt számítógépek gyakran eltérő adatátviteli technológiát alkalmaznak. Tipikus adatátviteli sebességnek a 2 – 155 Mbit/sec tekinthető.

8.2.3 Nagyterületű hálózat - Wide Area Network: WAN

      WAN-nak nevezzük az országokon belül, illetve országokat (kontinenseket) összekötő hálózatokat. Tipikusan több tulajdonos/szolgáltató felügyelete alá tartozik, gyakran nagymértékben különböző, teljesen eltérő adatátviteli technológiák együttműködését igényli. Manapság tipikus adatátviteli sebességként 28 – 2000 Kbit/sec sebesség adódik, de kontinensek közti nagyteljesítményű gerincvezetékek esetében 34 – 600 Mbit/sec értékek is előfordulnak.

      A számítógép hálózatokban számítógépeket – más néven hosztokat (host) - kapcsolunk össze. A hosztokat összekötő rendszert gyakran alhálózatnak is nevezik. Egy-egy alhálózat adatátviteli csatornákból, és az ezeket kezelő speciális egységekből áll. Ez utóbbiakat gyakran Interface Message Processor-nak - IMP - nevezik. Az alhálózat hosztjai az IMP-khez kapcsolódnak. Amikor az Internetet használjuk, akkor egy WAN szolgáltatásait vesszük igénybe.

8.3

Hálózati topológiák szerinti csoportosítás

      A hálózatok fizikai kialakítása tekintetében két nagy csoportot említhetünk meg:

* pont – pont kapcsolat

* üzenetszórásos kapcsolat

      A pont – pont kapcsolat esetében a két kommunikációs végpontot kábellel kötik össze, és az üzenetek (csomagok – packet) ezen a kábelen keresztül haladnak. Amikor egy vevő megkapja a csomagot és az nem neki szól, akkor azt továbbadja egy következő pont-pont összeköttetésen keresztül.

      Néhány lehetséges két pont közötti alhálózati topológia

18. Kép - Topológiák

      A helyi hálózatok tervezettségüknek köszönhetően, rendszerint szimmetrikus topológiájúak. Ezzel szemben a nagytávolságú hálózatok jellegzetesen szabálytalan topológiával rendelkeznek.

8.4 A hálózat fizikai eszközei

      A számos cég – manapság – csavart érpáras (UTP) kábelezésű hálózat működtet. A használat során nem árt ismerni az egyes berendezések külalakját és velük kapcsolatos teendőket.

Kép 19 – Sodrott érpáras kábel RJ45 csatlakozóval

      A hálózati összeköttetést biztosító kábelek egy csatlakozón keresztül kapcsolódnak a számítógéphez. Ennek a csatlakozónak a fényképét látjuk az ábrán A csatlakozó a számítógépünk hátoldalán található hálózati kártya bemenetre kapcsolódik és optimális esetben nem látjuk. Ha valamilyen oknál fogva kicsúszik a csatlakozóból akkor ugyan láthatóvá válik, de ekkor a hálózati összeköttetésünk nem  fog működni.

      Amennyiben azt észleljük, hogy nem tudjuk használni a hálózati erőforrásokat (pl. CD szerver, HOME könyvtár, Internet stb.) akkor vessük a szemünk pillantását a számítógépház hátsó oldalára. Ha megpillantjuk a fenti képen látható csatlakozót, akkor már tudjuk is a hiba okát! A hiba megszüntetését úgy tudjuk elérni, hogy a csatlakozót visszadugjuk a hálózati kártyába. Ne erőltessük a csatlakozót, ugyanis csak egyféleképpen tudjuk bedugni (bár kis barkácstudással megoldható a fordított csatlakozatás is, de ezzel tönkre tehetjük a hálózati kártyát is !), ha nem megy próbáljuk a csatlakozót fordítva elhelyezni a foglalatban.

      Semmi esetre se próbálkozzunk a hálózati kábel erős rángatásával, mert kábelszakadást idézhetünk elő. Ha nem sikerült a csatlakoztatást megoldani, hívjuk fel az informatikus munkatársat.

20. Kép - HUB

      A képen látható eszköz egy nyolc csatlakozós HUB, mely a számítógépes hálózat egyes szakaszait köti össze. Általában az egyes cégek területén ezek az eszközök rack szekrényekben vannak elhelyezve, optimális esetben nem kerülünk velük kapcsolatba.

21. Kép - Hálózati kártya

      A hálózati kártya a számítógépünk egyik beépített alkatrésze. Csatlakozó felülete a számítógép ház hátoldalán található, ide illesztjük be az esetlegesen kicsúszott hálózati kábelt.

8.5 A hálózatok összetevői

      Minden számítógép hálózatban vannak számítógépek, melyek a felhasználói programokat (alkalmazásokat) futtatják. Ezeket gazda (host) gépeknek nevezhetjük. Lehetnek bennük végberendezések (terminálok), amik a kapcsolattartást segítik. Gyakori, hogy a végberendezésen magát a gazda gépet értik, ilyenkor a terminál a gazda géphez tartozó valami. Az egyes végberendezéseket alhálózatok kötik össze, amik átviteli vonalakból és kapcsolóelemekből tevődnek össze. A kapcsolóelemek speciális számítógépek (vagy szokásos host-ok, de speciális feladattal is), melyek a hozzájuk befutó vonalak logikai vagy fizikai összekapcsolását végzik. Mindenesetre, mikor hálózatba kapcsolt számítógéprendszert akarunk "igénybe venni", valójában egy terminál (vagy egy számítógép, aminek vannak terminálként viselkedő perifériái) ülünk, és annak segítségével használjuk a rendszert.

8.5.1 Számítógéprendszer igénybevétele

      Leülve egy számítógéprendszer (valójában terminál) elé két dolgot kell csinálnunk. Meg kell adnunk a hálózatban használt azonosítónkat (felhasználói név - login name) és a hozzá tartozó jelszót (password). Ennek eredményeként érhetjük el klasszikus célunkat, azaz hogy ellenőrzött módon bejelentkezzünk egy gazda gépre, és annak erőforrásait egy felhasználói felületen (parancsértelmező folyamaton, vagy grafikus interfészen át) használjuk.

      A bejelentkezésnél alkalmazott kettős védelem (háromszoros védelmet csak a fogkrémeknél alkalmaznak :)) biztosítja, hogy csak a két azonosító birtokában lévő személy használhassa a nevünkben a rendszert. Ezért, bár a felhasználói név karakterek formájában megjelenhet a bejelentkezésnél, a jelszó azonban csak csillag karakterekként fog szerepelni a képernyőn.

      A fentiek miatt tartsuk titokban saját jelszavunkat, hiszen aki megszerzi azonosítóinkat az a mi nevükkel él vissza. A számítógépes hálózatban ugyanis jól nyomon követhető az egyes felhasználók tevékenysége (az események naplózása miatt). Tehát a mi nevünkben bejelentkező cselekedeteiről a hálózat adminisztrátora azt fogja hinni, hogy mi követtük el.

8.6 A számítástechnika és a távközlés technológiai

konvergenciája

      Az „információs forradalom”-nak nevezett jelenség, jelentőségét az emberiség történetében végbement mezőgazdasági és ipari forradalmakhoz is szokták hasonlítani. Ennek fő jellemzője az, hogy a csúcstechnológia két fontos területén, a számítástechnikában és a távközlésben nemcsak a mennyiségi és minőségi teljesítmény paraméterek hatalmas ütemű növekedése figyelhető meg, hanem a két terület egymáshoz való összehangolt, robbanásszerű közeledése, konvergenciája is. Ez a közeledés, - amely előbb-utóbb átfedésbe megy át, - az információ tartalom integrálódása mellett valósul meg (elektronikus média), ami így az információs forradalom harmadik "pólusának" tekinthető. E konvergencia lehetőségét és alapját a digitalizáció teremti meg, melynek során minden fajta információ (kép, hang, szín, szám, beszéd, stb.) elektronikusan reprezentált számjegyekké ("digitekké") alakul, melyeket nagy biztonsággal és sebességgel képesek a számítógépek tárolni és feldolgozni illetve a távközlési hálózatok továbbítani.

      A számítástechnikai eszközök fejlődésének alapja a hardver teljesítmény exponenciális növekedésének folytatódása. Az elmúlt húsz év alatt a számítástechnikai eszközök teljesítmény/ár viszonya mintegy milliószorosára nőtt és hasonló növekedés várható a következő húsz évre is. Ennek alapja az integrált áramkörök (mikroprocesszorok, memóriaelemek) technológiájának nagyon gyors fejlődése, kiegészítve a korszerű rendszertechnikai megoldások alkalmazásával.

      A hardver eszközök gyors fejlődése, a berendezések újabb és újabb változatainak megjelenése szükségessé teszi azt, hogy a különböző rendszerek egymással együtt tudjanak működni, illetve az egyszer kidolgozott programokat (szoftver) a változó körülmények közt is használni lehessen. Ezt biztosítják az ún. nyílt rendszerek, ahol a számítástechnikai rendszerek egymással való kapcsolatait megfelelően meghatározott (de facto szabványt jelentő) előírások szabályozzák.

      A számítástechnikai eszközök alkalmazásának lényeges vonása, hogy egyre kevesebb számítógép működik izoláltan, jellemzővé az elosztott rendszerek használata válik. Ez azt jelenti, hogy megfelelő rendszertechnikai megoldások segítségével az egyes (személyi) számítógépek lokális vagy távközlési vonalakon keresztül kapcsolatban állnak egymással és szabadon tudják használni azokat a programokat és adatokat, amelyek a hálózat bármely gépén rendelkezésre állnak. Az elosztott rendszerek használata a nemzetközi számítógép-hálózatokban érte el csúcspontját, megteremtve ezzel az információs társadalom fentiekben ismertetett szolgáltatásainak technikai alapjait.

      Az informatikai szolgáltatások rohamos terjedése a felhasználók mind szélesebb körét - köztük nagy számban a számítástechnikával korábban nem foglalkozókat - hozza kapcsolatba a számítógépekkel. Ezért fokozódó jelentősége van annak, hogy a számítógépekkel való kommunikáció felhasználói felületei mennél egyszerűbbek, a nem hozzáértők számára is könnyen kezelhetőek legyenek. A szoftver eszközök fejlődése lehetőséget nyújt az ilyen igények kielégítésére olyan technikákkal, mint a grafikus felületek, a természetes nyelvi kommunikációt is lehetővé tevő ember-gép kapcsolati módszerek (beleértve a hangfelismerést is), az adott felhasználó ismereteihez igazodó intelligens párbeszédek, stb.

      Az informatikai szolgáltatások széles felhasználói körökhöz való eljuttatásában nagy jelentősége van a multimédia rendszerek létrehozásának. Itt a számítástechnika eszközei lehetővé teszik az információ különböző megjelenési formáinak (szöveg, hang, kép, mozgókép) digitalizált formában történő tárolását, továbbítását és megjelenítését. Ehhez szükség van a megfelelő hardver eszközök előállítására valamint a megjelenítés (pl. számítógépes grafika, animáció) és továbbítás (pl. adattömörítés) szoftver eljárásainak kidolgozására. A hálózati multimédia használattal összemérhető jelentőségű az egyedi CD-ROM eszközök használata. Ma a házi számítógépek integrált része a CD olvasó, jó minőségű monitor és hangkártya.

      A számítógépes szoftver egyre nagyobb szerepet tölt be az informatika fejlődésében. Ezért fokozódó jelentősége van azoknak a módszereknek és eszközöknek, amelyek a szoftver rendszerek hatékony és megbízható tervezését és kivitelezését segítik. Ilyen irányba mutat az objektum-orientált tervezési és programozási eszközök térhódítása és a számítógéppel segített programtervezés (Computer Aided Software Engineering, CASE) módszereinek bevonulása a mindennapi gyakorlatba. Az "információ-tartalom" megfelelő színvonalon való előállítása is a szoftver készítéshez hasonló jellegű munkát igényel, ezt segítik a piacon megjelenő különböző "tartalom-szerkesztő" eszközök (authoring tool).

8.7 Globális konnektivitást

      Az egyik legfontosabb következmény az, hogy az egyre szélesebb körben terjedő nemzetközi számítógép hálózatok (ill. az ezeket laza szervezetbe egyesítő Internet) segítségével minden (földrajzi, politikai vagy egyéb) korlátozás nélkül gyakorlatilag mindenki számára elérhetővé válhat

* a hozzáférés egy óriási (és egyre növekvő) mennyiségű információtömeghez,

* a lehetőség a két- vagy többoldalú kommunikációra, egyre javuló minőségben (elektronikus levelezés, multimédia, telekonferencia, valós idejű tájékozódás és táv-ismeretszerzés),

* a valós világ számára rendelkezésre álló információtömeg létrehozásához való hozzájárulás.

      Ezt a lehetőséget a távközlési technológia fejlődésének legújabb eredményei tették lehetővé. Mindmáig a lakások, hivatalok alapvetően analóg távközlési (telefon) hálózatokkal voltak összekötve. Ez a hangfrekvenciás telefon-jelek továbbításra kifejlesztett rendszer hosszabb távon nem ad elegendő lehetőséget arra az intenzív kommunikációra, amely a számítógépek között folyik, ill. azokra a széles-sávú szolgáltatásokra, mint amilyen például az interaktív-televíziózás (video-on-demand). Ezeknek az intenzív, újszerű igényeknek a kiszolgálására a távközlés digitalizálása, a széles sávú adat-átvitel, vezeték nélküli (mobil) telefónia, fényvezető kábelek alkalmazása ill. a távközlés szabványosodása ad eszközöket.

8.8 A hálózatok digitalizálása

      A hagyományos telefon hálózatok is képesek voltak a számítógépek digitalizált üzeneteit, vagy a faxok digitális jeleit továbbítani, úgy azonban, hogy a továbbítás előtt azokat analóg jelekké konvertálták. E jelek továbbítási sebessége - a technológia javulása mellett is, napjainkig - a 28000 (28K) bit/sec sebességet érte el. Az új digitális távközlési hálózatok (ISDN), egyaránt digitalizálják - és így homogén módon kezelik - az átviendő hangot, képet, számot, ezután ilyen formában továbbítják azt. Ez a módszer többszörösére gyorsította az átvitel sebességét. Egy egyszerű ISDN csatorna akár 64000 (64K) bit/sec sebességgel is üzemel, a szabványos réz-kábeleket igénybe véve. A digitalizált átvitel sebességét tovább gyorsítják azok a kompressziós technikák (pl. MPEG), amelyeket többek közt a hang és színes-képek továbbításánál használunk. Ezek segítségével audio és video adatok is átvihetők a rendelkezésre álló hálózatokon.

8.9 Szélessávú adatátvitel

      Az információs társadalomban jellemző igények azonban nem csak azt teszik szükségessé, hogy nagy mennyiségű adatot, nagy sebességgel vigyünk át a hálózaton, hanem azt is, hogy ugyanazon a "vezetéken" keresztül több, különböző "szolgáltatást" lehessen végezni. (Például telekonferencia esetén szimultán kerüljön átvitelre az előadó és a tábla képe, a hang, valamint a különböző helyen lévő hallgatók válaszai).

Több olyan szélessávú ("broadband") technológia fejlődött ki, amely képes a feladat megoldására. Egyik ilyen például a már említett ISDN technológia kombinált használata, vagy a kábel-televíziós társaságok által is használt "koaxiális kábelek" igénybevétele, amelyeken keresztül különböző frekvenciákon, különböző programok szállíthatók egyidőben, digitalizált formában. Több ország lehetővé tette, hogy az így létrehozott rendszer "többlet kapacitását" telefon szolgáltatásokra is fel lehessen használni. Harmadik módszer a fény-kábelek alkalmazása, amely elektromos jelek helyett fény-impulzusokat továbbít. A fénykábelek használatával több száz milliárd bit/sec átviteli sebesség is elérhető.

      A számítógép-hálózatok fejlődése nem volt töretlen folyamat. 1990-re az Internet elérte Európát. Ekkor az összes alternatív - gyártó függő - számítógép hálózati eljárás előtt bezárult az a lehetőség, hogy az egész Földet behálózó rendszert alkosson. Ma mind az öt kontinens és a sarkkörök is kapcsolódnak az Internet-hez. Európában egyedül Albánia nem kapcsolódik még az Internet-hez. Ma már az Internet „a” számítógép-hálózat. A szakemberek óriási erőkkel dolgoznak azon, hogy az Internet technológia megfeleljen a XXI. század kihívásainak.

      Másrészt látni kell, hogy az Internet kialakulása nem egy folyamat végét jelenti, hanem egy új szakasz kezdetét. Ma többé-kevésbé mindenkinek rendelkezésre áll egy egységnyi sávszélesség (kapcsolat tartási sebesség) és ezzel lehetőség arra, hogy üzeneteket tudjon küldeni és fogadni a világ bármely pontjáról. Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy mennyibe fog kerülni egymillió egységnyi sávszélesség? Ehhez szorosan kapcsolódva vajon bekövetkezik-e az a fejlődés a következő időszakban, hogy az egyén rendelkezésére kb. 1Gbit/s sávszélesség álljon?

8.10 A hálózati lehetőségek jellemzői

      Az Internet hálózatán ma már nemcsak konferencia előadások hallhatók, hanem pl. a Rolling Stones egyik koncertjét is élőben hallhattuk. A hazai kísérletek elkezdődtek, a budapesti egyetemi, kutatói közösség, és a vidéki egyetemi közösség körében. Az Internet technológián alapuló multimédia legfőbb korlátja a MATÁV bérelt vonali szolgáltatásainak színvonala, hiánya és ártényezői.

      A hagyományos Internet szolgáltatások skálája (levelezés, file átvitel, hálózati hírek, távoli bejelentkezés) az utóbbi időben jelentősen kiszélesedett. Megjelentek az innovatív alkalmazások: információkereső programok, gopher, WWW. Az innovatív alkalmazásokat egyre egyszerűbb kezelni, ugyanakkor a szolgáltatások köre egyre bővül. A kliens-szerver rendszerű megoldások egyértelműen előtérbe kerültek.

      Az új megoldások legnagyobb "veszélye" éppen az, hogy túlságosan vonzóak. A felhasználók szándékuk ellenére a múltban teljesen elképzelhetetlen kapacitásokat - népszerű alkalmazásokon keresztül - kötnek le. Ugyanakkor látni kell, hogy az NIIF jelenlegi 30000 fős felhasználói tábora felhasználónként és percenként mindössze 2-3 fillért "fogyaszt".

8.11

Hazai lehetőségeink

      A távközlési technológiák fejlődési irányai nem mondanak ellent annak, hogy a teljes információs infrastruktúra harmonikusan ráépüljön a meglévő rendszerekre, de az ösztönző kereteknek és a szabályozásnak kell elősegítenie a pazarlás- és zsákutcamentes fejlődést.

      Univerzális alapvető távbeszélő szolgáltatás (POTS = plain old telephone service) nélkül nem létezhet információs társadalom. A legközvetlenebb feladat tehát ennek megteremtése az országos közcélú távbeszélő hálózat teljes kiépítése segítségével. Erre vonatkozólag léteznek koncessziós követelmények, amelyek szerint 1997-től kezdve a távközlési szolgáltatások kínálatának képesnek kell lennie a piaci kereslet kielégítésére, amelyek teljesülésére azonban jelenleg még nem mindenütt vannak meg a feltételek. Az alapvető távbeszélő szolgáltatások egy része ugyanis jelenleg veszteséges. Az alapvető távbeszélő szolgáltatások piacain a legfontosabb feladat a szolgáltatás normális nyereségességének biztosítása és a fizetőképes kereslet teljes körű kielégítése volt 1997-98-ban. Ez azonban még korántsem jelent univerzális szolgáltatást, az utóbbi években ugyanis a reáljövedelmek csökkenésének és a szolgáltatások abszolút áraiban bekövetkezett emelkedéseknek a hatására, valamint egyéb tényezők - például a kisvállalatok termelési súlyának növekedése - eredményeként a távközlési igényhez viszonyítva csökkent a fizetőképes kereslet. Fontos feladat tehát egy speciális univerzális szolgáltatási program létrehozása.

      Általános elvként minden eszközzel ki kell terjeszteni azoknak a szolgáltatásoknak a körét és elérhetőségét, amelyek a jelenlegi hálózaton jól működnek és irányukban jelentős kereslet várható. Ezek az úgynevezett POTS alapú szolgáltatások. Ilyenek a fix és mobil rádiótelefónián kívül a fax szolgáltatás és az elektronikus posta, valamint a különféle értéknövelt szolgáltatások. A fax és az elektronikus posta lakossági alkalmazásainak kifejlesztésére célszerűnek látszik különös gondot fordítani, mert egyes országokban ezek az alkalmazások sikereseknek bizonyultak. Fejlesztési program kidolgozására van szükség a POTS alapú szolgáltatások továbbfejlesztésére. Ebben a vonatkozásban elsősorban az ISDN-nek lesz szerepe, amely képes nagy képfelbontású és színes fax szolgáltatásra és lehetővé teszi az alacsony sebességű adatkommunikációt igénylő különféle lakossági és intézményi alkalmazások széleskörű hasznosítását.

      Az univerzális szolgáltatást nyújtó nyilvános távbeszélő hálózatot és a fogyasztókat egyaránt képessé kell tenni a globális információ szabad és olcsó elérésére. A hálózat vonatkozásában ez nagysebességű és jó minőségű Internet kapcsolatot és a modemes kommunikációra alkalmas jelminőséget, a fogyasztó számára pedig közepes (9,6 kbps) és nagysebességű (14,4-28,8 kbps), megfelelő minőségű és olcsó modemek elérhetőségét, speciálisan modemes kommunikációra kialakított opciós árakat (magas havi díj, alacsony vagy zéró forgalmi díj) és helyi hozzáférési számok széleskörű rendelkezésre állását jelenti. Az Internet-hez az igényeket megelőző sávszélességű alternatív átviteli utakat kell biztosítani - gyorsan növekvő számban és lehetőleg versenyes kínálat által. Szorgalmazni és támogatni kell az Internet gerinchálózat építését. Ugyancsak szorgalmazni és támogatni kell a kormányzati, kutatási és oktatási magánhálózatok Internet kapcsolatait.

      A csomagkapcsolt adatszolgáltatások területén az eddigi szerény sikerek ellenére (amelyben minden bizonnyal a magas relatív ára is jelentős szerepet játszik) a magasabb sávszélességű szolgáltatásoktól várható a jövőben számottevő piaci szerep. Nem lehet viszont reálisan számítani a csomagkapcsolt szolgáltatások egész családjának kifejlődésére.

      A video és multimédia szolgáltatások központi szerepet töltenek majd be az információs társadalomban. Az általános várakozás szerint a távközlés és a számítástechnika fejlődésének eredményeként a felhasznált információ rohamosan növekvő hányada lesz vizuális. A video szolgáltatások területén kettős a feladat. Egyrészt szükség van a telefon és a kábeltelevízió integrálódásának szorgalmazására és ösztönzésére, nemcsak a video szolgáltatások elterjesztése céljából, hanem azért is, mert a helyi szolgáltatási piacokra való belépés gyakran csak így gazdaságos. Másrészt a nem hagyományos video szolgáltatások választékának megteremtése (különféle pay-per-view változatok, video-on-demand), a kereslet és a fogyasztási szokások kialakítása megkívánják a kínálat mielőbbi megjelenését. A video szolgáltatások bevezetése Magyarországon sem várhat a szélessávú ISDN hálózat költséges és hosszú időt igénylő kiépítéséig. A réz érpár helyi hurok (ha állapota megfelelő) alkalmas meglehetősen jó minőségű kompressziós video szolgáltatások nyújtására. Ennek különféle technológiái léteznek, amelyekkel kapcsolatban jók az eddigi fogyasztói tapasztalatok. Az üzleti televíziózásban a viszonylag alacsony sávszélesség (384 kbps) használata eddig meglehetősen sikeresnek bizonyult.

8.12 Hálózati hardverek

8.12.1 A helyi hálózatban alkalmazott kábelek

      A számítógépes hálózatban a közvetlen fizikai összeköttetést biztosítják. Mivel a használt kábelek típusa jelentősen befolyásolja a hálózat adatátviteli sebességét, kiválasztásuk körültekintést igényel. A leggyakrabban az alábbi típusokat használhatjuk:

? sodort érpár (vagy csavart érpár)

? alapsávú és szélessávú koaxiális kábel

? egymódusú és többmódusú optikai szál (üvegszál)

      Az egyes típusok tulajdonságainak összehasonlítását találjuk az alábbi táblázatban.

6. Táblázat - Hálózati kábeltípusok összehasonlítása

JELLEMZŐSODORT ÉRPÁRKOAXIÁLIS KÁBELOPTIKAI SZÁLAdatsebesség (megabit/s)10 –1000101000 felettJelkisugárzásvanvannincsHibás bitek aránya1:1 millió1:1 millió1:1000 millióLehallgatható?KönnyenkönnyennehezenSzikraveszélyvanvannincs8.12.1.1 Sodort érpár

      Két szigetelt rézdrót, amelyeket csavarszerűen tekercselnek egymáshoz. Ez a legolcsóbb, a legegyszerűbb csatlakozású hálózati kábeltípus. Ilyet használnak a telefonok bekötésénél is. Mivel az áram iránya a két vezetőben ellentétes, az összesodrás megakadályozza az interferenciaproblémákat. Viszonylag olcsó, azonban a koaxiális kábellel ellentétben az egyes kábelszakaszok nem köthetők közvetlenül össze, ezért a vezetékek általában egy hubon keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

CAT-3

* A CAT-3 szabványú kábel 10 Mbit/másodperc adatátviteli sebességre képes.

CAT-5

* A CAT-5 szabványú kábel – manapság általánosan használt – 100 Mbit/másodperces átviteli sebességet biztosít.

CAT-7

* A CAT-7 kábeltípust napjainkban specifikálják, várható adatátviteli sebessége 1 Gbit/másodperc lesz.

8.12.1.2 Koaxiális kábel

      Az azonos tengelyen nyugvó (koaxiális) kábel a következő részekből áll: egy vezető rézhuzalból és a huzalt hengerszerűen körbevevő, sűrű szövésű árnyékoló vezetőből. Az árnyékolót műanyag szigetelés választja el a huzaltól, emiatt a koaxiális kábel érzéketlen a külső zavaró tényezőkre. Külső burkolata szintén műanyag szigetelés.

      Bár kisebb az adatátviteli sebessége (hagyományosan maximum 10 Mbit/másodperc), mint a csavart érpárnak, ára viszont kedvezőbb, ezért a helyi hálózatokban még mindig a leggyakrabban használt kábeltípus (az újonnan tervezett hálózatokra nem jellemző).

ALAPSÁVÚ KOAXIÁLIS KÁBEL

      Az alapsávú kábel 50 ohmos és ezen a biteket 0 és 5 voltos feszültségszintekkel továbbítják (az egyik szint a 0 bitnek, a másik az 1 bitnek felel meg). A kábelen egyszerre csak egy adat továbbítható (szaknyelven: egycsatornás).

SZÉLESSÁVÚ KOAXIÁLIS KÁBEL

      A szélessávú koaxiális kábelen a biteket egy nagyfrekvenciás vivőjelre ültetik rá és ezt változtatják. A szélessávú kábel – az alapsávúval ellentétben – megengedi több adat egyidejű adását is. Ez a megoldás drágább, ezért kevésbé elterjedt, mint az alapsávú változat.

8.12.1.3 Optikai kábel

      Az optikai kábel nagyon tiszta kvarcüvegből vagy műanyagból vékonyra kihúzott szál, melyet egy külső védőburok vesz körül. Ezen a szálon keresztül igen gyorsan lehet fényimpulzusokat továbbítani. Az impulzusokat a szál egyik végén elhelyezkedő LED dióda kelti, melyet egy érzékelő fog a szál másik végén. Az átküldött fény intenzitáskülönbségei hordozzák az információt, ezért az elektromos zavaroktól mentes, azonban igen drága.

      Az optikai kábelek adatátviteli sebessége – a Bell Laboratórium mérése alapján – az 1 Tbit/másodperc (1 terrabit/másodperc) nagyságrendbe esik.

8.12.2 1.5.2 Nagytávolságú hálózatok a multimédia adat továbbításban

      A multimédia adatokat gyakran nem csak a fejlesztés helyszínén használjuk, hanem azok nagytávolságú továbbításáról is gondoskodnunk kell. A következőkben a nagytávolságú multimédia adattovábbítás hálózati megoldásait ismertetjük röviden.

8.12.2.1 ISDN

      Az ISDN (Integrated Services Digital Networks - Integrált Szolgáltatású Digitális Hálózat) olyan rendszer, amelyen már az előfizető és a központ között is nagy sebességű digitális kapcsolat található. Jellemzően nagytávolságú hálózatoknál használatos. Az ISDN sebessége (max. 144 Kbit/másodperc) miatt alkalmas multimédia adatok továbbítására. A P ( 64 videó és audió tömörítés alkalmazásával, 64 Kbit/másodperc/sor adatátviteli sebességgel elfogadható minőségű videokép továbbítható. A hálózat terveit 1984-ben hagyta jóvá a CCITT (Consultative Committee for International Telegraph and Telephone, az ENSZ Nemzetközi Távközlési Uniójának telefon és adatforgalmi rendszereket koordináló bizottsága), 1988-ban öntötték végleges formába. Az ISDN rendszerek elterjedésének (hazánkban) egyelőre gátat vet a viszonylag magas beruházási és fenntartási költség.

8.12.2.2 ATM

      Az ATM (Asynchronous Transfer Mode - Aszinkron Átviteli Mód) olyan új hálózati technológia, amely mind a helyi, mind a távolsági hálózatokon a korábbinál lényegesen nagyobb adatátviteli sebességet tesz lehetővé. Alapelve, hogy folyamatosan rövid, 53 bájt hosszúságú (ebből 48 bájt a hasznos adat), cellának nevezett adatcsomagokat továbbít. A nagy sebességnek és a kis cellaméretnek köszönhetően nemcsak számítógépes adatok, hanem hang, fax és videó átvitelére is képes. Leírása csak az elveket tartalmazza, nem rögzíti a kábel típusát és a sebességet. Ezért nagyon sokféle konkrét megvalósítása van, ill. kifejlesztése várható.

8.12.2.3 FDDI

      Az FDDI (Fiber Distributed Data Interface ) szabvány optikai kábelt alkalmazó hálózatokra alkalmazható szabvány. Adatátviteli sebessége 100 megabit/másodperc, maximum 500 állomást kapcsolhat össze és az áthidalható távolság 100 km, mely tulajdonságok alkalmassá teszik multimédia adatok továbbítására.

      A multimédia adatok továbbítási lehetőségét az FDDI-II szabvány valósítja meg, ahol az áramkör alapú mód ad lehetőséget akár élő videokonferencia továbbítására. Az állomások időosztásos alapon megosztják a hálózat kapacitását. Maximum 16 állomáspár használhat a terheléstől függően 6,1 és 99 Mbit/másodperc sebesség közé eső csatornát.

8.13 Internet

      Az Internethez való csatlakozás történhet úgy, hogy a saját számítógépünket közvetlenül bekapcsoljuk a világ hálózatba, ez azonban igen költséges és nagy szakmai tudást igénylő megoldás. Ráadásul, ahhoz, hogy elektronikus leveleket küldjünk és fogadjunk, információkat keressünk vagy csak egyszerűen barangoljunk a hálózaton, nincs is szükség ilyen állandó kapcsolatra. Választanunk kell egy úgynevezett Internet szolgáltatót, aki miután kötünk vele egy szerződést, ad egy accountot. Ez azt jelenti, hogy egy modem segítségével telefon vonalon keresztül felhívhatjuk és az account adatainak megadása után rajta keresztül kapcsolódunk az Internethez.

      Ha megkötöttük a szerződét egy szolgáltatóval, ne felejtsük el a megtudni azokat az adatokat, amelyekre szükségünk lesz, amikor az általunk használt Internet kezelő szoftvereket beállítjuk. A leglényegesebb adatok a következők:

* A szolgáltató telefon száma, amin a modemünk fel tudja venni a kapcsolatot.

* Maximális modem sebesség, amin el lehet érni a szolgáltatót.

* A szolgáltató hálózatának adatai: domain name, DNS address és a mail server neve.

* Saját login nevünk, aminek segítségével bejelentkezhetünk, ha létrejön a kapcsolat.

      Minden account-hoz, a login név mellé tartozik egy password, jelszó is. Míg a login név nyilvános, addig a password szigorúan titkos és ez biztosítja, hogy más ne tudjon a mi nevünkön bejelentkezni. Ez azért is fontos, mert ha a kapcsolat-tartás időtartama alapján számlázzák az Internet előfizetésünket, akkor esetleg más Internet használatát is mi fizethetjük. A másik szempont, ami miatt lényeges, hogy más ne férjen hozzá az account-unkhoz, hogy csak mi tudjuk elolvasni a nekünk érkezett elektronikus leveleket, üzeneteket. A login nevet és password-öt a szerződés kötéskor mi választhatjuk meg.

      Az Interneten belül minden számítógépnek, amelyik hozzá van kapcsolva hálózathoz, rendelkeznie kell egy egyedi azonosítóval, amit IP address-nek hívnak. Ez lehet állandó, azonban telefonos (dial-up) kapcsolat esetén felesleges minden gépnek rögzített címmel rendelkeznie, hiszen erre csak addig van szükség, amíg éppen a telefonon keresztül össze van kötve az Internet többi részével. Ezért a szolgáltatók általában nem adnak állandó IP címet minden account-hoz, hiszen egyszerre csak annyian kapcsolódhatnak rajta keresztül hálózathoz, ahány vonalon tudja fogadni a hívásokat. Így a legtöbbször az IP címeket a telefonos kapcsolat létrejöttekor rendelik az account-hoz és az általunk használt szoftvernek kell ezt a beállítást automatikusan elvégezni. Ha erre nem képes, akkor a bejelentkezéskor a képernyőn megjelenő címet nekünk kell minden egyes bejelentkezéskor beírni a program megfelelő helyére. Az IP cím négy darab, 0 és 255 közé eső számból áll, amelyeket pontok választanak el egymástól.

      Minden account-hoz tartozik egy elektronikus levél cím is. Ennek pontos ismeretére is szükségünk van, ha azt szeretnénk hogy mások is elérhessenek minket ezen a levelezési formán keresztül. Az email címnek első részét is mi adhatjuk meg, a @ jel utáni rész pedig a szolgáltatót jelöli.

8.13.1 Az Internet használata

      Az Internet kezdetben csak a számítástechnikában jártas kevesek kedvence volt. Ennek fő oka, hogy kezeléséhez bonyolult és nem igazán felhasználóbarát Unix parancsokat és utasításokat kellett használni. A hardver eszközök gyors fejlődésének és a grafikus felhasználói felülettel rendelkező operációs rendszerek megjelenésével egyre inkább fokozódott az igény egy olyan rendszer megvalósítására, amely könnyen kezelhetővé teszi az Internetet még azoknak is, akiknek a számítógép csupán egy, azok közül a mindennapi technikai berendezések közül, amelyeket csak használni szeretnének és nem akarnak közelebbi ismeretségbe kerülni az informatika rejtelmeivel. Többek között az ő számukra találták ki és fejlesztették ki az Internet grafikus felületét a World Wide Web-et (WWW).

      Az Internet sok mindenre használható, napjainkban könnyen azonosítják a teljes hálózatot a Web-bel. Ennek az oka, hogy szinte minden hálózati szolgáltatást el lehet érni ezen a felületen keresztül, így gyakran nem is tudjuk egy Web kezelő program használata közben, hogy egy más protokollt (ftp, Gopher) használó szerveren dolgozunk.

      A Web használatához mindössze az Interneten található objektum címzési szabályok ismeretére van szükségünk és egy úgynevezett böngésző program kezelését kell elsajátítani. Nézzük először, hogyan is lehet egy Web dokumentumot megtalálni a sok millió számítógép valamelyikén.

      A World Wide Web rendszerben Web dokumentumokat tudunk elérni és a saját számítógépünkön megjeleníteni. Ezek a dokumentumok egy speciális formátumot használnak és a kiterjesztésük a legtöbb esetben HTML vagy HTM. Azokban a rendszerekben, ahol nincs megkötve 8+3 karakterben a fájl nevek formája, ott szokták a hosszabb kiterjesztést használni, a három betűs rövidítés teljesen egyenrangú a hosszabb változattal. A rövidítés a Hyper Text Markup Language szavakból származik és arra utal, hogy itt nem egyszerű szöveges dokumentumokról van szó, hanem ezek az oldalak tartalmazhatnak képeket, ábrákat, hangokat vagy akár videó fájlokat is. A legfontosabb része azonban egy HTML dokumentumnak a más dokumentumokhoz való kapcsolatot leíró hivatkozások vagy link-ek. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha az éppen olvasott oldalon belül találunk egy olyan hivatkozást, mint amilyeneket a lexikonban használnak, nem kell megkeresni a hivatkozás eredetét, elég rákattintani a link-re, máris a kapcsolt dokumentumot fogjuk látni a képernyőn. Az egész hasonlít kissé a különböző alkalmazásokban használt help vagy segítség rendszerekre, ott is egérkattintásokkal ugorhatunk egyik témáról egy másik, kapcsolódó fogalomra.

      Az eddigiekből is látszik, hogy a Web használatához elengedhetetlen egy grafikus kezelői felület és egy egér. Persze, mint mindent az Interneten, a Web-et is használhatjuk egy egyszerű, karakteres felülettel rendelkező operációs rendszerből, elektronikus levelezés segítségével, azonban ez a megoldás igen körülményes és elveszti azt a interaktivitási lehetőséget, amire a WWW-t kitalálták.

      A Web-en található dokumentumokat csak úgy tudjuk elérni, ha ismerjük azok címét. A HTML dokumentumokat az Universal Resource Locator (URL) segítségével tudjuk megcímezni. Ez a rendszer lehetővé tesz, hogy az Interneten található bármely objektumot megcímezzünk, tekintet nélkül arra, hogy egy hatalmas számítóközpontról vagy valahol egy kis fájlról van szó. Az URL cím első része mondja meg, hogy az adott dokumentumot tartalmazó gép, milyen adatátviteli protokollt használ. A leggyakrabban itt a http:// rövidítés szerepel, ami a Hipertext Transfer Protolol rövidítése és Web szerverre utal. Ha a Web felületen keresztül más protokollokat szeretnénk elérni, akkor ftp://, gopher:// vagy news: szavakkal kell a címnek kezdődni. A címnek lényeges része a kettőspont és a két darab per jel. A protokoll megadása után, az elektronikus levél címekhez hasonló formátumban a dokumentumot tartalmazó számítógép, szerver címét kell leírni. A cím egyes részeit itt is pontok választják el egymástól. A könnyebbség kedvéért ez a cím a legtöbb esetben www-vel kezdődik, utalva arra, hogy egy Web szerveren található dokumentumról van szó. Ezt követi a gép címe. Ha nem adunk meg részletesebb címet, akkor a gép főkönyvtárában található index.htm vagy index.html dokumentumot fogja a böngésző program betölteni. Abban az esetben, ha egy konkrét oldalt szeretnénk elérni, akkor meg kell adni annak teljes elérési útvonalát (könyvtár szerkezet) és a fájl nevét, kiterjesztéssel együtt. Ha nem írjuk oda, automatikusan htm vagy html kiterjesztést fog keresni a program. Például a képzeletbeli http://www.sample.com/panorama/hirek.html URL cím egy olyan hirek.html dokumentumra utal, amely a www.sample.com nevű Web szerven található. Annak is a panorama elnevezésű könyvtárában.

      Ha csak a http://www.sample.com/panorama címet írjuk be, akkor ugyanezen gép panorama könyvtárából az index.htm vagy index.html fájlt fogja betölteni a böngésző program, persze, ha található ott ilyen dokumentum. Ellenkező esetben hibajelzést kapunk.

      A fenti ismeretek birtokában már mindenki számára ismerősnek fognak tűnni az egyre több plakáton és televízió reklám vagy műsor végén látható kis feliratok, amelyben a témához kapcsolódó információkat tartalmazó Web oldal címét láthatjuk. Ha meg szeretnénk nézni ezeket az oldalakat, már csak egy Web böngésző programra van szükségünk. Ezek a programok csupán annyit csinálnak, hogy a megadott URL címen található hipertext dokumentumot megkeresik, letöltik a gépünkre és a megfelelő formában megjelenítik azt. A megfelelő forma azt jelenti, hogy úgy nézzen ki a letöltött Web oldal a képernyőnkön, mint ahogyan a tervezője elképzelte azt. Ez a követelmény első hallásra egyszerűnek tűnik, azonban ha belegondolunk, hogy a világon hányféle számítógép rendszer működik és mindegyiken ugyanazt szeretnénk látni, a feladat már nem is olyan egyszerű. A megoldás nem más, mint hogy maga a hipertext dokumentum csupán egyszerű szöveges állomány, minden formázás nélkül. A dokumentum formázási információit kulcsszavak segítségével adják meg, amelyek elolvasása után, minden rendszeren az ott használatos böngésző program fog gondoskodni az eredeti látvány előállításáról. Ez a címkékkel, kulcsszavakkal történő dokumentum leírás vonatkozik a Web oldalon található további hivatkozások megadására és a minden egyéb objektumra is. Ez azt jelenti, hogy például kép sem szerepel eredetileg a hipertext fájlban, csupán egy hivatkozás, hogy milyen URL címen található. A böngésző program a html fájl feldolgozása során, amikor a képet leíró sorhoz jut, megkeresi azt, letölti és a képernyőn, a megfelelő helyen megjeleníti. Könnyen előfordulhat, hogy egy Web oldal megjelenítésekor a böngésző program a világ távoli sarkaiból szedi össze az oldalon szereplő objektumokat és mindezt úgy teszi, hogy észre sem vesszük.

      Számos böngésző program létezik, még akkor is, ha csak a PC-s környezetre készülteket nézzük. Vannak olyan operációs rendszerek, amelyek már eredetileg is tartalmazzák a böngésző programot, ilyenkor nincs szükség külön ilyen alkalmazásra. A Warp Connect, Warp 4.0, Windows 95 és Windows NT használata esetén könnyen és ráadásul további költségek nélkül juthatunk a Web Explorer, Netscape Navigator vagy az Internet Explorer programokhoz. A sok program közül az igazi nagy harc kettő között dúl: a Netscape Navigátor és a Microsoft Internet Explorer programjai alkalmasak a Web-en található legújabb technikák kezelésére is. A két program szolgáltatásai nagyjából megegyeznek, így közülük a választást leginkább csak szubjektív okok befolyásolják.

8.13.2 WEB böngésző használata

22. Kép – Internet Explorer 5.0 böngésző

      Mivel a html dokumentum nem más, mint egy egyszerű számítógépes állomány, ezért nincs más dolgunk, mint a File (Fájl) menüből az Open (Megnyitás) utasítást választani. Itt megadhatjuk annak a html dokumentumnak a nevét, amelyet a böngészővel meg szeretnénk nézni. Ha nem a saját gépünkön van az állomány, csupán annyi a különbség, hogy a teljes URL címet be kell írni. Ezt követően a böngésző máris elkezdi keresni és ha megtalálta, akkor megjeleníteni a Web oldalt. A Web dokumentumok általában hosszabbak, mint egy oldal, ezért a böngésző ablakának jobb oldalán megjelenő görgető sávot használhatjuk az oldal további részeinek megnézéséhez. A böngésző programok először a dokumentum szöveges részét töltik le és rögtön meg is jelenítik azokat, így a képek letöltésének ideje alatt már olvashatjuk is az írott részeket. Itt kell megjegyezni, hogy bizony még gyors modem kapcsolat esetén is jó darabig eltarthat egy képekkel gazdagon díszített Web lap teljes letöltése. A hosszú várakozások miatt egyesek a WWW rövidítésben már nem is az eredeti szavakat vélik felfedezni, hanem a World Wide Wait kezdőbetűit látják benne. Tanácsoljuk, hogy hacsak nem kimondottan képi információkra vagyunk kíváncsiak, kapcsoljuk ki a képek automatikus letöltését a böngésző programban. Erre mindegyiknél van lehetőség és ilyenkor a kép helyét csak egy kis keret fogja jelezni. Ha később, a szöveg elolvasása után mégis úgy érezzük, hogy a képeket is látni szeretnénk, egyetlen gombnyomással kezdeményezhetjük azok letöltését.

      A böngésző program kezelésének van még két fontos mozzanata. Az egyik, amikor az oldalon hivatkozásokat, linkeket találunk. Ezeket a szövegrészeket a programok általában más színnel és aláhúzással jelenítik meg. Ha az egér mutatóját egy ilyen hivatkozásra állítjuk, a kurzor formája is egy mutató újjá változik. A kapcsolódó dokumentumra való ugráshoz csak kattintani kell egyet, a böngésző máris a hivatkozott helyre ugrik és elkezdi betölteni az ott található Web oldalt. Ez a könnyű ugrálás okozza, hogy a Web oldalak közötti böngészést Web szörfözésnek is szokták nevezni, hiszen egy-egy egér kattintással száguldozhatunk az országok és kontinensek között. Ebben a nagy hullámlovaglásban gyakran vissza is szeretnénk jutni a kiinduló pontra. Erre szolgál a böngésző programok másik fontos utasítása a Back (Vissza). Ez a gomb lehetővé teszi, hogy a már felkeresett helyekre visszajussunk, mivel a program pontosan naplózza, merre jártunk már.

8.13.3 Információ keresés és megtalálás az Interneten

      Az Internet grafikus oldalait ( World Wide Web – WWW) böngésző program segítségével tudjuk elérni. A legismertebb böngészők az Internet Explorer és a Netscape Communicator. Ezek a programok megkeresik a címsorukba beírt Internetes szervert és letöltik onnan a grafikus lapokat (html fájlok). Ezek az oldalak a saját gépünk memóriájába kerülnek (részben a háttértárolón is megőrződnek), ahonnan a képernyőre történő megjelenítés is lehetségessé válik.

Egy információ megkeresésénél a következő eljárásokat alkalmazhatjuk:

* ha az információ egy cégre vonatkozik, keressük fel a cég honlapját

* egy cég honlapjának megtalálásakor (ha nem tudjuk a pontos címet) alkalmazzuk a cég hivatalos rövidítését (pl. matav.hu, mav.hu stb.)

* ha egy adott témakörben keresünk, akkor válasszuk valamelyik keresőgépet (pl. www.altavista.com – nemzetközi WEB oldalakon történő kereséshez, altavizsla.matav.hu – magyar WEB oldalakon történő kereséshez)

* a keresőgépeken alkalmazzuk a keresőgép szabályrendszerét

8.13.3.1 Az AltaVizsla magyar keresőgép használati útmutatója

      EGYSZERŰ KERESÉS

      Gépeljünk be egy szót vagy mondatot, majd kattintsunk a keresőgombra. Ha az eredménylista első néhány oldalán nincs olyan webcím, ami megfelelne igényeinknek, próbáljunk meg további szavakat hozzáadni a kereső kifejezéshez.

      SZAVAK, MELYEK MINDENKÉPPEN VAGY SEMMIKÉPPEN NEM SZEREPELNEK EGY OLDALON

      Gyakran lehet tudni, hogy egy adott szó feltétlenül meg fog jelenni abban a dokumentumban, amelyet keresünk. Ha így áll a helyzet, javíthatjuk keresésünk hatásfokát azzal, ha utasítjuk a keresőt: csak azokat az oldalakat mutassa meg, ahol ez a szó szerepel. Ennek érdekében a szó elejéhez egy "+"-t kell illesztenünk (például a háziállatok gondozására vonatkozó cikk megtalálásához kipróbálhatjuk a kutya macska háziállat +gondozás keresőkifejezést). Ha nem elég pontosan meghatározott témára keresünk, igen széles körű eredményeket fogunk kapni. A keresés eredményét hatásosan tudjuk szűrni úgy, hogy olyan szót adunk a keresőkifejezéshez, amely gyakran jelentkezik nem kívánt cikkekben. Ehhez a szó elé illesszünk egy minuszjelet (-) Ha például vörösbor nélkül készült marha- vagy sertéspörkölt receptjét akarjuk megkapni, próbálkozzunk a pörkölt marha sertés -vörösbor keresőkifejezéssel.

PONTOS MONDATOK VAGY KIFEJEZÉSEK:

      Ha tudjuk, hogy egy bizonyos mondat vagy kifejezés meg fog jelenni a keresett oldalon, ezt idézőjelek között írjuk a keresőkifejezésbe. Ha például az LGT "Nem adom fel" címŰ számának szövegét keressük, használjuk a következő kifejezést: "nem adom fel míg egy darabban látsz".

      A KERESÉS "NYELVTANI" SZABÁLYAI (SPECIÁLIS FUNKCIÓK):

      Az AltaVizsla nem csupán szöveget tud keresni. Íme az összes módozata annak, ahogyan a hálón keresni lehet segítségével:

      Kulcsszó

      Funkció

      anchor:szöveg

      Azokat az oldalakat találja meg, amelyek a meghatározott szót vagy mondatot tartalmazzák egy link szövegében. anchor: "fénykép rólam" - ez azokat az oldalakat keresi meg, amelyekben a "fénykép rólam" szöveg egy link szövege.

      domain:domainnév

      A meghatározott domainen belül keres oldalakat. Használjunk domain:hu-t, hogy Magyarországon bejegyzett oldalakat kapjunk, vagy domain:com-t, hogy külföldön bejegyzett oldalakat találjunk. Jelenleg az AltaVizsla csak a .hu domaint indexeli!

      host:name

      Egy adott számítógépen keres oldalakat. A host:matav.hu a Matáv szerverein található oldalak között keres, míg a host:fzlk.com a Főzelék összes számítógépén kutat.

      image:filename

      Olyan oldalakat keres, amelyeken egy adott nevű képfájl található. Használjuk az image:cica kifejezést, ha olyan oldalakat keresünk, melyeken valamelyik kép fájlneve tartalmazza a "cica" szót.

      link:URLszöveg

      Olyan oldalakat keres meg, amelyek az URLszövegben megadott című oldalra mutató linket tartalmaznak. A link:www.fzlk.com azokat az oldalakat találja meg, melyek a Főzelékre mutató linket tartalmaznak.

      text:szöveg

      Olyan oldalakat keres, amelyek a meghatározott szöveget tartalmazzák az oldal bármelyik részében, kivéve a képeket, a linkeket és URL-eket. A text:altavizsla keresés minden olyan oldalt megtalál, amely tartalmazza az "altavizsla" kifejezést.

      title:szöveg

      Azon oldalakat kapjuk eredményül, melyek a megadott szót vagy kifejezést az oldal címében tartalmazzák (ezt a legtöbb böngésző az ablak legfelső sávján írja ki). A title:honlapja olyan oldalakat keres, melyek címében szerepel a "honlapja" kifejezés (pl. "Straub Elek honlapja").

      url:szöveg

      Olyan oldalakat keres, amelyek URL-je tartalmazza a megadott szót vagy kifejezést. Az url:cyber kifejezés egyaránt meg fogja találni a www.cyber.hu, a www.matav.hu/cyber, vagy a www.fzlk.com / palya / cyber.html weboldalakat, a kifejezés tehát lehet a host nevében, a path-ban vagy akár a fájlnévben ? a teljes URL-ben.

      NAGY- ÉS KISBETÜK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE:

      A keresőkifejezésben csak kisbetűt használjunk, hacsak nem akarjuk, hogy keresésünk megkülönböztesse a kis- és nagybetűket. Ha a kereső kifejezésben Kovács szerepel, csak olyan dokumentumokat kapunk, amelyekben a szó nagy K-vel kezdődik. Ha a keresett szó kovács, akkor mindazon oldalt megkapjuk, amelyiken a szó ? akár kis-, akár nagy kezdőbetűvel ? megtalálható.

      CSILLAG KARAKTER HASZNÁLATA:

      Használjunk csillagkaraktert (*) azon szavak végén, melyek többféleképpen végződhetnek. Az arany* kifejezéssel minden olyan szóra keresünk, amely "arany"-nyal kezdődik, mind például arany, aranyásó, aranyos, aranylik. A módszer nagyon jól használható, ha egy magyar szó összes toldalékolt változatára is kíváncsiak vagyunk.

      A KERESÉS EREDMÉNYE:

      Amennyiben a talált oldalak valamelyikét új böngészőablakban kívánjuk megnyitni, kattintsunk az ablak ikonra, ami az URL-től balra látható.

KÜLÖNLEGES KARAKTEREK ÉS ÍRÁSJELEK

      Az AltaVizsla egy szót betűk és számok bármilyen kombinációjaként határoz meg, amelyet az alábbi választhat el: szóköz, tabulátor, soremelés-karakter, dokumentum kezdete vagy vége, vagy pedig különleges karakter és írásjel, mint a %, $, -, #, és _.

      Az AltaVizsla figyelmen kívül hagyja az írásjeleket, kivéve abban az értelemben, hogy szavak elválasztásaként értelmezi azokat. Amennyiben írásjel vagy különleges karakter van két szó között és nincs a karakterek és a szavak között szóköz, ezzel azt jelezzük, hogy amit beírtunk, kifejezésként kell kezelni, tehát mata-hari és "mata hari" jelentése azonos. A kötőjeles szavak, mint például a CD-ROM szintén kifejezésként értelmeződnek.

      Általában azonban ajánljuk, hogy idézőjelet használjunk a kifejezés jelzésére, mert bizonyos karaktereknek további jelentése is van:

* Mind az egyszerű, mind a részletes keresésben használhatjuk a csillagot (*), ezzel jelezve, hogy minden olyan szót keresünk, ami a csillagos szóval kezdődik.

* - A + és - karakterek az egyszerű keresés eredményeinek szűrésében segítenek.

8.13.4 Elektronikus levelezés

      Annak ellenére, hogy az Interneten egyre újabb technológiák és szolgáltatások jelennek meg, az elektronikus levelezés napjainkban is a hálózati forgalom döntő részét képezi. Ennek a kommunikációs formának a fő vonzereje a gyorsaság, a kényelmes kezelhetőség és az olcsóság. Az email-nek magyarul megfelelő elektronikus levél kifejezés kissé körülményes, ezért itthon is az angol megfelelőt szokták használni, de kezd elterjedni a drótposta elnevezés is.

      Az elektronikus levelezés azért is fontos része az Internetnek, mert használatához nincs szükség a teljes körű Internet hozzáféréshez, elég hozzá egy úgynevezett shell szolgáltatás. Ez utóbbi általában lényegesen olcsóbb és jóval több helyen áll rendelkezésre, például az iskolákban, munkahelyeken. A felsorolt előnyök mellett, bármennyire is hihetetlen, szinte minden Internet szolgáltatást igénybe lehet venni email-en keresztül is, akár program fájlokat vagy Web oldalakat is letölthetünk a segítségével.

      Az elektronikus levél írása ugyanúgy kezdődik, mint egy hagyományos levélé. Megírjuk valamilyen számítógépes szövegszerkesztővel, azonban nem kell kinyomtatni és a postára vinni, elegendő csupán egy levelező programot használni, amelyik az Internet segítségével a címzetthez juttatja írásunkat. A valódi levél esetében is elengedhetetlen a címzés, hiszen ennek hiányában nem lehet a küldeményt továbbítani. Az elektronikus levelezés esetén sincs ez másként, itt is meg kell pontosan adni, kinek szeretnénk elküldeni az üzenetet. Ez azt jelenti, hogy email-t csak annak tudunk küldeni, aki rendelkezik elektronikus levél címmel és mi is csak akkor kaphatunk ilyen üzenetet, ha van email címünk.

      Az elektronikus levél cím általában az Internet előfizetéssel együtt jár, sőt egyes szolgáltatóknál arra is van lehetőség, hogy egy Internet előfizetéshez több email cím tartozzon. Például egy munkahely egyetlen Internet kapcsolatához, akár több száz levél cím is tartozhat. Magánszemélyek esetében is van értelme több email cím használatának, hiszen így például a család minden tagja önálló elektronikus levelezést folytathat. Az elektronikus levél cím két fő részből áll, amelyeket a @ karakter választ el egymástól. A cím első fele a tulajdonos nevére utal, a legtöbb esetben a keresztév első betűje és a vezetéknév. Persze választhatunk fantázia neveket is. A cím második része a szolgáltatót jelzi, innen tudja a hálózat, hogy a sok millió gép közül melyikre kell továbbítani a levelet. Az elektronikus levél cím pontos megadása igen lényeges, hiszen egyetlen betű vagy karakter elírása esetén a levél nem fog megérkezni a címzetthez. Az elektronikus levél cím mellé választanunk kell egy jelszót is. Ez biztosítja a levéltitkot, hogy a részünkre érkezett leveleket senki más ne tudja elolvasni.

      Az elektronikus levelek továbbítása igen gyors, szinte az elküldés pillanatában megérkeznek a címzetthez. Pontosabban a címzett szolgáltatójának a számítógépére és ott várakoznak, mint a hagyományos levelek a postaládánkban addig, amíg meg nem nézzük őket. Az előbbi mondat csak abban az esetben igaz, ha dial-up kapcsolatot használunk az Internet csatlakozáshoz, ha állandó csatlakozásunk van, akkor a levél azonnal a saját számítógépünkre érkezik meg. Egyes levelező programok olyan szolgáltatást is kínálnak, amelynek segítségével első lépésben csupán a beérkezett levelek legfontosabb információit kapjuk meg, amelyek alapján eldönthetjük, hogy mely leveleket töltsük le a gépünkre és melyeket töröljünk ki olvasatlanul. A levelek letöltése a szolgáltató szerver gépéről a legtöbb esetben azok törlését is jelenti a szerverről.

      Az elektronikus levelek, hasonlóan egy hagyományoshoz, több részből állnak. Az üzenet mellett a levél fejrészében kell a címet megadni és minden levélnek létezik egy Subject-Tárgy sora is, ahol röviden leírhatjuk a levél tartalmát. Ennek a sornak az a jelentősége, hogy a levelező programokban általában akkor is látható a levélnek ez a része, amikor még nem nyitottuk meg vagy töltöttük le a teljes üzenetet. Így a subject sor ismeretében akár letöltés és elolvasás nélkül is törölhetünk a postafiókunkból számunkra érdektelen leveleket.

      A levél fej része nemcsak a címzett elektronikus levél címét tartalmazza, hanem a feladóét is. Ez biztosítja, hogy egy email érkezésekor mindig tudjuk, honnan és kitől kaptuk az üzenetet. Mivel a feladó címének továbbítása automatikus, ezért névtelen elektronikus levelet elég nehéz küldeni, bár vannak olyan szerver gépek, amelyek segítségével, mint általában minden az Interneten, ez is megoldható.

      A levelező programok csupán néhány szolgáltatásukban térnek el egymástól, a választást közülük legtöbbször a kényelmi szempontok befolyásolják, illetve, hogy az Internet szolgáltatónk melyik szoftvert biztosította számunkra. Azt is érdemes tudni, hogy új operációs rendszerek (Windows 95, Windows NT, OS/2 Warp Connect, OS/2 Warp 4.0) már eredetileg is tartalmazzák az elektronikus levelezéshez szükséges programokat, így ha ezek közül használjuk valamelyiket, nincs szükség külön szoftverre. A továbbiakban egy elképzelt levelező program szolgáltatásait ismertetjük, az egyes konkrét programokban előfordulhat, hogy egyes funkciók nem elérhetők vagy más néven szerepelnek.

8.13.4.1 Levél küldés

      Új levél írásakor egy szövegszerkesztőhöz hasonló ablak jelenik meg a képernyőn, azzal a különbséggel, hogy az ablak tetején megtaláljuk azokat a speciális mezőket, amelyekbe a címet és a levél tárgyát kell beleírni. A levél szövegrészébe szabadon írhatjuk az üzenetet, ennek méretére nincs semmilyen megkötés. Bár egyes levelező programok lehetővé teszik, hogy egy szövegszerkesztőhöz hasonlóan megformázzuk a levelünket, különböző betűtípusokat, méreteket és színeket állíthatunk be, bánjunk óvatosan ezzel a lehetőséggel. Ezeket a speciális formázási információkat nem biztos, hogy a címzett levelező programja is tudja értelmezni és kezelni, lehet, hogy helyette csak össze-vissza karakterek fognak megjelenni. Tanácsunk tehát az, hogy csak akkor használjuk ezeket a lehetőségeket, ha egy próba levélben megbizonyosodunk róla, hogy a címzett is ugyanazt látja, mint amit mi elküldtünk. Hasonlóan óvatosan kell bánni a magyar vagy ékezetes karakterekkel. Az Interneten alapvetően 7 bites formában kerülnek továbbításra az adatok, így az elektronikus levelek tartalma is. Minden olyan karaktert, amelynek a kódszáma nagyobb 128-nál, csak egy speciális eljárás segítségével lehet a hálózaton elküldeni és a fogadó oldalon ezt az átalakítást ismét meg kell csinálni. Ha a beérkezett üzeneteket kezelő program nem képes erre, akkor csak egy olvashatatlan levelet fogunk kapni.

A cím megadásánál a legtöbb levelező program lehetővé teszi, hogy egyszerre több helyre is elküldjük az üzenetet. A címzésnél használhatjuk a levelező program telefon regiszterhez hasonló címtárát, ahonnan csak név szerint kell kiválasztani a címzett elektronikus levél címét. A legtöbb program azt is lehetővé teszi, hogy cím csoportokat hozzunk létre és ilyenkor elég a címzésnél a csoport nevét megadni, a levelet automatikusan meg fogja kapni a csoportban szereplő összes személy.

      Az elektronikus levelek nem csupán egyszerű szöveges információkat tartalmazhatnak, hanem csatolhatunk a levélhez tetszőleges objektumokat is. Ezek lehetnek formázott dokumentumok, képek, programok, egyszóval mindenféle bináris állomány. Ezek továbbítása is kódolva történik és a fogadó oldalon nyerik vissza eredeti formájukat. Az elektronikus levelezésnek ez a kiegészítése páratlan lehetőségeket kínál, hiszen ezt használva pillanatok alatt és ráadásul ingyen juttathatunk el színes fényképeket vagy fontos dokumentumokat a világ másik végére. Az olyan leveleket, amelyek tartalmaznak csatolt részeket is, a levelező programok többsége egy kis gemkapocs ikonnak jelöl meg.

      A kész levelek elküldéséhez már csak a Send vagy Küldés gombra kell kattintani. Legtöbbször ez nem jelenti a levelek fizikai elküldését, csupán egy köztes tároló területre kerülnek, ahonnan akkor jutnak tovább, amikor létrejön az online kapcsolat a gépünk és a szolgáltatónk között. Így azután érdemes megírni minden levelet és azután egyetlen telefon hívással elküldeni az összest. Ezzel a módszerrel sok időt és természetesen telefon költséget takaríthatunk meg. Természetesen, ha állandó Internet kapcsolatunk van, akkor a levelek elküldése fizikailag is azonnal megtörténik.

8.13.4.2 Levél fogadás

      A levelek fogadása talán még a küldésnél is egyszerűbb. Nincs más teendőnk, mint a levelező programnak kiadni a megfelelő utasítást, amelynek hatására hozzákapcsolódik szolgáltatónk mail szerveréhez, megnézi, jöttek-e új leveleink és ha igen, akkor letölti őket a saját számítógépünkre. Vannak olyan szoftverek is, amelyek segítségével első nekifutásra csak a érkezett levelek fejrésze töltődik le és azután kiválaszthatjuk, hogy a levél feladójának és tárgyának ismeretében melyik üzenettel, mi történjen. Ilyenkor azonnal letölthetünk leveleket, hagyhatjuk őket a mail szerveren, hogy majd egy későbbi időpontban töltsük le (például egy nagyobb csatolt állományt tartalmazó email-t érdemesebb az éjszakai olcsóbb telefon tarifával megszerezni), de letöltés nélkül törölhetjük is őket a szerverről.

      A letöltött üzenetek egy közös gyűjtőbe kerülnek, amit általában Inbox-nak vagy Beérkezett üzenetek-nek hívnak. Aki elkezd levelezni, annak hamarosan rengeteg üzenet fog összegyűlni ebben a gyűjtőben és nehéz lesz később megkeresni valamelyiket. Ezt a gondot úgy oldhatjuk meg, ha a beékezett üzeneteket csoportosítjuk, azaz saját magunk létrehozunk újabb gyűjtőket (foldereket) és a letöltött leveleket azonnal vagy olvasás után a megfelelő dobozba tesszük.

      A kapott üzenetekkel sok mindent csinálhatunk. Ha nem csak a képernyőn szeretnénk elolvasni, akkor ki is nyomtathatjuk őket. A levelező programok talán egyik legtöbbet használt szolgáltatása, hogy azonnal válaszolhatunk is a levélre. A Replay vagy Válasz gomb megnyomásával egy olyan félkész levelet kapunk, amelynek cím részét a program automatikusan kitölti és a tárgy részébe pedig megismétli a kapott levél tárgy sorában szereplő leírást, kiegészítve a sor elején egy Re: szócskával, amely arra utal, hogy ez egy válasz levél. Egyes programok a levél tartalmi részét is bemásolják a válaszlevélbe, valamilyen speciális karakterrel megjelölve, hogy ezek a sorok idézetek az eredeti üzenetből. Ez a szolgáltatás akkor hasznos, ha például kérdésekre szeretnénk válaszolni, így biztosan nem hagyunk ki egyet sem. Az így automatikusan bemásolt eredeti levél részt persze ki is törölhetjük, ami igen hasznos, ha például nem akarunk visszaküldeni egy esetleg igen hosszú üzenetet.

      A válaszolás mellett a kapott levelet tovább is lehet küldeni, ha azt szeretnénk, hogy valaki más is megkapja. Ezt a Forward vagy Tovább utasítással tehetjük meg. Ilyenkor a címzettet vagy címzetteket nekünk kell megadni. A levél tárgy része meg fog egyezni az eredeti levél tárgyával, csak az elején egy Fw: fogja jelezni, hogy tovább küldött levélről van szó. A levél tartalmi része meg fog egyezni az eredeti üzenettel.

8.13.4.3 Mosolygók

      Aki egyszer belekóstol az elektronikus levelezésbe, biztosan beleszeret. A levelek kényelmes megírása, gyors reagálás lehetősége új távlatokat nyit(ott) mind a magán, mind az üzleti levelezésben. A gyors üzenet váltások szinte élő beszélgetéssé teszik ezt a kommunikációs formát, csupán beszélgető partnerünk arckifejezését, mozdulatait nem láthatjuk. (Erre is van már Internetes megoldás a videophone!) Annak érdekében, hogy fogalmunk legyen arról, hogy beszélgetés-levelezés közben mit gondol vagy mit tesz partnerünk, kialakult egy jelzés forma. Kicsiny jeleket tehetünk az email bizonyos helyeire, ezzel jelezve lelkiállapotunkat. Ezeket a jeleket smiley-nak vagy emoticon-nak nevezik és ezek nem mások, mint néhány speciális karakter egymás utáni sorozata, amelyekből különböző arckifejezések állnak elő, ha oldalról nézzük őket. Egy külön adatbázisban lehet megtalálni, az összes (majdnem ezer) smiley-t és jelentésüket, azonban a mindennapos levelezésben csupán egy párat szokás rendszeresen használni. Az elektronikus levelezés alapjait bemutató írásunk végén álljon itt néhány ilyen jelölés, amit a kedves olvasó azonnal fel is használhat, ha elektronikus levélben elküldi észrevételeit.

:-) mosoly

;-) kacsintás

:-( rosszallás

:-O harag

és végül, ha legszívesebben orrba vágnánk a levél olvasóját, ezt a jelet írjuk a szövegbe :@(

8.14 Elektronikus levelezés az Outlook programmal

      Az Oulook lehetőséget ad levelezési szolgáltatás igénybevételére is, azaz egy levelező szerveren lévő postafiókunkat a Outlook-kal lekérdezhetjük.

      Az Outlook indítását követően megjelenik a következő ábrán látható ablak:

23. Kép - Outlook nyitó képernyő

      A nyitó képernyőről tudjuk az egyes műveleteket indítani. Ha a New Mail ikonra kattintunk az egérrel, megnyithatjuk a levélírás ablakunkat.

24. Kép - New Mail ablak

      Itt megadhatjuk a címzett elektronikus levélcímét (To mező), ha másolatot akarunk küldeni valakinek, akkor az illető levélcímét a Cc: mezőbe, titkos másolat esetén pedig a Bcc: mezőbe írjuk. Mindig adjuk meg a levél tárgyát (subject) is, hogy a levél fogadója tudja, hogy milyen témában írtuk a küldeményt.

      A levél tartalmát a rendelkezésre álló fehér téglalapba írhatjuk. Ha elkészültünk a levél szövegének begépelésével., lehetőségünk van fájlmellékletet (attachment) csatolni a küldeményhez. Ekkor az aktuális ablak (New message) eszköztárából válasszuk ki az Attach (fájlmelléklet) ikont.

25. Kép - Attach ikon

      A megjelenő párbeszédablakban megkereshetjük a csatolni kívánt állományt (ennek a mérete lehetőleg ne haladja meg a néhány száz kilobájtot !!!) és az Attach nyomógombbal a levélhez kapcsolhatjuk.

26. Kép  - Csatolt fájl kiválasztása

      Ha a küldeményünk fontos információkat tartalmaz, megadhatjuk a prioritást (fontosság) is.

27. Kép  - Prioritás megadása

      Ha levelünk nagyon fontos, akkor válasszuk ki a legördülő menüből a High Priority menüpontot.

      A levél címzettjének kiválasztásakor használhatjuk az Outlook címtár (Address Book) funkcióját is). Ezt a funkciót a To: mező előtt található  ikonra kattintva tudjuk behívni.

      Ha a címtárban már szerepelnek elektronikus levélcímek, akkor azokat az egérrel kiválasztva hozzá tudjuk adni a To:, a Cc: vagy a Bcc: mezőhöz (ahogy ezt a következő ábrán láthatjuk).

28. Kép - Címzett kiválasztása

      Ha a címtár üres lenne, akkor fel tudunk venni új személyeket a listára a New Contact nyomógomb segítségével.

29. Kép - Új cím felvétele az Address Bookba

      A címtár használatával (különösen ha sok levelezőpartnerünk van), meggyorsíthatjuk a levélírás folyamatát.

      Ha elkészültünk a levél címzésével, esetlegesen a fájlmelléklet csatolásával és a levél szövegének megírásával és a prioritás beállításával, akkor nincs más hátra, mint hogy elküldjük a levelet. Kattintsunk a Send ikonra az eszköztáron, s a levelünk elkezdi viszontagságos útját a címzett felé.

30. Kép - Levél küldése

31 Kép  - Kapcsolat felvétele a levelező szerverrel

9 Függelék

A függelék tartalmazza azokat a szakkifejezéseket, amelyek az előző fejezetekben előfordultak. A függelék használata az egyes fogalmak ismeretéhez kapcsolódik, a fogalom pontosítását illetve megértését segíti.

9.1 Fogalom magyarázatok

FogalomMagyarázat@Az E-mail címek elengedhetetlen tartozéka. Kiejtése: „et"10basetAz Ethernet hálózatokon alkalmazott kábelezési mód, melynél két árnyékolatlan, csavart érpár ( UTP ) van; az egyik az adatok küldésére, a másik pár pedig az adatok fogadására szolgál802.xIEEE szabványok egyik csoportja, melyek különböző LAN protokollokat írnak le; az Ethernet például a 802.3 szabványaccountSzámítógép használati jog, saját azonosító és jelszó egy (általában nagyobb) hálózati számítógépenaddressHálózatba kötött számítógépek hívószáma vagy betűkódja, ill. Felhasználók elektronikus postafiókjának azonosítójaaliasHosszú, nehezen megjegyezhető neveket helyettesítő rövid elnevezés.anonymous ftpNyilvános hozzáférésű állományok letöltése Internet gépek file-archívumaiból, az „anonymous” szót használva belépési azonosítókéntansiAmerican National Standarts Institute: A szabványosításért felelős USA szervezet melyhez a számítástechnika és kommunikáció területek is tartoznak. arArgentína országkódja.archieKeresőszolgáltatás az Interneten. Az un. Archie szerverek folyamatosan „tartalomjegyzékeket" készítenek a világ FTP szervereinek ajánlatából. Ha a keresett állomány nevét ismeri, legkönnyebben Archie segítségével találhatja meg.arpanetAdvanced Projects Agency Network Tudományos irányzatú számítógép-hálózat. Az Internet egyik őse.ascii fileCsak szabványos (7 bites) ASCII kódú jeleket tartalmazó file; a hálózaton általában különleges paraméterezés, segédprogramok vagy parancsok nélkül is továbbítható (American Standard Code for Information Interchange)atAusztria országkódja.atmFix hosszúságú csomagokkal dolgozó, igen nagy sebességű szélessávú hálózati protokoll (150-620 Mbit/s) FDDI és Ethernet hálózatokon; hang és videojel továbbítására is alkalmas (Asynchronus Transfer Mode)auAusztrália országkódja.baBosznia-Hercegowina országkódja.backboneSzámítógépes hálózatok központi, nagysebességű kommunikációs csatornája (gerincvezetéke), melyhez a kisebb és rendszerint lassabb (helyi) hálózatok csatlakoznakbackground Háttérfelület baud A hálózatok átviteli sebességének mérőszáma, kb. Megegyezik a másodpercenként átvitt bitek számával (7 vagy 8 bit jelent egy karaktert)bbsBulletin Board Service A BBS rendszerek egy számítógépből és a hozzátartozó szoftverből állnak melyen általában E-mai szolgáltatás, archívumok, szoftverek és itt-ott más szolgáltatások is elérhetők. Több BBS kapcsolódik az Internetre isbeBelgium országkódja.bináris fileNem szabványos ASCII karaktereket is tartalmazó állomány (program, kép, tömörített file stb.), Melynek hálózaton való továbbítása speciális feltételeket igényel, vagy előzőleg ASCII file formátumra kell alakítanibitearn nodesAz EARN/BITNET csomópontjait és azok kapcsolódását nyilvántartó táblázat; a hálózat minden fontosabb gépén megtalálható, ez teszi lehetővé az adatok továbbítási útvonalának optimalizálásátbitnetAmerikai eredetű kutatási/oktatási számítógépes hálózat, mely más hálózatokkal egyesülve ma már világméretűvé nőtt; eredetileg az IBM RSCS nevű hálózati szabványára épült, s elsősorban az elektronikus levelezés és a file-transzfer céljából hozták létre (Because It's Time Network)bittérképes grafika Olyan grafikus formátum, amely a megjelenített képet pontonként ábrázolja. böngészőAz Internet navigáció elengedhetetlen eszköze. Összeköttetést teremt a kívánt címmel és a bejövő bit-eket és byte-okat olvasható, grafikus ill. Meghallgatható formába hozza.bpsA hálózaton másodpercenként átvitt bitek száma (bits per second)brBrazília országkódja.bridgeHálózatok technikailag vagy logikailag elkülönülő részeit összekapcsoló, az adatforgalmat optimalizáló eszközbrowserBöngésző. A böngésző tulajdonképpen olyan szoftver, amellyel a World Wide Web hálózaton kalandozhatunk, az információk tömkelegében böngészhetünk, különböző erőforrásokat térképezhetünk fel. Ezt az oldalt valószínűleg Ön is valamelyik böngészőprogram segítségével olvassa. A böngésző kliensként működve a kiszolgálókkal felveszi a kapcsolatot és azoktól különböző információkat szerez be. Egyszerű eszközöket nyújtanak az állományok feltérképezésére és letöltésére, amit egyébként a kissé nehézkesebb Archie és FTP segítségével kellene végrehajtani.

A legelterjedtebb grafikus böngészők között található a Netscape Navigator, a Microsoft Internet Explorer és az NCSA Mosaic nevű terméke. A szövegesek legelterjedtebbike a Lynx, amellyel leginkább unix operációs rendszereken találkozhatunk.buboréksúgó Olyan felhasználót segítő „Súgó", amelynél az egérkurzort egy bizonyos felület, pl. Ikon felett megállítva, rövid segítség jelenik meg a kurzor mellett. caKanada országkódja.ccElektronikus levelezésnél másolat küldése a címzetten kívül egy harmadik személynek (carbon copy)ccittAz ENSZ által szervezett nemzetközi bizottság, mely több fontos kommunikációs szabványt (pl. X.25) javasolt (Consultative Committee for International Telephony and Telegraphy)cernA genfi Részecskefizikai Kutatóintézet neve, melynek számítógépein több fontos hálózati szolgáltatás (pl. WWW, vagy az ALICE nevű OPAC) is működikchSvájc országkódja.channelAz IRC során használt virtuális kommunikációs "csatorna", amire a beszélgetés résztvevői rákapcsolódhatnakchatLásd: csevegéscímekAlapvetoen háromféle címet használunk az Interneten: Az E-mail címet az elektronikus postához ; Az Internet címet (IP cím, angolul: IP Address) A hardver vagy MAC címet.clientEgyes hálózati információforrásoknál a felhasználó saját gépén futó "barátságos" segédprogram, ami átveszi a feladatok egy részét (elsősorban a felhasználóval való kapcsolattartást és a letöltött információk megjelenítését) a távoli, kiszolgáló gépen működő server programtólcnKína országkódja.com portOlyan (soros) csatorna vagy csatoló, melyen keresztül egy számítógép a hálózaton kommunikálni tud egy modem vagy más eszköz segítségévelcompuserveAmerikai eredetű nagy kereskedelmi hálózat, mely elsősorban elektronikus levelezést, közhasznú információforrásokat és számítógépes cégek szolgáltatásait kínálja (már nálunk is megjelent)connect timeAz az idő, amennyit a felhasználó egy online szolgáltatáshoz kapcsolódva eltölt; a kereskedelmi rendszereknél ezt is beszámítják a használati díjbacpsA hálózaton másodpercenként átvitt karakterek száma, a "bps"-ben kifejezett sebesség tízzel való osztásával szokták kiszámolni (characters per second)crackerValaki, aki megpróbál illegálisan a védőkódok megkerülésével bejutni más számítógéprendszerekbe (pl: bank) manipuláció vagy kártevés céljából, ellentétben a Hacker -el.crenA BITNET és a CSNET hálózatok egyesüléséből létrejövő új, TCP/IP szolgáltatásokat is nyújtó hálózat neve (Corporation for Research and Educational Networking)cyberspace(„Kibertér”) A számítógép-hálózatok látszólagos világát érzékeltető kifejezés. Például az Interneten „utazva" hamar támad olyan érzésünk, mintha egy sajátos térben vagy dimenzióban lennénk.czCseh Köztársaság országkódja.csevegésCsevegő programok segítségével bárkivel beszélgethetünk világszerte miután felkerestük a megszámlálhatatlan csevegő fórumok egyikét. A beszélgetés a billentyűzet segítségével történik és egyszerre meghatározatlan számú résztvevővel is folyhat.csma/cdAz Ethernet hálózatoknál használt módszer arra, hogy egy számítógép eldöntse, mikor lehet adatokat küldeni a hálózatra: ha a vonal éppen nem szabad vagy egy másik gép is pont akkor akar adni, akkor véletlenszerű ideig vár a következő próbálkozásig ( Carrier Sense Multiple Acces / Collision Detection )databaseInformációk visszakeresésére használható adatbázis, vagyis jól struktúrált és indexelt adatállomány(ok)datagramAz Internet hálózaton továbbított egységnyi adatcsomag neve, mely az adatok mellett a küldő és a címzett gép kódszámát is tartalmazzadeNémetország országkódjadecnetA Digital Equipment cég hálózati protokollja, a TCP/IP-hez hasonlóan elterjedt "világszabvány"dialupNem állandó kapcsolat két számítógép között, mely hagyományos telefonvonalon jön létre, általában modem segítségével.dkDánia országkódjadnsEgy, a hálózaton elosztott adatbázis az Internet számítógépek neveiről, ami lehetővé teszi a nevek átfordítását numerikus hívószámokra (Domain Name System)domainAz Internet gépek címének egy szakasza, a hálózat egy adott méretű tartományát jelöliearnEurópai kutatási/oktatási számítógépes hálózat, melynek vannak közel-keleti és afrikai tagjai is, a BITNET európai része (European Academic Research Network)eboneEurópai, nagysebességű, kutatási célú gerinchálózat, öt nagyvárost köt össze (European Backbone Network)egEgyiptom országkódjae-mail (electronic mail) Elektronikus úton készült és továbbított levél, amely egy hálózat, pl. Az Internet segítségével jut el a címzetthez. e-mail címAz E-mail címmel adjuk meg, mely személy(eknek) szól az üzenet. Formája általánosságban: felhasználó @ szolgáltató. Országkód Például: kostevc@syneco.hu emoticonsAz érzelmi állapot kifejezése egyszerű szimbólumokkal a billentyűzet segítségével. Pl.: Kacsintás „nem gondolom komolyan" ;-)encryptionEgy dokumentum titkosítása, melynek folyamán külső személyek számára olvashatatlanná ill. Haszontalanná válik. Az E-mail és adatforgalomban az Interneten hétköznapi jelenség. A legelterjedtebb böngészők támogatják és egyszerűvé teszik a titkosítást.esSpanyolország országkódjaetÉsztország országkódjaethernetA Xerox cég által kifejlesztett és rendkívül elterjedt hálózati technika, mely kb. 10 megabit átviteli sebességet biztosít árnyékolt kábelen; helyi hálózatoknál használják (melyek nagy számban csatlakoznak az Internethez)faqFrequently Asked Questions. A „legtöbbször feltett kérdések" és a válaszok jegyzéke egy bizonyos témával kapcsolatban.fast ethernetHagyományos Ethernet vezetéken újfajta hálózati kártyák segítségével 1000 Mbit/s átviteli sebességet biztosító technológia, az FDDI olcsó alternatívája lehetfddiÚj, optikai kábelt használó hálózati szabvány, mely akár 100 millió bit másodpercenkénti átvitelt is lehetővé teszfiFinnország országkódjafileSaját névvel rendelkező számítógépes állomány (program, szöveg, kép, stb.)file transferAdatok továbbítása, átmásolása egy számítógépről a másikra egy hálózaton belül.fileserverOlyan gép és szoftver, amely számítógépes állományokat szolgáltat a hálózatonfingerAz Internet legtöbb gépén használható szolgáltatás, mellyel egy adott host felhasználóinak listájában megkereshetünk valakit, ill. Megnézhetjük, hogy az illető éppen be van-e jelentkezvefrFranciaország országkódjafreewareTeljesen díjtalan szoftver. Egész komoly alkalmazások is tartozhatnak ebbe a kategóriába az Interneten.ftpFile Transfer Protocol (adattovábbítási protokoll) Az adattovábbítás leggyorsabb módja az Interneten. Szoftverek és mindennemű állományok letöltése általában az ún. FTP szerverek segítségével történik. ftpmailElsőként a DEC cég által bevezetett szolgáltatás, mely lehetővé teszi állományok letöltését az FTP archívumokból elektronikus levélben; elsősorban az Internetet közvetlenül elérni nem tudók számáragatewayOlyan gép, illetve szolgáltatás, amely a különböző hálózatok vagy hálózati információforrások között biztosít kapcsolatot, átjárási lehetőséget.gbNagy Britannia országkódjagif (Graphic Interchange Format) Grafikus bittérképes fájlformátum 256 szín megjelenítésével gopher1. Keresőszerszám az Interneten mely bármely adatállomány megtalálásához könnyen kezelhető grafikus felületet nyújt. A keresést a világszerte elhelyezett Gopher szerverek végzik, folyamatosan figyelve az Internet kínálatát.

2. Elosztott file-kezelő, client/server elven működő rendszer az Internet információforrások egységes, hierarchikus menükön keresztül való eléréséhez; igen elterjedt megoldás CWIS rendszereknélgopher+1993 elején megjelent új Gopher típus, amely az eredeti szabványt további új lehetőségekkel egészíti ki (pl. ASK blokkok, admitone azonosítás, a file-ok tartalmára utaló kiegészítő attribútumok, multimédia lehetőségek)gopherspaceA Gopher szerverek saját hálózatot alkotnak. E hálózat és az azon megtalálható információk alkotják a „Gopher-teret"grGörögország országkódjaguestEgy hálózati géphez vagy szolgáltatáshoz saját használati joggal nem rendelkező, "vendég" felhasználó, akinek azért bizonyos korlátozott használati lehetőségeket megenged a rendszerhackerMás számítógéprendszerekbe illegálisan, a kódok megkerülésével bejutni igyekvő, aki mindezt a Cracker -el ellentétben nem ártó szándékkal, hanem „sportból" teszi.hang upA telefonos (modemes) kommunikáció végén a vonal lebontásahboneKiépítés alatt levő, nagysebességű hazai TCP/IP alapú hálózat, a magyar Internet alapja (Hungarian Backbone)headerElektronikus levelek (vagy más szöveges állományok) fejléce, mely a szöveg szerzőjére, témájára, keletkezési dátumára stb. És beérkező levél esetén a továbbítási útvonalára vonatkozó információkat tartalmazhkHong Kong országkódjahomepage A WEB-en tárolt oldalak angol kifejezése, amelyek általában szöveget és képet jelenítenek meg. hostSzámítógépes hálózaton levő gép, ami valamilyen szolgáltatást is nyújthrHorvátország országkódjahtmlHypertext Markup Language. A WWW oldalak programnyelve. Karakterisztikus jellegzetessége a hypertext.httpAngol mozaikszó, a hipertext Transfer Protocol (hipertext továbbítási protokoll) kifejezés betűiből.

A HTTP olyan hálózati átviteli protokoll, amely a World Wide Web HTML állományainak, anyagainak a továbbítására szolgál. A HTTP nem csupán a HTML segítségével leírt szöveges állományok, hanem az azokban lévő képek, hangok, azaz a hipermédiás dokumentumok továbbításának mikéntjét is definiálja. A HTTP segítségével érhetjük el azt, hogy egy dokumentumban lévő linket követve egy másik dokumentumhoz ugorhatunk, amely akár a világ másik végén lévő számítógépen is elhelyezkedhet.huMagyarország országkódja. Pl: http://www.syneco.hu magyar WWW oldalra utal.hubOlyan nagysebességű gép vagy hálózati szakasz, mely köré további gépek vagy hálózatok kapcsolódnakhypermediaSzövegek, képek, hanganyagok vagy videók összekapcsolása egy dokumentumon, WWW oldalon belülhypertext Olyan szövegelem, amely egy adott dokumentumban speciális tulajdonsággal rendelkezik és ennek hatására egy másik, az előzőtől általában fizikailag is független dokumentumot vagy oldalt megjeleníteni képes. iabAz Internet "törvényhozó csoportja", ami szabványosítási és egyéb fontos ügyekben dönt (Internet Architecture Board)idIndonézia országkódjaieÍrország országkódjaieeeTöbb fontos hálózati szabványt kidolgozó intézet ( Institute of Electrical and Electronic Engineers )inIndia országkódjaindexSzámítógépes adatbázishoz készített segédállomány, mely valamelyik mező szerint rendezve tartalmazza a rekordokra vonatkozó mutatókat, megkönnyítve és meggyorsítva így a kereséstindex.htm Az alapértelmezett ún. Kezdőlapot „tároló" html típusú fájl neve. Egyes szolgáltatók szerverein más és más lehet. Pl. Index.html vagy default.htm. információs társadalom A xx. És xxi. Évszázad társadalmának jelzője, amely az információ áramlásának, az információ birtoklásának fontosságát, társadalmi szempontból is kiemeli. internet 1. A világot átfogó, nagy kiterjedés? számítógépes hálózat, ahol a rendszerben lévő számítógépek fizikailag különböző típusú kábelekkel, vagy m?hold segítségével kapcsolódnak egymáshoz. A rendszerre jellemző, hogy a gépek nem hierarchikus módon kapcsolódnak.

2. Helyi, regionális és országos számítógépes hálózatok laza "metahálózata", amely a TCP/IP protokollt használja a kommunikációra és elsősorban az elektronikus levelezést, a file-transzfert, valamint a távoli gépek online elérését biztosítja; a világ legnagyobb hálózata, több millió felhasználóvalinternet cím(IP Address) Egyértelműen megjelöl egy hálózati számítógépet pl szervert a hálózaton belül. Formája: 4 egyenként maximum 3 jegyű szám pontokkal elválasztvainternet explorerA Microsoft Internet böngészőjeinternet szolgáltatóInternet kapcsolódási lehetőséget nyújtó kereskedelmi jellegű vállalkozás. A SYNECO olyan Internet szolgáltató, mely az Internet effektív használásához kiegészítő szolgáltatásokat is nyújt.ipA TCP/IP szabványnak az a része, amely az Internet hálózaton az adatcsomagok összeállításáért és továbbításáért felelős (Internet Protocol)ip addressAz Internet hálózathoz kapcsolt gép azonosító kódszáma, rendszerint négy decimális számból állirIzrael országkódjaircInternet Relay Chat Nemzetközi „parti-protokoll" mely mindenki számára lehetové teszi élo társalgás vagy konferencia megtartását bárkivel az Interneten. Lásd: CsevegésisIzland országkódjaisdnIntegrated Services Digital Network: Digitális (telefon)hálózat mely különbözo szolgáltatásokat ötvöz egy kommunikációs médiumon belül. Az ISDN lehetové teszi a képtelefonálást, videokonferencák megtartását, a gyorsabb és jobb minoségu adatátvitelt...stb. Magyarországon is folyamatban van az ISDN hálózat kiépítése.isoNemzetközi szabványügyi szervezet, több fontos hálózati kommunikációs szabvány (pl. Az osi) kidolgozója (international organization for standardization)itOlaszország országkódjajavaA legújabb Internet programnyelvek egyike a SUN cégtől. Alkalmazásával például interaktív WWW oldalak készíthetők. Lsd: Killer Appjavascript A Java programnyelvben megírt program. jpJapán országkódjajp(e)g Bittérképes grafikus fájlformátum, 24 bites színmélységet tárol. képtelefonVideórendszerrel és monitorral ellátott telefon, melynek segítségével beszélgetopartnerünket látjuk is a beszélgetés alatt. keresoszerszám(Search Engine) Dokumentumok, állományok, WWW-oldalak fellelésének eszköze az Interneten. A „modernebbek" HTML formátumban jelennek meg és meglehetosen efektívek. Segítségükkel az információkínálat egyre áttekinthetové válik.kermitA legismertebb kommunikációs program, ill. File-transzfer szabvány; a columbia university programozói fejlesztikkeywordBibliográfiai adatbázisokban, online katalógusokban az egyes publikációk témájának leírására használt kulcsszó; a descriptorral szemben általában nem egy kötött tezauruszból választják, hanem például a címbőlkibertérLsd: cyberspacekiller appKiller Application (gyilkos -jó- alkalmazás) Az Internet mindenkori programszenzációi.kliens(Client) Számítógéprendszer, mely egy másik számítógéprendszer /szerver/ szolgáltatásáért folyamodik.kommunikációs szoftverOlyan számítógépes program, amely lehetővé teszi két gép között az információátviteltkrA Kóreai Köztársaság országkódjakwKuwait országkódjalanHelyi (max. Egy intézményen belüli) hálózat, mely a nagytávolságú hálózatoktól általában eltérő technikai megoldásokat és esetleg más kommunikációs szabványokat is használ; elsődleges célja a számítógépes erőforrások megosztása (local area network)liLichtenstein országkódjalink Logikai kapcsolat, kapcsolódás. Használjuk dokumentumok, objektumok kapcsolatának meghatározásánál és két számítógép közötti kapcsolat jelölésére is. linkHipertext és hipermédia anyagokban használt utaló (vagy kapcsolat) egy másik szövegrészre vagy állományra való hivatkozáshoz; a hálózaton egy link egy másik gépen levő file-ra is mutathatlinuxPublic domain UNIX operációs rendszer PC-relistLevelezőcsoport vagy elektronikus konferencia, ahol a résztvevők közötti kommunikációt az EARN/BITNET hálózat LISTSERV nevű programja (vagy egy ahhoz hasonló szoftver) biztosítja, vezérlilistserverEredetileg EARN/BITNET hálózati szolgáltatás; olyan server, mely egy vagy több levelezőcsoportot üzemeltet a LISTSERV program valamelyik változatának felügyelete alattlkSri Lanka országkódjaloginBejelentkezés egy (távoli) számítógépbe hálózaton keresztül; a kapcsolat felépítése és az azonosítók megadásalogoutKijelentkezés egy másik (távoli) gépről, a hálózati kapcsolat lebontásaluLuxenburg országkódjalycosA legmodernebb keresőszerszámok egyikemac címEgy olyan készülék hardwercíme, amely olyan médiumra csatlakozik, amit más készülékek is használnak.mailboxElektronikus postafiók, e-mail "postaláda"mailing listAz Interneten a legkülönbözőbb érdeklődési körű csoportok alakultak ki. (foglalkozások, hobbik szerint stb.) Un. „postalistákba" /Mailing list/ tömörülve. Ön is beléphet e „klubbokba" és E-mail címére automatikusan üzeneteket kap az Önt érdeklő témákról vagy E-mailt küldhet a lista résztvevőinek.mailserverOlyan hálózati szolgáltatás (program, ill. Gép), mely képes file-ok e-mail levélben való elküldésére; ezek az állományok esetleg más gépeken is lehetnekmanOlyan (nagysebességű) számítógépes hálózat, mely kb. Egy nagyváros méretű területet fog át és ilyen nagyságú közösséget szolgál ki (metropolitan area network)messageA hálózati kommunikációban a partnerek között váltott rövid üzenet, sokszor az elektronikus levél szinonimájamodemMozaikszó a Modulator és Demodulátor szavakból. A modem feladata a mi szempontunkból az, hogy a számítógép egyenáramú digitális jeleit a telefonvonalon való továbbításuk céljából átalakítsa és fordítva.mtMálta országkódjamultimediaJellemzően képet, animációt és hangot használó szoftver vagy információforrás (eredeti jelentése elsősorban nem a számítógépes alkalmazásokra utalt, de ma már inkább a "hipermédia" szó értelmében, ill. Helyett használják)mxMexikó országkódjanameserverTágabb értelemben a hálózati gépek címzési hierarchiáját nyilvántartó gépek, illetve programok neve; szűkebben az Internet decentralizált, de hierarchikus név és hívószám struktúrájának nyilvántartási rendszere, az ezt végző eszközök összefoglaló nevenetiquetteInternet etikett. Az Interneten mindent szabad, ami nem tilos, de a legjobb úgy "játszani" ha mindenki betartja a játékszabályokat. netscapeA MOSAIC-hoz hasonló, új, grafikus WWW és egyéb Internet kliens Windowshoz és UNIX-ranetworkA számítógépes hálózat fogalmát jelöli, néha lokális, néha a "világhálózat" értelemben (utóbbi esetben sokszor csak "net")news Hírcsoportok elérése kialakított Internet alapú protokoll. Hasonlít az e-mail-hez. newsgroups"Hírcsoportok" Az Interneten több ezer ilyen csoportosulás található meg. Résztvevőik információkat és véleményt cserélnek az őket érdeklő témában. Temérdek érdeklődési kör, foglalkozás, hobby, ideológia, cél köré tömörültek ilyen hír - vagy témacsoportok (magyarul is). Bennük passzívan (csak olvasni) és aktívan (szerzőként) is részt vehet. Lsd: UsenetnfsA Sun Microsystems által kifejlesztett protokoll távoli gépeken, különbőző típusú adattárolókon levő file-ok elérésére és manipulálására a hálózaton keresztül, mely idővel az Internet egyik szabványává vált (Network File System)nlHollandia országkódjanntpA Netnews anyagok továbbítására használt protokoll (Network News Transfer Protocol)noNorvégia országkódjanodeNagytávolságú hálózatba bekapcsolt (fontosabb) számítógépnsfnetAz amerikai National Science Foundation által alapított nagysebességű (max. 45 Mbit/s) kutatási célú hálózat, az Internet részentpAz Internet számítógépeinek belső óráját szinkronizáló protokoll (Network Time Protocol)nuaCsomagkapcsolt hálózaton használt címzés; a hálózat egy adott gépének hívószáma (Network User Address)nuiA csomagkapcsolt hálózaton használandó felhasználói azonosító és/vagy jelszó, mellyel egy távoli gépbe be lehet jelentkezni (Network User Identification)nzÚjzéland országkódjaodin netBBS alapú levelező hálózat, Magyarországon ezen keresztül lehet a fidonet és az Internet között átküldeni a leveleketofflineAz Online kifejezés ellentéte. Az az állapot, amikor nem állunk összeköttetésben a hálózattal.onlineInteraktív és egyidejű kapcsolattartási mód hálózaton keresztül távoli számítógépekkel; szűkebb értelemben pedig kereskedelmi adatszolgáltatók adatbázisainak közvetlen használataországkódE-mail és Internet címekben megjelenő két betűs rövidítés, mely jelzi az ország szerinti hovatartozást, de nem egyezik meg az autójelekkel. Magyarország kódja: huosiA különféle hálózatok és az eltérő géptípusok közötti kommunikációs szabályok egységesítésére az ISO által létrehozott szabványegyüttes neve (Open Systems Interconnection vagy Open Standard Interconnection)pdnCsomagkapcsolt hálózati szabványt (pl. X.25) használó hálózat (packet data network vagy packet switching network)pkPakisztán országkódjaplLengyelország országkódjaplug-in Úgynevezett bedolgozó programocska. Az Internet böngésző programok „képességeit" növeli, pl. Valós idej? rádióadás hallgatásával. png (portable networks graphic) Grafikus fájlformátum, 24 bites színmélységet tárol. popPost Office Protocol: Protokoll amely lehetővé teszi, hogy felhasználók a hálózatba számítógépükkel bejelentkezve olvassák/letöltsék E-mail üzeneteiket. portA (hálózati) számítógépek, ill. A rajtuk futó szolgáltató szoftverek kommunikációs csatlakozó pontja; a ki- és bejáratot azonosító "kapu"postmasterEgy E-mail rendszer zökkenőmentes üzemeltetésével megbízott személy.pppEgy viszonylag új protokoll a client/server alapú Internet szolgáltatások (pl. A Gopher) telefonhálózatról való közvetlen használatára, nyilvános dial-up szolgáltatás igénybevétele nélkül (Point-to-Point Protocol)protokollKét számítógép adatcseréjének rendjének meghatározása annak érdekében, hogy az egyik oldal képes is legyen hibátlanul fogadni, amit a másik küld.providerLsd: Internet szolgáltató.ptPortugália országkódjapuCsendes óceáni USA fennhatóságú szigetek országkódja remote login Számítógépre történő bejelentkezés. A bejelentkezett felhasználó használhatja a „fogadó" gép erőforrásait. rfcAz Internet hálózatban alkalmazott eljárások és szabványok leírásait tartalmazó dokumentumgyűjtemény (Requests for Comments)roRománia országkódjarouterHálózatok, ill. Hálózati csomópontok közötti forgalmat irányító, az adatcsomagok útvonalát kiválasztó eszköz; fizikailag eltérő kommunikációs csatornát, de

azonos protokollt használó hálózatokat is összeköthetroutingEgy adatcsomagnak a hálózaton való továbbításához szükséges "optimális" útvonal (route) kiválasztásaruAz Orosz Föderáció országkódjase Svédország országkódjasearch engineLsd: keresőszerszám serverLokális hálózat központi szolgáltató gépe, illetve file-átvitelt, levélelosztást vagy más hálózati funkciót biztosító központi számítógép, ill. Szoftver nagytávolságú hálózatokonsgSzingapúr országkódjashareware Szabadon letölthető és másolható szoftver mely a licensz megvásárlásáig általában korlátozott funkciókkal vagy időben korlátozottan működik. A teljes licensz ára rendszerint nagyon alacsony.signature3-4 sor egy E-mail vagy egy Usenet cikk végén, mely a szerző azonosítását szolgálja. siteEgy (nagyobb) számítógép a hálózatonskSzlovákia országkódjaslSzlovénia országkódjaslip1. PPP Serial Line Internet Protocol / Point to Point Protocol Grafikus "ablakos" felületű hálózati elérést biztosító kapcsolódási módusok.

2. Kommunikációs szabvány és szoftver, ami lehetővé teszi a soros vonalon (modemmel) való kommunikációnál is egy teljes jogú Internet kapcsolat szimulálását; a PPP korábbi változata (Serial Line Internet Protocol)smtpAz Internetben is használt elektronikus levelezési protokoll; a TCP/IP azon része, amely rögzíti a levél címzési és nyomkövetési funkcióit (Simple Mail Transfer Protocol)snail mailA hagyományos posta humoros elnevezése az E-mail használói által. (snail = csiga)snmpAz Internet egyik alapszabványa, mely a hálózatra kapcsolt eszközök vezérlését (menedzselését) írja le (Simple Network Management Protocol)stt Security Transfer Technology: A VISA és a Microsoft által kidolgozott hitelkártya rendszer, mely nagyobb biztonságot igér az online vásárláskor.subjectElektronikus leveleknél az üzenet tárgyára vonatkozó információt tartalmazó rész a levél fejlécében; a könyvtári és bibliográfiai adatbázisokban pedig a rekord tartalmi ismérveit hordozó, az illető publikáció témáját leíró adatmező nevesvga (super video graphic array) megjelenítő Olyan monitor, amely 640×480 képpontnál és 16 színnél több megjelenítésére alkalmas. szerver Más, ún. Kliens számítógépeket kiszolgáló, általában nagy erőforrásokkal rendelkező számítógép. t1Az AT&T cég elnevezése az 1.544 Mbit/s sebességű hálózati digitális jelátvitelret3Igen nagy átviteli sebességet (44.7 Megabit másodpercenként) biztosító nagytávolságú hálózati szabvány (az NREN is ezt használja majd)tag A HTML nyelvben használt jelöléseket nevezik így. tcpAz INTERNET-ben használt egyik legfontosabb protkoll. Az OSI modell negyedik szállítási rétegének felel meg. Jellegzetessége, hogy kapcsolatorientált. ( Transmission Control Protocol )tcp/ipAz amerikai Védelmi Minisztérium által az ARPANET számára kidolgoztatott adatátviteli protokoll-csomag, amely ma már az Internet "világhálózat" legelterjedtebb átviteli szabványa; fő részei: az FTP, a TELNET és az SMTP (Transmission Control Protocol/Internet Protocol)telnet1. Szolgáltatás, melynek segítségével számítógépünkkel más, távoli számítógépeket vezérelhetünk, vagy azokon böngészhetünk. Elsősorban egyetemistáknak, tudósoknak és Internet-profiknak való, de izgalmas interaktív játékok is futnak a Telnet protokoll alapján.

2. A TCP/IP kommunikációs protokollnak az a része, mely az online kapcsolat felépítését és kezelését szabályozza, illetve az Internet gépeken az ezt megvalósító parancsterminal emulationA (nagy) hálózati gépek termináljain használt eredeti képernyős megjelenítési és kezelési mód szoftver útján történő szimulációja egy másik típusú gépenthe netAz Internetre értett kifejezés.the web"a háló" = WWWtnTunézia országkódjatoken ringHelyi hálózatokon használt (kevésbé elterjedt) protokoll, az adatcsomagok továbbítását írja előtrTörökország országkódjatruncationSzavak végének (esetleg elejének) csonkolása az adatbázisok esetében használt keresőkérdéseknél; így lehet a ragozott, képzett, ill. Összetett szavakat egyszerűen lekeresniudpAz Internet egyik kevésbé megbízhatónak tekintett adattovábbítási protokollja (User Datagram Protocol)unix 1. Többfelhasználós, többfeladatos elsősorban hálózatban használt karakteres felület? operációs rendszer.

2. Egyre jobban terjedő, a hálózatokon a legtöbb szolgáltató gépen használt, többfelhasználós, többfeladatos, "nyílt" operációs rendszerurlAz URN mellett használt másik fontos IETF szabvány az Internet hálózaton levő információforrások helyének megjelölésére (Unified Resource Locator)urnAz Interneten tervezett egységes névrendszer a hálózati információforrások helytől független azonosítására (Unified Resource Names)usAz Amerikai Egyesült Államok országkódjausenet1. Témacsoportok /Newsgroups/ ezreit azok használóival és a résztvevő technikai berendezéssel egyetemben illetik összefoglalóan ezzel a kifejezéssel. A legkülönfélébb csoportosulások, szakmai vagy érdekcsoportok érhetők el a Usenet-en a világ majd minden nyelvén.

2. Az Egyesült Államok egyik legrégibb és legnagyobb (laza) hálózati kommunikációs csoportosulása, amely a "newsgroup" nevű kommunikációs fórumairól híres; ma már az Internet egyik fő információs szolgáltatásauser idAngol kifejezés, jelentése: felhasználói azonosító. A user identity disc szavakból.usernameEgy (hálózati) számítógépen bejelentkezési jogosultságot biztosító felhasználói azonosítóuucpA UNIX gépek közötti átvitel egyik korai (és elég lassú) protokollja, ill. Az ezt a szabványt használó hálózatok összefoglaló neve; ez volt az ELLA rendszerben az első nemzetközi kijáratot biztosító gateway szolgáltatás (UNIX to UNIX copy)vaA Vatikán állam országkódjaveronicaA Gopher nagyon jó kiegészítője. Egyszerre több Gopher szervert kutat át a keresett állomány után.videókonferenciaEgy video konferencián a résztvevők nem egy teremben ülnek, hanem adott esetben az egész világon elszórtan a monitor és az arra erősített parányi videokamera segítségével tartják a konferencia alatt a kapcsolatot.vrmlVirtual Reality Modelling Language: Az Internet technikai frontja a három dimenziós megjelenítést és a virtuális valóságot hozza közelebb. A VRML oldalak valódi Cyberspace érzést keltenek.w3Lsd: WWWwais1. Wide Area Information Server: Keresőszerszám az Interneten. Kulcsszavak szerint kutat, ami nagy elony ha nem ismerjük a keresett állomány nevét.

2. Client/server elven működő rendszer a (szöveges) Internet információforrások egységes eléréséhez, menürendszert és egy kiterjesztett Z39.50 protokollt használ (Wide Area Information Server)wanWide Area Network Nagyobb távolságokat átölelő számítógéphálózat. Tartalmazhat LAN -okat is.web (world wide web) Az Internet, mint a világot átfogó információs hálózat azon része, amely a hálózatba kötött számítógépeken tárolt szöveges és multimédiás anyagok elérését és a felhasználó számítógépén történő megjelenítését biztosítja. webcrawlerÚjabb generációs WWW keresőszerszám.white pagesInternet adatbankok melyek E-mail címeket, telefonszámokat és postai címeket tartalmaznak egy telefonkönyvhöz hasonlóan.whoisInternet program mely abban segít, hogy személyeket vagy más Internet egységeket, (Hálózat, Domain, Host stb.) Megtaláljunk.wwwClient/server elven működő rendszer, mely hipertext kapcsolatokat használ a hálózat különböző gépein levő multimédia információforrások eléréséhez, a közöttük való böngészéshez (World Wide Web)wwwwWorld Wide Web Worm: Modern WWW-s keresőszerszám.wysiwyg (what you see is, what you get) „Amit látsz, azt kapod" A szerkesztés során megjelenő forma azonos lesz a kész dokumentummal. x.25Leginkább Európában elterjedt, csomagkapcsolt hálózati protokoll, mely biztosítja távoli gépek online elérését; eredetileg termináloknak a központi számítógéphez való hozzákapcsolásához terveztékx.400A CCITT és az ISO által javasolt előírások gyűjteménye egy egységes elektronikus levelezési szabványhoz, mely a különböző hálózatok e-mail szolgáltatásait össze tudja kapcsolnix.500Nemzetközi projekt és OSI szabvány egy elosztott, egységes "hálózati telefonkönyv" létrehozására, ami a felhasználók név- és címadatait teszi online lekérdezhetővé

10

Ábrajegyzék

1. KÉP - KÖNYVTÁRSZERKEZET  6

2. KÉP - NEUMANN JÁNOS  8

3. KÉP - AZ ALAPLAPON TALÁLHATÓ ESZKÖZÖK    11

4. KÉP – 486 PROCESSZOR 13

5. KÉP - PENTIUM PRO    13

6. KÉP - PENTIUM II PROCESSZOR  15

7. KÉP - SIMM MEMÓRIA MODUL (8 BITES)   16

8. KÉP - ADATKIOLVASÁS FOLYAMATA A MEMÓRIÁBÓL   17

9. KÉP – LEVÁLASZTÓ CACHE   18

10. KÉP - MELLÉRENDELT CACHE    18

11. KÉP - BUSZRENDSZEREK    21

12. KÉP - MICROSOFT NATURAL KEYBOARD    30

13. KÉP – MÁTRIX NYOMTATÓ   39

14. KÉP – MÁTRIXNYOMTATÓ BETŰKÉPE   39

15. KÉP – TINTASUGARAS NYOMTATÓ 40

16. KÉP – FÚFÓKA TÍPUSOK A TINTASUGARAS NYOMTATÓKNÁL    40

17. KÉP – LÉZERNYOMTATÓ 41

18. KÉP - TOPOLÓGIÁK    89

KÉP 19 – SODROTT ÉRPÁRAS KÁBEL RJ45 CSATLAKOZÓVAL   89

20. KÉP - HUB   90

21. KÉP - HÁLÓZATI KÁRTYA   90

22. KÉP – INTERNET EXPLORER 5.0 BÖNGÉSZŐ    107

23. KÉP - OUTLOOK NYITÓ KÉPERNYŐ    118

24. KÉP - NEW MAIL ABLAK    119

25. KÉP - ATTACH IKON   119

26. KÉP  - CSATOLT FÁJL KIVÁLASZTÁSA    120

27. KÉP  - PRIORITÁS MEGADÁSA   120

28. KÉP - CÍMZETT KIVÁLASZTÁSA  121

29. KÉP - ÚJ CÍM FELVÉTELE AZ ADDRESS BOOKBA    121

30. KÉP - LEVÉL KÜLDÉSE 122

31 KÉP  - KAPCSOLAT FELVÉTELE A LEVELEZŐ SZERVERREL 122

1. TÁBLÁZAT - PROCESSZOROK TULAJDONSÁGAI    14

2. TÁBLÁZAT - ADATÁRAMLÁSI ÉRTÉKEK 3 D GRAFIKÁK MEGJELENÍTÉSÉNÉL    25

3. TÁBLÁZAT - MPC1 SZABVÁNY 44

4. TÁBLÁZAT – MPC2 SZABVÁNY 45

5. TÁBLÁZAT - AGFA SZKENNEREK JELLEMZŐ ADATAI   46

6. TÁBLÁZAT - HÁLÓZATI KÁBELTÍPUSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA    99

11 Tartalomjegyzék

1   BEVEZETÉS   1

2   ALAPFOGALMAK    3

3   ÁLTALÁNOS HARDVERISMERET    8

3.1 Egy kis történelem  8

3.1.1   A számítógép működési modellje  9

3.2 Alaplap 10

3.3 Processzor  12

3.4 Memória 16

3.5 Buszrendszerek  20

3.5.1   ISA busz    21

3.5.2   VESA busz   22

3.5.3   PCI busz    22

3.5.4   SCSI adatbusz   23

3.5.5   Universal Serial Bus    24

3.5.6   Accelerated Graphics Port   24

3.5.7   Egyéb fontosabb tartozékok  25

3.5.8   Perifériák  29

3.5.8.1 Bemeneti (input) eszközök   30

3.5.8.2 Kimeneti (output) eszközök  33

3.6 Multimédia PC   43

3.6.1   MPC 1 szabvány  43

3.6.2   MPC 2 szabvány  45

3.7 A digitalizálás eszközei    45

3.7.1   Szkennerek  45

3.7.2   Hangkártyák 46

3.7.2.1 Hangkártyák típusai 47

3.7.2.1.1   Frekvencia modulációt használó hangkártyák  47

3.7.2.1.2   Hullámtábla eljárást használó hangkártyák   47

3.7.2.1.3   Hibrid rendszerek   47

4   ALKALMAZÁSOK ÉS A SZÁMÍTÓGÉP HASZNÁLATA 48

4.1 Rendszerprogramok   48

4.2 Alkalmazások    49

4.2.1   Szövegszerkesztő programok  49

4.2.2   Táblázatkezelő programok    49

4.2.3   Adatbázis-kezelő programok  50

4.2.4   Grafikus programok  50

4.3 Felhasználói programok  51

4.4 Fejlesztő programok 52

5   AZ INFORMÁCIÓ-TECHNOLÓGIA ÉS A TÁRSADALOM   53

5.1 Hogyan változott az információ szerepe az elmúlt századokban ?  53

5.2 Mi jellemzi az információs társadalmat ?    54

5.3 Milyen következményekkel jár az információs forradalom ?    55

5.4 Mi az információrobbanás hatása a tudományokra ?    56

5.5 Milyen információs válságok várhatók a következő évtizedekben ? 57

5.6 Megoldják-e az információs válságot az intelligens gépek ?  59

6   ADATBIZTONSÁG, SZERZŐI JOGOK, TÖRVÉNYEK 61

6.1 Adatvédelem 61

6.1.1   Fizikai veszélyforrások kezelése    61

6.1.1.1 Elemi csapások  61

6.1.1.2 Emberi beavatkozás  63

6.1.1.2.1   Jelszavas védelem   63

6.1.1.2.2   Általános biztonsági mentési eljárások  65

6.2 Logikai veszélyforrások kezelése    66

6.2.1   Hibásan működő programok    66

6.2.2   Számítógépes vírusok    67

6.2.2.1 Védekezés a vírusok ellen   70

6.3 Szerzői jogok, törtvények   72

6.3.1   Szerzői jog és copyright    76

6.3.2   Európai Uniós irányelvek a szerzői joggal kapcsolatban  76

6.3.2.1 A védelem időtartama    77

6.3.3   Magyar szabályozás a szerzői jog területén  77

6.3.4   Eredetiség  78

6.3.5   BSA szerepe 78

6.3.6   Tíz érv a jogtiszta szoftverek használata mellett   80

7   RENDSZERSZOFTVEREK, MUNKAKÖRNYEZET  82

7.1 Mi az operációs rendszer?   82

7.2 MS-DOS (lemezes operácoós rendszer) 82

7.3 Windows 95 / 98 83

7.4 UNIX    84

7.5 OS/2    85

8   HÁLÓZATOK   87

8.1 A hálózatok célja   87

8.2 Hálózat elhelyezkedése szerinti csoportosítás   87

8.2.1   Helyi hálózat - Local Area Network: LAN 88

8.2.2   Városi hálózat - Metropolitan Area Network: MAN 88

8.2.3   Nagyterületű hálózat - Wide Area Network: WAN   88

8.3 Hálózati topológiák szerinti csoportosítás  89

8.4 A hálózat fizikai eszközei  89

8.5 A hálózatok összetevői  91

8.5.1   Számítógéprendszer igénybevétele    91

8.6 A számítástechnika és a távközlés technológiai  konvergenciája  92

8.7 Globális konnektivitást 94

8.8 A hálózatok digitalizálása  94

8.9 Szélessávú adatátvitel  95

8.10    A hálózati lehetőségek jellemzői    96

8.11    Hazai lehetőségeink 97

8.12    Hálózati hardverek  99

8.12.1  A helyi hálózatban alkalmazott kábelek  99

8.12.1.1    Sodort érpár    99

8.12.1.2    Koaxiális kábel 100

8.12.1.3    Optikai kábel   101

8.12.2  1.5.2 Nagytávolságú hálózatok a multimédia adat továbbításban   101

8.12.2.1    ISDN    101

8.12.2.2    ATM 101

8.12.2.3    FDDI    102

8.13    Internet    102

8.13.1  Az Internet használata  104

8.13.2  WEB böngésző használata 107

8.13.3  Információ keresés és megtalálás az Interneten  108

8.13.3.1    Az AltaVizsla magyar keresőgép használati útmutatója    109

8.13.4  Elektronikus levelezés  112

8.13.4.1    Levél küldés    114

8.13.4.2    Levél fogadás   116

8.13.4.3    Mosolygók   117

8.14    Elektronikus levelezés az Outlook programmal    118

9   FÜGGELÉK    123

9.1 Fogalom magyarázatok    123

10  ÁBRAJEGYZÉK 139

11  TARTALOMJEGYZÉK 140

Máté István  Számítástechnikai alapismeretek

Nyitott képzéssel az EU csatlakozás felé – H11  Pécsi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ

Vissza a főoldalra