Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete
Operációs rendszerek
Bevezető
A jegyzet elkészítésének célja, hogy megismertesse a hallgatóval a Windows 95 operációs rendszert. A fejezetek elején az olvasó képet kap arról, hogy mit fog tudni a fejezet elsajátítása után. A fejezetek törzsrészében a bemutatást igyekszem sok ábrával, magyarázattal és gyakorlati példával illusztrálni. Ha az olvasónak módjában áll, olvasás közben próbálja ki a dőlt betűvel szedett feladatokat, melyek segítik a megértést. Minden fejezet végén ellenőrző kérdéseket talál, melyek megválaszolása egyfajta önkontrol. Ne kezdje el a következő fejezetet, ha nem tud válaszolni a kérdésekre. A Windows 95 modulfüzet segítségére lesz az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) Operációs rendszerek és fájlkezelés moduljának sikeres letételéhez.
Sok sikert kívánok a tanuláshoz!
I.1 Előzmények
A Windows 95 megjelenése előtt a DOS szinte korlátlan úr volt a személyi számítógépek operációs rendszerei között. A felhasználóknak még a legegyszerűbb üzemeltetési feladatok megoldásához is ismerniük kellett a DOS parancsainak bizonyos részét, a különböző eszközök installálásánál (pl. CD-meghajtó) pedig a kevésbé gyakorlott felhasználóknak szakemberhez kellett fordulniuk. A DOS-ra épülő, az operációs rendszert kiegészítő programok (pl. Norton Commander) bizonyos mértékben segítettek a fent vázolt problémákon, megjelentek a menük, az ablakok és egyre több feladatot lehetett a billentyűzet helyett az egérrel megoldani. A könnyebb üzemeltetéshez azonban segédprogramok sorát kellett beszerezni, installálni, tehát a rendszer nem alkotott valódi egységet.
Nem csak a DOS nehézkes kezelése, hanem egyéb korlátai is szükségessé tették egy logikájában új operációs rendszer kialakítását. A fejlesztők egyik legfontosabb szempontja a "felhasználó barát" rendszer kialakítása volt, azaz a "hétköznapi" műveletek elvégzéséhez ne legyen szükség mindenféle parancs, paraméter, ... stb. ismeretére, hanem egy, az egész rendszerre jellemző kezelési technika segítségével legyen megoldható szinte minden feladat. Egyik első megoldásként születtek a Windows 3.x programrendszerek, melyek részben megoldották a fenti problémákat. Továbbra is fennállt azonban a gondok egy része, azaz a hardver eszközök, szoftverek telepítési és futási problémái, az operációs rendszer továbbra is a DOS maradt, hisz ezek a programok csak egy "barátságosabb" felületet nyújtottak a felhasználónak, a "munkát" azonban továbbra is a DOS végezte.
Ilyen előzmények után jelent meg önálló operációs rendszerként a Windows 95. Használata során nincs szükség parancsok begépelésére, az ikonok, menük segítségével végezhető el minden feladat. A Windows 95 multitaskingos operációs rendszer, ez azt jelenti, hogy egy időben képes több feladat végrehajtására is. Ezt az időosztásos technikával tudja megvalósítani.
A rendszer grafikus felülettel rendelkezik, 32 bites operációs rendszer, mely lehetővé teszi a DOS-ban megszokott lemez, könyvtár és fájl kezelést, de azon túllépve lehetőséget nyújt a hosszú állománynevek használatára is. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a régi 16-bites programok nem futnak alatta. Ellenőrizhető a rendszereszközök működése, a hardver eszközök telepítése pedig nagyságrendekkel könnyebb, mint akár a DOS-ban, akár a Windows korábbi verzióiban volt. Az alapkonfigurációban szinte minden megtalálható, ami a rendszer megfelelő szintű működéséhez szükséges. A hozzá fejlesztett programok gyorsabbak, több lehetőséget nyújtanak, mint alacsonyabb verzióik.
I.2 Szoftver
A software (szoftver) a program, ami a számítógépet vezérli a hozzá tartozó dokumentációval együtt. A hardware ellentéteként alkotott műszó.(hard-ware = kemény árú, soft-ware = lágy árú).
I.2.1 Program típusok
Rendszerprogramok ( a működtető rendszer programjai, operációs rendszer)
* Minden számítógépnek szüksége van olyan, általában több programból áll programrendszerre, amely a hardware működéséhez szükséges alapvető szolgáltatásokat elvégzi, megfelelő software-s hátteret ill. környezetet biztosít más programok működéséhez. Az ilyen programrendszert működtető, vagy operációs rendszernek nevezzük.
* A felhasználókat és a programokat elszigeteli a hardware és az I/O alacsony szintű részleteitől.
* Kezeli a rendelkezésre álló eszközöket, megszabja, hogy ki, mikor, mit tehet a processzorral, a memóriával és a perifériákkal.
* Megfelelően reagál a külvilág jelzéseire. Ez a jelzés lehet a terminál billentyűzetén az egyik billentyű megnyomása, egy jelzés a mágneslemezegységtől egy írás vagy olvasás befejezése után, esetleg egy nyomásérzékelő jelzése valamilyen határérték túllépéséről.
* Kezeli a file-okat, könyvtárakat. Az op. rendszer egyszerű módszert ad a diszken lévő adatok kezelésére és nem kell a felhasználónak a különböző eszközök eltérő jellegzetességeivel foglalkoznia.
* Az op. rendszer kezelése nem követeli meg a hardware mélyebb ismeretét. Napi gyakorlati problémák megoldására önállóan nem alkalmas.
Alkalmazások:
* Általános igényt kielégítő, széles körben használható programok (pl. szövegszerkesztő, adatbázis-kezelő).
* Minimális számítástechnikai ismeret birtokában igen sok gyakorlati probléma megoldható velük
Felhasználói programok:
* Konkrét igény kielégítésére készült programok (pl. bérszámfejtés, különböző könyvelő programok) Ilyen fajta programokból van a legtöbb, s a felhasználók is leggyakrabban ezekkel kerülnek kapcsolatba.
* Kezelésük gyakorlatilag semmilyen számítástechnikai ismeretet nem igényel.
* Felhasználói programok épülhetnek az alkalmazási programcsomagokra is.
Fejlesztői programok:
* A fejlesztői programok segítségével készülnek a programok, tehát ide maga a programozás tartozik. A programozás legtöbbször bonyolult folyamat. Több lépésben lesz az ember számára értelmes, magas szintű programnyelven megadott utasítássorozatból, a gép által értelmezhető bitek sorozata.
* A fejlesztő programok a programozást, programok fejlesztését és tesztelését segítik.
II. A Windows 95 indítása
Az első fejezet elsajátítása után a hallgató képes lesz elmondani a Windows 95 operációs rendszer előnyeit, el tudja indítani a rendszert különböző módokban, tisztában lesz a képernyőfelület részeivel!
II.1 Indítás
A Windows 95 önálló operációs rendszer. A gép bekapcsolása és az önteszt után a rendszer - beállítástól függően- automatikusan elindul. Amennyiben a szükséges paraméterek megfelelőek és van a winchesteren bootolható DOS, akkor indítható a DOS korábbi verziója, illetve a Windowst indíthatjuk DOS módban is, ekkor a kezelés a DOS-ban megszokott rendszer szerint történik. Ez utóbbi esetben ne felejtsük el, hogy csupán "szimulált" DOS-szal dolgozunk, aminek következtében nem rendelkezünk az összes DOS paranccsal. A DOS megtartására a korábbi programok alkalmazhatósága érdekében volt szükség, a rendszer lehetővé teszi, de nem támogatja a nem Windows 95 alá fejlesztett programok alkalmazását. Javasolt, hogy amennyiben lehetséges, csak Windows 95-höz fejlesztett programokat használjunk.
Ha nem rögtön a Windows 95 jelentkezik be, akkor egy menüből választhatjuk ki az indítandó rendszert. Ha a program nem adja automatikusan a menüt, a gépünk bekapcsolása után F8-as funkcióbillentyű lenyomásával érvényesíthetjük.
Szokásos: Ennek a lehetőségnek a kiválasztásakor a Win’95 indul el, minden alkotóelem betöltődik.
Naplózott: Elindul a Win’95 és létrehoz egy Bootlog.txt file-t, ahol leírásra kerül a betöltött információ.
Csökkentett mód: Ekkor a rendszer csökkentett módban fut. Csak a legszükségesebb alkotóelemek töltődnek be. Jelentősége a rendszer helyreállításában, hibakeresésben rejlik.
Megerősítés lépésről-lépésre: Ennek a pontnak a választásakor az Autoexec.bat és Config.sys fájlok tartalma lépésről-lépésre kerül végrehajtásra. Csak azok a beállítások futnak, amiknek a futását a felhasználó engedélyezi.
Csak parancssor: Csak az MS-DOS töltődik be. Eredményeként a DOS promptot kapjuk. Előnye, hogy a hibás parancsokra vagy utasításokra , ha magyar nyelvű Win’95-ünk van, a program magyarul válaszol.
Csak parancssor csökkentett módban: Az Autoexec.bat és Config.sys file-ok tartalma nem hajtódik végre, DOS promptot kapunk, csak a DOS belső parancsai állnak rendelkezésünkre.
Az MS-DOS korábbi verziója: Ekkor a DOS korábbi változatával tudunk dolgozni. A hibaüzenetek angolul jelennek meg. Előfordulhat olyan eset is, amikor célszerű kiválasztani.
A Windows indításakor - ha hálózatban dolgozunk, meg kell adnunk a felhasználói nevünket és jelszavunkat. A kért felhasználói név és jelszó megadása kötelező, mert egyébként csak a Windowsba léphetünk be és előfordulhat, hogy nem érjük el a szükséges felhasználói programokat. A szükséges adatokat megkaphatjuk a rendszergazdától.
Amennyiben nem vagyunk hálózatba kötve, illetve csak a Windows 95 hálózati szolgáltatásait használjuk, a jelszavas belépés a beállítás függvényeként jelenik meg. Megadása nem kötelező, ha a továbbiakban jelszó használata nélkül szeretnénk belépni, adjuk meg a felhasználói nevünket, a Jelszó mezőt pedig hagyjuk üresen és kattintsunk a OK gombra. Amennyiben a rendszer nem enged belépni, kattintsunk a Mégsem gombra.
Kapcsolja be a gépet és indítsa el a Windows 95-öt.
Az indulás után megjelenő képernyőterületet Asztalnak nevezzük. Itt helyezkednek el a rendszer kezelését segítő elemek, mint a Sajátgép, Hálózatok, Lomtár, ... stb. Ezeket az elemeket ikonoknak nevezzük.
Általában az Asztal alatt helyezkedik el a Tálca, mely a Start gombot, a megnyitott programok neveit és olyan általános információkat tartalmazza, mint az aktuális idő, a kiválasztott nyelv, ... stb.
II.2 Az egér használata
A Windowsban a legtöbb munka az egér segítségével történik, ezért elengedhetetlenül szükséges az egér használatának elsajátítása.
A képernyőn a DOS-ban megszokott kurzor helyett az egérmutató látható. Ez az eszköz különféle alakú lehet, a jegyzetben feltételezzük, hogy nyíl alakú. Az egérmutató helyzetének megváltoztatása az egér mozgatásával történik, ezt a mozgást követi a monitoron az egérmutató. A Windowsban egy művelet elvégzéséhez az egérmutatót az elem nevére vagy a műveletet szimbolizáló ikonra kell vinni és a bal egérgombot - a művelettől függően - egyszer vagy kétszer le kell nyomni (a jegyzetben gyakran csak a "kattintsunk a ... " kifejezést fogjuk használni). Bizonyos feladatok elvégzéséhez a jobb oldali egérgombot fogjuk használni.
Az egér beállítható bal kézre is, ebben az esetben a jobb oldali egérgombbal kell dolgozni. A jegyzetben jobbkezes egér használatát feltételezzük.
Mozgassa az egérmutatót és figyelje, miként követi a nyíl az egér mozgását!
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
1. Milyen előnyei vannak a Windows 95-nek a DOS operációs rendszerhez képest?
2. Milyen indítási lehetőségek vannak a Win95-ben?
3. Mikor ajánlott Csökkentett módban indítani a Win95-öt?
4. Milyen részei vannak az indítás után megjelenő képernyőfelületnek?
III.
Az ablakok használata
A fejezet elsajátítása után a hallgató képes lesz a Windows ablakait mozgatni, méretezni.
A Windows ablakai mozgathatóak, méretezhetőek.
Vigye az egérmutatót az Asztalon található Lomtár ikonra és nyomja le kétszer a bal oldali egérgombot! Megjelenik a Lomtár ablaka. Most csak az ablakkezelést gyakoroljuk, a Lomtár használatára később térünk vissza.
III.1 Ablak mozgatása
Amennyiben az ablak nem tölti ki a teljes képernyőt, az egérmutatót az ablak tetején látható címsorra mozgatva és a bal egérgombot nyomva tartva az ablak követi az egér mozgását. Az ablakot az egérgomb felengedésével "rakhatjuk le".
Vigye a Lomtár ablakot a képernyő jobb oldalára, rakja le, majd vigye vissza a képernyő közepére!
III.2 Ablak méretezése
Az egérmutatóval az ablak szegélyére illetve sarkára állva az egérmutató megváltozik. A megjelenő nyíl iránya mutatja, hogy merre változtathatjuk az ablak méretét. A méretezés a bal oldali egérgomb nyomva tartásával és az egér mozgatásával lehetséges.
Növelje meg az ablak méretét jobbra, balra, fel illetve le, majd vigye az egérmutatót az ablak valamelyik sarkába és gyakorolja a méretezést.
Ha azt szeretnénk, hogy az ablak teljesen kitöltse a képernyőt, kattintsunk az ablak jobb felső sarkában található ( gombra.
Növelje maximálisra az ablak méretét.
III.3 Ablak Tálcára helyezése
Az ablak jobb felső sarkában található (gombra kattintva a rendszer a programot a háttérben futtatja, az ablakot pedig a képernyő alsó részén található Tálcán helyezi el. Ha egy másik futó programmal szeretnénk dolgozni, kattintsunk a Tálcán a megfelelő gombra.
A fenti műveletre akkor lehet szükség, ha munkánkat más, gyorsan elvégzendő feladat miatt kell megszakítanunk, de nem szeretnénk az adott programból kilépni.
Helyezze a Lomtár ablakát a Tálcára, majd aktivizálja újra.
III.4 Ablak bezárása
Az ( gombra kattintva bezárhatjuk az aktív ablakot. Az ablak bezárása együtt jár az ablakban futó program bezárásával.
Az ablakok méretezését, tálcára helyezését és bezárását megtehetjük az ablak címsorának bal sarkára, a kontroll jelre kattintva is. Segítségével menüből választható ki a megfelelő funkció.
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
1. Milyen módon tudjuk a megnyitott ablakot mozgatni?
2. Milyen lehetőségek vannak az ablak átméretezésére?
3. Milyen módon tudunk más programmal dolgozni anélkül, hogy programunkat bezárnánk?
4. Milyen lehetőségeket kínál a rendszer egy ablak bezárására?
IV. A Start gomb és a tálca
A fejezet célja megismertetni a hallgatót a Start menü és a tálca használatával. Elsajátítás után képes lesz a Start menüben és a Tálcán közlekedni, a különböző menüpontokat célnak megfelelően használni.
Kattintson a Start gombra!
Egy menü jelenik meg, a menüelemek között az egérrel mozoghatunk, egy-egy menüpontra lépve újabb ablak nyílik, mely az adott menücsoport elemeit tartalmazza. A menük, almenük többszörösen egymásba ágyazottak. A Startból történő kilépés az Asztal egy üres részére történő kattintással történik.
Próbálja ki a Start menüben a mozgást. Mozgassa fel illetve le az egeret és figyelje meg, miként követi a kiemelés az egér mozgását, majd lépjen ki a Start menüből!
A Start menü bizonyos programok telepítésével bővülhet. Alaphelyzetben az alábbi elemeket tartalmazza:
IV.1 Programok
A tálcáról indítható felhasználói programokat és azok mappáit tartalmazza. A Programok mappái programcsoportokat vagy újabb mappákat tartalmaznak. A menüben a mappákat a mappanév melletti (szimbólum jelzi.
Amennyiben az egérmutatót egy mappára visszük, automatikusan megjelenik a mappa tartalma. Egy programot a program nevére történő kattintással indíthatunk el.
A Windows telepítésekor a Programok menüben több program, pl. MS-DOS parancssor, Windows Intéző, illetve mappa, mint pl. az Indítópult, Kellékek jön létre.
Nyissa meg a Start menüt, válassza ki a Programokat. A megjelenő ablakban mozgassa az egérmutatót a Kellékek mappára, majd indítsa el a Számológép programot. Próbálja ki a számológépet, majd lépjen ki.
IV.2 Dokumentumok
Munkánk során különböző programokat használunk, ezek bizonyos része a megnyitott fájlokat a Dokumentum menübe is elhelyezi. Ennek segítségével gyorsabban hozzáférhetünk a kívánt fájlhoz, mert a későbbi megnyitást a Dokumentum menüből is elvégezhetjük.
Nézze meg a Dokumentumok listáját, szinte biztos hogy nem üres. Válasszon ki egy elemet és nyissa meg, majd zárja be.
IV.3 Beállítások
A hardver- és szoftverkörnyezet beállítására szolgál. A megjelenő almenü tartalmazza a lehetséges részeket, úgy mint
* Vezérlőpult
Módosíthatjuk a számítógép beállításait.
* Nyomtatók
Új nyomtatót telepíthetünk illetve információkat kérhetünk a telepített nyomtatókról.
* Tálca
A tálca megjelenési formája illetve a Start menü programjai állíthatóak be.
Kattintson a Start/Beállítások/Tálca menüpontra!
A megjelenő ablak fejlécében a Tálcabeállítás és a Start menü programjai között választhatunk.
Válassza ki a Tálcabeállítást!
A monitoron négy kis négyzet és mellettük a hozzájuk tartozó felirat jelenik meg. Amennyiben a kis négyzetben egy "pipa" látható, a menüpont aktív. A beállítás megváltoztatása az adott sorra történő kattintással lehetséges. A beállítás eredménye a négyzetek fölötti tálcarészen látható.
Mindig látható
A Tálca mindig kint van a képernyőn, az indított programok nem takarják el.
Automatikus elrejtés
A Tálca, amennyiben nem végzünk műveletet, azonnal eltűnik a képernyő szélén. Amennyiben az egérmutatót a képernyő széléhez visszük, a Tálca újra megjelenik.
Kicsi ikonok használata a Start menüben
A programokat szimbolizáló ikonok méretére vonatkozik.
Óra megjelenítése
A Tálca jobb oldalán megjelenő óra ki/bekapcsolása.
A beállítás az ablak alján látható gombokkal fejezhető be. Magyarázatra csupán az Alkalmaz parancs szorulhat, használatakor az adott beállítás azonnal érvénybe lép, de a panel nem záródik be.
Jelölje ki az Automatikus elrejtés négyzetet és kattintson az Ok gombra. "Keresse meg" a Tálcát és állítsa vissza a korábbi beállítást.
Próbálja ki az óra megjelenítését illetve törlését.
A módosítások után állítsa vissza a következő beállítást:
x Mindig látható
Automatikus elrejtés
Kicsi ikonok ...
x Óra megjelenítése
IV.4 Keresés
Mappa (a Windowsban az alkönyvtárakat mappának nevezzük), fájl, ill. gépünkkel hálózatba kapcsolt számítógép keresését teszi lehetővé.
- A csillag helyettesítő karakter, mely bármennyi karaktert helyettesíthet. Használhatjuk még a kérdőjelet, mely egyetlen karaktert helyettesít.
Keresse meg a COMMAND.* fájlok összes előfordulását.
IV.5 Súgó
A Windows - munkánkat megkönnyítendő - segítséget nyújt a rendszer használatához.
A munka során gyakran fordulunk a Súgóhoz. Az ismerkedést érdemes a Tartalom megnyitásával kezdeni.
A megjelenő ablakban a Súgó köteteit láthatjuk, egy rövid ismertetőtől kezdve a Hibaelhárítás témakörig. Főleg ez utóbbit érdemes megjegyezni, probléma esetén hatékony segítséget kaphatunk.
Nyissa meg a Súgót, válassza ki a Tartalom fület, kattintson a Tíz percben ... kötetre és dolgozza fel.
A Tárgymutató konkrét rész keresésére szolgál. A Súgóban kulcsszavakat helyeztek el, melyek megkönnyítik az információ visszakeresését. A Tárgymutató bejegyzések ablaka görgethető, ha nem kulcsszó alapján keresünk, akár végig is nézhetjük az összes bejegyzést.
Keresés esetén adjuk meg a keresett szót és kattintsunk a megjelenítés gombra. A keresés már a kulcsszó begépelése során megkezdődik, a begépelt szónak megfelelően pozícionál a megfelelő részre. A kívánt kulcsszó begépelése után kattintsunk a Megjelenítés gombra.
Keresse meg a Windows kulcsszóra megjelenő tárgymutató bejegyzéseket.
A Keresés azon elemek keresésére szolgál, melyek nem szerepelnek a tárgymutatóban. Akkor érdemes használni, ha a Tárgymutatóval nem sikerült megtalálni a kívánt információt.
IV.6 Futtatás
Programok indítására alkalmazható, de a winchesteren található programokat a legritkább esetben szokás innen indítani. Leggyakrabban a szoftverek telepítésekor használjuk. Telepítéskor vagy programindításkor megnyitjuk a futtatás ablakát, és ha tudjuk hogy hol található, és mi a neve az indító fájlnak begépeljük a parancssorát, ha nem tudjuk rákattintunk a Tallózás gombra, és megkeressük a meghajtót és az indítandó fájlt. Rákattintunk a megtalált fájlra és megnyomjuk a OK gombot. Visszakerülünk a futtatás ablakba, ahol már megtalálható a kikeresett fájl elérési útja. OK parancsgomb lenyomására indul a kikeresett program, vagy a telepítés.
IV.7 Kikapcsolás
A Windowsból való kilépés illetve a rendszer újraindítása végezhető el ebben a menüpontban. Jegyezzük meg, a rendszerből történő kilépést mindig a Kikapcsolás menüponttal végezzük el, mert kikapcsolás előtt a rendszer még végrehajt bizonyos műveleteket (ablakok, programok bezárása, nem befejezett mentések elvégzése, ... stb).
Kilép a rendszerből?
Minden alkalmazás bezáródik, majd kilépünk a rendszerből. A Windows 95 kiírja a felhasználónak, hogy mikor kapcsolhatja ki a számítógépet.
Újraindítja a számítógépet?
Szintén minden alkalmazás bezáródik, de miután a kilépés megtörtént, újraindul számítógépünkön a rendszer. (Ha csak a Windows-t akarja újraindítani, tartsa lenyomva a Shift billentyűt amikor rákattint az Igen gombra, ebben az esetben csak a Windows felület indul újra, sokkal gyorsabb, mintha az egész rendszert indítjuk újra.)
MS-DOS módban indítja újra a számítógépet?
Ha számítógépünkön a Windows 95 telepítetésekor rendelkeztünk DOS operációs rendszerrel, lehetőségünk van aszerint indítani gépünket.
Bezárja az összes programot és belép más felhasználói névvel?
Hálózatra csatlakoztatott gépeknél használjuk többnyire. A felhasználóknak különböző jogosultságaik lehetnek a hálózattal kapcsolatban. Ha más akarja használni a számítógépet, beléphet a rendszerbe a saját felhasználói nevével.
A Kikapcsolás segítségével indítsa újra a rendszert.
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
1. Milyen elemeket tartalmaz a Start menü alapállapotban?
2. Mit tartalmaz a Programok almenüpont?
3. Hogyan módosítható a Tálca beállítása?
4. Mi módon kereshetünk fájlokat a meghajtónkon?
5. Hogyan kérne információt a rendszertől, hogy miként használhatná a Futtatás parancsot?
6. Milyen lehetőségeket kínál a rendszer kikapcsoláskor, és mire használatosak?
V.
Az asztal ikonjai
A fejezet elsajátításának célja az asztal ikonjainak használata, beállítási lehetőségei. Alapvető fájlkezelési műveletek a sajátgép ikon segítségével, mellyel a hallgató képes lesz az ECDL szintnek megfelelni.
Az Asztal ikonja a telepített programoktól és a beállításoktól függően különbözőek lehetnek, de az ikonok kezelése megegyező.
Ha egy ikonra kettőt kattintunk a bal oldali egérgombbal, a kinyíló ablakban vagy ikonokat találunk (pl. Sajátgép ikon) vagy elindul az ikonhoz rendelt program (pl. Lomtár ikon). A programindító ikonokat parancsikonoknak nevezzük.
Ha egy ikonra egyet kattintunk a jobb oldali egérgombbal, megjelenik az ikonhoz tartózó parancsmenü.
V.1 Az ikonok mozgatása, elrendezése, igazítása
Az Asztal ikonjai bárhol elhelyezhetőek az Asztalon, ehhez nem kell mást tennünk mint az egérmutatót az ikonra mozgatva és a bal egérgombot lenyomva tartva "felvesszük" az adott ikont, majd az egeret mozgatva a kívánt helyre vihetjük. Az ikont az egérmutató felengedésével "rakhatjuk le".
Helyezze a Lomtár ikont a képernyő közepére, a Sajátgép ikont a jobb alsó sarokba!
Ha nem sikerül elmozgatni, vigye az egérmutatót az Asztal egy üres területére és nyomja le egyszer a jobb oldali egérgombot. Válassza az Ikonok elrendezése menüpontot, és ott kapcsolja ki egy kattintással az Automatikus elrendezés pontot. Helyezze át az inonokat.
Az ikonokat különböző szempontok szerint rendezhetjük el. A megjelenő menüben az egérmutatót az Ikonok elrendezése pontra mozgatva megjelennek a lehetséges beállítások.
Próbálja végig a felkínált elrendezéseket!
Új
Új mappát, illetve parancsikont tudunk létrehozni az asztalon segítségével.
Mappa
A mappa egy olyan csoportikon, melybe újabb mappák, illetve parancsikonok hozhatók létre.
Parancsikon
A parancsikonokkal gyorsan el lehet érni a gyakrabban használt programokat és dokumentumokat. Ha például az időbeosztásunkat egy Naptár nevű dokumentumban tároljuk, akkor érdemes az asztalon elhelyezni egy parancsikont, amellyel egy pillanat alatt elérhetjük a Notesz dokumentumot. A Naptár dokumentum megnyitása mindössze annyiból áll, hogy duplán rákattintunk az ikonjára. Gyakrabban használt programjainkhoz is létrehozhatunk parancsikont, mivel a parancsikon nem változtatja meg a dokumentum helyét, és a törlése sem érinti a dokumentumot.
V.1.1 Meghajtók tulajdonságai
Gyakran van szükség egy meghajtón található üres helyek nagyságára, egy mappa méretére, .. stb. Az információt megkapjuk az Eszköztár Tulajdonságok, vagy a jobb oldali egérgomb lenyomására megjelenő lista hasonnevű parancsának hatására.
Jelölje ki a C: meghajtót és vizsgálja meg, mekkora a szabad kapacitás!
A Tulajdonságok segítségével egyéb műveletek is elvégezhetők (pl. hibaellenőrzés), lemez formázása.
Ha hajlékonylemezt akarunk formázni, tegyük azt be a meghajtójába, majd kattintsunk egyszer a formázni kívánt lemez ikonjára. Válasszuk ki a Fájl menü Formázás parancsát. Fontos tudni, hogy amíg a lemezen lévő fájlok közül bármelyik nyitva van, addig a lemez nem formázható.
Formattáljon egy lemezt! Figyeljen a kijelölésre, nehogy a winchesteren hajtsa végre a feladatot.
V.1.2 Meghajtók tartalmának megjelenítése
Kattintson duplán a merevlemez ikonjára!
A megjelenő ablak - beállítástól függően - a következő részekre bontható.
Fejléc
Az ablak fejlécében a kiválasztott eszköz nevét és az ablakkezelő ikonokat találjuk.
Menüsor
A menüsor a lehetséges műveleteket tartalmazza. Kiválasztásuk az egér segítségével a már alkalmazott módszer szerint történik.
Eszköztár
Az objektumok kezeléséhez illetve a megjelenés beállításaihoz szükséges eszközöket tartalmazza. Megjelenését a Nézet/Eszköztár parancsra történő kattintással állíthatjuk be. Amennyiben az Eszköztár mellette ott van a 'pipa', a monitoron megjelennek az eszköztár elemei.
Kattintson a Nézet menüre, majd az Eszköztárra. Vizsgálja meg a képernyő változásait, majd ismételje meg a műveletet.
Adatok
Itt jelenik meg a kiválasztott meghajtó tartalma, a mappák és a fájlok.
Gördítősáv
Beállítástól függően az adatok alatt és mellett találjuk a gördítősávot és a csúszkát. Ez az eszköz az ablakon belüli mozgást segíti. Abban az esetben, ha az ablakban nem fér el az egység teljes tartalma, a szükséges információknak csak egy részét látjuk. A "hiányzó" adatok az ablak görgetésével jeleníthetőek meg.
Amennyiben látható, kattintson néhányszor a gördítősáv jobb oldalán található (gombra.
Amennyiben látható, kattintson néhányszor az adatablak jobb alsó sarkában található (gombra.
Az ablak görgetése során megfigyelhető volt, hogy a gördítősávon egy négyzet illetve téglalap mozgott. Ez a csúszka.
Vigye az egérmutatót a csúszkára, tartsa lenyomva a bal oldali egérgombot és mozgassa a gördítősávnak megfelelő irányba az egeret.
A csúszka segítségével gyorsabban mozoghatunk az ablakban.
Állapotsor
Az állapotsor megjelenését - az Eszköztárhoz hasonlóan - a Nézet/Állapotsor beállításával szabályozhatjuk. Amennyiben aktív, az ablak alján a mappákról illetve a fájlokról kapunk bizonyos információt. Alaphelyzetben az elemek (objektumok) számát és a fájlok együttes méretét láthatjuk.
Amennyiben kijelölünk egy fájlt, azonnal megjelenik a mérete bájtban illetve kilobájtban.
V.2 Sajátgép ikon
A Windows 95-ben a számítógépen található dolgok, a hardver eszközöktől a meghajtók tartalmáig, elérhetőek egyetlen helyről a Sajátgép ikon segítségével.
Kattintson kettőt a Sajátgép ikonra!
A megjelenő ablak újabb ikonokat tartalmaz. Megtalálhatjuk a meghajtókat
A számítógép beállításait illetve a nyomtatók kezelését végzi:
* Vezérlőpult
* Nyomtatók
Amennyiben számítógépünk valamilyen hálózathoz csatlakozik, a meghajtók között a hálózati meghajtók is szerepelhetnek.
Egy eszközt az ikonra történő dupla kattintással választhatunk ki.
V.2.1 Meghajtók tulajdonságai
Gyakran van szükség egy meghajtón található üres helyek nagyságára, egy mappa méretére, .. stb. Az információt megkapjuk az Eszköztár Tulajdonságok, vagy a jobb oldali egérgomb lenyomására megjelenő lista hasonnevű parancsának hatására.
Jelölje ki a C: meghajtót és vizsgálja meg, mekkora a szabad kapacitás!
A Tulajdonságok segítségével egyéb műveletek is elvégezhetők (pl. hibaellenőrzés), lemez formázása.
Ha hajlékonylemezt akarunk formázni, tegyük azt be a meghajtójába, majd kattintsunk egyszer a formázni kívánt lemez ikonjára. Válasszuk ki a Fájl menü Formázás parancsát. Fontos tudni, hogy amíg a lemezen lévő fájlok közül bármelyik nyitva van, addig a lemez nem formázható.
Formattáljon egy lemezt! Figyeljen a kijelölésre, nehogy a winchesteren hajtsa végre a feladatot.
V.2.2 Meghajtók tartalmának megjelenítése
Kattintson duplán a merevlemez ikonjára!
A megjelenő ablak - beállítástól függően - a következő részekre bontható.
Fejléc
Az ablak fejlécében a kiválasztott eszköz nevét és az ablakkezelő ikonokat találjuk.
Menüsor
A menüsor a lehetséges műveleteket tartalmazza. Kiválasztásuk az egér segítségével a már alkalmazott módszer szerint történik.
Eszköztár
Az objektumok kezeléséhez illetve a megjelenés beállításaihoz szükséges eszközöket tartalmazza. Megjelenését a Nézet/Eszköztár parancsra történő kattintással állíthatjuk be. Amennyiben az Eszköztár mellette ott van a 'pipa', a monitoron megjelennek az eszköztár elemei.
Kattintson a Nézet menüre, majd az Eszköztárra. Vizsgálja meg a képernyő változásait, majd ismételje meg a műveletet.
Adatok
Itt jelenik meg a kiválasztott meghajtó tartalma, a mappák és a fájlok.
Gördítősáv
Beállítástól függően az adatok alatt és mellett találjuk a gördítősávot és a csúszkát. Ez az eszköz az ablakon belüli mozgást segíti. Abban az esetben, ha az ablakban nem fér el az egység teljes tartalma, a szükséges információknak csak egy részét látjuk. A "hiányzó" adatok az ablak görgetésével jeleníthetőek meg.
Amennyiben látható, kattintson néhányszor a gördítősáv jobb oldalán található (gombra.
Amennyiben látható, kattintson néhányszor az adatablak jobb alsó sarkában található (gombra.
Az ablak görgetése során megfigyelhető volt, hogy a gördítősávon egy négyzet illetve téglalap mozgott. Ez a csúszka.
Vigye az egérmutatót a csúszkára, tartsa lenyomva a bal oldali egérgombot és mozgassa a gördítősávnak megfelelő irányba az egeret.
A csúszka segítségével gyorsabban mozoghatunk az ablakban.
Állapotsor
Az állapotsor megjelenését - az Eszköztárhoz hasonlóan - a Nézet/Állapotsor beállításával szabályozhatjuk. Amennyiben aktív, az ablak alján a mappákról illetve a fájlokról kapunk bizonyos információt. Alaphelyzetben az elemek (objektumok) számát és a fájlok együttes méretét láthatjuk.
Amennyiben kijelölünk egy fájlt, azonnal megjelenik a mérete bájtban illetve kilobájtban.
V.2.3 A megjelenítés beállításai
A megjelenő információk mennyiségét és formáját a Nézet menü segítségével állíthatjuk be.
Nyissa meg a Nézet menüt, és próbálja végig a lehetséges beállításokat. A menü Beállítások parancsához ne nyúljon.
A gyakorlás után aktivizálja az Eszköztárat.
Az Eszköztár ikonjainak segítségével is elvégezhetjük mindazt a munkát, amit a menüsorral, emellett az Egy szinttel feljebb parancs segítségével kiléphetünk egy mappából.
Az Eszköztár bal oldalán található ablak tartalmazza az aktuális meghajtó vagy a megnyitott mappa nevét. Az ablakra kattintva az Asztal fa struktúráját kapjuk.
V.2.4 Mappák és fájlok megnyitása
Ha az Eszköztár nem aktív, állítsa be a Nézet/Eszköztár parancs segítségével.
A megjelenő mappák - mint említettük - újabb mappákat illetve fájlokat tartalmaznak. Ahhoz, hogy ezekhez hozzáférjünk, kattintsunk kétszer a kiválasztott mappa ikonjára. Az ablakban megjelenik a kívánt mappa tartalma.
Amennyiben ki akarunk lépni a mappából, kattintsunk az Eszköztár Egy szinttel feljebb ikonjára.
Gyakorolja a mappák megnyitását, bezárását. Helyezzen egy lemezt a meghajtóba és gyakorolja a meghajtó kiválasztását. A gyakorlás után térjen vissza a C: meghajtóhoz.
A mappákban tárolt fájlok megnyitása ugyan úgy történik, mint a mappáké: kettőt kattintva a kiválasztott fájl nevére, amennyiben futtatható fájlról van szó, végrehajtódik a program, egyéb fájloknál pedig a fájlhoz társított program indul el.
Indítsa el a számológépet a Windows mappa Calc programjának segítségével!
V.2.5 Mappák és fájlok kijelölése
A kijelölés a mappára vagy fájlra történő kattintással történik. Amennyiben egy másik objektumra vagy üres területre kattintunk, a kijelölés törlődik.
Jelöljön ki egy tetszőleges fájlt!
Egymást követő, több objektumot a következő módszerrel jelölhetünk ki:
1. Jelöljük ki az elsőt.
2. Nyomjuk le a Shift billentyűt és jelöljük ki az utolsót.
A fenti lépések segítségével az első és az utolsó objektum között mindent kijelöltünk.
Jelöljön ki öt egymást követő fájlt!
Amennyiben a kijelölendő objektumok nem egymás mellett helyezkednek el, tegyük a következőket:
1. Jelöljük ki az elsőt.
2. Minden további kijelölés alatt tartsuk lenyomva a Ctrl billentyűt.
A fenti lépések segítségével a szétszórtan elhelyezkedő objektumokat jelölhettük ki.
Jelöljön ki öt nem egymást követő fájlt!
Az összes objektumot a Szerkesztés/Mindet kijelöli parancs segítségével jelölhetjük ki.
Kattintson a Szerkesztés menüre, majd a megjelenő listában a Mindet kijelöl parancsra!
A menüben láthattuk a Kijelölés megfordítása parancsot.
A menüben kattintson a Kijelölés megfordítása parancsra. Ezután jelöljön ki öt tetszőleges fájlt és kattintson újra a kijelölés megfordítása parancsra!
A parancs hatására a kijelölések megszűnnek, a kijelöletlen objektumok pedig aktívvá válnak.
V.2.6 Mappák és fájlok tulajdonságai
A meghajtókhoz hasonlóan, mappák illetve fájlok fontos adatait (típus, méret, ... stb) is lekérdezhetjük.
Vigye az egérmutatót a Windows mappára és nyomja le a jobb oldali egérgombot. A megjelenő listából válassza ki a Tulajdonságok pontot.
V.2.7 Mappa- és fájlműveletek
Az objektumokat, akár a DOS fájlokat, másolhatjuk, törölhetjük, ... stb. A műveletek ikonjait az eszköztárban, parancsalakjukat a jobb oldali egérgomb lenyomásakor megjelenő listában találjuk meg.
Új mappa létrehozása
Válassza ki a C: meghajtót, a megjelenő ablakban kattintson egyet a jobb oldali egérgombbal. A megjelenő listából válassza ki az Új parancsot, végül kattintson a Mappa sorra. A létrehozott mappának adja a GYAK nevet.
A fenti módszerrel egy üres mappát hoztunk létre a C: meghajtó főkönyvtárában. Természetesen, a műveletet egy nyitott mappában is végrehajthatjuk.
Új szöveges dokumentum létrehozása
Lépjen be a GYAK mappába. Hajtsa végre az előző feladatot, de válassza a Szöveges dokumentum opciót! A létrehozott szövegfájl neve legyen Próba !
A parancs hatására egy üres szövegfájlt hoztunk létre, a fájlra történő kettős kattintással megnyithatjuk és szerkeszthetjük. Szerkesztéskor a Windows Jegyzettömb programját használjuk.
Nyissa meg a Próba fájlt és gépelje be a saját nevét. A fájl mentése a Fájl menüpont Mentés parancsával történik. Próbálgassa a Jegyzettömb használatát.
Új parancsikon létrehozása
A parancsikonokkal gyorsan el lehet érni a gyakrabban használt programokat és dokumentumokat. Ha egy programhoz parancsikont alakítottunk ki, nem kell újra és újra a mappákban keresgélni, a program indítása mindössze annyiból áll, hogy duplán rákattintunk az ikonjára. A parancsikon törlése nem érinti a programot. Mappákhoz, meghajtókhoz, más számítógépekhez és nyomtatókhoz is létrehozhatunk parancsikont.
A Gyak mappában a jobb oldali egérgomb hatására megjelenő menüből válassza az Új/Parancsikon parancsot.
A megjelenő ablakban a Tallózás segítségével ki kell jelölnünk azt a fájlt, amihez parancsikont akarunk rendelni.
Kattintson a Tallózás gombra és keresse meg a Windows mappát, majd jelölje ki a Calc programot, végül kattintson a Megnyitásra.
A kijelölés után a parancsikon neve legyen Számológép.
A parancsikon a Gyak alkönyvtárban jött létre. Ez nem meglepő, alapértelmezésként ott jelenik meg az új objektum, ahonnan kezdeményezzük a létrehozó műveletet. Ha az Asztalon hozzuk létre, a parancsikon ott lesz látható, azaz a Sajátgép megnyitása nélkül közvetlenül el tudjuk indítani a programot.
Kattintson kétszer a Számológép parancsikonra, majd zárja be a programot.
Hozza létre az Asztalon a Számológép parancsikont, próbálja ki, majd törölje.
Kivágás
A parancs hatására a kijelölt mappák és fájlok törlődnek az eredeti helyükről és a Vágólapra kerülnek. A Vágólap segítségével beilleszthetjük őket a könyvtárszerkezet egy más pontjára.
Jelölje ki a Próba fájlt és alkalmazza a Kivágás parancsot.
Beillesztés
A parancs a Vágólap tartalmát beilleszti az adott helyre.
Hozzon létre a GYAK mappában egy PRÓBA nevű mappát és illessze be az új mappába a Próba fájlt.
Másolás
A parancs a kijelölt mappát vagy fájlt a Vágólapra másolja. Nagy különbség van a másolás és a kivágás között, mert másoláskor nem törlődik az eredeti objektum.
Másolja a Vágólapra a Próba nevű fájlt és illessze be a GYAK mappába.
Törlés
Amennyiben nincs szükségünk egy mappára, fájlra vagy parancsikonra, a kijelölés után a Törlés parancs segítségével eltávolíthatjuk a helyéről. A Windows az objektumot a Lomtárba helyezi, azaz fizikailag nem törli. Az objektum fizikai eltávolítása a Lomtár ürítésekor történik meg. A Lomtár használatát később tárgyaljuk.
Törölje ki a GYAK mappából a Számológép parancsikont.
Mozgatás
A Windowsban a mappák és fájlok kezelését nagymértékben leegyszerűsíti az úgynevezett "Fogd és vidd" módszer. Segítségével az objektum vagy objektumok kijelölése és az egérmutatónak a kijelölésre történő pozícionálása után az egér bal gombjának nyomva tartásával és az egér mozgatásával tetszőleges helyre vihetjük a kijelölt részeket. Mivel a Windows minden egység illetve mappa megnyitásakor új ablakot nyit, nincs más dolgunk, mit az ablakok megfelelő elhelyezése után az objektumokat egyik ablakból a másikba vinni. A bal egérgomb felengedése után az áthelyezett elemek oda kerülnek, ahová az egérmutató mutat. A mozgatás történhet a Lomtár ikonra is, így lehet a legegyszerűbben mappákat és fájlokat törölni.
Helyezzen egy lemezt az A: egységbe. Nyissa meg előbb az A: egységet, majd a C:\GYAK mappát. Az ablakok elhelyezése után másolja át a PRÓBA mappát az A: egységre.
Ha az objektumot egy másik egységre visszük át, akkor másolás, azonos egységen belül pedig mozgatás történik. A fenti esetben másolás történt.
Vigye át a PRÓBA fájlt a GYAK mappába.!
A fenti esetben mozgatás történt.
Művelet visszavonása
A műveleteknél néha tévedünk, például mégsem akarunk törölni egy fájlt. Az utolsó művelet következményét a Visszavonás paranccsal semlegesíthetjük.
Vonja vissza a PRÓBA fájl mozgatását!
V.3 A Lomtár
A törlésnél említettük, hogy egy fájl törlésekor csak logikai eltávolítás történik. az objektum a Lomtárba kerül, ahonnan később szükség szerint visszaállíthatjuk az eredeti állapotot.
Az ikonra történő kettős kattintással nyissa meg a Lomtárat.
A megjelenő ablak az eddig látottakhoz hasonló felépítésű. A Fájl menü tartalmazza a törlés illetve a visszaállítás parancsait, a Szerkesztésben a Visszavonás az utolsó törlésre kijelölést szünteti meg, és itt is megtaláljuk az egyéb szerkesztő parancsokat, mint a Kivágás, Másolás, ... stb.
A Nézet menü használata megegyezik a korábbiakkal, természetesen az Eszköztár a Lomtár parancsait tartalmazza.
A Súgó a Lomtár kezeléséhez nyújt segítséget.
A menüsor alatt láthatjuk a Lomtár tartalmát, azaz a törlésre kijelölt objektumok listáját.
A Nézet segítségével jelenítse meg az eszköztárat.
V.3.1 Lomtár ürítése
A Fájl menü Lomtár ürítése parancsával az összes törlésre kijelölt objektumot eltávolíthatjuk a rendszerből. A művelet nem vonható vissza, a fájlok végleg elvesznek. Időnként érdemes a Lomtár tartalmát üríteni, mivel foglalja a lemezterületet.
V.3.2 Fájlok törlése a Lomtárból
Gyakran nem az egész lomtárat szeretnénk kiüríteni, csak bizonyos részét. A kijelölés a már említett módon történik.
Jelölje ki a Lomtárban a Számológép parancsikont, majd kattintson a Fájl/Törlés parancsra.
V.3.3 Törlésre kijelölt fájlok visszaállítása
A kijelölés után a Fájl/Előző méret parancs hatására a kijelölt elem visszakerül a törlés előtti helyére.
Állítsa vissza a törölt parancsikont, majd törölje a Lomtár tartalmát.
V.4 A Start menü beállításai
A korábbiakban megismertük a Start menü és a Tálca használatát, megtanultuk a meghajtók kezelését. Programjainkat gyakran indítjuk a Start menüből, a menü használata során azonban szükség lehet az indítható programok listájának megváltoztatására.
A Start menüből indítható programok körének bővítését ill. szűkítését a Start / Beállítások / Tálca menüparancs segítségével végezhetjük el.
Nyissa meg a Start menüt, válassza a Beállításokat, azon belül a Tálca opciót.
A megjelenő ablakban a korábban már ismertetett Tálcabeállítások és a Start menü programjai között választhatunk. Amennyiben nem az utóbbi "fül" az aktív, kattintsunk rá.
V.4.1 Hozzáadás
Bővíthetjük a Start menü programjait.
1. Kattintson a Hozzáadás gombra
2. A Tallózás kiválasztása után a Sajátgép ismertetésénél tanult módszerrel keressük meg a beállítandó programot.
3. A programindító fájl kijelölése után válasszuk a Megnyitás, majd a Tovább gombot.
4. A beállítandó programot elhelyezhetjük egy már létező mappába (ehhez jelöljük ki a kívánt mappát) illetve az Új mappa gombra kattintva és a mappa nevét megadva új mappát is nyithatunk.
5. Adjunk nevet a program parancsikonjának, alapértelmezés a program eredeti neve, végül kattintsunk a Befejezés gombra.
A fenti lépések hatására a kiválasztott program megjelenik a kiválasztott mappában a Start menü programjai között.
Vegye fel a Start menü programjai közé a korábban már használt Calc programot Töröld néven. A felvétel után indítsa el a programot, majd zárja be.
V.4.2 Eltávolítás
Eltávolíthatjuk a programot a Start menüből. A művelet után a program nem, csak a programhoz kapcsolt parancsikon törlődik.
1. Kattintson az Eltávolítás gombra.
2. Keresse meg és jelölje ki az eltávolítandó programot.
3. Kattintson az Eltávolítás, majd a Befejezés gombra.
A fenti lépések után a program a Start menüből nem indítható.
Távolítsa el az előbb felvett Töröld programot.
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
1. Mi található az Asztalon?
2. Hogyan tudjuk az Asztalon lévő ikonokat mozgatni, elrendezni?
3. Mi a parancsikon?
4. Miért fontos a Sajátgép ikon?
5. Hogyan tudjuk megállapítani, hogy mekkora hely van a meghajtónkon?
6. Milyen részei vannak egy ablaknak, mire használhatók (pl. gördítősáv)?
7. Hogyan állítjuk be az ablakban megjelenő információ formáját?
8. Milyen lehetőségeink vannak egy, vagy több fájl kijelölésére?
9. Hogyan hozunk létre új mappát, parancsikont?
10. Hogyan hozunk létre egy új dokumentumot?
11. Mire használatos a fájlkezelésben a kivágás, másolás, beillesztés, törlés, visszavonás parancs?
12. Ismertesse a Fogd és vidd módszert!
13. Mire használatos a Lomtár?
14. Hogyan törölhetünk a Lomtárból?
15. Mi a teendő, ha mégsem akarjuk törölni a fájlt?
16. Hogyan bővíthető a Start menü Programok almenüpontja, és hogyan távolítható el a feleslegessé vált program?
VI.
A Windows Intéző
A fejezet elsajátítása után a hallgató képes lesz az operációs rendszerben elvégezhető állománykezelő műveletek elvégzésére, melyhez segítségünkre lesz a Windows fájlkezelő alrendszere a Windows Intéző.
A Sajátgép ikon leírásánál már gyakoroltuk a fájl- és mappaműveleteket. A Windows 95-ben a mappák és fájlok kezelésére az Intéző a leghatékonyabb eszköz. Indítása történhet a Start menüből (természetesen a Start/Programok menüről van szó), illetve a jobb oldali egérgombbal a Start menüre, vagy a sajátgép ikonra kattintva, az Intéző menüpont kiválasztásával.
Indítsa el az Intézőt előbb a Start menü segítségével, majd zárja be és indítsa el a Sajátgép ikonról.
A megjelenő ablak nagyban hasonlít a Sajátgép ikonnál említettekkel, de némi eltérés azért tapasztalható. A címsor, a menüsor és az eszközök alatt egy kettéosztott ablakot láthatunk, mely alaphelyzetben a bal oldalon az Asztal tartalmát, a jobb oldalon pedig a kiválasztott objektum elemeit tartalmazza. Mindkét oldalon egy-egy gördítősáv segítségével mozoghatunk az ablakban.
Több elem mellett egy + vagy egy - jel látható. Amennyiben az objektum további szintekre bontható, a mellette lévő + jelre kattintva megkapjuk az elem hierarchikus tartalmát. A bezárás hasonló módon történik, a + jelet a - jel váltja fel.
Kattintson a Sajátgép melletti jelre.
A megjelenő lista a Sajátgép tartalmát mutatja.
Kattintson a C: egység melletti jelre.
A bal oldali ablakban a C: egység mappáit láthatjuk, a jobb oldal változatlan. Ha a mappák újabb mappákat tartalmaznak, ott láthatjuk mellettük a + jelet.
Nyissa meg valamelyik mappát a bal oldalon.
Az egymást követő megnyitások során a bal oldali ablak egyre mélyebben mutatja a szerkezetet, a jobb oldalon viszont csak az aktuális objektum elemeit láthatjuk.
A mappák és fájlok kezelése (megnyitás, kilépés, kijelölés, létrehozás) megegyezik a korábban tanultakkal.
VI.1 Másolás, kivágás
Az ablak felépítése nagyban megkönnyíti a műveletet. A lépések a következők:
A bal oldali ablakban nyissa meg a másolandó/kivágandó elemeket tartalmazó mappát.
A jobb oldalon jelölje ki a másolandó/kivágandó elemeket.
Kattintson az Eszköztár Másolás / Kivágás ikonjára, vagy használja a jobb oldali egérgombot, esetleg a a szerkesztés menüt.
Görgesse úgy a bal oldali ablak tartalmát, hogy látható váljék az az objektum, ahová a másolás/kivágás történik. Amennyiben szükséges, nyissa meg a kellő mappákat.
Vigye a célobjektumra az egérmutatót, jelölje ki, majd kattintson az Eszköztár Beilleszt ikonjára, vagy a jobb egérgombot használva, esetleg a szerkesztés menü segítségével.
Ha a másolást választotta, a fájl vagy fájlok az eredeti helyükön is megmaradnak, ha pedig a kivágást választotta, gyakorlatilag áthelyezés történt, mivel az eredeti helyéről törlődött a kivágás folytán.
Amennyiben az A: egységre másol, a kijelölés után elegendő a jobb oldali egérgomb lenyomására megjelenő listából a Küldés parancs kiválasztása. Az esetleg megjelenő listából válassza 3,5-es lemez parancsot.
VI.2 Mozgatás
A lépések a következők:
A bal oldali ablakban nyissa meg a mozgatandó elemeket tartalmazó objektumot.
A jobb oldalon jelölje ki a mozgatandó elemeket.
Görgesse úgy a bal oldali ablak tartalmát, hogy látható váljék az az objektum, ahová a mozgatás történik. Amennyiben szükséges, nyissa meg a szükséges mappákat.
A már említett "Fogd és vidd" módszerrel húzza a kijelölt elemeket a célobjektumra.
VI.3 Átnevezés
Egy kijelölt mappának vagy fájlnak tetszés szerint új nevet adhatunk. A parancs a kijelölés után a Fájl menüből vagy a jobb oldali egérgomb lenyomásával kapott listából választható ki.
VI.4 Törlés
A már megtanultak alapján kijelöljük a törölni kívánt fájlokat, vagy mappákat, majd lenyomjuk a Del billentyűt, vagy a Szerkesztés menü törlés parancsát választjuk. Ezzel a módszerrel a Lomtárba kerülnek a törölt objektumok.
Ha nem akarjuk, hogy a Lomtárba kerüljenek a törölt fájlok, használjuk törléskor a Shift billentyűt is (lenyomva tartjuk a Shift billentyűt, és úgy ütjük le a Del billentyűt). A rendszer alapbeállításban úgy működik, hogy egy jóváhagyó kérdést tesz fel, mielőtt törölné a kijelölteket.).
VI.5
Feladat
* a gyakorlathoz csak a korábbi részek megtanulása után kezdjen
* a megoldáshoz ne használja a jegyzetet
* a feladatok összefüggőek, ha elakad, inkább tanulja meg újra a problémás részhez tartozó elméletet és kezdje elölről a gyakorlati feladatsort.
C:
VIZSGA
IRASBELI
SZOBELI
GYAKORL
BIZONY
MODUL
SZINT
TANF
1. Hozza létre a C: egységen a fenti mappaszerkezetet:
2. A GYAKORL alkönyvtárba hozza létre az IRASB nevű szöveges fájlt, melynek tartalma a Himnusz első két sora legyen.
3. Másoljuk át a fájlt a TANF alkönyvtárba
4. Nevezze át a fájlt README névre.
5. Törölje a GYAKORL alkönyvtárból az IRASB fájlt.
6. Tegyen egy üres lemezt a meghajtóba és formattálja. A lemez neve legyen GYAK.
7. Másolja át a VIZSGA mappát a lemezre.
8. Állítsa vissza a GYAKORL mappából kitörölt IRASB fájlt.
9. Törölje a teljes VIZSGA mappát.
10. Töröljön le mindent az A:\ egységben lévő lemezről.
VI.6 Megoldás
- Mappaszerkezet létrehozása:
- Nyissuk meg a Windows Intézőt. A bal oldali ablakban klikkeljünk rá a C meghajtó jelére, melynek hatására a C meghajtó gyökérkönyvtárába kerülünk. A Fájl menü Új menüpontjában válasszuk a Mappa parancsot (lehetőség van a jobb egérgomb használatára is - itt szintén megtaláljuk az új parancsot). Hatására új mappát hozunk létre, melynek megadjuk a VIZSGA nevet, majd Entert ütünk. Klikkeljünk a VIZSGA mappára egyszer az egér bal gombjával. Hatására a VIZSGA alkönyvtárba jutunk. Itt létrehozhatjuk a következő 4 könyvtárat. Fájl menü Új parancsnál válasszuk a Mappát és adjuk meg az IRASBELI mappanevet, majd ugyanezt tegyük meg a SZÓBELI, GYAKORL, BIZONY mappákkal is. Klikkeljünk a BIZONY mappára, és itt hozzuk létre az előbbiek szerint a MODUL, SZINT, TANF mappákat.
- Klikkeljünk a GYAKORL mappára, majd válasszuk a Fájl menü Új menüpontjában a Szöveges dokumentum parancsot. Adjuk meg a fájl nevét, és üssünk Entert. Klikkeljünk duplán az egér bal gombjával a dokumentumra, a Jegyzettömb nyílik meg, és írhatjuk a szöveget. Mentésre használjuk a Fájl menü Mentés parancsát, majd zárjuk be a Jegyzettömböt.
- Klikkeljünk az új fájlunkra, majd válasszuk a Szerkesztés menü Másolás parancsát (az egér jobb gombjának lenyomásával gyorsmenüből is kiválaszthatjuk). Az Intéző bal oldalán lévő ablakban klikkeljünk a TANF nevű mappára és itt adjuk ki a beillesztést a Szerkesztés menü beillesztés parancsával. Megtörténik a másolás.
- A jobb oldali ablakban klikkeljünk a fájlra, majd válasszuk a Fájl menü Átnevezés parancsát, és adjuk meg az új README nevet és üssünk Entert.
- Klikkeljünk az GYAKORL alkönyvtárra, majd a jobb oldali ablakban az IRASB nevű fájlra. Válasszuk a Szerkesztés menüből a Törlés parancsot, hatására kitörlődik a fájlunk, pontosabban a Lomtárba helyeződik. Ha nem szeretnék a Lomtárba tenni, használjuk törlésre a Shift+Delete billentyűkombinációt.
- Helyezzük lemezünk az A meghajtóba, majd klikkeljünk a meghajtó betűjelére az egér jobb oldali gombjával. Gyorsmenünkben válasszuk a Formázás parancsot. Ebben az ablakban válasszuk a gyorsformázás parancsot, és adjuk meg a lemez nevét: GYAK, majd klikkeljünk az Indítás rádiógombra. A formázás végét jelzi a program, ekkor válasszuk a Bezárás gombot.
- Klikkeljünk a VIZSGA mappára, majd válasszuk a Szerkesztés menü Másolás parancsát. Hatására Beilleszthetővé válik a VIZSGA mappa. Klikkeljünk a jobb oldali ablakban a floppy jelére, majd válasszuk a Szerkesztés menü Beillesztés parancsát, melynek hatására bemásolódik a VIZSGA nevű könyvtár a floppy-ra.
-
VI.7 Feladat megoldással
1. Állapítsa meg, hogy a C: meghajtó WINDOWS könyvtárában mennyi helyet foglalnak el az EXE kiterjesztésű fájlok! Egy tetszőleges szerkesztő programmal adja meg a byte-ok számát, a floppy lemez főkönyvtárának EXEMERET.TXT fájljába!
- Klikkeljünk a C meghajtó jelére a bal oldali ablakban, majd válasszuk ki a WINDOWS könyvtárat. A jobb oldalon megjelenik a könyvtár tartalma. Klikkeljünk a jobb oldalon a típus gombra, így típus szerint fogja sorba rendezni az ablak tartalmát - egymás után látjuk az EXE kiterjesztésű fájlokat. A Shift és a lefelé mutató billentyű segítségével ki tudjuk az összes fájt jelölni, az ablak alján lévő státusz sorban pedig látjuk a kijelölt fájlok méretét. Válasszuk a Fájl menü Új almenüben a Szöveges dokumentumot, és írjuk bele a kapott adatokat. Mentsük a dokumentumot a Jegyzettömb Fájl menüjének Mentés parancsával, és zárjuk a dokumentumot a címsoron lévő X gombbal.
2. Hozzon létre a floppy lemezén, a főkönyvtárban, egy FONTOS nevű könyvtárat! Kérdezze le a számítógép rendszerdátumát és idejét! Hozzon létre a FONTOS könyvtárba egy IDO.TXT nevű fájlt, mely a lekérdezett dátum és idő adatokat tartalmazza.
- Válasszuk a Fájl menü Új almenüpontjában a Mappa parancsot, és adjuk a meg a Fontos nevet, majd zárjuk Enterrel.
- Kattintsunk a Start menü Beállítások almenüpontjában a Vezérlőpult parancsára. A megjelenő ablakban keressük a Dátum/Idő ikont. Kattintsunk rá duplán az egér bal gombjával, és olvassuk le a rendszerbe beállított dátumot és időt. Zárjuk az ablakokat a címsorokon lévő X gombbal.
- Klikkeljünk az Intéző bal oldali ablakában a Fontos nevű könyvtárra, majd válasszuk a Fájl menü Új almenüpontjában a Szöveges dokumentum parancsot, és adjuk a fájlnak az Ido.txt nevet, majd zárjuk Enter billentyűvel. Kattinsunk az újonnan létrehozott fájlra duplán az egér bal gombjával, majd írjuk a Jegyzettömbbe az előbbiekben megkapott adatokat. A Jegyzettömb Fájl menüjében válasszuk a Mentés parancsot, és lépjünk ki a címsoron található X gomb segítségével.
3. Hozzon létre floppy lemezén egy RENDSZER nevű könyvtárat! Másolja ebbe a könyvtárba a C: meghajtó WINDOWS\COMMAND könyvtárából az összes SYS kiterjesztésű fájlt! Hány fájlt másolt át? Adja meg a fájlok számát egy DARAB.TXT fájlba a floppy lemezének főkönyvtárába!
- Válasszuk a bal oldali ablakban a C meghajtó Windows könyvtárát, majd a jobb oldali ablakban a Command könyvtárra kattintsunk duplán az egér bal gombjával. Kattintsunk az ablak felső sorában a „Típus” felírásra. Hatására típus szerint rendeződnek sorba a fájlok. Keressük ki a gördülő sáv segítségével az első SYS kiterjesztésű fájl és kattintsunk rá. Keressük meg az utolsó fájlt is és Ctrl billentyű lenyomása mellett kattintsunk rá. Kijelölődik az összes megfelelő fájl.
- Válasszuk a Szerkesztés menü Másolás parancsát, majd a bal oldali ablakban keressük meg az A meghajtó Rendszer könyvtárát és kattintsunk rá. Válasszuk a Szerkesztés menü Beillesztés parancsát. Átmásolódnak a fájlok, az ablak alján található Állapotsorban olvassuk le, hogy hányt fájl található a Rendszer könyvtárba.
- Kattintsunk a bal oldalon az A meghajtó jelzésére és válasszuk a Fájl menü Új almenüpontjában a Szöveges dokumentum parancsát. Adjuk a fájlnak a Darab.txt nevet és zárjuk Enter billentyűvel. Kattintsunk duplán a létrehozott fájlra, majd a Jegyzettömbbe írjuk bele, hogy hány fájlt tudtunk másolni. Válasszuk a Fájl menü Mentés parancsát, majd zárjuk be a Jegyzettömböt a címsoron található X gombbal.
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
1. Hogyan indítható a Windows Intéző?
2. Milyen módszerrel tudunk fájlokat mozgatni az Intézőben?
3. Milyen módszert választana, ha egy könyvtárat akarna végérvényesen kitörölni?
4. Hogyan végezhető el egy fájl átnevezése?
VII.
Kellékek használata
A fejezet elsajátítása után a hallgató képes lesz a Windows segédprogramjait az állománykezelés szolgálatába állítani. Szövegeditáló szövegszerkesztő és rajzoló programmal új, jól szerkesztett fájlokat létrehozni.
A Windows alapkiépítésben is tartalmaz bizonyos segédprogramokat. Természetesen ezen segédprogramok képességei korlátozottak, de egyszerűbb alkalmazásokhoz tökéletesen megfelelőek. A telepítés után a segédprogramok a Start menü Kellékek programcsoportjába kerülnek, indításuk is innen történik.
VII.1 Jegyzettömb
A Start menü Kellékek programcsoportjából indítsa el a Jegyzettömböt.
A Jegyzettömb nevű Windows program kisebb szövegfájlok megtekintésére, szerkesztésére használható. Gyakran alkalmazzuk a programokhoz fűzött magyarázatokat tartalmazó szövegfájlok (README) elolvasására.
A program indítása után megjelenő ablak a korábbiaknak megfelelő. A menüsor az alkalmazható műveleteket tartalmazza és természetesen az elkészített dokumentumok a Vágólap segítségével bármely Windows alkalmazásba átvihetőek.
VII.1.1 Új fájl létrehozása
A program indításakor azonnal megkezdhetjük az új dokumentum szerkesztését. Egyszerre csak egy fájl lehet nyitva, amennyiben egy dokumentum szerkesztése közben egy újabb dokumentummal szeretnénk dolgozni, a korábbit be kell zárni.
Írja be egy vers első két sorát.
VII.1.2 Szövegfájl mentése
Kattintson a Fájl menü Mentés parancsára.
A mentés során megadhatjuk a szövegfájl nevét, kiterjesztését és az egérrel kijelölhetjük a tárolási helyét (meghajtó, könyvtár).
Mentse el a fájlt a Vizsga mappába PRÓBA néven.
VII.1.3 Szövegfájl megnyitása
A megnyitás a Fájl menü Megnyitás parancsával történik. Megkeressük a megfelelő könyvtárat, vagy esetleg meghajtót, majd kikeressük a listából a fájl-t. Ha nagy listánk van és nem akarunk keresni benne, a fájlnévhez begépelhetjük a megnyitandó fájl nevét.
VII.1.4 Mozgás a szövegben
A dokumentumban való mozgásra a kurzorvezérlő billentyűket, a Home, End, Page Up, Page Down gombokat és a gördítősávot használhatjuk. Nyilvánvaló, hogy a dokumentum eleje illetve vége nem léphető át.
Kurzorvezérlő gombok
A kurzor a megnyitott dokumentum legelején villog.
Mozgassa a kurzort a kurzorvezérlő billentyűkkel jobbra, balra, le és fel.
Page Up, Page Down
Terjedelmesebb szövegben való gyorsabb mozgáshoz alkalmazhatjuk.
Home, End
Nyomja le az End billentyűt. Hatására a kurzor a sor végére állt.
Nyomja le a Home billentyűt. Hatására a kurzor a sor elejére állt.
Ctrl+Home, Ctrl+End
Próbálja ki a két billentyűkombinációt egymás után.
Segítségével a dokumentum elejére illetve végére pozícionálhatunk.
Gördítősáv
A gördítősáv csak akkor aktív, ha az ablakban nem fér el a teljes dokumentum. A csúszkák kezelése megegyezik a korábban tanultakkal.
VII.1.5 Szövegrész kijelölése
A szövegben történő mozgás után szeretnénk megkezdeni a szöveg formázását, formázni azonban csak kijelölt szöveget lehet. A kijelölés történhet az egérrel, a billentyűzettel és a kettő kombinálásával. A kijelölt szöveg sötét hátterű.
Álljon az egérmutatóval a kijelölendő szöveg elejére. Tartsa lenyomva a bal oldali egérgombot és mozgassa az egeret a kívánt irányba.
Ha vízszintesen húzzuk, akkor a kijelölés soron belül marad. Lefelé húzva az egeret, egymás után jelölhetjük ki a sorokat. Amennyiben a szükségesnél nagyobb területet jelöltünk ki, ne engedjük fel az egérgombot, hanem mozgassuk visszafelé az egeret. Amennyiben véletlenül mégis sok lett a kijelölés, tartsuk lenyomva a Shift billentyűt és kattintsunk a kijelölni kívánt rész végére, illetve változtassuk a kijelölést.
Egy szót a szóra történő kettős kattintással jelölhetünk ki. A szöveg tetszőleges részét kijelölhetjük úgy is, hogy a kijelölendő rész elejére kattintunk az egérrel, nyomva tartjuk a Shift gombot és a kijelölendő rész végére kattintunk.
Billentyűzetről is végrehajthatjuk a kijelölést.
Vigye a kurzort a kijelölendő rész elejére. Tartsa lenyomva a Shift gombot, majd használja a kurzorvezérlő billentyűket.
A kijelölést a Shift felengedésével fejezhetjük be. A kijelölt szöveg formázása után a kijelölés nem tűnik el, folytathatjuk a kijelölt szöveg formázását. Ha már nincs szükségünk a kijelölésre, kattintsunk egyet az egérrel.
Amennyiben a teljes dokumentumot ki szeretnénk jelölni, használjuk a Szerkesztés menü Mindet kijelöli parancsát.
A kijelöléseknek vannak egyéb módozatai is. Próbálja ki a következőket:
Vigye a kurzort a szöveg végére, tartsa lenyomva a Shiftet és nyomja le a Home billentyűt
Próbálja ki a fentieket az End, PageUp, PageDown, Ctrl+Home, Ctrl+End, Ctrl+PageUp, Ctrl+PageDown billentyűkkel is.
VII.1.6 Szövegfájl szerkesztése
Visszavonás
Ctrl+ZLehetőséget nyújt az utolsó művelet visszavonására.Kivágás
Ctrl+XA kijelölt szöveget törli a dokumentumból és a vágólapra másolja.Másolás
Ctrl+CA kijelölt szöveget a vágólapra másolja.Beillesztés
Ctrl+VA Vágólap tartalmát a kurzor aktuális pozíciójától kezdve beilleszti a szövegbe.Törlés
DelA törlés a Del illetve a BackSpace segítségével, az ismert módon történik. Ha kijelölt szövegre alkalmazzuk a két billentyű valamelyikét, akkor a teljes kijelölés törlődik.Idő és dátum beszúrásaAmennyiben az aktuális dátumot és időt szeretnénk beszúrni a dokumentumba, használjuk a Szerkesztés menü Idő/Dátum parancsát.Hosszú sorok törlése
Mint említettük, gyakran a Jegyzettömb segítségével olvassuk a programokhoz fűzött szövegfájlokat. A szövegek tartalmazhatnak olyan hosszúságú sorokat is, melyek nem férnek ki a képernyőre. A könnyebb olvashatóság érdekében a Szerkesztés menü Hosszú sorok törlése parancsával tördelhetjük megfelelő méretűre ezeket a sorokat. Tanulja meg a billentyűparancsokat a gyorsabb munka érdekében.
Vágja ki az első szót és illessze be a szöveg végére. Másolja a vágólapra az első mondatot és illessze a szöveg elejére. Törölje a második sort. Szúrja be a dokumentum végére az aktuális időt és dátumot.
VII.1.7 Keresés a szövegfájlban
Megkeresi a dokumentumban a megadott szöveget és a talált elemre pozícionálja a kurzort. A művelet a Keresés menüparanccsal indítható.
Vigye a kurzort a szöveg elejére és nyissa meg a Keresés menüt.
A megjelenő párbeszédpanelen különböző beállítási lehetőségek közül választhatunk.
* Keresett szöveg (Mit)
Gépeljük, vagy másoljuk be a keresett szövegrészt.
* Keresés iránya
Fela kurzortól, vagy a kijelölés végétől kezdve keres a dokumentum, vagy a kijelölt szöveg elejéig.Lea kurzortól vagy a kijelölés elejétől kezdve keres a dokumentum vagy a kijelölt szöveg végéig.* Kis- és nagybetűk különbözők
A szöveg olyan előfordulásait keresi, amelyek a Mit mezőben megadott minta szerint a betűk alakjának (kicsi/NAGY) is eleget tesznek.
* Következő
Megkeresi és kijelöli a megadott szöveg következő előfordulását.
Keresse meg a szövegben a magyar szó előfordulásait!
VII.2 Oldalbeállítás
Megadhatjuk a nyomtatás paramétereit (papírméret, papírforrás), az oldal tájolását (álló, fekvő), beállíthatjuk a margókat és a fejlécet illetve a láblécet. A fejléc, lábléc beállítása nem a legkényelmesebb, az alkalmazható parancsok az F1 lenyomásával érhetőek el.
Fájl menü segítségével nyomtassa ki a fájlt
VII.3 MsPaint
Egyszerűbb grafikák szerkesztésére nyílik lehetőség a Windows MsPaint programjával. Az alábbi ismertetés nem tér ki az összes menüre illetve parancsra, a teljes feldolgozást önálló munkának javasoljuk. A készített ábrák tetszőlege Windows alkalmazásba átmásolhatók.
A program a Program Files/Accessories mappájából indítható.
Indítsa el a programot.
A menüsor ismerős, bár tartalmaz néhány új elemet. Az ablak bal oldala tartalmazza a rajzoláshoz szükséges szerszámkészletet, alul végezhetjük el a színbeállítást (paletta), az állapotsor pedig az aktuális menüparancsról ad információt. A szerszámkészlet ikonjai meglehetősen beszédesek. Az egérmutatót egy ikonra mozgatva, az ikon mellett megjelenik az elnevezése.
VII.3.1 Szín, vonalvastagság és alakzat jellegének megválasztása
A rajzolás során beállíthatjuk a rajzoló és a kitöltő színt. Az előbbi a palettán a bal egérgombbal a megfelelő színre történő kattintással lehetséges, az utóbbi hasonlóan történik azzal a különbséggel, hogy a jobb egérgombbal végezzük el a kiválasztást.
A Radír, az Ecset, a Festékszóró használatánál a szerszámkészlet alatti ablakban beállíthatjuk a vonalvastagságot illetve az alakzatok szerkesztésénél beállíthatjuk az alakzat jellegét, miszerint
* csak körvonal
* körvonal+kitöltés
* körvonal nélkül, kitöltéssel.
A rajzoló szín legyen fekete, a kitöltő pedig piros. A kijelölés után válassza a ceruza ikonját.
VII.3.2 Rajzolás
A rajzolást valamelyik egérgomb lenyomásával kezdhetjük meg és a felengedésével fejezhetjük be. Felengedett egérgombbal a rajzterület tetszőleges pontjára pozícionálhatunk.
Készítsen a ceruzával egy szabadkézi ábrát.
Téglalap és négyzet
Téglalap rajzolásánál figyeljünk arra, hogy a téglalap vagy négyzet bal felső sarka az egérmutatónak az egérgomb lenyomásakor aktuális helyzete lesz. Négyzetet is a téglalap ikon segítségével rajzolhatunk, csak a rajzolás alatt tartsuk lenyomva a Shift gombot.
Rajzoljon előbb egy üres téglalapot, majd egy kitöltött négyzetet.
Ellipszis és kör
Kör és ellipszis rajzolásakor az egérmutató és a kapott alakzat viszonyát az alábbi ábra szemlélteti:
Kör rajzolásához is az ellipszist alkalmazzuk, csak a rajzolás alatt tartsa lenyomva a Shift gombot.
Készítsen egy kört.
Görbe
Görbe rajzolásánál előbb egy szakaszt kapunk. A megfelelő ívet az egérmutatót a görbe egy tetszőleges pontjára pozícionálva és a bal egérgombot nyomva tartva alakíthatjuk ki. Az egérgomb felengedése után még egy görbületet alakíthatunk ki hasonló módszerrel, utána viszont "kész" az ábra. A második görbület kialakítása előtt is befejezhetjük az ív szerkesztését, ha a rajzablak egy üres pontjára kattintunk.
Próbálja ki a görbe szerkesztését.
Sokszög
Sokszög szerkesztésénél nyomjuk le az egérgombot a kezdőpozíciónál, alakítsuk ki a sokszög egy oldalát, majd engedjük fel az egérgombot. A továbbiakban az egérmutatót a létrehozandó sokszög képzeletbeli csúcsára pozícionáljuk, lenyomjuk az egérgombot és az egér mozgatásával kialakítjuk a megfelelő oldalt. A gomb felengedésével az oldal szerkesztése befejeződik. Az utolsó csúcs kialakítása után kettőt kattintva megjelenik az utolsó oldal is.
Rajzoljon egy ötszöget.
VII.3.3 Alakzat kijelölése, mozgatása
Egy rajz tetszőleges része kijelölhető a szerszámkészlet Szabadkézi kijelölés illetve Kijelölés ikonjának segítségével. A kijelölés során a kívánt részt a bal egérgomb nyomva tartásával és az egérmutató mozgatásával bekeretezzük, majd felengedjük a gombot. A bal egérgombot újra nyomva tartva a kijelölt rész tetszőleges helyre mozgatható illetve a jobb oldali egérgombot lenyomva megkapjuk a kijelöléssel elvégezhető műveletek listáját (a műveletek elérhetők az Alakzat menüpontból is).
Jelölje ki a rajz egy részét és próbálja ki a mozgatást. A kijelölésen Végezzen el egy tükrözést, illetve nyújtást.
VII.3.4 Fájlba másolás, fájl beillesztése
Az ábra egy kijelölt részlete menthető, ehhez válasszuk a Szerkesztés menü Fájlba másolás parancsát. A mentés során meg kell adni a fájl nevét, tárolási helyét és típusát.
Hasonló módon, a Fájl beillesztése paranccsal illeszthetünk be egy korábban készített rajzot. Ehhez tegyük a következőket:
* A szerszámkészletben a Kijelölés segítségével jelöljük ki azt a területet, ahová a képet be akarjuk illeszteni.
* A Szerkesztés menüben adjuk ki a Fájl beillesztése parancsot.
* Válasszuk ki a beillesztendő fájl nevét, majd kattintsunk a Megnyitás gombra.
* Amennyiben a kijelölt rész kisebb a beillesztendő kép méreténél, választhatunk a kijelölés növelése illetve a kép csonkolása között.
* Húzzuk a beillesztett képet a megfelelő helyre, majd kattintsunk a képen kívülre.
Jelöljük ki a rajz egy részletét és mentsük fájlba. Mentés nélkül nyissunk új fájlt és llesszük be a mentett rajzot.
VII.3.5 Szöveg bevitele és formázása
Az ábrákba szöveget is illeszthetünk. Ehhez hajtsuk végre a következő lépéseket:
* A Szerszámkészletben kattintsunk az A ikonra.
* Az egérmutató átlós elhúzásával hozzuk létre a szövegkeretet, majd a Nézet menü Szöveg eszköztár megnyitásával válasszuk ki a megfelelő betűtípust, betűméretet és stílust.
* Kattintsunk a szövegkeret belsejébe, és gépeljük be a szöveget.
* Ha meg akarjuk változtatni a szöveg színét, akkor kattintsunk a palettán a megfelelő színre.
* Ha a szöveget színes háttéren akarjuk elhelyezni, akkor kattintsunk a szerszámkészlet alatti ikonra, majd az egér jobb oldali gombjával kattintsunk kiválasztott háttérszínre.
Helyezzen el szöveget a rajzon és nyomtassa ki az ábrát.
VII.3.6 Feladat
* A gyakorlathoz csak a korábbi részek megtanulása után kezdjen.
* A megoldáshoz ne használja a jegyzetet.
* Könnyebb megoldáshoz jut, ha a rajz elemeit külön-külön elkészíti rajzlap egy szabad területén, kijelöli, másolja és a megfelelő helyre beilleszti. A módszert alkalmazhatja a szövegek készítésénél is.
Az MsPaint segítségével készítse el az alábbi ábrát
1.Mentse el GYAK2 néven:
3. Mentse el GYAK3 néven:
Megadhatjuk a nyomtatás paramétereit (papírméret, papírforrás), az oldal tájolását (álló, fekvő), beállíthatjuk a margókat és a fejlécet illetve a láblécet. A fejléc, lábléc beállítása nem a legkényelmesebb, az alkalmazható parancsok az F1 lenyomásával érhetőek el.
Fájl menü segítségével nyomtassa ki a fájlt
VII.4
WordPad mint szövegszerkesztő
A WordPad segítségével szövegeket tudunk létrehozni, és formázni, melyek kiterjesztése általában DOC lesz. Nevezhetjük a Word szövegszerkesztő kisöccsének.
VII.4.1 Műveletek dokumentumokkal
Új dokumentum létrehozása
A Fájl menü Új parancsára kattintva tudunk új dokumentumot létrehozni. Beállítjuk a létrehozni kívánt filetípust, majd az OK gombra kattintva kezdhetjük a gépelést. Ha már az elején nevet szeretnénk adni a filenak, kattintsunk a Fájl menüre, és válasszuk a Mentés másként parancsot.
Dokumentum változásainak mentése
Ha egy létező dokumentumot akarunk menteni új néven, kattintsunk a Mentés másként parancsra és utána a Fájlnév mezőbe írjuk be az újonnan választott nevet.
Dokumentum megnyitása
Kattintsunk a Fájl menüben a Megnyitás parancsra. A helye feliratú listában kattintsunk arra a meghajtóra, amelyen a megnyitni kívánt fájl található. A helye alatti mezőben kattintsunk arra a mappára, amelyben a megnyitni kívánt dokumentum található. Kattintson a dokumentum nevére, vagy gépelje be a nevét a Fájlnév mezőbe.
VII.4.2 A WordPad beállításai
1. Eszköztár megjelenítése
A nézet menüben kattintson az Eszköztár parancsra. A parancs neve előtti pipa jel az eszköztár aktív állapotát jelzi.
- Új dokumentum létrehozása
- Dokumentum megnyitása
- Dokumentum mentése
- Dokumentum nyomtatása
- Nyomtatási kép megtekintése
- Keresés
- Kivágás
- Másolás
- Beillesztés
- Visszavonás
- Dátum és idő beillesztése
Formátumsor megjelenítése
A Nézet menü Formátumsor parancsára kattintva aktivizálódik. Ha a parancs neve mellett pipa található, a Formátumsor aktív. A Formátumsor gombjai a különböző szövegformázási műveleteket könnyítik meg.
- Betűtípus
- Betűméret
- Betűstílus (Félkövér, Dőlt, Aláhúzott, Betűszín)
- Bekezdés igazítások (Balra igazít, Középre igazít, Jobbra igazít)
- Felsorolás
Vonalzó megjelenítése
A Nézet menü Vonalzó parancsára kattintva aktivizálódik. Ha a parancs neve mellett pipa található a vonalzó bekapcsolt állapotban van.
A vonalzó segítségével be lehet állítani a tabulátorhelyeket egyszerűen a vonalzó azon pontjára kattintva, ahol tabulátort szeretne elhelyezni. Ha rossz helyre tette a tabulátorhelyet, az egér segítségével húzza le a vonalzóról.
Be tudjuk állítani a behúzásokat:
Bal oldal, függő behúzás, első sor behúzása, jobb oldal behúzása.
Állapotsor megjelenítése
A nézet menüben az Állapotsor parancsot kell választani. Ha pipa található a parancs előtt, az Állapotsor aktív. Az állapotsor segítséget nyújt, ha valamelyik menüpontot használja.
VII.4.3 Műveletek a szöveggel, szerkesztés menü
Másolás
A másolandó információt tartalmazó dokumentumban kijelöljük a másolandó szövegrészt vagy objektumot, majd a Szerkesztés menü Másolás parancsát használjuk (használhatjuk a CTRL+C billentyűkombinációt, illetve az eszköztár piktogramját). A kijelölt információ a Vágólapra helyeződik. A kulzort a dokumentum azon helyére tesszük, ahová az információt másolni szeretnénk, és kiadjuk a Szerkesztés menü, Beillesztés parancsát.
Kivágás
A másoláshoz hasonlóan a Szerkesztés menüből választjuk ki (használhatjuk a CTRL+X billentyűkombinációt, illetve az eszköztár piktogramját). A másoláshoz képest az a különbség, hogy az információ eredeti helyéről eltűnik, de bárhová beilleszthető egészen addig, amíg újabb információt nem helyezünk a vágólapra.
Visszavonás
A legutolsó műveletet visszavonhatjuk a Szerkesztés menüből (CTRL+Z, ill. az eszköztárról) használhatjuk.
Törlés
Jelöljük ki a törölni kívánt szövegrészt, majd használjuk a Szerkesztés menü Törlés parancsát, vagy a Del billentyűt. Ha tévedésből töröltünk valamit, használjuk a Szerkesztés menü visszavonás parancsát.
Keresés
Kattintsunk a dokumentumon belül oda, ahonnan a keresést el akarjuk kezdeni, majd kattintsunk a Szerkesztés menü Keresés parancsára, és a Mit feliratú mezőbe írjuk be a keresett szöveget. Ha a további előfordulásokat is meg szeretnénk keresni, kattintsunk a Következő feliratú gombra, de ha bezártuk már a keresés ablakot, használjuk az F3-as billentyűt.
Csere
Keresés segítségével kerestessük meg a WordPad-al a cserélendő szöveget, majd kattintsunk a Szerkesztés menü Csere parancsára. A Mit feliratú mezőbe a cserélendő szöveget írjuk, a Mivel feliratúba pedig azt, amire ki akarjuk cserélni.
Dátum idő beszúrása
Kattintsunk oda a szövegben, ahová a dátumot és időt be akarjuk szúrni, majd pedig kattintsunk a Beszúrás menü Dátum és idő parancsára (használhatjuk az eszköztárat is). Válasszuk ki a kívánt dátum- és időformátumot.
VII.4.4 Szöveg formázása
Betűtípus
A Formátum menü Betűtípus parancsát választva kapjuk a párbeszédablakot. Bizonyos részei a Formátumsorban is megtalálhatók. Megadhatjuk a betű típusát, stílusát (félkövér, dőlt, félkövér-dőlt), méretét pontokban, effektusokat (áthúzott, aláhúzott), a betű színét.
Jelstílus
Felsorolásjelet használhatunk a bekezdéseinknél.
Bekezdés
A Formátum menü Bekezdés parancsát választva (vagy a Formátumsort és a vonalzót használva) bekezdés szintű formázásokat eszközölhetünk.
- Bal oldali behúzás
- Jobb oldali behúzás
- Első sor behúzása
- Szövegigazítás (balra, jobbra, középre)
Tabulátorok
A Formátum menü Tabulátorok parancsát választva pontosan felvehetjük a tabulátorpozíciókat (használhatjuk a vonalzót is). Ha nincs szükségünk a tabulátorhelyre, válasszuk a párbeszédablakban a törlés parancsot.
VII.4.5 Objektumbeszúrás
A Beszúrás menü Objektum parancsát választva megnyílik egy párbeszédablak. Kiválaszthatjuk a beszúrni kívánt objektumtípust, majd akár kész képet, szöveget, vagy akkor elkészítettet tudunk beilleszteni a dokumentumunkba.
VII.4.6 Nyomtatás
Dokumentum nyomtatása
Ha a dokumentumunk nyitott állapotban van, kattintsunk a Fájl menü nyomtatás parancsára. Ha a dokumentum zárva van, akkor a Sajátgép vagy a Windows Intéző ablakában húzzuk át az ikonját a Nyomtatók mappában lévő nyomtató ikonjára.
Nyomtatási kép
A Fájl menü Nyomatási kép parancsát válasszuk, így megtekinthetjük a dokumentumunk képét nyomtatás előtt. Ha vissza szeretnénk térni a dokumentumunkhoz, használjuk a Bezárás gombot.
Margóbeállítás
A Fájl menü Oldalbeállítás parancsát válasszuk, és gépeljük be a margók új értékeit.
Itt állíthatjuk be a papírméretet, papíradagolás és a papír tájolását is (álló, fekvő).
Nyomtatási paraméterek módosítása
Kattintsunk a Fájl menüben az Oldalbeállítás parancsra. Állítsuk be a megfelelő papírméretet, tájolást vagy margókat. A nyomtató megváltoztatásához kattintsunk a Nyomtató feliratú gombra, és utána a Név listából válasszuk ki a kívánt nyomtatót.
VII.5 Karaktertábla
A Programok Kellékek között találjuk a Karaktertáblát. Kattintsunk rá, hogy kinyíljon. Kattintsunk a Betűkészlet listára, majd kattintsunk egy betűkészletre. Kattintsunk duplán az összes kívánt karakterre. Mindegyik karakter, amire duplán kattintottunk, megjelenik a Másolandó karakterek mezőben. Kattintsunk a Másolás gombra. A dokumentumunkban kattintsunk oda, ahová be szeretnénk illeszteni a karakter(eke)t, majd kattintsunk a Szerkesztés menü Beillesztés parancsára.
Jelöljük ki a karakter(eke)t, és válasszuk hozzá(juk) ugyanazt a betűkészletet, amit a Karaktertáblában használtunk.
Ha rákattintunk egy karakterre, és az egér gombját lenyomva tartjuk, akkor a karaktert kinagyítva láthatjuk.
A Windings betűtípusból válasszon néhány karaktert, és helyezze el WordPad dokumentumba.
VII.6 Tárcsázó
A Programok Kellékek között találjuk a Tárcsázó. Kattintsunk rá, hogy kinyíljon. A Tárcsázó programmal telefonhívást kezdeményezhetünk a számítógépünkről vagy modem, vagy bármilyen más Windows Telefoneszköz segítségével.
VII.7 Számológép
A számológép segítségével tudunk egyszerűbb és bonyolultabb számolásokat elvégezni. A számológép amint az ábrán is látható kétféle üzemmódban működik. Az üzemmódok között a Nézet menü segítségével lehet válltani. Használat során lehetőségünk van arra, hogy a vágólapon lévő információt beillesszük a kijelzőre. Ennek egy feltétele van: a vágólapon csak szám lehet. Ha elvégeztük számításainkat, akkor a kijelzőn lévő értéket is fel tudjuk vinni a vágólapra (használjuk hozzá a Szerkesztés menü Másolás parancsát).
VII.8
Feladat
Megismerte egy egyszerű szövegszerkesztő és rajzolóprogram használatát. A korábbiakban megtanultuk, hogy több program is futtatható egyszerre, és köztük a tálca segítségével tudunk váltani.
Nyissa meg a WordPad-ot és a Paint rajzolóprogramot. Keresse meg a Start menü segítségével a Vezérlőpultot, és nyissa meg. Helyezze vágólapra a monitoron látottakat Print Scrn billentyű segítségével, majd illessze be a rajzolóprogram képernyőjére. A Vezérlőpult ikonjait másolás segítségével helyezze el egy WordPad dokumentumba egyenként, és írja mellé nevüket. (Használja a másolás, beillesztés billentyűkombinációit, a rajzolóprogramban pedig a kijelölés funkciót.)
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
1. Mire használható a Jegyzettömb?
2. Hány fájl lehet egyszerre nyitva a Jegyzettömbben, WordPad-ban?
3. Ismertesse a mentés és a megnyitás menetét!
4. Milyen módon mozoghatunk a szövegben?
5. Milyen kijelölési módokat ismer?
6. Milyen eltérés van a másolás és kivágás parancs között?
7. Mi a beillesztés parancs funkciója?
8. Mikor használjuk a visszavonás parancsot?
9. Milyen billentyűkombinációkkal érhető el a visszavonás, másolás, kivágás, beillesztés, törlés parancs?
10. Hogyan keresünk egy megadott szövegrészt dokumentumunkban (WordPad, Jegyzettömb)?
11. Hol állítunk fejlécet, illetve láblécet (WordPad, Jegyzettömb)?
12. Milyen alakzatokat készíthetünk a Paint rajzolóprogrammal?
13. Hogyan mozgatunk alakzatokat?
14. Milyen módon vihetünk be szöveget, hogy hogyan formázhatjuk Paint-be?
15. Tudjuk-e alakzatainkat nyújtani, s ha igen, milyen módon?
16. Mire szolgál a Mentés másként parancs?
17. Hogyan jeleníthetjük meg az eszköztárat, ha nem látható képernyőnkön?
18. Milyen betű és bekezdésformázási lehetőségeket ismer?
19. Milyen beállításokra kell ügyelnünk nyomtatáskor?
20. Mire használható a Kellékek Karaktertábla ablaka?
21. Mi a menete egy képernyőn látható ablak beillesztésének WordPad dokumentumba?
VIII.
Vezérlőpult – beállítások elvégzése
A programban elvégezhető beállításokat a Start menü beállítások pontjának kiválasztása után megjelenő almenüből tudjuk kiválasztani a Vezérlőpult segítségével. A Vezérlőpult tulajdonképpen nem más, mint olyan programok gyűjteménye, amelyekkel a Windows 95 működésével és megjelenésével kapcsolatos beállításokat tudjuk elvégezni. Ezeknek a programoknak a segítségével kezelhetjük a számítógépünk hardver és szoftver telepítését, elvégezhetjük a perifériák beállítását – telepítését, megtervezhetjük a program megjelenését a képernyőn.
Kattintson a Start menü Beállítások pontjának Vezérlőpult almenüpontjára.
32 bit ODBC32 bites adatátvitel megvalósítása a különböző felhasználói programok közöttBetűtípusokBetűkészletek megtekintése, hozzáadása, törléseBillentyűzetA billentyűzet beállításainak megtekintése, megváltoztatásaDátum és IdőDátum, Idő és időzóna beállításainak megtekintése, megváltoztatásaEgérkezelésAz egérre vonatkozó beállítások megtekintése, megváltoztatásaGyorskeresőNem a Windows 95 részeHálózatHálózati hardver és szoftver beállítások
HangokRendszer- vagy programhangok módosításaJelszóJelszavak módosítása és adatvédelmi beállításokKépernyőA monitor beállításainak módosításaKisegítő lehetőségekA rendszer kisegítő lehetőségeinek megváltozatásaModemekÚj modem telepítése és módosításaMultimédiaMultimédia eszközök beállításának módosításaNyomtatókNyomtatók és nyomtatási sorok kezeléseProgramok hozzáadásaÚj programok hozzáadása és elvételeRendszerRendszerinformáció megjelenítése és megváltoztatásaTerületi beállításokSzám, pénznem, dátum, időformátum kezeléseÚj hardver hozzáadásaÚj harver hozzáadása a rendszerhezVIII.1 Betűtípusok
A párbeszédablakban láthatjuk felsorolva a jelen pillanatban a rendszerben használható betűkészletek neveit. Az ikonban szereplő TT jelzésből tudjuk, hogy az adott betűtípus valós betűtípus. (True Type – valós típus. Ez azt jelenti számunkra, hogy a dokumentum a képernyőn és nyomtatásban ugyan úgy fog megjelenni. A True Type betűknek még az a jó tulajdonsága is megvan, hogy a betűméret arányosan nagyítható és csökkenthető.
Fájl menü Megnyitás: A megnyitás paranccsal információt szerezhetünk a kiválasztott betűkészletről. A betűkészletre való dupla egérkattintással is megnyithatunk.
File menü Nyomtatás: A Nyomtatás menüpont segítségével egy minta nyomtatást tudunk elvégezni a kiválasztott betűtípussal.
Új betűfontok telepítése: Ha a felhasználónak nem elegek a programhoz járó betűkészletek, akkor természetesen kiegészítő fontokat is vásárolhat. Az új betűkészleteket természetesen telepíteni kell a rendszerbe, ahhoz, hogy a későbbiek során használni tudjuk őket. A telepítést a Fájl menü Új betűkészlet telepítése parancsával tudjuk elvégezni.
Betűkészletek listája: adott meghajtó, adott könyvtárában talált betűkészletek felsorolása. Ebből választhatunk, hogy melyiket szeretnénk telepíteni.
Mappák: Meghajtón belüli könyvtárváltás.
Lemezmeghajtó: Meghajtó kiválasztása, ahol az új betűk találhatók.
Fájl menü Törlés: A Törlés lehetőség választásával tudjuk a kijelölt betűkészletet kitörölni.
Fájl menü Tulajdonságok: A Tulajdonságok segítségével a kijelölt betűkészletre vonatkozó legfontosabb információkat tudjuk lekérni megtekintésre.
VIII.2 Dátum és Idő
Lehetőségünk nyílik az aktuális rendszeridő, rendszerdátum megváltoztatására, és itt tudjuk beállítani az időzónát is.
Lehetőségünk van, hogy az időzónák között váltsunk. Beállíthatjuk az automatikus áttérést a nyári időszámításra. A számítógép órája automatikusan áll át a nyári, illetve a téli időszámításra.
VIII.3 Egérkezelés
Az egérrel kapcsolatos beállítások elvégzésére szolgál.
Gombok fül: Feltételezi, hogy az egér bal oldali gombját használjuk a leggyakrabban. Erre a gombra általában a jobb kéz mutatóujjával kattintunk, jobbkezesek számára ajánlott. Balkezesek számára át lehet állítani az egérkezelést úgy, hogy többnyire jobb gombot használjuk. Itt lehet beállítani a dupla kattintás sebességét, mely beállítja az időtartamot, amely két kattintás között telhet el akkor, amikor dupla kattintást végzünk az egér elsődleges gombjával. Ha nincs gyakorlatunk az egér használatában, akkor könnyebb lesz a dupla kattintás, ha balra húzzuk a csúszkát.
Ha gyakorlottak vagyunk a dupla kattintásban, akkor sem érdemes maximumra állítani. A kettős kattintás sebességét a csúszka jobb oldala melletti képre kattintva tesztelhetjük.
Mutató fül: A Séma ablakban felsorolást találunk az egérmutatók alakjáról. A mutatóalakok vizuálisan is jelzik, hogy mit végez a Windows, és mit tehet a felhasználó. A kiválasztott sémához az alatta látható ablakban sorolja fel az egérmutatókat. Felsorolja a kijelölt sémában lévő egérmutatókat. A mutató megjelenését úgy változtathatjuk meg, hogy kijelöljük a mutatót, kattintunk a Tallózás gombra, és duplán kattintunk egy másik mutató fájljára. Ha a Tallózás párbeszédpanelben nem jelennének meg mutatók, akkor a Vezérlőpulton kattintsunk duplán a Programok hozzáadása/eltávolítása ikonra, és telepítsük az opcionális egérmutatókat.
Mozgás fül: itt tudjuk beállítani az egérmutató követési sebességét és az egér nyomvonalát.
VIII.4
Hálózat
A számítógépes hálózatok a világon egyre elterjedtebbek. Természetesen a felhasználóban is felmerül az igény, hogy meglévő fizikai eszközös segítségével, hogyan tud egy hálózatra rácsatlakozni. Ez a hálózat nem csak a világot behálózó lehet. Természetesen egészen kicsi is lehet. Ehhez nyújt segítséget a Vezérlőpult Hálózat lehetősége.
Felsorolja a számítógépünkre telepített hálózati ügyfélszoftvereket, csatolókat, protokollokat és szolgáltatásokat.
Az ügyfélszoftver lehetővé teszi a többi hálózati számítógépen megosztott fájlok és nyomtatók használatát.
A csatoló olyan hardvereszköz, amely fizikailag csatlakoztatja a számítógépet a hálózathoz.
Protokollnak nevezzük azt a nyelvet, amelyet a számítógép a hálózaton keresztüli kommunikációhoz használ. A számítógépek csak akkor tudnak kommunikálni egymással, ha azonos protokollt használnak.
A szolgáltatások egyik típusa az, amelyik lehetővé teszi, hogy a hálózaton másokkal fájlokat és nyomtatókat osszunk meg. Más típusú szolgáltatások: automatikus biztonsági másolatkészítés a rendszerről, távoli regisztráció és hálózatfigyelő ágens.
A Hozzáadás nyomógomb segítségével lehet a számítógéphez egy hálózati összetevőt hozzáadni. Ha semmink nincs, azt ne akarjuk hozzáadni.
Belépés az elsődleges hálózatba: itt található, hogy melyik hálózat fogja a bejelentkezésünket elfogadni, és ezzel a hálózat használatát lehetővé tenni. A belépéskor a Windows kéri a jelszót és esetleg további információkat is, például a kiszolgálógép vagy a körzet nevét. Ha másképp akarjuk beállítani az elsődleges hálózati belépést, akkor kattintsunk a kívánt lehetőségre a listában. A Belépés a Windowsba feliratra kattintva lehet belépni a Windows 95-be úgy, hogy ne jelenjen meg üzenet, ha a hálózathoz való csatlakozás nem jött létre (például: a hálózat le van kapcsolva, vagy ha rossz jelszót írtunk be). A Belépés a Windowsba lehetőséget célszerű választani olyankor, ha a számítógép éppen nincs hálózathoz csatlakoztatva (például: utazás közben hordozható számítógépen dolgozunk).
Fájl és nyomtatómegosztás: ez a lehetőség csak akkor él, ha sikerült a hálózati kapcsolatot megvalósítani. Ha él, akkor rákattintva lehet a fájl- és nyomtatómegosztást be- és kikapcsolni. Egy mappát vagy egy nyomtatót úgy oszthatunk meg, hogy a Sajátgépben vagy a Windows Intézőben módosítjuk a mappa vagy a nyomtató megosztásra vonatkozó adatait.
VIII.5 Hangok
Lehetőségünk nyílik arra, hogy munkánk során előforduló eseményekhez hangot rendeljünk. Megadhatunk, létrehozhatunk sémákat, amelyekben megadhatjuk, hogy mely eseményekhez milyen hangjelzések tartozzanak.
Események: azoknak az eseményeknek a felsorolása, amelyekhez hangot rendelhetünk. Hang hozzárendeléséhez kattintsunk az eseményre, majd kattintsunk a Név listában szereplő hangra. A Hang/Név ablakban az eseményhez tartozó hang nevét tudjuk leolvasni. A hang lejátszásához kattintsunk a hang nevére, majd kattintsunk a jobbra mutató nyilat ábrázoló gombra. Ha a használni kívánt hang nem szerepel a listán, kattintsunk a Tallózás gombra.
VIII.6 Jelszó
Az előző Windows verzió a programot elindító felhasználónak nem tette lehetővé, hogy egyéni beállításokat tároljon. Mindenki ugyanazt a lehetőséget kapta. Ha tetszett, ha nem. A Windows 95 fejlesztői rádöbbentek arra, hogy gépet esetlegesen több felhasználó is használhat. Természetesen eltérő időpontokban. A Windows 95 minden felhasználóhoz hozzárendelhet egy felhasználói profilt, amely tartalmazza a felhasználó által beállított munkakörnyezetet (szín, betű, stb.)
Az első beállítás esetén rögzíti, hogy mindenki, aki ezt a számítógépet használja, azonos beállításokat tudjon használni. A második lehetőség kiválasztása esetén lehetővé teszi, hogy a számítógép minden egyes felhasználója egyénileg állítsa be az asztalt.
VIII.7 Képernyő
Háttér
Képernyőháttérre vonatkozó beállításokra szolgál.
Mintázat: felsorolja az asztal befedésére használható mintázatokat. A mintázatok megtekintéséhez kattintsunk az egyes mintázatok nevére. Ha rákattintunk egy mintázat nevére, és az mégsem jelenik meg a kis minta-monitoron, akkor győződjünk meg róla, hogy a Tapéta listán a Nincs felirat legyen kiválasztva.
Tapéta: felsorolja az asztal befedésére használható tapétákat. A tapéták megtekintéséhez kattintsunk az egyes tapéták nevére. Arra vigyázzunk, hogy túlzásokba azért ne essünk. Minél csicsásabb a háttér és a tapéta, annál több helyet foglal az értékes memóriából.
Képernyőkímélő
Felsorolást látunk a rendelkezésre álló képernyőkímélőkről. Az egyes képernyőkímélők mozgó ábrákat jelenítenek meg, ezáltal megakadályozva a képernyő károsodását. A képernyőkímélő automatikusan működésbe lép, ha a számítógép nem végez semmilyen műveletet egy megadott várokozási időtartamon belül. A képernyőkímélő kikapcsolásához elég megmozdítani az egeret vagy a billentyűzeten valamelyik karaktert leütni.
A Jelszavas védelem lehetővé teszi, hogy jelszavas védelemmel lássuk el a képernyőkímélőt. A jelszavas védelem segítségével megakadályozhatjuk, hogy távollétünkben illetéktelen személy használja a számítógépet. A védelem úgy működik, hogy csak a helyes jelszó begépelése után lehet kikapcsolni a képernyőkímélőt. Ha új jelszót szeretnénk megadni, kattintsunk a Módosítás gombra. A jelszavas képernyővédő kijátszásához elég kikapcsolni, majd bekapcsolni a számítógépet, és ha szerencsénk van, akkor máris tudunk adatokat „szerezni” a másik felhasználó gépéről. Ha az illető elővigyázatos volt és csak jelszóval indul a gépe vagy a programja, akkor pechünk van.
A Beállítások nyomógomb segítségével tudjuk módosítani a kiválasztott képernyőkímélő beállításait.
Monitor takarékossági lehetőségek: Az Energy Star a U.S Environmetal Protection Agency (EPA) programja, a személyi számítógépek és perifériáik áramfogyasztásának csökkentésére. Ezt a lehetőséget csak megfelelő monitor esetén tudjuk használni.
A monitornak eleget kell tenni a fenti követelményeknek. Ha ilyen monitorral rendelkezünk, akkor érdemes használni a Kis áramfelvételű állapotot.
Ennek akkor látjuk előnyét, ha a számítógép nem végez semmilyen műveletet, a Percek mezőben megadott időtartamon belül, akkor a monitor készenléti módba kapcsol, ezáltal csökkenti az áramfogyasztást. Ilyenkor a monitort úgy kapcsolhatjuk be, hogy arrébb mozdítjuk az egeret, vagy leütünk egy tetszőleges billentyűt.
Monitor kikapcsolása: Csökkenti az áramfogyasztást azáltal, hogy teljesen kikapcsolja a monitort. Ez a mód több áramot takarít meg, mint a Készenléti mód. A monitor kézikönyvében elolvashatjuk, hogy ilyenkor hogyan kell újra bekapcsolni a monitort.
Megjelenés:
A Windows 95 alatt futó programok képernyőn való megjelenítését lehet beállítani. Minden képernyő elemhez tartozik egy megjelenítési szín, karakteres elem esetén pedig betűtípus és betűméret is. Ezen hozzárendelések összességét nevezik sémának.
Minta: A minta dobozban felsorolt sémák közül lehet választani. A választással a képernyőn lévő legtöbb elem megjelenése egyszerre módosítható. A képernyőelemek megjelenése minden egyes mintában eltér. Használhatjuk ezeket az előre megadott mintákat, vagy akár mi magunk is létrehozhatunk és menthetünk újakat. A választás eredményét a fölötte lévő mintán rögtön láthatjuk.
Elem: Az elem doboz felsorolja azokat a képernyőelemeket, amelyeknek módosíthatjuk a beállításait. A mellette lévőben rögzíti a kijelölt elem méretét (képpontokban megadva). Ha ez a beállítási lehetőség nem használható, az azt jelenti, hogy a kijelölt elem méretét nem lehet módosítani. Majd pedig a választott elem színét tudjuk kiválasztani.
Betűtípus: A kiválasztott elemen lévő felíráshoz tudunk betűt hozzárendelni, betűméretet megadni, betűszínt és betűstílust kiválasztani. Ha színt választunk, ügyeljünk arra, hogy a beállított színeket hosszan nézzük. A túl élénk színek használata fárasztja a szemet. Törekedjünk inkább a kellemes színösszeállítások használatára.
Beállítások:
Színpaletta: segítségével kiválaszthatjuk a képernyőn használható színek számát.
Asztalterület: a képernyő felbontásának beállítására szolgál.
Képernyő típusának megváltoztatása: a megjelenő párbeszédablakban tudjuk kiválasztani a videokártya típusát és a gépünkhöz csatlakoztatott monitor típusát.
A színpaletta, asztalterület és betűméret beállítási lehetőségeit a videokártya és a monitor típusa határozza meg.
VIII.8
Kisegítő lehetőségek
Ezt a lehetőséget azoknak a felhasználóknak kínálja a program, akik gyakorlatlanságuk vagy valamilyen fogyatékosságuk miatt, a számítógép egyes kezelőszerveit nem tudják a szokásos módon kezelni. Munkájuk megkönnyítését elősegítő speciális beállítások adhatók meg.
Billetyűzet
Beragadt gomb: bekapcsolja a Beragadt gomb funkciót, ami lehetővé teszi, hogy a CTRL, ALT és a SHIFT billentyű lenyomásakor ezek a billentyűk mindaddig lenyomott állapotban maradjanak, amíg csak nem nyomjuk le újra a CTRL, ALT vagy a SHIFT billentyű valamelyikét. Ez a lehetőség azok számára hasznos, akiknek gondot okoz két billentyű egyidejű lenyomása.
Szűrőgomb: bekapcsolja a Szűrőgomb funkciót, amivel megakadályozhatjuk, hogy a billentyűzet véletlen vagy ismétlődő billentyűlenyomásokat fogadjon el. A billentyűzet ismétlési sebessége, vagyis az a sebesség, amellyel egy lenyomott billentyű önmaga lenyomását ismétli, ugyancsak szabályozható.
Kapcsológomb: bekapcsolja a Kapcsológomb funkciót, amivel arra utasíthatjuk a számítógépet, hogy a CAPS LOCK, SCROLL LOCK vagy a NUM LOCK gomb bekapcsolásakor magas hangot, a gombok kikapcsolásakor pedig alacsony hangot szólaltasson meg.
Hang
Hangfigyelő: bekapcsolja a Hangfigyelő funkciót, amely arra utasítja a számítógépet, hogy hangjelzéssel egyidejűleg a képernyő valamelyik részét is villogtassa.
Beállítások: rákattintva adhatjuk meg, hogy a képernyőnk melyik része villogjon.
Hangmegjelenítés: bekapcsolja a Hangmegjelenítés funkciót, ami arra utasítja azokat a programokat, amelyek az üzeneteiket általában csak hang útján közlik, hogy vizuálisan is megjelenítsék ezeket, például szövegfeliratok vagy informatív ikonok formájában.
Megjelenítés
Itt tudjuk beállítani a Nagy kontraszt lehetőséget.
Egér
Az egér fül azok részére hasznos, akik valamilyen oknál fogva nem képesek biztonságosan kezelni az egerüket. Ők a választási lehetőség bekapcsolásával billentyűzet segítéségével tudják a megfelelő egérműveleteket elvégezni.
Általános
Automatikus alaphelyzet: Itt a Beragadt gomb, Hangfigyelő, Egérgomb, Kapcsológomb és Nagy kontraszt képességek kikapcsolására utasítja a számítógépet, ha az megadott ideig inaktív. A Sorosgomb funkciót nem kapcsolja ki. Ez a beállítási lehetőség akkor hasznos, ha több személy használja ugyanazt a számítógépet.
Értesítés
Figyelmeztető Üzenet: bekapcsolásával megerősítést kérő üzenetet jelenít meg minden olyan esetben, amikor egy billentyűparanccsal be vagy ki akarunk kapcsolni valamilyen hozzáférési beállítást. Ez azért hasznos, mert így elkerülhető a beállítások véletlen módosítása.
Hangjelzés: figyelmeztető hangjelzést ad minden olyan esetben, amikor egy billentyűparanccsal be vagy ki akarunk kapcsolni valamilyen hozzáférési beállítást. Ugyan azért hasznos, mint az előző.
Sorosgomb: ha a sorosgomb lehetőséget bekapcsoljuk, akkor a számítógép soros portjához alternatív bemeneti eszköz (bővítő kommunikációs eszköz néven is ismert) csatlakoztatható. Ez a lehetőség azok számára nyújt segítséget, akik nem képesek a számítógép szokásos adatbeviteli eszközei – billentyűzet, egér - használatára.
VIII.9 Multimédia
Itt ismerkedhetünk meg a hang, a kép, a MIDI, és a zenei CD eszközök beállítási lehetőségeivel.
Audio
Visszajátszás csoport: a hangerő beállításait el tudjuk végezni a hang csúszka segítségével. A kívánt eszköz megmutatja, hogy jelen pillanatban milyen audio lejátszó eszköz van a gépünkben.
Felvétel csoport: a hang csúszka segítségével a felvétel hangerősségét szabályozhatjuk. A kívánt eszköz lenyíló listájából a felvétel eszközét tudjuk kiválasztani, míg a felvétel minőségét a Kívánt minőség listában. Csak a kívánt eszközök használata lehetőség kiválasztásakor a programok csak a kijelölt hangkártya használatát teszik lehetővé. Ha meghatározott típusú hangkártyát igénylő programot használunk, és a megadott hangkártyát kijelöltük a fenti Kívánt eszköz listán, pipáljuk ki ez a jelölőnégyzetet. Ha a program tetszőleges hangkártyával működik, töröljük ezt a jelölőnégyzetet.
Video
A lejátszandó videó méretét tudjuk megadni. Választhatunk a teljes képernyős vagy az ablakban való megjelenítés között. Ha a Teljes képernyős változatot választjuk, akkor a képernyőn csak a videó lesz látható. Az Ablakban lehetőségnél a listában megjelenő megjelenítések közül tudunk választani. A tesztmonitoron láthatjuk az általunk beállított formátumot.
MIDI
A hangszerek beállításait tudjuk megtenni a MIDI fülben.
Ha Egy hangszert szeretnénk használni, ki kell választanunk a listából a nekünk megfelelőt. A lista tartalmazza a számítógépen telepített, elérhető hangszerek listáját. Ha valamelyik hangszert ki akarjuk választani, kattintsunk rá.
Egyéni beállítás: lehetővé teszi, hogy egyénileg jelöljünk ki mintát, vagy egy létező mintát módosítsunk, esetleg újat hozzunk létre. Ha több MIDI hangszerünk van, a Beállítás gombra kattintva ezeket különböző csatornákhoz rendelhetjük hozzá.
CD zene
A CD fülnél a kiválaszthatjuk egy listából a CD meghajtót és be tudjuk állítani a fejhallgató hangerősségét. Zenei CD-k lejátszására használjuk általában.
Speciális
A speciális fülnél számítógépünk multimédia eszközeinek és szoftvereinek listáját látjuk. Itt lehetőségünk van minden már telepített eszközről részletes információt kérni. Természetesen újat is adhatunk a rendszerhez, sőt a meglévők közül a feleslegeset el is távolíthatjuk.
VIII.10 Nyomtatók
A nyomtatókat a Windows 95-ben telepíteni kell. Ha az operációs rendszer telepítésénél nem tettük meg, vagy később vásároltunk nyomtatót a vezérlőpultban tudjuk rendszerünkre telepíteni.
Indítsuk el a nyomtató hozzáadása ikont, melynek hatására elindul a nyomtató telepítő varázslója. Továbblépés után kétféle lehetőség közül választhatunk attól függően, hogy a nyomtató gépünkre van csatlakoztatva fizikailag, vagy a hálózaton keresztül érjük el.
VIII.10.1 Helyi nyomtató
Az első panelen helyi nyomtatót válasszon, majd kattintson a tovább parancsgombra. A megjelenő ablakban ki kell választani a nyomtató gyártóját és típusát.
Kattintson bele a gyártó ablakába, majd üsse le a gyártó kezdőbetűjét, így nem kell végiglapozni a fél ablakot például egy Epson nyomtató telepítésénél.
A gördítő nyilakkal keresse ki a megfelelő gyártót, majd lépjen át a nyomtató típusa ablakba. Törekedjen a pontosságra használja a nyomtató kézikönyvét, ha nem tudja eldönteni a pontos típust.
Telepítsünk fel egy Epson LQ 1170-es nyomtatót!
1. Miután kiválasztotta a helyi nyomtatót és megkereste a gyártók között az Epson céget, kattintson át a nyomtató típus ablakba, keresse az LQ 1170-es nyomtatót a gördítő nyilak segítségével. A következő ábrát kapta:
2. Kattintson a tovább gombra, és válassza ki, hogy melyik portra van csatlakoztatva a nyomtató (általában LPT1, vagy LPT2).
3. Továbblépés után adja meg a nyomtató nevét, de elfogadhatja a felajánlott nevet is, majd döntse el, hogy ezt a nyomtatót kívánja alapnyomtatóként használni. (Azt jelenti, hogy egy nyomtatási parancs kiadásánál erre a nyomtatóra irányul automatikusan a nyomtatás). Ha első nyomtatóként telepíti a program alapnyomtatóként telepít.
4. A következő ablakban tesztoldalt nyomtathatunk, ha először telepít kérjen tesztoldalt a nyomtatóról, melynek hatására eldöntheti, hogy sikeres volt-e a telepítés.
5. A befejezés parancsgombra kattintva megtörténik a nyomtató telepítése.
Előfordul, hogy a program üzenetet ír ki, esetleg keresi a Windows 95 telepítőkészletet. Adjuk meg az elérési útvonalat. Ha CD-ről telepítettük az operációs rendszert, akkor helyezzük a meghajtóba a CD-t, ha pedig háttértárolóról telepítettünk adjuk meg az útvonalát.
VIII.10.2 Hálózati nyomtató
Hálózati nyomtató telepítésénél szintén a nyomtató telepítő varázslóját használjuk, de a második ablakban a hálózati nyomtató kijelölőjére kattintunk.
1. A megjelenő ablakban meg kell adnunk a hálózati nyomtató elérési útját. Ha ezt nem tudjuk, használjuk a Tallózás parancsgombot:
2. Keresse meg a hálózaton azt a számítógépet, melyhez a telepítendő nyomtató csatlakoztatva van. Kattintson a számítógépre, és ha a nyomtató megosztott, szerepelni fog az ablakban. Válassza ki és OK.
3. Az elérési út listájába bekerült a kiválasztott nyomtató. Döntsük el, hogy a DOS alapú programok alapnyomtatójaként szeretnénk-e használni, majd válasszuk a Tovább gombot.
4. Eldönthetjük, hogy az illeszőprogramot megtartjuk-e, és úgy telepítjük a nyomtatót (célszerű megtartani, ha felajánlja a program). Továbblépve az előzőekhez hasonlóan elnevezhetjük a nyomtatót, és eldönthetjük, hogy alapnyomtatóként szeretnénk-e használni a későbbekben Windows alapú programoknál.
5. Szintén tudunk tesztoldalt nyomtatni (célszerű).
Elképzelhető, hogy a feltelepített nyomtató másik helységben, vagy épületben van, ezért illik figyelmeztetni az ott dolgozó kollégát, hogy nyomtatást indítunk.
VIII.10.3 Nyomtató megosztása
Számítógépünkhöz saját nyomtató van csatlakoztatva, de szeretnénk, hogy más gépről is elérhető legyen, megosztottá kell tennünk a nyomtatónkat.
Válassuk ki a Start menü beállításokból, vagy a Vezérlőpultból a Nyomtató-t. A megjelenő ablak már ismerős, itt találjuk a felteleített nyomtatóinkat, és a Nyomtató hozzáadása ikont.
1. Válasszuk ki a megosztani kívánt nyomtatót, és kattintsunk rá az egér jobb gombjával. Egy gyorsmenűt kapunk:
2. Válasszuk a Megosztás menüpontot és kattintsunk a Megosztva az alábbi néven jelölőre. Itt meg kell adnunk a Nyomtató megosztási nevét, esetleg fűzhetünk hozzá megjegyzést (pl. hogy hol helyezkedik el a nyomtató 104-es terem), és ha nem akarjuk, hogy illetéktelenek is használják, jelszót fűzhetünk a használatához. OK gomb lenyomására a hálózaton levő más gépeknek is lehetővé tettük a nyomtatónkon való nyomtatást.
VIII.10.4 Nyomtatásra váró dokumentumok megtekintése
Válasszuk a Start menüből a Beállításokat, és itt a Nyomtatókat. Kattintsunk duplán annak a nyomtatónak annak a nyomtatónak az ikonjára, amelyet meg akarunk nézni. Megjelenik a nyomtatási sor a nyomtatási feladatok listájával együtt.
A nyomtató ablakban találhatunk olyan információkat, mint a nyomtatási feladatok állapota és a dokumentum tulajdonosa. Ha az általunk elküldött dokumentumok közül valamelyiknek a nyomtatását meg akarjuk szakítani, vagy szüneteltetni akarjuk, kattintsunk a dokumentumra, majd válasszuk a Dokumentum menü parancsait.
Nyomtatóbeállításokat is módosíthatunk a fájl menüben. Kattintsunk az Adatlap menüpontra.a módosítható beállítások a nyomtató típusától függnek. Mozogjunk a tabulátor billentyű segítségével az összes beállítási lehetőség tanulmányozásához.
Figyelem! A nyomtató tulajdonságainak módosítása az összes dokumentumra vonatkozik, amelyet ezen a nyomtatón nyomtatunk. Ha egy dokumentumra akarjuk módosítani a beállításokat, használjuk az Oldalbeállítás vagy Nyomtatóbeállítás parancsot a használt programban.
VIII.11 Programok hozzáadása
Telepítés/Letörlés
Új program telepítéséhez, vagy eltávolításához használhatjuk a programok hozzáadását a vezérlőpultból. Ha új szoftvert vásárolunk, helyezzük be a meghajtóba a CD-t vagy floppy-t, majd kattintsunk a telepítés gombra.
Az ablak második felében egy listát látunk meglévő programjainkból, melyeket el tudunk távolítani. Azért fontos, hogy uninstall segítségével távolítsuk el a szoftvert, mert a windows alatt futó programok installáláskor megváltoztatják a windows könyvtár tartalmát is. Eltávolításkor ezek a beírt információk is törlődnek. (nem minden szoftvernél lehetséges)
Windows telepítő
A Windows telepítő fülnél tudunk Windows részeket hozzáadni vagy esetleg elvenni operációs rendszerünktől.
Az Összetevők listában jelölőnégyzetek mutatják meg, hogy melyik komponens található programunkban, s melyik nem. Ha hozzá akarunk adni részeket, a jelölőnégyzetre kell kattintanunk, de mielőtt a telepítést elkezdjük, be kell helyezni gépünkbe Windows 95 telepítőnket (kivéve, ha a telepítőprogram megtalálható gépünkön). Ha valamilyen részre nincs szükségünk, ugyanúgy járunk el, mint a hozzáadásnál, csak a kipipált négyzetre kattintunk. Ebben az esetben eltávolítást végez a program.
Indítólemez
Az Indítólemez fülre kattintva és egy floppy-t a meghajtóba helyezve Windows 95 indítólemezt készíthetünk, melynek segítségével floppy-ról tudjuk indítani az operációs rendszert. Ajánlott egy ilyen lemez készítése, mert bármikor meghibásodhat a rendszer.
VIII.12
Rendszer
Általános
Az általános fülben információt kapunk arról, hogy milyen operációs rendszerünk van, ki a termék tulajdonosa, milyen a számítógépünk típusa, s mekkora gépünkben a RAM memória.
Eszközkezelő
Számítógépünk hardverlistáját láthatjuk az eszközkezelő fül választásakor, melyet megtekinthetünk típus szerint, illetve kapcsolódás szerint. Az ablak alján található Tulajdonságok nyomógombra kattintva a kiválasztott hardvereszköz tulajdonságait láthatjuk.
Az ablak tartalma nem változik meg automatikusan, ha új hardvert helyeztünk be, ezért ilyenkor kattintsunk a Frissítés nyomógombra. Ha pedig fizikálisan eltávolítottunk hardvert a számítógépből, használjuk az Eltávolítás nyomógombot.
Hardverprofil
Ennek a fülnek a segítségével készíthetünk egyénileg hardverprofilt, melyben megadhatjuk, hogy melyek legyenek azok a hardvereszközök és illesztőprogramok amelyeket bekapcsoláskor betölt a rendszer. Ennek hatására a Windows indításakor ki kell választanunk, hogy a Windows melyik hardverprofilban induljon. A Windows kizárólag a kiválasztott profilban engedélyezett hardvereszközökhöz tartozó illesztőprogramokat tölti be.
Teljesítmény
Információt kapunk a RAM memória méretéről, hogy a rendszer erőforrások milyen százalékban szabadok, hány bites a fájlrenszer és a virtuális memória, használunk-e lemeztömörítést.
Lehetőségünk van a fájlrendszer, grafika és virtuális memória beállítására.
VIII.13
Területi beállítások
A szám-, pénznem-, idő- és dátumbeállítások országfüggő beállítására szolgál.
A Területi beállítások fülnél a listából válasszuk ki a kívánt dátum-, idő-, szám- és pénznembeállításnak megfelelő területet.
Szám Pénznem Idő Dátum füleknél beállíthatjuk a nekünk megfelelő formátumot.
Ügyeljünk a szeparátorjelek használatára:
Listaelválasztás: ;
Tizedesjel: ,
Időelválasztás: :
Dátumelválasztás: .
VIII.14 Új hardver hozzáadása
Varázsló segítségével nagyon egyszerüen tudunk új hardver eszközt telepíteni gépünkre. A rendszer felismeri az új hardvert.
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
1. Milyen beállítási lehetőségeket takar a Vezérlőpult?
2. Mit jelképez a betűtípusok ablakban megjelenő TT jelzés?
3. Hogyan telepíthetünk új fontokat?
4. Milyen beállítási lehetőségeink vannak az egérkezeléssel kapcsolatban?
5. Hogyan tudjuk nyomtatónkat megosztani?
6. Miért van jelentősége a Windows 95-ben a jelszó megadásának?
7. Milyen beállítási lehetőségeink vannak a Képernyő tulajdonságai ablakban?
8. Mivel kapcsolatban ad a Windows 95 kisegítő lehetőségeket?
9. Hogyan tudunk szintetizátorról hangot felvenni és lejátszani?
10. Milyen módon tudunk zenei CD-t lejátszani?
11. Feleslegessé vált programunkat el szeretnénk távolítani. Mi a teendő?
12. Milyen módokat is új szoftver telepítésére?
13. Mit tegyünk, ha a Windows 95-ből hiányzik a Jegyzettömb, de szükség lenne rá?
14. Mikor szükséges indítólemezt készítenünk, és hogyan tehetjük meg?
15. Mi a hardverprofil, s hogyan készíthetünk?
16. Mi nyújt segítséget új hardver telepítésekor?
17. Mondja el, hogyan telepítene egy HP LaserJet4 nyomtatót, ha rá van csatlakoztatva gépére?
18. Mi a módja hálózati nyomtatót telepítésének?
19. Hogyan tudja a nyomtatási sort kitörölni?
IX.
Adatbiztonság, számítógép optimalizálás
IX.1 Biztonsági mentés
A munka során különböző jellegű dokumentumokat készítünk, melyek később is fontosak lehetnek. Fontosabb anyagainkat érdemes lemezre, vagy szalagos meghajtóra mentenünk, ahonnan probléma esetén visszaállíthatjuk a korábbi állapotot. Olyan eszközre van szükségünk, ami akkor is használható, ha az állományok nem férnek el egyetlen lemezen. A Windows a Biztonsági mentés programot nyújtja a feladat megoldásához. A program a Start menü Programok/Kellékek/Rendszereszközök programcsoportjából indítható.
Indítsa el a Biztonsági mentés programot. Amennyiben nem találja, tegye a következőket:
* Nyissa meg a Start menüből a Beállítások/Vezérlőpultot.
* Kattintson kétszer a Programok hozzáadása ikonra.
* Kattintson a Windows telepítő fülre.
* Válassza ki a Lemezeszközök-et és kattintson az OK-ra.
* Kövesse az utasításokat.
Biztonsági mentés
* Az ablak felépítése nagyban hasonlít a Windows Intézőnél tanultakhoz. Bal oldalon az Asztal, jobb oldalon a kijelölt meghajtó hierarchikus tartalma látható. Egy vagy több mappáról, vagy akár egy teljes meghajtóról a következő módon készíthetünk mentést:
* Kattintsunk a Biztonsági mentés fülre.
* Nyissuk meg a meghajtót a bal ablakban az ikon melletti + jelre történő kattintással.
* A bal ablakban keressük meg a mentendő mappát, illetve a mentendő fájl vagy fájlok mappáját.
* Amennyiben teljes mappát vagy mappákat mentünk, kattintsunk a bal ablakban a mappa neve mellett látható négyzetre. A művelet hatására egy "pipa" látható a kijelölt mappa mellett. A jobb oldali ablakban megjelenik a mappa tartalma és az összes fájl kijelölt állapotú lesz.
* Amennyiben nem teljes mappát mentünk, a bal ablakban nyissuk meg a mappát és a jobb ablakban a fent említett módon jelöljük ki a mentendő fájlokat. A művelet több mappára is elvégezhető.
* A kijelölés után kattintsunk a Következő lépés gombra.
* A bal ablakban adjuk meg azt meghajtót, ahová a mentést irányítjuk, ez általában az A: egység. Amennyiben szükséges, helyezzünk lemezt a meghajtóba.
* Kattintsunk az Indítás gombra.
* Adjuk meg a címke nevét, amivel azonosítjuk a mentést. A név megválasztásánál ügyeljünk arra, hogy a mentett anyagot később ennek alapján fogjuk azonosítani.
* Indítsuk el a műveletet és kövessük az utasításokat.
Készítsen biztonsági mentést a második Feladatban készített GYAK2 fájlról.
Visszaállítás
* A mentett anyag visszaállítása nagyban hasonlít az előbbiekhez.
* Kattintsunk a Visszaállítás fülre.
* Kattintsunk arra a meghajtóra, amelyiken a fájlokról készült biztonsági másolat készlet található.
* Az ablak jobb oldalán kattintsunk a kívánt biztonsági másolat készletre, és utána a Következő lépés feliratú gombra.
* Az ablak bal oldalán kattintsunk mindegyik visszaállítani kívánt fájl melletti négyzetre.
* A mappa melletti pluszjelre kattintva lehet újabb mappákat megjeleníteni. Az ablak jobb oldalán egyenként jelöljük ki a fájlokat.
* Kattintsunk a Visszaállítás elkezdése gombra.
Állítsa vissza a GYAK2 fájlt.
IX.2 Hibaelhárítás
Nagy lemezterületet elfoglaló lemezhibák felderítése szolgál a ScanDisk hibaelhárító program.
* Mielőtt elindítanánk a programot lehetőleg zárjunk be minden olyan alkalmazást, mely nyitva van és használhatja a meghajtónkat.
* Indítsuk el a programot a Start menü Programok/Kellékek/Rendszereszközök/ScanDisk menüre kattintva.
* Beállítjuk az ellenőrizni kívánt meghajtót, és hogy Normál vagy pedig mindenre kiterjedő Teljes ellenőrzést kívánunk-e végrehajtani. Érdemes az Automatikus hibaelhárítás jelölőnégyzetét kipipált állapotra állítani.
* Kattintsunk az Indítás gombra.
IX.3 Töredezettség megszüntetése
Adott fájl tárolása a lemezen egy idő után már fizikailag különböző helyeken lévő, kisebb darabokban történik. Megnyitáskor a fájl természetesen egységesnek látszik, de írásához és olvasásához a számítógépnek hosszabb időre van szüksége. A fájlok fizikailag egy helyre rendezésére, és ezáltal a számítógép
* Indítsuk el a Töredezettségmentesítőt a Start menü Programok / Kellékek / Rendszereszközök almenüpontjából.
* Válasszuk ki a töredezettségmentesíteni kívánt meghajtót, majd utána nyomjuk le az OK gombot.
* Ha meg akarjuk változtatni a Lemez-töredezettségmentesítő által használt beállításokat, kattintsunk a Speciális nyomógombra.
* Kattintsunk a Indítás gombra.
A Lemez-töredezettségmentesítő futása közben nyugodtan futtathatunk más programokat is, de a számítógépünkön futó alkalmazások lelassulnak. A Szünet parancsra kattintva a Lemez-töredezettségmentesítő munkáját átmenetileg leállíthatjuk, s így maximális sebességgel futtathatunk más programokat.
IX.4 Adattömörítés
A DriveSpace adattömörítési eljárás révén mind merev-, mind pedig hajlékonylemezen hely szabadítható fel. Egy tömörítetlen meghajtó tömörítése általában jelentősen növeli a szabad terület nagyságát.
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
1. Miért van szükség biztonsági mentésre, és hogyan készíthetjük?
2. Hogyan tudjuk biztonsági mentésből adatainkat visszaállítani?
3. Mikor hasznos a hibaelhárító (ScanDisk) programot használni?
4. Mi a töredezettségmentesítés?
X.
Windows 95 telepítése
A Windows 95 telepítésének kétféle módja van attól függően, hogy a számítógépen megtalálható-e a Windows valamelyik korábbi verziója (Windows 3.1, Windows for Workgroups). A programot megvásárolhatjuk floppy lemezen, vagy CD-n. Ha floppyn vásároltuk, akkor tegyük be az egyes sorszámú lemezt a meghajtóba, ha CD-n vásároltuk szintén helyezzük a meghatjóba.
Megtalálható már a Windows korábbi verziója gépünkön
A Fájlkezelőben vagy a Programkezelőben kattintsunk a Fájl menü Futtat parancsára.
Gépeljük be a meghajtó betűjelét, egy kettőspontot (:), egy visszaperjelet (\), majd az angol setup szót:
a:\setup
vagy d:\setup
A telepítés folytatásához kattintsunk a Tovább gombra.
Nincs Windows gépünkön
Ha floppyról telepítünk, a DOS promptjához gépeljük be a megfelelő meghajtó betűjelét és egy kettőspont után a setup szót.
C:\>a:setup
A CD-s változatnál célszerű először a CD meghajtóra átváltani, ott belépni a WIN95 könyvtárba, majd onnan kiadni a setup parancsszót.
A telepítést mindegyik esetben varázsló segíti. A telepítés során meg kell adnunk a telepítés típusát. Ha itt valami problémánk lenne, akkor bátran fogadjuk el a Windows 95 által felkínált lehetőséget. A telepítés során bárhol problémánk lenne és a lehetőségek közül nem tudunk választani, akkor célszerű a program által felajánlott lehetőséget elfogadni. A telepítés típusának kiválasztásánál négy lehetőségünk van:
Szokásos A Windows 95 által leggyakrabban használt alkotóelemek telepítése. Nem profi felhasználóknak ajánlott. (Nem probléma az, ha valami hiányzik a Windows-ból, amit szeretnénk használni, mert a Programok hozzáadása ablakban megtehetjük bővítéseinket.)
Hordozható Ennek a lehetőségnek a kiválasztásakor a program a legkisebb merevlemez területet foglalja el. Csak a lényeges alkotóelemeket telepíti. Hordozható számítógépek esetén ajánlott.
Minimális Ezt akkor válasszuk, ha lemezünkön nincs elég szabad hely, és mégis a Windows 95-el szeretnénk dolgozni. Csak a legszükségesebb programrészeket telepíti.
Egyéni Ebben az esetben a felhasználó mondja meg, hogy mely programrészeket szeretné telepíteni számítógépére. Haladó (profi) felhasználóknak ajánlott. Itt van lehetőségünk teljes telepítésre is.
Ellenőrző feladatok megoldásokkal
X.1 Feladat
Törölje le adatait a floppy lemezről és győződjön meg arról, hogy a lemez nem írásvédett. A lemez címkéjét írja át a saját vezeték nevére. Hozzon létre egy SUT nevű könyvtárat. Hozzon létre az a meghajtó gyökér könyvtárában egy MASOL nevű batch fájlt, ami futtatáskor bemásolja a WINDOWS könyvtár TXT kiterjesztésű fájljait az A:\SUT elérésű könyvtárba.
- - A floppy lemez törlése a következő képp történhet. A lemez behelyezését követően a Windows Intéző megnyitása a START menü PROGRAMOK legördülő menüjéből történik., vagy a START menüre kattint az egér jobb gombjával és kiválasztja a WINDOWS INTÉZŐT. Az INTÉZŐ megnyitását követően a bal oldalon az A meghajtóra lépjen a billentyűzet segítségével, vagy az egérrel egyszer kattintson a meghajtó betüjelére. A tabulátor billentyű vagy az egér segítségével átléphet az INTÉZŐ jobb oldalán elhelyezkedő panelre, ahol láthatja az A meghajtó tartalmát. Vigyázat nem biztos, hogy mindent látunk., ezért a NÉZET/MAPPA BEÁLLÍTÁSAI/NÉZET menüben állítsa be, hogy „minden fájlt megjelenítése”. Ezután a rejtett fájlokat is látni fogja. A beállítások elvégzése után következik a törlendő fájlok kijelölése. Kattintson az első fájlra, majd a SHIFT billentyű folyamatos nyomvatartása mellett kattintson az utolsóra. Evvel megtörtént a teljes kijelölés, amit a SZERKESZTÉS menü „mindet kijelöli” parancsával is elvégezhet. A kijelölt fájlok törlését a del billentyű lenyomásával, vagy a FÁJL menü töröl parancsával végezheti el.
- - A lemez címkéjének megadásához a legegyszerűbb megoldás, ha a meghajtó betüjelére kattint az egér jobb gombjával, és kiválasztja a TULAJDONSÁGOK parancsot. Itt begépeli a cimke nevét majd az OK gombbal érvényesíti az lejárást.
- - Könyvtár létrehozása az A meghajtó tartalmát megjelenítő jobb oldali panelen az egér jobb gombjával előhívható helyi menü ÚJ/MAPPA parancsával történhet. A könyvtár (mappa) nevét minden esetben a felhasználó adja meg begépelés útján (SUT).
- - A BATCH fájl futtatható (.bat) kiterjesztésü szöveges fájl, ami a futtatás során elvégzi a benne helyesen megadott parancsot, vagy parancssort. Ennek létrehozása Szövegszerkesztő segítségével törtenik. Az A Jelü meghajtó tartalmát jelző panelen kattintson az egér jobb gombjával és válassza a ÚJ\SZÖVEGES DOKUMENTUM parancsot, adja meg a fájl nevét, (MASOL.TXT) majd üsse le az ENTER billentyűt. Nyissa meg a MASOL.TXT fájlt, és írja be a helyes parancssort. A szövegszerkesztőben elkészített szöveges, parancssorokból álló fájlt elmentjük az A jelü meghajtóra Fájl menü MENTÉS MÁSKÉNT paranccsal MASOL.BAT néven.
- A MÁSOL.TXT tartalma: Copy c:\windows\*.txt a:\sut
- A BATCH fájl sikeres létrehozása után futtassa le a MÁSOL.BAT fájlt és győződjön meg arról hogy a parancs hibátlanul működik
X.2 Feladat
Hozzon létre az a meghajtó gyökér könyvtárában egy TÖRÖL nevű batch fájlt, ami az A:\SUT elérésű könyvtárból kitörli az A, B, C, D, R betűvel kezdődő fájlokat. Hozza létre a hajlékony lemez gyökér könyvtárában a HELY nevű szöveges fájlt és írja bele az A meghajtó szabad kapacitását, valamint az ön előtt elhelyezkedő számítógép merev lemezének teljes kapacitását.
- A BATCH fájl futtatható (.bat) kiterjesztésű szöveges fájl, ami a futtatás során elvégzi a benne helyesen megadott parancsot, vagy parancssort. Ennek létrehozása Szövegszerkesztő segítségével történik. Az A Jelü meghajtó tartalmát jelző panelen kattintson az egér jobb gombjával és válassza a ÚJ\SZÖVEGES DOKUMENTUM parancsot, adja meg a fájl nevét, (TÖRÖL.TXT) majd üsse le az ENTER billentyűt. Nyissa meg a TÖRÖL.TXT fájlt, és írja be a helyes parancssort. A szövegszerkesztőben elkészített szöveges, parancssorokból álló fájlt elmentjük az A jelü meghajtóra Fájl menü MENTÉS MÁSKÉNT paranccsal TÖRÖL.BAT néven.
A MÁSOL.TXT tartalma:
Del a:\sut\A*.txt
Del a:\sut\B*.txt
Del a:\sut\C*.txt
Del a:\sut\D*.txt
Del a:\sut\R*.txt
A BATCH fájl sikeres létrehozása után futtassa le a TÖRÖL.BAT fájlt és győződjön meg arról hogy a parancs hibátlanul működik
- HELY.TXT fájl létrehozása Szövegszerkesztő segítségével történik. Az A Jelű meghajtó tartalmát jelző panelen kattintson az egér jobb gombjával és válassza a ÚJ\SZÖVEGES DOKUMENTUM parancsot A szövegszerkesztőben elkészített szöveges fájlt mentse az A jelű meghajtóra TÖRÖL.TXT néven. Nyissa meg a fájlt, majd a WINDOWS INTÉZŐ -ben kattintson az A jelü meghajtóra az egér jobb gombjával és válassza a TULAJDONSÁGOK parancsot. Olvassa le a szabad kapacitást, majd írja be a szöveges fájlba a következő példa szerint: Az A meghajtó szabad kapacitása :1 000 960 bájt.
- A fentiek szerint olvassa le a C meghajtó teljes kapacitását, , majd írja be a szöveges fájlba a következő példa szerint: Az C meghajtó teljes kapacitása :2 146 467 840 bájt.
X.3 Feladat
Formázza meg floppy lemezét! Hozza létre az alábbi könyvtárakat a floppy lemezen:
A:\
|__PROGRAM
|__EGYEBEK
Másolja a C:\WINDOWS könyvtárból az összes „C” betűvel kezdődő fájlt az EGYEBEK könyvtárba! Törölje le az EGYEBEK könyvtárból az összes EXE kiterjesztésű fájlt!
- A floppy lemez formázását több féle képpen oldhatja meg: Lépjen az asztalon elhelyezkedő SAJÁTGÉP ikonra, majd kattintson az egérrel duplán, vagy nyomja le az ENTER billentyűt. Lépjen az „A” jelü meghajtót jelző ikonra és válassza a FILE menü FORMÁZÁS parancsát. Állítsa be a lemez kapacitását, formázás típusát valamint az egyéb beállításokat. Kattintson az indítás parancsra.
- A formázás lejártakor következik a könyvtárak létrehozása a következő formában:
- Az A Jelü meghajtó tartalmát jelző panelen kattintson az egér jobb gombjával és válassza a ÚJ\MAPPA parancsot, adja meg a mappa (könyvtár) nevét, (PROGRAM) majd üsse le az ENTER billentyűt. Evvel létrehozta az első könyvtárat. Következik a második könyvtár létrehozása:
- Az A Jelü meghajtó tartalmát jelző panelen kattintson az egér jobb gombjával és válassza a ÚJ\MAPPA parancsot, adja meg a mappa (könyvtár) nevét, (EGYEBEK) majd üsse le az ENTER billentyűt. Evvel létrehozta a második könyvtárat is.
- - A C:\WINDOWS könyvtárból a „C” betűvel kezdődő fájlokat a következőképp másolja az A:\EGYEBEK könyvtárba: A bal oldali ablakban klikkeljen a C meghajtó betűjelére, majd a bal oldali ablakban a Windows könyvtárra. A jobb oldali ablak felső sorában kattintson a „Név” jelzésre, melynek hatására ABC szerinti sorba rendezés történik. Az ablakgörgető nyilak segítségével keresse meg az első C betűvel kezdődő fájl-t és kattintson rá az egér bal gombjával, majd keresse meg az utolsót, és a Shift billentyű lenyomása mellett szintén kattintson rá az egér bal gombjával. Válassza a szerkesztés menü másolás parancsát, majd a bal oldali ablakban kattintson az A meghajtó egyebek könyvtárára. Válassza a Szerkesztés menü Beillesztés parancsát, hatására bemásolódnak a fájlok a megadott könyvtárba.
Állapítsa meg, hogy mennyi szabad terület van a floppy lemezén! Állapítsa meg, hogy melyik operációs rendszer, melyik változatát használja! Szövegszerkesztővel vagy editorral készítsen egy fájlt a floppy EGYEBEK könyvtárába, amelybe írja bele a floppy szabad területének méretét és a használt operációs rendszer nevét és verziószámát! A fájl neve SZABAD.TXT legyen!
- -Szabad lemezterületet megállapíthat, ha a bal oldali ablakban rákattint az A meghajtó betűjelére és az ablak alján a állapotsorban leolvassa a kiírt szabad lemezterületet.
- -Operációs rendszer megállapítása: klikkeljen a Start menü Beállítások pontjára, és itt válassza a Rendszer ikont. Az Általános fülnél leolvashatja, hogy milyen operációs rendszert használ, és mi a verziószáma.
- -Klikkeljen az Intéző bal oldali ablakában az Egyebek könyvtárra, majd válassza a Fájl menü Új parancsánál a Szöveges dokumentumot. Adja neki a Szabad.txt nevet, majd klikkeljen rá duplán a jobb oldali ablakban. Megnyílik a Jegyzettömb, mejbe beírhatja az előzőekben leolvasott adatokat. Válassza a Jegyzettömb Mentés parancsát, majd a jobb sarokban található X-el zárja be az ablakot.
X.4 Feladat
Hozzon létre a floppy lemezen egy TEXT nevű könyvtárat, amely az EGYEBEK könyvtárból nyíljon! Készítsen másolatot a C: meghajtó WINDOWS könyvtárában található TXT kiterjesztésű fájlokról! Törölje le az „A” betűvel kezdődő fájlokat az átmásoltak közül!
- -Klikkeljen a bal oldali ablakban az Egyebek könyvtárra, válassza a Fájl menü Új almenüpontjában a Mappa parancsot, majd adja meg a TEXT nevet.
- -Kattintson a bal oldali ablakban a C meghajtó Windows könyvtárára, majd a jobb oldali ablak felső sorában kattintson a Típus kiírásra. Görgető sáv segítségével keresse meg az első TXT kiterjesztésű fájlt és klikkeljen rá, majd keresse meg az utolsót is és a Shift billentyű segítségével klikkeljen rá. Kijelölődik az összes TXT kiterjesű fájl. Válassza a Szerkesztés menü másolás parancsát, majd kattintson a bal oldali ablakban a Text könyvtárra és válassza a beillesztés parancsot szintén a Szerkesztés menüből.
Hozzon létre egy szöveges fájlt a TEXT könyvtárba, amelybe írja bele saját nevét! A fájl neve legyen
FELADAT.TXT Nyomtassa ki ezt a fájlt! Nevezze át ezt a fájlt NYOMTAT.TXT-re!
- A Text könyvtárban vagyunk. A fájlokat egyenként tudjuk átnevezni. Klikkeljen az első fájlra, majd válassza a fájl menü átnevezés parancsát, vagy az egér jobb gombjának segítségével gyorsmenüből. Hatására a fájl neve átnevezhetővé válik és egy Enter hatására, vagy az egérrel a fájl mellé kattintva tudjuk érvényesíteni a parancsot.
- Fájl menü Új almenüpontjában a Szöveges dokumentumot választva meg tudjuk adni Feladat.txt nevet, majd a fájlra klikkelve duplán az egér bal gombjával szerkeszthetővé válik. Írja bele a saját nevét, majd az ottani Fájl menü segítségével mentse el, és lépjen ki a Jegyzettömbből a címsor X gombjával, vagy a Fájl menü kilépés parancsával.
- Klikkeljen az előbb létrehozott Feladat.txt-re, majd válassza a fájl menü Nyomtatás parancsát. Állítsa be a nyomtatási paramétereket és az OK gombbal indíthatja a nyomtatást.
- Válassza a Fájl menü Átnevezés parancsát, és adja meg a Nyomtat.txt nevet.
4. feladat
Formázza meg floppy lemezét, majd hozzon létre rajta egy MASOLAT nevű könyvtárat! Másolja ebbe a MASOLAT könyvtárba a C: meghajtó főkönyvtárában található CONFIG.SYS és AUTOEXEC.BAT fájlokat! Állapítsa meg a CONFIG.SYS méretét! Írja bele egy MERET.TXT nevű fájlba ezt az adatot, amelyet a főkönyvtárba hoz létre!
- A floppy lemez formázását több féle képpen oldhatja meg: Lépjen az asztalon elhelyezkedő SAJÁTGÉP ikonra, majd kattintson az egérrel duplán, vagy nyomja le az ENTER billentyűt. Lépjen az „A” jelü meghajtót jelző ikonra és válassza a FILE menü FORMÁZÁS parancsát. Állítsa be a lemez kapacitását, formázás típusát valamint az egyéb beállításokat. Kattintson az indítás parancsra.
- Kattinson a bal oldali ablakban az A meghajtó jelzésére, majd válassza a Fájl menü Új almenüpontjában a Mappa parancsot. Adja meg a Masolat nevet és zárja le egy Enter billentyű leütésével, vagy egy egérkattintással.
- A bal oldalon kattintson a C meghajtóra, és a jobb oldali ablakban keresse meg a gördülő sáv segítségével a Config.sys nevű fájlt, és kattintson rá. Keresse meg az Autoexec.bat fájl-t és a Ctrl billentyű lenyomása mellett kattinson rá, így különböző helyeket is ki tud jelölni fájlokat. Válassza a Szerkesztés menü Másolás parancsát, majd a bal oldali ablakban kattintson az A meghajtó Masolat nevű könyvtárára. Válassza a Szerkesztés menü Beillesztés parancsát.
- A fájlok méretét általában látjuk a bal oldali panelen. Ha nincs részletes listája, válassza a Nézet menü Részletek parancsát. Olvassa le a Config.sys fájl méretét. Klikkeljen az A meghajtó jelére a bal oldali ablakban, majd a Fájl menü Új almenüpontjában válassza a Szöveges dokumentum parancsot. Adja meg a Meret.txt nevet és kattintson a fájlnévre duplán az egér bal gombjával. Írja be a Jegyzettömbe a megkapott fájl méretét, és az ottani Fájl menü mentés parancsával mentse a fájlt, majd zárja be a címsoron lévő X gombbal.
Hozzon létre a floppy lemezen egy AAA nevű könyvtárat, a főkönyvtárból nyílóan! Másolja ebbe a könyvtárba a C: meghajtó WINDOWS könyvtárából azokat a fájlokat, amelynek neve „A” betűvel kezdődik! Összesen hány fájlt másolt át? Írja ezt az eredményt a MERET.TXT következő sorába!
- Válassza a Fájl menü Új almenüpontjában a Mappa parancsot, és adja meg az AAA nevet, zárja Enter billentyűvel.
- A bal oldali ablakban válassza a C meghajtó Windows könyvtárát és a jobb oldalon kattinson az ablak tetején lévő címsoron a „Név” feliratra. Keresse meg az első A betűvel kezdődő fájlt és kattintson rá. Keresse meg az utolsót is és Shift billentyű lenyomása mellett kattinson arra is. Válassza a Szerkesztés menü Másolás parancsát, majd a bal oldalon válassza az A meghajtó AAA nevű könyvtárát. A Szerkesztés menü Beillesztés parancsával helyezzük a könyvtárba a fájlokat.
- Az állapotsoron leolvashatja, hogy hány fájl van az AAA nevű könyvtárban. Kattinson a bal oldalon az A meghajtó betűjelére, majd a jobb oldalon dupla egérkattintással a Meret.txt fájlra. Írja bele a Jegyzettömbbe, hogy hány fájt másolt, majd mentse a Fájl menü Mentés parancsával és zárja a címsoron lévő X gombbal.
Állapítsa meg a használt operációs rendszer nevét, verziószámát! Írja bele ezt a számot a floppy főkönyvtárába egy VERZIO.TXT nevű fájlba! Készítsen a fájlról másolatot ugyanebbe a könyvtárba, ADAT.TXT néven!
- Kattintson a Start menü Beállítások almenüpontjában a Vezérlőpult parancsra, és itt válassza a Rendszer ikont. Az általános fülnél leolvashatja a használt operációs rendszert, és annak verziószámát. Zárja az ablakokat, és térjen vissza az Intézőhöz.
- Válassza a Fájl menü Új almenüpontjában a Szöveges dokumentum parancsot, és adja meg a Verzio.txt nevet, majd zárja Enter billentyű leütésével. Kattinson a létrehozott fájlra duplán egere bal gombjával, és írja bele a megnyílt Jegyzettömbbe a kapott információkat. Fájl menü Mentés parancsával mentse, majd zárja a címsoron lévő X gombbal.
- Kattinsunk egyszer a bal gombbal a létrehozott fájlra, és válasszuk a Szerkesztés menü Másolás parancsát, majd a Beillesztés parancsát. Létrejön egy másolat a Verzio.txt-ről, melyet át kell neveznünk. Kattinsunk a másolat fájlra és válasszuk a Fájl menü Átnevezés parancsát és adjuk meg az Adat.txt nevet, végül zárjuk Enterrel.
1. Írja hozzá a VERZIO.TXT fájlhoz az utolsó sorba a saját nevét és születési időpontját egy szerkesztőprogrammal! Másolja át ezt a fájlt ADATOK.DOC néven ugyanabba a könyvtárba! Nyomtassa ki, majd törölje le ezt a fájlt!
- Kattintson a jobb oldali ablakban a Verzio.txt fájlra az egér bal gombjával duplán. Írja bele saját nevét és születési időpontját a Jegyzettömbbe, majd mentse az itteni Fájl menü Mentés parancsával, és zárja a címsoron található X gombbal.
- Kattinson a módosított fájl nevére, majd válassza a Szerkesztés menü Másolás, utána pedig a Beillesztés parancsát. Létrejön a másolat, melyre rákattintva kiválaszthatjuk a Fájl menü Átnevezés parancsát, és megadhatjuk az Adatok.doc nevet. Zárjuk a műveletet Enter billentyűvel.
- Válassza a Fájl menü nyomatatás parancsát, állítsa be a nyomtatási paramétereket, majd OK gombbal indítsa a nyomtatást.
Tartalomjegyzék
BEVEZETŐ 1
I.1 ELŐZMÉNYEK 1
I.2 SZOFTVER 2
I.2.1 Program típusok 2
II. A WINDOWS 95 INDÍTÁSA 4
II.1 INDÍTÁS 4
II.2 AZ EGÉR HASZNÁLATA 6
AZ ABLAKOK HASZNÁLATA 7
III.1 ABLAK MOZGATÁSA 7
III.2 ABLAK MÉRETEZÉSE 7
III.3 ABLAK TÁLCÁRA HELYEZÉSE 8
III.4 ABLAK BEZÁRÁSA 8
IV. A START GOMB ÉS A TÁLCA 9
IV.1 PROGRAMOK 9
IV.2 DOKUMENTUMOK 10
IV.3 BEÁLLÍTÁSOK 10
IV.4 KERESÉS 12
IV.5 SÚGÓ 13
IV.6 FUTTATÁS 13
IV.7 KIKAPCSOLÁS 14
V. AZ ASZTAL IKONJAI 16
V.1 AZ IKONOK MOZGATÁSA, ELRENDEZÉSE, IGAZÍTÁSA 16
V.1.1 Meghajtók tulajdonságai 17
V.1.2 Meghajtók tartalmának megjelenítése 18
V.2 SAJÁTGÉP IKON 19
V.2.1 Meghajtók tulajdonságai 20
V.2.2 Meghajtók tartalmának megjelenítése 21
V.2.3 A megjelenítés beállításai 22
V.2.4 Mappák és fájlok megnyitása 23
V.2.5 Mappák és fájlok kijelölése 24
V.2.6 Mappák és fájlok tulajdonságai 25
V.2.7 Mappa- és fájlműveletek 25
V.3 A LOMTÁR 29
V.3.1 Lomtár ürítése 30
V.3.2 Fájlok törlése a Lomtárból 30
V.3.3 Törlésre kijelölt fájlok visszaállítása 31
V.4 A START MENÜ BEÁLLÍTÁSAI 31
V.4.1 Hozzáadás 32
V.4.2 Eltávolítás 32
VI. A WINDOWS INTÉZŐ 34
VI.1 MÁSOLÁS, KIVÁGÁS 35
VI.2 MOZGATÁS 36
VI.3 ÁTNEVEZÉS 37
VI.4 TÖRLÉS 37
VI.5 FELADAT 38
VI.6 MEGOLDÁS 39
VI.7 FELADAT MEGOLDÁSSAL 40
VII. KELLÉKEK HASZNÁLATA 43
VII.1 JEGYZETTÖMB 43
VII.1.1 Új fájl létrehozása 43
VII.1.2 Szövegfájl mentése 44
VII.1.3 Szövegfájl megnyitása 44
VII.1.4 Mozgás a szövegben 44
VII.1.5 Szövegrész kijelölése 45
VII.1.6 Szövegfájl szerkesztése 46
VII.1.7 Keresés a szövegfájlban 47
VII.2 OLDALBEÁLLÍTÁS 48
VII.3 MSPAINT 49
VII.3.1 Szín, vonalvastagság és alakzat jellegének megválasztása 49
VII.3.2 Rajzolás 50
VII.3.3 Alakzat kijelölése, mozgatása 51
VII.3.4 Fájlba másolás, fájl beillesztése 52
VII.3.5 Szöveg bevitele és formázása 52
VII.3.6 Feladat 53
VII.4 WORDPAD MINT SZÖVEGSZERKESZTŐ 55
VII.4.1 Műveletek dokumentumokkal 55
VII.4.2 A WordPad beállításai 56
VII.4.3 Műveletek a szöveggel, szerkesztés menü 58
VII.4.4 Szöveg formázása 60
VII.4.5 Objektumbeszúrás 61
VII.4.6 Nyomtatás 62
VII.5 KARAKTERTÁBLA 64
VII.6 TÁRCSÁZÓ 64
VII.7 SZÁMOLÓGÉP 64
VII.8 FELADAT 66
VIII. VEZÉRLŐPULT – BEÁLLÍTÁSOK ELVÉGZÉSE 68
VIII.1 BETŰTÍPUSOK 70
VIII.2 DÁTUM ÉS IDŐ 71
VIII.3 EGÉRKEZELÉS 72
VIII.4 HÁLÓZAT 73
VIII.5 HANGOK 74
VIII.6 JELSZÓ 74
VIII.7 KÉPERNYŐ 75
VIII.8 KISEGÍTŐ LEHETŐSÉGEK 79
VIII.9 MULTIMÉDIA 81
VIII.10 NYOMTATÓK 83
VIII.10.1 Helyi nyomtató 83
VIII.10.2 Hálózati nyomtató 85
VIII.10.3 Nyomtató megosztása 86
VIII.10.4 Nyomtatásra váró dokumentumok megtekintése 87
VIII.11 PROGRAMOK HOZZÁADÁSA 87
VIII.12 RENDSZER 89
VIII.13 TERÜLETI BEÁLLÍTÁSOK 91
VIII.14 ÚJ HARDVER HOZZÁADÁSA 91
IX. ADATBIZTONSÁG, SZÁMÍTÓGÉP OPTIMALIZÁLÁS 93
IX.1 BIZTONSÁGI MENTÉS 93
IX.2 HIBAELHÁRÍTÁS 95
IX.3 TÖREDEZETTSÉG MEGSZÜNTETÉSE 96
IX.4 ADATTÖMÖRÍTÉS 97
X. WINDOWS 95 TELEPÍTÉSE 98
ELLENŐRZŐ FELADATOK MEGOLDÁSOKKAL 100
X.1 FELADAT 100
X.2 FELADAT 101
X.3 FELADAT 102
X.4 FELADAT 104
TARTALOMJEGYZÉK 108
Kissné B. Kiss Gabriella - Windows 95-98 operációs rendszer
Nyitott képzéssel az EU csatlakozás felé - H11 Pécsi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Közpon