Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete
Számítógép a zsebben avagy néhány szó a Pocket PC-kről
E cikk címe kapcsán máris felmerülhet egy kérdés:
Minek még egy számítógép, ráadásul a zsebünkbe?
Nem kell azonban megijedni. Egyrészt az a gép, amiről ez a cikk szól, csak a neve szerint fér el egy ruha zsebében, sokkal inkább egy kisebb táskában érdemes hordozni. A világ azonban, melyet a Pocket PC-k (zsebszámítógépek, zseb-PC-k) képviselnek nagyon érdekes, s egy kis ismerkedés után egyáltalán nem a "minek egy újabb" gondolat jut az eszünkbe e világgal kapcsolatban.
Mielőtt megismerkednénk a zseb-PC-kkel, tisztáznunk kell néhány alapfogalmat:
Az egyik ilyen egy gyűjtőfogalom. Azon számítógépeket, vagy funkcionalitásukban egy számítógépre hasonlító eszközöket illetjük ezzel a névvel, melyek adataink kezelésében segítenek nekünk. Ebből következően ezeket a gépeket PDA-nak, azaz Personal Digital Assistant-nak, azaz személyi digitális asszisztensnek (segítőnek) nevezzük. Más szavakkal ezek a kis gépek arra terveztettek, hogy mindig velünk legyenek, s gyorsan, viszonylag kényelmesen minden adatunkhoz hozzáférést biztosítsanak bármikor.
A másik dolog, amit tudnunk kell, hogy ezeket a gépeket fajtájuktól, gyártójuktól, s a rajta futó operációs rendszertől függően hívják Palmtop-nak, Handheld PC-nek, illetve Pocket PC-nek is. A lényeg az, hogy ezek mindegyike kis kéziszámítógépet jelent.
Jogosan merülhet fel az a kérdés is, hogy miért van szükség PDA-kra, ha léteznek notebook-ok, melyek szintén hordozhatóak, ráadásul tudásban közel ugyanazt nyújtják, mint egy asztali számítógép? A választ a PDA-k jellemzői, s működésük módja adja meg.
Mivel nagyon sok féle PDA létezik, nem ezek paramétereit mutatom be, hanem azt az egy gépet vizsgáljuk meg tüzetesebben, melyről e cikk szól. Mégis, egy dolgot érdemes megemlíteni a többi PDA-val kapcsolatban: ezek a gépek kis méretüket annak köszönhetik, hogy nincs billentyűzetük. Bár, sok olyan model létezik ma már, mely rendelkezik billentyűzettel, ez általánosságban nem mondható el. Az adatbevitel ezeknél az eszközöknél úgy oldható meg, hogy valamilyen módon külső billentyűzetet csatlakoztatunk hozzájuk (ez esetleg a méret rovására is mehet), vagy pedig használjuk a legelterjedtebb módszert, a képernyő megérintését. A PDA-k ugyanis érintőképernyővel vannak ellátva, s egy speciális ceruzaszerű eszközzel, melyet stylus-nak neveznek. Ezzel a "ceruzával" lehet megérinteni a képernyőt azokon a pontokon, ahol szükséges, s ezt az eszköz érzékeli, s végrehajtja a megfelelő parancsot. Meg lehet érinteni például menüpontokat, nyomógombokat, listaelemeket, de szövegbevitelkor egy virtuális billentyűzet (képernyőre rajzolt billentyűzet) virtuális gombjait is. Ez a módszer természetesen látássérültként nem használható, így az itt tárgyalt készüléket ellátták billentyűzettel. A cikk végén érdekességként megemlítek egy olyan megoldást is, mely az érintőképernyő egy bizonyos könnyített felhasználási módja segítségével lehetővé teszi a gép használatát billentyűzet nélkül is, de ez a módszer igen nehézkes, s hosszabb szövegek begépelésére véleményem szerint nem alkalmas.
Több cég is foglalkozik azzal, hogy olyan PDA-t készítsen, melyet látássérültek használhatnak. Az egyik ilyen cég a Freedom Scientific, s PDA-juk neve: PAC Mate. Mivel ez a készülék egy valódi Pocket PC még akkor is, ha kiegészítették olyan technológiákkal, melyek alkalmassá teszik arra, hogy látássérültek használhassák, a cikk további részében gyakran fogom használni a Pocket PC kifejezést mindazon dolgok leírásánál, melyek igazak a PAC Mate-re is. Ez a készülék megvásárolható Braille kijelzővel is és anélkül is, sőt arra is van lehetőségünk, hogy csak később vásároljunk hozzá Braille kijelzőt, melyet a vásárlás után egyszerűen hozzáilleszthetünk a PAC Mate-hez, illetve akármikor le is vehetünk róla. Braille kijelzőből is két fajta áll rendelkezésünkre: 20 vagy 40 cellás változat. A két kijelző csupán a cellák számában tér el, illetve abban, hogy mindegyik kijelzőn a cellák számának megfelelő számú funkcióbillentyű található, mely billentyűk funkciója programozható.
A PAC Mate készülék qwerty és Braille billentyűzettel is megvásárolható, mivel azonban hazánkban jelenleg csak a qwerty változat található meg, a cikk e változatot mutatja be.
Méretek:
Mindhárom model méreteit érdemes megemlíteni, hiszen így könnyebben képet kaphatunk az eszköz bármely változatáról.
A Braille kijelző nélküli változat neve PAC Mate QX400, méretei: 31.24 cm x 15.93 cm x 4.11 cm, súlya: 0.90 KG.
A 20 cellás kijelzővel felszerelt változat neve PAC Mate QX420, méretei: 31.24 cm x 20.85 cm x 4.11 cm, súlya: 1.7 KG.
A 40 cellás változat nem meglepő módon a PAC Mate QX440 nevet kapta, méretei: 31.75 cm x 20.85 cm x 4.11 cm, súlya: 1.9 KG.
A Braille kijelző bármikor rácsatlakoztatható az eszközre vagy leválasztható arról. A csatlakoztatás olyan biztonságos módon történik, hogy ha a két készülék pontosan összekapcsolódott, a fém rögzítők is a helyükön vannak, akkor biztosak lehetünk abban, hogy nem esik szét két darabra a készülék használat közben. A legbiztosabb módszer, ha összecsatlakoztatás után ellenőrizzük, hogy óvatos mozdulatokkal szét tudjuk-e húzni a két eszközt. Ha a Braille kijelzőt leválasztjuk a PDA-ról, maga a kijelző rácsatlakoztatható az asztali PC-nkre is vagy a notebook-unkra is, így a JAWS, de akár más képernyőolvasó programmal is használhatjuk azt.
A PDA 84 billentyűvel rendelkezik, kb. egy notebook billentyűzetének felel meg a rajta lévő klaviatúra. A technikai paramétereiről annyit elég megjegyezni, hogy egy 400 MHZ-es processzor működik benne, memóriából 64 Megabájt áll rendelkezésünkre, valamint van benne 32 Megabájt Flash ROM, ennek hasznáról később részletesebben lesz szó.
Most, hogy már nagyjából fogalmunk van arról, mi is egy PDA, s milyen a PAC Mate, nézzük, mire jó egy ilyen eszköz:
Valójában nehéz dolgom van akkor, amikor jellemeznem kell egy PDA-t. Ha azt mondom rá, hogy teljesértékű számítógép, akkor nincs igazam. Ha azt mondom, hogy butított PC, akkor sincs igazam, mert így a mondatnak negatív tartalma van, holott semmiféle negatívummal nem kívánom jellemezni ezen eszközöket. Feladatukat tekintve ugyanis nem érdemes összehasonlítani őket egy PC-vel, így aztán a teljesítményüket sem érdemes összehasonlítani. A PDA-k ugyanis olyan eszközök, melyekkel könnyen készíthetünk jegyzeteket, tarthatjuk nyilván elvégzendő feladatainkat, határidős teendőinket, találkozóinkat, partnereink adatait (név, e-mailcím, lakcím, telefonszám stb.), s emellett elektronikus levelezést folytathatunk, vagy böngészhetjük az internetet. Az már csak hab a tortán, hogy zenét is hallgathatunk, használhatjuk az eszközt diktafonként, illetve olyan program is létezik PDA-ra (így a PAC Mate-re is), mely segít minket a közlekedésben (de ez a technika hazánkban még sok munkát kíván, míg igazán jól használható nem lesz).
A fenti dolgok néhány évvel ezelőtt az üzletembereknek, vállalati vezetőknek voltak fontosak, de ma már a Pocket PC-k elterjedésének köszönhetően egy tágabb réteg számára is elérhetővé válnak. Gondoljuk meg emellett azt is, hogy egy látássérült ember számára az, hogy egy könnyen hordozható eszközön minden fontos adat bármikor a rendelkezésére áll, nem kis dolog. Szintén nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy bármikor lehetőség nyílik arra, hogy jegyzeteket készítsünk, információkat keressünk különböző dokumentumokban, könyveket olvassunk, s mindezt egy olyan akkumulátorral, mely Braille kijelzővel kb. 30, anélkül pedig több, mint 40 órás működést tesz lehetővé anélkül, hogy szükségünk lenne a töltőre.
Akik most a Pocket Pc és a notebook közti különbségeket keresik, azoknak első sorban hadd hívjam fel a figyelmét az akkumulátor teljesítményére, másrészt az alábbiakban olvasható működési leírásból világossá válik, hogy miben különbözik a "zsebtudor" egy notebook-tól.
Véleményem szerint el kell különíteni feladatukat tekintve a Pocket PC-ket és az asztali/hordozható PC-ket egymástól. Sokan azzal érvelnek, hogy egy notebook azért jobb választás, mert azzal több mindent lehet csinálni, hiszen tudása közel olyan, mint egy asztali PC tudása. Mindez igaz, de gondoljuk meg, hogy milyen feladataink lehetnek az otthonunktól távol, például egy olyan környezetben, ahol főként információkat adunk és kapunk. Ilyen hely lehet például az iskola, vagy egy előadás, netán egy munkaértekezlet.
Ezeket figyelembe véve, a Pocket PC-t úgy tervezték, hogy ne minden olyan feladatra lehessen használni, mint egy asztali PC-t vagy egy notebook-ot, viszont azokat a feladatokat, amiket ellát, úgy látja el, hogy amennyire lehet, megkönnyíti a felhasználó dolgát.
A Pocket PC-k esetében azt a megoldást alkalmazzák, hogy a gép Flash ROM-jába helyezik el magát az operációs rendszert, s első bekapcsoláskor a készülék onnan tölti azt le írható-olvasható memóriájába. Ezek után a ROM-hoz többé már nem nyúl, csak akkor, ha erre egy speciális eset miatt szüksége van, lásd később. Így van ez a PAC Mate esetében is. Első bekapcsoláskor egy hangjelzés jelzi, hogy a rendszer memóriába töltése véget ért, majd a rendszer elindul, s a készüléken futó Pocket JAWS (a PC-s JAWS Pocket PC-s változata) közli, hogy az eszköz használatra kész.
Ezek után a rendszer mindvégig a memóriában marad, a PAC Mate-et kikapcsolva a memória tartalma nem törlődik, így minden állapot megőrződik úgy, ahogy az a kikapcsolás előtt volt. A tapasztalatok szerint amolyan karbantartási célokkal érdemes időnként újraindítani a gépet, ez azonban nem okoz adatvesztést, csupán a programok leállítását, majd újraindítását eredményezi.
Mindez azt jelenti, hogy a PAC Mate működése teljesen eltér egy asztali PC működésétől. Míg az asztali PC minden bekapcsolásakor újratölti az operációs rendszert, memóriája egy üres állapotból töltődik fel, addig a PAC Mate a memóriában tartja az éppen aktuális állapotot,s azt kikapcsoláskor sem törli onnan. Ezzel a technológiával lehetővé válik például az, hogy a PAC Mate-et jegyzetelés közben lekapcsoljuk, majd egy későbbi időpontban ott folytassuk a munkát, ahol abbahagytuk.
Természetesen mint minden számítógép esetén, itt is előfordulhat, hogy valami nem működik megfelelően, végső esetben lefagy. Ilyenkor meg lehet próbálkozni a készülék újraindításával (meleg indításnak nevezik), s ha ez nem vezet eredményre, végső megoldásként a hideg indítást, tehát a reset-et kell használni. Ez az az eset, mikor a memória törlődik, minden addig nem mentett adat elvész, s a PAC Mate ismét a Flash Rom-hoz nyúlva újra a memóriába tölti az operációs rendszert, pontosan úgy, mint első bekapcsoláskor.
Így tehát nincs szükség arra, hogy saját magunknak kelljen órákig tartó munkával újratelepítenünk a gép operációs rendszerét, csupán a reset gomb megnyomása után várnunk kell néhány másodpercet, s máris dolgozhatunk.
Tehát az operációs rendszer telepítgetése már nem probléma többé, csupán az adataink biztonságáról kell gondoskodnunk. Ezt két módon tehetjük meg:
1. Olyan helyre mentjük adatainkat, mely nem törlődik a gép Reset-elésekor. Ilyen hely például a Flash memória azon része, mely a felhasználó rendelkezésére áll, ez kb. 10 Megabájt helyet jelent. Menthetünk emellett úgynevezett tárolókártyákra is, melyeknek legnagyobb mérete 4 Gigabájt, jelenleg az 1 gigabájtos kártya ára kb. 15 ezer forint.
2. Léteznek olyan megoldások, melyek képesek tárolókártyára menteni minden adatunkat egyetlen gombnyomásra, s egy Reset után szintén egyetlen gombnyomásra azt visszaállítani. Megoldható akár az is, hogy napi szinten készüljön mentés adatainkról, ráadásul mindez automatikusan.
S hogy mivel tudjuk adatainkat kezelni? Mára már nagyon sok program létezik Pocket PC-re, így a PAC Mate-re is. A Pocket JAWS-nak köszönhetően ugyanis szinte bármilyen programot használhatunk beszédes, vagy Braille visszajelzéssel, ugyanis a JAWS nem csak a beépített alkalmazásokat tudja kezelni. A rendszerrel együtt kapunk két szövegszerkesztőt (az egyik a Microsoft Word Pocket PC-s változata, a másik egy - a Freedom Scientific által fejlesztett - speciális feladatokra (pl. Braille rövidírás kezelése) is képes program), kapunk táblázatkezelőt (Pocket Excel), levelezőt (Outlook), webböngészőt (Pocket Internet Explorer), s még azonnali üzenetküldő programot is (Pocket MSN). Emellett használhatunk számológépet, stoppert, médialejátszót stb. A Freedom Scientific készített továbbá egy DAISY (digitális könyv) olvasó programot, illetve egy olyan lehetőség is a rendelkezésünkre áll, melynek segítségével a TV-nket, vagy Hifi berendezésünket távirányíthatjuk a PAC Mate-tel. Ez utóbbi szintén egy Freedom Scientific által készített programmal oldható meg. Az internetről aztán programok tucatjait tölthetjük le, melyek között szép számmal akadnak ingyenesek is. Létezik például egy ingyenes program, mely hangfelvételek készítésére alkalmas, s mindezt képes azonnal MP3 formátumban tárolni, s ha hozzávesszük, hogy lehetőségünk van tárolókártyára menteni, akkor kiszámolhatjuk, hogy például egy 1 Gigabájtos kártyára hány óra felvétel fér rá. Említésre méltó továbbá a Total Commander Pocket PC-s változata, mely mindenféle beállítás nélkül azonnal használható a PAC Mate készüléken, s emellett ingyenes, ráadásul a Winrar-nak is létezik ingyenes, Pocket PC-re készített változata, mely szintén gond nélkül használható.
Mindezek mellett a szervezőfunkciók igazán nagy szolgálatot tehetnek nekünk, ha erre igényünk van. Nyilvántartást vezethetünk elvégzendő feladatainkról, s ezekre figyelmeztet minket a PAC Mate. Rögzíthetjük találkozóinkat is, így akár az időpontot, akár a helyet sem kell észben tartanunk, hiszen a találkozó kezdete előtt automatikusan jelzi nekünk a gép, hogy esedékes a találkozó. Partnereinkről minden létező adatot nyilvántarthatunk, így legyen akár három telefonszáma, vagy három e-mailcíme, ez nem jelenthet gondot. Mind a feladatokat, találkozókat és a partnereket is kategóriákba rendezhetjük, így sok bejegyzés esetén a keresés nagy mértékben leegyszerűsíthető.
Ha rendelkezünk Mind asztali, mind pedig Pocket PC-vel, nagyon hamar olyan problémába ütközünk, hogy mivel mindkét gépen dolgozunk, mindkét gépen van olyan adat, amit szeretnénk, ha a másikon is elérhető lenne. Erre a problémára nyújt megoldást az úgynevezett szinkronizálási folyamat, mely nem csak a dokumentumainkat, hanem e-mailjeinket, találkozóinkat, feladatainkat, s a partnereink adatait is naprakész állapotban tartja mindkét gépen. Ehhez arra van szükség, hogy valamilyen módon csatlakoztassuk a PAC Mate-t az asztali PC-nkhez. Erre több lehetőségünk is van, USB kábelen, vagy hálózaton (vezetékes és vezeték nélküli egyaránt megoldható) keresztül is. Sőt, a PAC Mate el van látva egy infra porttal is, melynek segítségével szintén összekapcsolhatjuk asztali gépünkkel. Emellett használhatjuk az infra portot arra is, hogy mobiltelefonunkról adatokat küldjünk a PAC Mate-nek, s fordítva.
Összegezve:
Rohanó világunk egyre többet vár el tőlünk, s ezen feladatoknak bizonyos eszközök nélkül eleget tenni egyre nehezebb. Sok esetben nem mi magunk, hanem a körülmények határozzák meg, azt, hogy mire van szükségünk, s azt hiszem, így van ez a PDA-val is. Évekkel ezelőtt jól megvoltunk találkozók, e-mail, apró jegyzetecskék nélkül, mára azonban ezek nélkül nehezen tudnánk rendszert teremteni rohanó és feladatokkal zsúfolt életünkben. Iskoláink is egyre többet kívánnak meg tőlünk, így egy tankönyvek százait tároló memóriakártya, egy tudományos számításokra képes számológép, vagy egy szövegszerkesztő ma már szinte elengedhetetlen kelléke az iskolai éveknek. Annak, hogy mindezen problémák megoldására a PAC Mate eszközt használjuk csupán egy akadálya van, mégpedig a készülék ára. Mivel az árakat legbiztosabban csak dollárban tudnám megadni, azt gondolom, hogy nem is érdemes ezt megtennem, hiszen az ár forintban történő átszámítása mindig a pillanatnyi helyzethez képest változó árat eredményez. Emellett igyekszünk olyan megoldást keresni, melynek segítségével a nagyon magas ár ellenére is hazánkban is lehetőség nyílik egy PAC Mate készülék, esetlegesen Braille kijelzővel ellátott változatának beszerzésére.
Aki olcsóbb megoldásra vágyik, annak egy - a cikk elején említett - megoldás áll a rendelkezésére, mely nem kíván meg speciálisan kifejlesztett Pocket PC-t, mert együttműködik a forgalomban lévő eszközök bizonyos fajtáival. Ez a megoldás a Code Factory cégnek köszönhető, mely cég kifejlesztett egy olyan képernyőolvasót, mely feltelepíthető a közismertebb márkájú PDA-k némelyikére (a pontos lista megtekinthető a weboldalukon (http://www.mobilespeak.com)), s külön billentyűzet nélkül, csupán az érintőképernyőt, s a készülék néhány gombját használva lehetővé válik annak kezelése. Ez oly módon történiik, hogy a képernyőt 4 egyenlő részre osztja a program, s a 4 rész mint 4 pont funkcionál, együtt a készülék néhány gombjával arra, hogy programokat indíthassunk vagy adatokat vihessünk be a gépbe. Természetesen egy külső billentyűzet megvásárlása esetén a dolog lényegesen leegyszerűsödik. E megoldás hátránya azonban az, hogy jelenleg csak angol nyelven érhető el, s a képernyőolvasóhoz tartozó beszédszintetizátor sem tud a mi nyelvünkön, szemben a PAC Mate-tel, melynek jelenleg folyik a honosítása az "Informatika a látássérültekért" alapítvány támogatásával.