Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete

Prezentációs

I. ELŐSZÓ

      Ennek a jegyzetnek a célja, hogy megismertesse a felhasználót korunk egyik legmodernebb és legelterjedtebb prezentáció készítő programjával, a PowerPoint 2000-rel. Ez a program az Office 2000 programcsalád alapvető eleme.

      A jegyzet elkészítésekor törekedtünk arra, hogy a leggyakrabban használt funkciók kerüljenek ismertetésre. Mivel a program "terjedelmes", ezért az összes funkcióját nem áll módunkban bemutatni. A jegyzet átolvasása után képesek leszünk az alapvető program funkciókat készség szinten használni. Ezekkel az ismeretekkel az ECDL (Europian Computer Driving Licence - Európai Számítógép-használói Jogosítvány) 6. moduljának az elvégzésére nyílik lehetőségünk.

      A fejezetek végén ellenőrző kérdések vannak, melyek segítségével mindenki saját maga leellenőrizheti tudását.

II. A bemutató program alapjai

      Ebben a fejezetben megismerkedünk a PowerPoint prezentációs programmal. Annak hardver és szoftver igényével. Elindítjuk a programot, megismerkedünk a nyitó képernyővel. Leírásra kerül még a PowerPoint által támogatott grafikus fájl formátumok listája is. A fejezet végén megismerkedünk a képernyő felépítésével.

II.1 Általában a PowerPoint-ról

      A Microsoft Office standard és professzionális változatának egyaránt része a Microsoft PowerPoint komplett prezentációs programcsomag. Segítségével elképzeléseinket könnyen, gyorsan – és ami a legfontosabb, - hatásosan, látványosan mutathatjuk be. A bemutatás anyagát megjelenítő eredmény lehet képernyőn megjeleníthető, vetíthető prezentáció, jegyzet, vázlat vagy 35 mm-es diakép. A prezentációkat a rendszer .PPT kiterjesztésű állományokban tárolja.

      Az Office többi programjához hasonlóan a PowerPoint programba is beépítették a varázsló funkciót (Előadástervező Varázsló) /Autocontent Wizard/, amellyel az előre elkészített prezentációs stílusokból választva a legkönnyebb új prezentációt készíteni.

      A bemutató elemei a diaképek, amelyek vetítési ideje időzíthető, illetve manuálisan (kézi beállítással) is szabályozható. A bemutatóba különféle objektumokat, többek között képeket, hangot, egyenleteket, Word és Excel dokumentumokat, táblázatokat is beépíthetünk.

      Aki már járatos a Microsoft Wordben vagy a Microsoft Excelben az már több mint 100 PowerPoint műveletet ismer.

II.2 A PowerPoint környezeti igényei

      A célszerűen megfelelő számítógép összetétel:

      Legalább Pentium 75 vagy gyorsabb processzor

      Minimum 16 MB RAM

      minimum 1 GB winchester

      CD ROM

      SVGA színes monitor és vezérlőkártya

      Hangkártya (ajánlott a multimédiás hatások használatához)

      Az internetes funkciókhoz Internet elérésre lehet szükség

      Nyomtató a végeredmény kinyomtatására;

      Windows 95 vagy Windows 98 vagy Windows NT operációs rendszer

      A PowerPoint magyar nyelvű változatának futtatásához tanácsos mindenképpen a Windows 95/98 operációs rendszer magyar nyelvű változatát telepíteni.

II.3 A program indítása

      A program indítása a Microsoft Windows-ban használt programok indításának menetével és lehetőségeivel egyezik meg. Legkönnyebben a Start menü segítségével tudjuk a programot elindítani.

      A számítógép bekapcsolása után elindul az operációs rendszer. Várja meg ennek teljes betöltődését. Ezek után a Tálcán válassza ki a Start nyomógombot. Kattintson rá, a megjelenő menüben válassza ki a Programok menüpontot. Ezen belül keresse meg a PowerPoint indító ikonját, mutasson rá és kattintson egyet az egér baloldali gombjával.

II.4 A Program felépítése

      A PowerPoint használata során létrehozott állományokat (fájlokat) bemutatóknak, illetve dokumentumoknak nevezzük. A dokumentumok adatokkal, képekkel, hang, videó és egyéb objektumokkal történő feltöltésére a közvetlen adatbeírást, adatátvételt, vágólapra helyezést és beillesztést alkalmazunk. A PowerPoint elindítása után egy automatikusan elinduló menüből kell kiválasztanunk, hogy milyen jellegű dokumentumot készítünk, vagy pedig már meglévőt töltünk-e be.

      Előadástervező Varázsló: Ezzel a varázslóval egy formázott prezentációt lehet gyorsan elkészíteni, amelyet utána csak ki kell töltenünk, vagy egyszerűen csak át kell írnunk a megadott vázlatpontokat. Ha nem akarunk belemélyedni a program rejtelmeibe, vagy gyorsan kell egy bemutatót elkészíteni, akkor célszerű ezt a lehetőséget kihasználni. Ebben az esetben az elkészített bemutató nem lesz egyedi.

      Tervező Sablon: Az új bemutató formáját kiválaszthatjuk egy meglévő sablon-minta alapján.

      Üres bemutató: Üres diát hoz létre.

      Létező bemutató megnyitása: Már elmentett bemutató megnyitása.

      Amennyiben teljesen egyedi diákat szeretnénk készíteni, az Üres bemutató kiválasztásával menjünk tovább, majd a következő megjelenő ablakban válasszuk ki a dia elrendezését. A megfelelően kiválasztott elrendezés meggyorsítja munkánkat. Ez az elrendezés utólag bármikor megváltoztatható egy meglévő oldalra. Nem csak a meglévő elrendezéseken alapulhat egy dia, mert minden objektum (felsorolás, kép, diagram stb.) utólag tetszőleges helyre beszúrható vagy mozdítható. Az így beállított lap lesz az első dia, amelyet tetszőlegesen formázhatunk.

II.5 A PowerPoint 97 beépített grafikus fájlformátumai

      A PowerPoint 97 grafikus szűrőket használ a bemutatóban szereplő vagy ahhoz kapcsolt grafikák importálására. A grafikák importálásához telepíteni kell a megfelelő szűrőket.

      Néhány grafikus fájlformátum be van építve a PowerPoint 97 programba, és ezek szűrő nélkül, közvetlenül olvashatók. A Telepítő futtatásával egyéb grafikus fájlformátumokhoz tartozó szűrőket is telepíthetünk.

      A PowerPoint 97 a következő grafikus fájlformátumokat tudja közvetlenül importálni.

      Formátum  Kiterjesztés

      JPEG fájlformátum .jpg

      Hordozható hálózati grafika   .png

      Windows bitkép    .bmp

      Windows Enhanced Metafile .emf

      Windows metafájl  .wmf

II.6 A PowerPoint 97 grafikus szűrői

      Ha olyan grafikus fájlformátumokat szeretnénk importálni, amelyeket a PowerPoint nem tartalmaz, akkor további grafikus szűrőket kell telepítenünk. Ha telepítés során a szokásos telepítést választjuk, akkor néhány szűrő telepítése megtörténik. Ha a szükséges szűrők nincsenek telepítve, akkor futtassuk a Telepítőt /Setup/, kattintsunk a Bővítés/Törlés /Add/Remove/ gombra, majd válasszuk ki a kívánt szűrőket.

      A PowerPoint 97 grafikus szűrői a következő formátumokat támogatják.

     Formátum vagy programKiterjesztésMegjegyzésAutoCADDxfCsak Windows környezetben futó PowerPoint eseténCompuServe GIF.gifSzerepel a szokásos telepítésbenComputer Graphics Metafile.cgmCsak Windows környezetben futó PowerPoint eseténCorelDRAW 3.0, 4.0, 5.0 és 6.0.cdrCsak Windows környezetben futó PowerPoint eseténEncapsulated PostScript.epsSzerepel a Szokásos telepítésbenKodak Photo CD.pcdMicrografx Designer/Draw.drwCsak Windows környezetben futó PowerPoint eseténPC Paintbrush.pcxCsak Windows környezetben futó PowerPoint eseténTagged Image File Format (TIFF).tifSzerepel a Szokásos telepítésbenTruevision Targa.tgaCsak Windows környezetben futó PowerPoint eseténWindows Enhanced Metafile.emfSzerepel a Szokásos telepítésben; kötelező a Macintosh rendszerben futó PowerPointhoz, beépített a Windowsos PowerPointbanWindows Metafile.wmfSzerepel a Szokásos telepítésben; kötelező a Macintosh rendszerben futó PowerPointhoz, beépített a Windowsos PowerPointbanWordPerfect Graphics/DrawPerfect.wpgSzerepel a Szokásos telepítésben; támogatja a Windowsos PowerPointban történő importálást és exportálást, csak a Macintosh alatt futó PowerPointba importálhatóII.7 Bemutató átalakítása szöveges fájlformátum használatával

      Ha egy bemutatót a PowerPoint és egy konverter nélküli program között szeretnénk kicserélni, akkor a bemutatót szöveges fájlformátumban mentsük el. A szöveges formátumok nem őrzik meg a grafikus elemeket, ezért az ilyen bemutatók szövegszerkesztő program segítségével is megnyithatók.

      Ha szöveges formátumot olyan formátumúra szeretnénk átalakítani, amelyet a PowerPoint és más egyéb programok is be tudnak olvasni, akkor mentsük a bemutatót Rich Text (RTF) formátumban.

      Ha nem szeretnénk szöveges formátumot menteni, vagy a programunk nem kezeli az RTF formátumot, akkor csak szövegként (.txt) mentsük a bemutatót. Ha elsősorban a bemutató grafikái fontosak, akkor átalakíthatjuk a bemutatót úgy, hogy a mentés grafikus formában történjen.

II.8 Bemutató átalakítása grafikus fájlformátum használatával

      Ha egy bemutatót a PowerPoint és egy szűrő nélküli program között szeretnénk kicserélni, és meg szeretnénk őrizni a bemutató grafikus tervét, akkor a bemutatót grafikus fájlformátumban mentsük. A bemutató grafikus formátumban történő mentése az egyes diákat külön grafikus képpé alakítja.

      A PowerPoint a .wmf vagy .pct fájlként mentett bemutatókat tudja megnyitni. Ha a program, amelyből a bemutatót importáljuk, nem kezeli a .wmf vagy .pct fájlokat, akkor a diákat a PowerPointba épített grafikus fájlformátumban mentsük. Olyan grafikus formátumban is menthetünk, amelyekhez telepített grafikus szűrővel rendelkezünk.

      Ha nem szeretnénk a bemutatót csak grafikus formátumban menteni, akkor a szöveges fájlformátum használatával átalakíthatjuk a bemutató szövegét, majd újra létrehozhatjuk a grafikákat.

II.9 A képernyő felépítése

      A PowerPoint ikonorientált környezetben működik, maga is ikonokat alkalmaz az egyes funkciók kiváltására. Az ikonok a parancsok képi megfelelői, melyek segítségével a megfelelő parancsok indíthatók. Az ikonokat funkcionálisan csoportosítva eszköztárakba sorolták. Az itt bemutatott képernyőkép a PowerPoint munkaasztal. Tartalmazza a címkét, menüsort, munkaterületet, eszköztárakat, ablakokat. Ezek az elemek az alkalmazott nézettől és saját beállításunktól függően meghatározott módon jelennek meg vagy tűnnek el. A szerkesztett állomány, bemutató, diakép a dokumentum ablakba, más szóval a szerkesztő területre kerül. A PowerPoint ablak több részre osztható, minden részébe más dokumentumot tölthetünk. A megosztás helyét a képernyőn az Ablak menü Mozaikszerű elrendezés (Alt,A,E) parancsára megjelenő ablak-határoló jelek egérrel mozgatásával jelöljük ki. Az aktív ablakrészt egeres rákattintással választjuk ki.

1. Mire használható a PowerPoint?

2. Milyen hardver és szoftver feltétele van a program használatának?

3. Hogyan tudja elindítani a programot?

4. Milyen lehetőségek közül tud választani a bejelentkező képernyőn?

5. Milyen grafikus fájlformátumokkal rendelkezik a program?

6. Ismertesse a PowerPoint képernyő felépítését!

III. Hol találunk segítséget?

      A beépített súgó használatának bemutatása. Megismerkedhetünk az Office Segéddel.

      Többször kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy nem tudjuk egy adott problémára a megoldást. Ilyenkor megpróbálunk könyveinkben keresgélni, de ez viszonylag lassú, és a könyvek nem mindig vannak kéznél. Éppen ezért a legegyszerűbb megoldást választva forduljunk a szövegszerkesztőhöz készült - a Súgó ablakban megjeleníthető - hypertext formátumú dokumentációhoz. Mivel ez elektronikus dokumentum, így kereshetünk, jegyzetelhetünk benne vagy kiemelhetünk belőle részeket. A tanulási folyamatot is jól támogatja, mivel mindig rendelkezésünkre áll, valamint több esetben példákkal is szolgál.

      A Súgó hívását menüből a Súgó ~ Microsoft PowerPoint súgója paranccsal kezdeményezhetjük. Ennek hatására a képernyőn megjelenik az Office Segéd a hozzátartozó párbeszédablakkal.

III.1 Az Office Segéd

      A Segéd a képernyő jobb alsó sarkában látható. Formája és alakja testre szabható. Ha aktív, akkor már menetközben – a dokumentum készítésekor – hasznos tanácsokkal lát el minket. Ha valamit közölni akar velünk, akkor a feje felett megjelenik egy villanykörte. Ekkor erre kell rámutatnunk és kattintanunk. A Segéd testre szabásához mutassunk rá, nyomjuk le a jobboldali gombot, megjelenik a gyorsmenü. Ebből tudunk választani.

       Ha az Elrejtés parancsot választjuk, akkor a Segéd „eltűnik” a képernyőről. Kikapcsolhatjuk még a Súgó ~ Az Office Segéd elrejtése paranccsal is. Ennek a menüpontnak a tartalma a Segéd elrejtésével megváltozik. Ha nincs Segéd, akkor az Office Segéd megjelenítése olvasható. A Beállítások… kiválasztása után a megjelenő párbeszédablakban szabályozhatjuk a Segéd működését.

      Mint látható, az ablak két fület tartalmaz. Ezek közül a Beállításoknál a következőket tudjuk beállítani:

      Az Office Segéd használata - Megjeleníti az Office Segédet, amely a program használata közben felmerült kérdésekre tud válaszolni. A Segéd a program szolgáltatásainak hatékony használatát elősegítő ötletekkel is segíti munkánkat. Töröljük a jelölést a négyzetből, ha nem kívánjuk használni az Office Segédet.

      F1 billentyű érzékelése – Ha bejelöljük ezt a négyzetet, az Office Segéd az F1 billentyű megnyomására jelentkezik. Ha töröljük a négyzet jelölését, az F1 megnyomására az Office Segéd helyett a Súgó jelentkezik. Ez a beállítás nincs hatással azokra a területekre, ahol az Office Segéd nem működik, például a Microsoft Access tulajdonságlapjainak némelyikén.

      Súgó a varázslókhoz – Segítséget kapunk az Office Segédtől a Microsoft Office legtöbb varázslójának használatáról.

      Figyelmeztetés megjelenítése – Megjeleníti az Office Segéd üzeneteit.

      Programozáskor súgás a termékekről és a programozásról – Programozási, illetve használati segítséget keres a Súgóban, miközben a Visual Basic for Applicatons ablakban dolgozunk a programon belül.

      Ha útban van, odébb áll – Ha ezt a négyzetet bejelöljük, az Office Segéd ablaka automatikusan félrehúzódik a képernyőn megjelenő elemek, például párbeszédpanelek útjából, illetve, ha öt percig nem vettük igénybe a Segéd szolgáltatásait, kicsinyíti annak ablakát.

      Kitalálja a súgótémát – Az Office Segéd megjeleníti a műveleteinkhez kapcsolódó Súgó témaköröket, mielőtt még a Súgóhoz fordulnánk segítségért. Töröljük ennek a négyzetnek a jelölését, ha nem kérjük az Office Segéd ilyen jellegű segítségét.

      Hangjelzést ad – Itt kapcsolhatjuk be, illetve ki az Office Segéd hangjait. A hangok kikapcsolásához töröljük négyzet jelölését.

      Adottságok hatékonyabb használata – Tippeket és kevéssé ismert szolgáltatások leírásait jeleníti meg, továbbá javaslatot tesz néhány gyakori funkció hatékonyabb használatára.

      Egér hatékonyabb használata – Tippeket ad az egér hatékonyabb használatához a munka meggyorsítása érdekében.

      Billentyűparancsok – Megjeleníti a munka meggyorsítását lehetővé tevő billentyűparancsokat.

      Csak a fontos ötletek megjelenítése – Csak a fontos tippeket jeleníti meg, például az időigény-csökkentő funkciók leírásait.

      Napi jótanács megjelenítése indításkor – Az Office program indításakor megjeleníti a nap tippjét. Ez a szolgáltatásokkal való ismerkedés egyik legegyszerűbb módja.

      Ötletek visszaállítása - Visszaállítja a tippekre vonatkozó alapbeállításokat, így a már korábban megjelent tippek is újra feltűnhetnek.

      A Minták fül segítségével lehet választani a különböző Segédek közül. Ezt azonban csak akkor tudjuk megtenni, ha a program telepítésekor a többi Segéd előfordulást is telepítettük.

III.2 A Súgó használata

      A Wordhöz készült dokumentáció hierarchikus szerkezetű, amelyben a felhasználó tetszés szerint mozoghat. Ez a hypertext dokumentum hasonló az Internet WEB oldalain megjelenő leírásokhoz, ha valakinek van némi Internetes gyakorlata, nem jelent problémát a Súgó használata. Ha nincs ilyen gyakorlata, akkor feltétlenül gyakorolja a Súgó kezelését, mert hasonló dokumentumokkal fog találkozni Interneten is.

      A súgó elindítása után a megjelenő ablakból választhatunk az általunk használni kívánt témakörökből. Ezek után a képernyő két részre oszlik. A baloldali részen továbbra is a dokumentumunkat láthatjuk. A jobboldaliban jelenik meg a súgó. A két ablak között az egér segítségével tudunk a legkönnyebben váltani. Amelyik aktív, annak címsora sötét színű.

      A bal szélső nyomógombra kattintva tudjuk a súgó munkaterületét bővíteni vagy csökkenteni. Ekkor lehetőségünk van a tartalomjegyzékben kulcsszavakat keresni, vagy a felajánlott témakörök közül tudunk választani. Ha már kerestünk valamit a súgóban, akkor a balra és jobbra mutató nyilakkal lépkedhetünk az ablakok között. Bizonyos részekre rámutatva az egér kurzor átalakul mutatóujjá. Ha ekkor kattintunk a baloldali gombbal, akkor az adott témakörhöz tartozó részletes leírást kapjuk meg.

      A dokumentáció hierarchikus felépítésű. A megjelenő tartalomjegyzékből kiválaszthatjuk a témaköröket, és tetszés szerint lapozgathatunk egyre mélyebbre a hierarchiába vagy éppen vissza az előző szintekre. Egy szinttel lejjebb úgy kerülhetünk, hogy megkeressük a halványan (zölden) írt folyamatos vonallal aláhúzott szövegrészt, és rákattintunk. A legalsó szinten az aláhúzott szövegrészre kattintva egy újabb ablakot kapunk, amelyben lépésről lépésre megtaláljuk a teendőket, az adott funkció hívásához szükséges eljárásokat.

      A leírásban találhatók még halványan írt pontsorral aláhúzott szövegrészek is. Ha ezekre kattintunk, akkor nem a hierarchiában kerülünk lejjebb, hanem a kiemelt szöveghez kapunk kiegészítő információkat.

      A véletlen kattintások visszavonására vagy tudatos visszalépésre használhatjuk az ablak eszközsorában lévő Vissza nyomógombot, amely segítségével az előző szintre kerülhetünk vissza. Egy témán belüli lapozásra használhatjuk a [PageUp], [PageDown] billentyűket. valamint a gördítősávot. Ha eltévedtünk, vagy pillanatnyilag nem ismerjük ki magunkat, akkor a Tartalom gombra kattintva egyből visszatérhetünk a kiinduló tartalomjegyzékhez. Ha ismét szeretnénk egy már megnyitott fejezetet megtekinteni, akkor nem kell újra megkeresnünk, hanem az Előzmények gomb segítségével betekinthetünk a már látott témakörök listájába, és ott közvetlenül kiválaszthatjuk valamelyiket.

III.3 Mi ez?

      A Súgó menüben találjuk meg ezt a menüpontot vagy a [Shift] + [F1] billentyűkombinációval tudjuk elindítani. Ekkor az egérkurzor speciális formát vesz. Mutassunk rá a dokumentum valamely részére és kattintsunk a baloldali gombbal. Rögtön bővebb információt kapunk a kiválasztott részről. Ha már minden információhoz hozzájutottunk, és szeretnénk kikapcsolni ezt a lehetőséget, üssük le a billentyűzeten lévő [Esc] gombot.

III.4 Office a Weben

      Ha a Súgó menü Office a Weben parancsára kattintunk, az Office program használata közben jön létre a kapcsolat a Microsoft Office Update webhellyel. Az Office Update honlapján választ kaphatunk az Office programmal kapcsolatban leggyakrabban feltett kérdésekre. Találunk továbbá naprakész tippeket, sablonokat, ClipArt képeket és frissített súgófájlokat.

III.5 Hibakeresés és javítás

      A Hibakeresés és javítás lehetővé teszi a program pontos működését akadályozó problémák (például hiányzó fájlok vagy hiányosságok a rendszerleíró adatbázisban) automatikus megkeresését és helyreállítását. A folyamat során szükségünk lehet a telepítés forrására, esetleg ki kell lépnünk a többi futó programból.

      Az ablakban lévő kapcsoló funkciója: helyreállítja a parancsikonokat a Windows Start menüjében. Ha nem akarjuk helyreállítani a parancsikonokat, akkor töröljük a jelölést a négyzetből.

III.6 Microsoft PowerPoint névjegye

      Ebben az ablakban sok hasznos információhoz juthatunk hozzá. Többek között kiírja a termék használatára jogosult személy nevét, munkahelyének nevét. Ezeket az adatokat a telepítés során kell megadnunk. Kiírja a termékszámot is.

      A Rendszeradatok gombra kattintva megjelenik a következő párbeszédablak.

      Itt ellenőrizhetjük, hogy számítógépünk mennyire van kihasználva, milyen processzor található benne, mennyi a szabad hely a merevlemez(ek)en. Ha a baloldali részben kiválasztjuk a Microsoft Word 2000 lehetőséget, és kinyitjuk, akkor az éppen szerkesztett dokumentumról kérhetünk le minden információt.

      A névjegypanelen a Terméktámogatás gombra kattintva, elindíthatjuk a Súgó ezen részét. Itt részletes leírást kapunk arról, hogy milyen segítségre számíthatunk a program gyártójától. Természetesen ezt a szolgáltatást csak akkor tudjuk igénybe venni, ha jogtiszta programmal rendelkezünk.

1. Melyik funkcióbillentyűvel tudja aktivizálni a beépített súgót?

2. Mi az előnye a Word súgójának az eddig megismertekkel szemben?

3. Mi történik akkor, ha a halványzölddel aláhúzott szövegre kattintunk?

4. Hogyan lehet a különböző súgótémákhoz könyvjelzőt elhelyezni?

5. Hogyan lehet a súgóban megjelenített szöveget a dokumentumban felhasználni?

6. Hogyan tud a leggyorsabban információt kapni a dokumentumban használt betűformátumokról?

7. Mi az Office Segéd funkciója?

8. Hogyan tud keresni a Súgó témakörei között?

9. Mire szolgál a Rendszerinformáció lehetőség?

10. Hogyan tudunk a legkönnyebben információhoz jutni a programmal kapcsolatba?

11. Frissíteni szeretné programját illetve új ClipArt képekkel szeretné bővíteni. Mi a teendője?

IV. Munkafelület és nézetek kialakítása

      Ebben a fejezetben leírásra kerül a munkafelület beállításainak lehetősége.

      A PowerPoint programban különböző nézetek segítik a bemutatók elkészítését. A programban a két fő nézet a Normál és a Diarendező nézet. A nézetek között az ablak bal alsó sarkában látható gombokkal válthatunk.

      Normál, tagolt megjelenítés, dia nézet, diarendező, vetítő. A normál, a tagolt és a dia nézet mind a normál nézetnek a változatai, csak az egyes ablaktáblák méretei változnak. Az ablaktáblák méretét a szegélyek húzásával magunk is megváltoztathatjuk. A nézetek között a Nézet legördülő menü segítségével is válthatunk.

IV.1 A Normál nézet és ablaktáblái

      A normál nézet három ablaktáblát tartalmaz: A Vázlat, Dia és a Jegyzet. Ebben a nézetben egyszerre dolgozhatunk a bemutató fő alkotórészein, mindhárom alapvető szerkesztéshez elegendő a hely, de az ablaktáblák méretét a szegélyek húzásával igényeink szerint állíthatjuk.

IV.1.1 Vázlat ablaktábla (baloldali)

      A bemutató diáinak elrendezéséhez, a diák szövegének beírásához és a diák hozzáadásához használatos a Vázlat ablaktábla. A bemutató teljes szövegét beírhatjuk ide, valamint megváltoztathatjuk a felsoroláspontok, a szövegek és a diák sorrendjét.

IV.1.2 Dia ablaktábla (jobb felső)

      A Dia ablaktáblán láthatók az egyes diák, ahogyan azok majd a bemutató vetítése során is láthatók lesznek. Szintén a Dia ablaktáblán szerkeszthetők az egyes diák: szövegdobozokat, grafikákat, mozgóképeket, hangokat, ugróhivatkozásokat adhatunk a diákhoz, és innen érhetjük el az egyes elemek beállításait is.

IV.1.3 Jegyzet ablaktábla (jobb alsó)

      A Jegyzet ablaktáblán beírhatjuk azokat a megjegyzéseket vagy adatokat, amelyeket a hallgatósággal meg szeretnénk osztani a bemutató előtt szétosztott jegyzetekben. Grafikát csak a Jegyzet nézetben tudunk beszúrni a jegyzeteinkbe.

IV.2 Diarendező nézet

      Diarendező nézetben a bemutató valamennyi diája látható kicsinyített méretben, megkönnyítve ezzel a diák szervezését, törlését és az új diák létrehozását, valamint a diák közötti váltás módjának beállítását. A diák bal alsó sarkában látható az esetleges időzítésnek az ideje. A jobb alsó sarokban pedig a dia bemutatón belüli sorszáma.

IV.3 Diavetítés

      A bemutató készítése során bármikor elindíthatjuk a vetítést és megtekinthetjük a bemutatót, ha a Diavetítés gombra kattintunk.

IV.4 Jegyzetoldal nézet

      A Nézet ~ Jegyzetoldal menüpontból választható ki. Egy lapon megmutatja a diát (felső doboz) és a hozzá fűzött megjegyzéseket (alsó doboz). Itt tudunk megjegyzéseket írni, ha egérkattintással kijelöljük az alsó területet.

IV.5 Minta-dia használat

      A Minta-diát a többi diához hasonlóan, a fentebb leírt módszerekkel szerkeszthetjük. A minta-dia abban tér el a többi diától, hogy önállóan ugyan nem jelenik meg a bemutatóban, de a rajta létrehozott elemek minden dián láthatóak lesznek, valamint beállításai minden diára érvényesek. A Minta-diát érdemes a bemutató elkészítése során legelőször megszerkeszteni. A Minta-diát a Nézet ~ Minta - Minta-dia paranccsal érhetjük el.

      Az ábrán is látható, hogy többfajta minta megjelenítésére van lehetőségünk. A következő ábrán a Dia-minta megjelenítés formája látható.

      Formázáshoz, alakításhoz elég a megfelelő területre mutatni és az egér baloldali gombjával egyet kattintani. Az adott területet tudjuk egyből szerkeszteni. Amikor ezt a nézetet használjuk, akkor a Nézet legördülő menüben aktívvá válik a Kicsinyített dia menüpont. Bátran kapcsoljuk be. A képernyő jobb felső sarkában megjelenik egy újabb ablak, amiben a dián lévő információkat látjuk, miközben a Minta-dia formai jegyeit alakítjuk ki.

      A képernyőn történő százalékos megjelenítést betudjuk állítani a Nézet ~ Nagyítás párbeszédablak segítségével. Ezzel csak a képernyős megjelenítést tudjuk befolyásolni. Előnye, ha rajzolunk valamit szabadkézzel, és azt szeretnénk pontosan a helyére igazítani.

      Mint látható a nagyítási és kicsinyítési arányok megadására tág lehetőségek adódnak. Ha ez előre meghatározott méretek nem megfelelőek, akkor saját magunk is megadhatunk százalékos arányt.

IV.6 Vonalzó

      Munkánk megkönnyítésére bekapcsolhatjuk a Nézet menüben lévő Vonalzó parancsot. Ekkor a dia felett és a diától balra megjelennek a vonalzók. Kikapcsolásukhoz válasszuk újra a Nézetből a Vonalzók parancsot.

IV.7 Vezetővonalak

      Másik munkakönnyítő lehetőség, ha a Nézetből aktivizáljuk a Vezetővonalakat.

      A vezetővonalak pozícióját tetszés szerint megadhatjuk. A parancs kiválasztása után a program mindig a dia vízszintes és függőleges középpontjában helyezi el a vezetővonalakat. Mutassunk rá valamelyikre, nyomjuk le az egér baloldali gombját, tartsuk nyomva, majd mozgassuk az egeret a kívánt irányba. A célhelyen engedjük el az egér baloldali gombját. További vezetővonalak felvételéhez tartsuk lenyomva a CTRL billentyűt és húzzuk valamelyik meglévő vezetővonalat. Ha a vezetővonalat törölni szeretnénk, húzzuk le a diáról. Ha törlés nélkül szeretnénk a vezetővonalakat elrejteni, válasszuk ismét a Nézet menü Vezetővonalak parancsát

IV.8 Élőfej és élőláb

      Ezeket az elemeket a Dia nézetben a Nézet ~ Élőfej és élőláb… paranccsal helyezzük a diaképre. Az Élőfej és élőláb… paranccsal megadott elemek a bemutató minden egyes diáján egyformán jelennek meg, de ezután egyenként is formázhatók a Diaminta nézetben, sőt ez utóbbi nézetben akár diaképenként egyenként is törölhetők.

      A dátum, élőláb vagy számjel stílusának meghatározásához, kattintsunk a megfelelő szaggatott vonallal körülhatárolt ablakterületre, majd végezzük el a formázást. A diaképenként változó mezők mellet (pl. sorszám) állandó szövegeket is alkalmazhatunk (pl. Mai dátum), amelyeket szintén itt adunk meg. A dia nézetbe visszatérve a Nézet ~ Élőfej és élőláb… paranccsal egyetlen (az aktuális) diára vonatkozóan adhatjuk meg az elemek tényleges tartalmát. Ekkor az Élőfej és élőláb párbeszédpanelen a Legyen nyomógombbal érvényesíthetjük a beállításokat a dián, a Legyen mind nyomógomb a beállításokat az összes dián alkalmazza.

      Ha az Élőfej és élőláb… parancsot a Dia-minta nézetben adjuk ki, akkor a beállítások automatikusan az összes dia-képre érvényesülnek. Az Élőfej és élőláb párbeszédpanel Dia lapján Dátum és idő jelölő négyzetével jelenítjük meg a mindig az aktuális (a diakép megjelenítése-kori) dátumot és időt (Automatikus frissítés) vagy az állandó, általunk megadott értéket (ezt a Fix mezőbe kell írni). Ez a dátumterületen, alapértelmezés szerint a diakép bal alsó sarkában jelenik meg. A Kocka száma jelölő négyzettel mutatjuk meg a diakép sorszámát alapértelmezés szerint a jobb alsó sarokban. A tetszőlegesen megadható Élőláb szövege alapértelmezés szerint a diakép alján, középen jelenik meg. A Ne legyen a címdián jelölő négyzet bekapcsolása után a Legyen Mind nyomógomb választása esetén sem jelenik meg az első dián a beállított lábléc.

1. Ismertesse a PowerPointban használható nézeteket!

2. Ismertesse a Normál nézet ablaktábláit!

3. Milyen műveleteket tud megvalósítani Diarendező nézetben?

4. Elkészített bemutatóját melyik nézet segítségével tudja levetíteni?

5. Mi a jelentősége a Minta-dia használatának?

6. Hogyan tudja a képernyőn történő megjelenítést 400%-osra beállítani?

7. Hogyan tud egyszerre három vízszintes vezetővonalat a dián elhelyezni?

8. Mi az élőfej és élőláb?

V. File műveletek

      Megismerkedünk a dokumentum betöltésével, mentésével, új dokumentum létrehozásával.

      Az elkészített bemutatót el lehet menteni, és bármikor újra be lehet hívni, nyomtatást készíteni róla, vagy módosítani. Ezeket a feladatokat a Fájl menü-ben lévő parancsok teszik lehetővé.

      A program bejelentkezésekor mindig új dokumentum létrehozására van lehetőség. A címsorban a "Microsoft PowerPoint" felirat után látható minden esetben az aktuális file név. Ha más file-lal dolgozunk és újat, de ürest szeretnénk létrehozni akkor a Fájl menü Új dokumentum parancsával vagy a szerszámosláda bal első gombjával  tehetjük meg. Az Új dokumentum parancs hatására megjelenik egy párbeszédablak, melyben az új bemutató stílusát választhatjuk ki. A kiválasztott stílusról rövid leírást kapunk a párbeszédpanelben. Választásunkról a Minta felirat alatti ablakban meggyőződhetünk. Így könnyebben tudjuk kiválasztani a számunkra legjobb formátumot.

      A Minta felirat feletti nyomógombok segítségével tudjuk a baloldali részben lévő megjelenítéseket szabályozni.

       Amennyiben egy már meglévő file-t akarunk megnyitni úgy a Megnyitás parancsot kell alkalmazni, vagy az eszközsoron a  gombot aktivizálni vagy a tálcán lévő Start menü Dokumentumokból tudunk választani. A Dokumentumokban a legutoljára szerkesztett fileokat sorolja fel a program.

      Egér segítségével válasszuk ki a használni kívánt dokumentumunkat, mutassunk rá és kattintsunk a baloldali gombbal. Automatikus megnyitható az állomány, és az a program amellyel létrehoztuk.

      A leggyorsabb megnyitás, a File menüben található a Kilépés parancs felett. Ebben a listában a legutoljára szerkesztett állományok nevei láthatók. Elég csak a nevük előtti számot leütni, és már dolgozhatunk is az állománnyal.

      A megjelenő dialógusablakból ismét választhatunk:

- Fájlnév - file nevet

- Helyet, amibe a meghajtó és könyvtár (mappa) is beletartozik.

- Fájltípus - különböző file formátumot

- Az Eszközök gombon belüli Keresés segít abban, hogy file-okat lehessen megtalálni, sőt egy kis ablakban még a tartalmuk is szemügyre vehető. Az ábrán is látható, hogy a Word képes Internetről is állományokat megnyitni. Az ablak felépítése nagyban megegyezik a Windows Intézőével. Ha valamivel nem vagyunk tisztában, bátran kísérletezzünk. Arra azonban ügyeljünk, hogy az X nyomógombot ne kapcsoljuk be. A gomb funkciója, hogy a kijelölt filet törli.

      A Megnyitás gombbal jóváhagyjuk a választást a Mégsem gombbal kilépünk a dialógusablakból anélkül, hogy a gép bármit is végrehajtana. Bárhol a programban, ha valamiben nem vagyunk biztosak, válasszuk a Mégsem vagy a Bezár utasítást vagy üssük le az [Esc] billentyűt, így nem érheti az embert kellemetlen meglepetés!

      Mentés: legegyszerűbb az eszköztár  gombjával. A Fájl menüben a Mentés parancs szolgál erre. Ha új file-t szeretne menteni annak nevet is kell adni, ezért a Mentés másként... utasítást kell alkalmazni. Ennek hatására ismét egy dialógusablak jelenik meg ahol megadhatja a file nevét, hogy mely könyvtárba, esetleg mely meghajtóra szeretne menteni, illetve azt is, hogy milyen formátumban történjen mindez. Ez utóbbi azt a célt szolgálja, hogy a megírt anyagot olyan file típusban tároljuk, ami más programba is behívható, így egy estleges másik helyszínen, másik programmal folytathatjuk a munkát.

      A Mentés másként... parancs dialógusablakában kattintson rá a Fájltípus opció mellett látható kis lefelé nyilat ábrázoló gombra. (Egér nélkül a dialógusablakban a tabulátor billentyű segítségével lehet mozogni.) Láthatóvá válnak a különböző formátumok, melyre a PowerPoint át tudja alakítani a file-t. Ha állományát egyszer már lementette, akkor legközelebbi mentésnél elég az eszköztár megfelelő gombjára kattintania. Minden fontosabb művelet után rögtön mentse állományát! Így nem érheti túlzott meglepetés áramszünet esetén sem. A párbeszédablakban megtalálható még az Egyebek… nyomógomb is.

      A Bezárás parancs segítségével tudja munkáit bezárni. El nem mentett vagy változtatott tartalmú munka bezárása előtt a program felhívja figyelmünket a mentésre. Értelemszerűen döntsön.

      Mentés Weblapként…. Segítségével az elkészített leveleinket, könyveinket közvetlenül Web-es formában tudjuk lementeni. Vegyük figyelembe, hogy a mentés után nem biztos, hogy a szövegben alkalmazott minden formázás tökéletesen fog megjelenni.

      A mentési műveletek az Eszközök ~ Beállítások – Mentés fülnél lehet felparaméterezni.

      Gyors mentés: Úgy gyorsítja fel a mentést, hogy csak a bemutató módosításait rögzíti. Amikor befejezzük a bemutatóban való munkát, töröljük a Gyorsmentés megengedett négyzet jelölését, hogy teljes mentéssel menthessük a teljes bemutatót. A teljes mentés csökkentheti a bemutató fájlméretét.

      Adatlap kitöltésének felajánlása: Amikor egy bemutatót első alkalommal mentünk, megnyílik a Fájl menü Adatlap párbeszédpanelje, ahol a bemutató olyan jellemzőit adhatjuk meg, mint például a címe, tárgya, kulcsszavai, a bemutatóhoz fűzött megjegyzések és a szerző neve. A kitöltött adatlapon szereplő információkra állomány megnyitásnál rákereshetünk.

      AutoRecover információk mentése minden X percben: A Perc mezőbe beírt időközönként (1 és 120 között) automatikusan helyreállított másolatot készít. Ha a számítógép váratlanul "lefagy" (nem válaszol), vagy áramkimaradás történik, akkor a PowerPoint a legközelebbi indításkor megnyitja az AutoRecover fájlt. Ez a fájl olyan nem mentett információkat tartalmazhat, amelyek egyébként az eredeti bemutatóból elvesznének. Ha az eredeti bemutató sérült, akkor az AutoRecover másolatból esetleg információkat nyerhetünk vissza.

      FONTOS: Az AutoRecover mentés nem helyettesíti a Mentés parancsot, a bemutatót a munka befejezése után továbbra is menteni kell.

      Diagramokat konvertálja korábbi verzióban való mentéskor: Ebben az esetben bemutató mentésekor a diagramokat olyan formátumban menti, amilyet a Microsoft PowerPoint korábbi verziói is értelmezni tudnak.

      PowerPoint fájlok mentése mint: Kattintsunk arra az alapértelmezett fájlformátumra, amelyet a PowerPoint programnak javasolnia kell, amikor új bemutatót mentünk. Ha a munkahelyünk fokozatosan tér át a PowerPoint 2000 verzióra, akkor ez a beállítás mindenkit emlékeztet arra, hogy a bemutatókat a megfelelő fájlformátumban kell menteni.

      A fájlok szokásos helye: Ez az a mappa, amelyet a PowerPoint automatikusan megnyit, amikor a Fájl menü Mentés vagy a Megnyitás parancsát választjuk. Az alapértelmezett fájlhely módosításához írjunk be másik helyet.

V.1 Küldés

      Ennek a menüpontnak a segítségével elkészített dokumentumunkat közvetlenül elektronikus levél (e-mail) mellékleteként is elküldhetjük. Itt még lehetőségünk van a levelünket Köröztetni illetve PowerPointba áthelyezni. Ekkor a levelünk, dokumentumunkat a Powerban diaként tudjuk kezelni.

      A Fájl menü Kilépés parancsával tudunk a szövegszerkesztő programból kilépni. Ha mentetlen vagy változtatott dokumentumot talál a program, akkor rákérdez arra, hogy menteni óhajtja vagy nem.

1. Milyen file kezelő műveleteket tud elvégezni a programban?

2. Mi a különbség a File menü Új parancsa és az eszközsoros lévő piktogram használata között?

3. Mi a különbség a Bezárás és a Kilépés lehetőségek között?

4. Milyen adatok szerepelnek a Kísérőinformációk megjelenítésekor?

5. Mire szolgál a küldés parancs?

6. PowerPointba elkészítette bemutatóját és az Amerikában lévő anyacégének szeretné elküldeni. Hogyan valósítja ezt meg? (Internet kapcsolattal rendelkezik!)

VI. Bemutatók készítése

      Ebben a fejezetben megismerkedünk a bemutató készítésének rejtelmeivel. A fejezet átolvasása után képesek leszünk saját magunk is új bemutatók készítésére.

      A Microsoft PowerPoint által létrehozott fájlokat bemutatónak nevezzük. Egy bemutató diák sorozatából áll. Új bemutató létrehozásánál mindig tartsuk fejben a következőket:

* Gondoljuk át a bemutatót, határozzuk meg célját, válasszuk ki a használni kívánt eszközöket, és készítsünk egy vázlatot arról, hogy milyen lesz a bemutató egységes képe.

* Célszerű kialakítani a Minta-dián a bemutató arculatát.

* Létre kell hoznunk a diákat.

* Megadhatjuk a diák közötti átmenetet.

* Megszabhatjuk, hogyan jelennek meg a dián az egyes elemek.

* Kísérő hangokat és narrációt is létrehozhatunk.

      Amikor diabemutatót tartunk, a tartalom legyen az események középpontjában. A használt eszközök, például az animációk és az áttűnések arra szolgálnak, hogy segítsék mondanivalónk kifejtését, nem pedig arra, hogy elvonják a hallgatóság figyelmét, és a különleges hatásokra irányítsák.

      Ha a hallgatóság azt szokta meg, hogy balról jobbra olvas, akkor a diák felépítését tervezzük úgy, hogy az egyes újabb pontok baloldalról érkezzenek. Ha ezután egy lényeges pontot hangsúlyozni szeretnénk, akkor azt jobb oldalról léptessük be. Ez a változás megragadja a hallgatóság figyelmét, és nyomatékot ad a mondanivalónknak.

      Ezt az elvet követhetjük a hangbejátszásokkal kapcsolatban is. Alkalmanként zene bejátszása vagy valamilyen hangeffektus a dia áttűnése vagy felépítése alatt a hallgatóság figyelmét a diabemutatóra irányíthatja. A túl gyakran használt hangeffektusok viszont elterelhetik a hallgatóság figyelmét a lényeges kérdésekről.

      A bemutató gyorsasága szintén befolyásolja a hallgatóság reagálását. Ha túl gyorsan haladunk, akkor kimerítjük a hallgatóság tagjait; ha túl lassan, akkor érdeklődésüket vesztik. Mielőtt a bemutatót a hallgatóság elé visszük, a PowerPoint nyújtotta eszközökkel kísérletezzük ki a megfelelő sebességet.

      Miközben a sebességet próbálgatjuk, alaposan megvizsgálhatjuk a diák vizuális és információs hatását is. Ha a diákon túlságosan sok szó vagy kép szerepel, az zavaró lehet, mert elvonhatja a figyelmet. Ha úgy találjuk, hogy túl sok szöveg szerepel egy-egy dián, akkor a túlzsúfolt dia szövegét próbáljuk meg két vagy három diára szétosztani, majd növeljük meg a betűméretet.

      Érdemes időt és figyelmet fordítani a dián látható színek helyes kiválasztására is. A hibás színválasztás ez egész előadást, bemutatót használhatatlanná teszi.

      Többféleképpen készíthetünk új bemutatót. Kezdhetjük a munkát az Előadás-tervező Varázslóval, amelyben tartalmi és formai javaslatokat kínáló bemutatók közül választhatunk. Esetleg módosíthatunk egy már meglevő bemutatót a saját igényeink szerint. A bemutató készítésének másik módja, hogy kiválasztunk egy üres, de a bemutató külalakját meghatározó tervezősablont. Elkezdhetjük a munkát egy másik alkalmazásból egy üres, tartalmi és formai javaslatok nélküli bemutatót felhasználva.

VI.1 Bemutató készítése üres bemutatóból

1. A Szokásos eszköztáron kattintsunk az Új dokumentum  gombra, majd válasszuk ki a címdia elrendezését.

2. A címdiára írjuk be a címet, és töltsük meg a diát tetszés szerinti tartalommal.

3. Szöveget a diaképen vagy a vázlat részen is be lehet írni.

4. A Formázás eszköztáron kattintsunk a Szokásos feladatok gombra, és válasszuk az Új dia parancsot. További elrendezések megtekintéséhez görgessük a listát, végül jelöljük ki a következő dia elrendezését.

5. Helyezzük el a kívánt tartalmat.

6. Minden új dia esetén ismételjük meg a 3. és 4. lépést.

7. A bemutatót alakítsuk igényeink szerint.

8. Amikor elkészültünk, válasszuk a Fájl menü Mentés parancsát.

9. Nevezzük el a bemutatót, és kattintsunk a Mentés gombra.

VI.2 Bemutató készítése javasolt tartalom és forma alapján

1. Válasszuk a Fájl menü Új dokumentum parancsát, majd kattintsunk az Általános panellapra.

2. Kattintsunk duplán az Előadás-tervező Varázsló ikonra, és kövessük a varázsló utasításait.

3. A PowerPoint megnyit egy mintabemutatót, amelyre tetszés szerinti szöveget vagy képeket vehetünk fel.

4. Módosítsuk a mintabemutatót igényeinknek megfelelően.

5. Szöveget beírhatunk a mintaszöveg helyére, diákat illeszthetünk be vagy törölhetünk, valamint további elemeket, képeket vehetünk fel.

6. Amikor elkészültünk, válasszuk a Fájl menü Mentés parancsát.

7. Nevezzük el a bemutatót és kattintsunk a Mentés gombra.

VI.3 Bemutató létrehozása másik bemutató alapján

1. A Szokásos eszköztáron kattintsunk a Megnyitás  gombra, majd keressük ki és nyissuk meg a kívánt bemutatót.

2. Igényeink szerint módosítsuk a bemutatót.

3. Megváltoztathatjuk például a szöveget, felvehetünk vagy törölhetünk diákat, módosíthatjuk a színsémát, a diaminta segítségével pedig megváltoztathatjuk a háttér elemeit vagy a betűtípust.

4. Válasszuk a Fájl menü Mentés másként parancsát.

5. Írjuk be az új bemutató nevét a Fájlnév mezőbe.

6. Kattintsunk a Mentés gombra.

VI.4 Bemutató készítése tervezősablon alapján

1. Válasszuk a Fájl menü Új dokumentum parancsát, majd kattintsunk a Bemutatótervek panellapra.

2. Görgetéssel tekintsük meg az összes tervezősablont, kattintsunk a megfelelőre, végül az OK gombra.

3. Ezenkívül egyéb helyeken további sablonokat találunk.

4. Görgetéssel tekintsük meg az elrendezéseket, majd válasszuk ki a címdiának szánt elrendezést.

5. A címdiára írjuk be a címet, és töltsük meg a diát tetszés szerinti tartalommal.

6. A Formázás eszköztáron kattintsunk a Szokásos feladatok gombra, és válasszuk a menü Új dia parancsát. További elrendezések megtekintéséhez görgessük a listát, végül jelöljük ki a következő dia elrendezését.

7. Helyezzük el a kívánt tartalmat.

8. Minden új dia esetén ismételjük meg az 5. és 6. lépést.

9. Amikor elkészültünk, válasszuk a Fájl menü Mentés parancsát.

10. Nevezzük el a bemutatót, és kattintsunk a Mentés gombra.

VI.5 Bemutató készítése meglévő vázlatból

      Vázlatot importálhatunk más alkalmazásokból, például a Word programból is. Vázlatot egy meglévő bemutatóba is beszúrhatunk.

VI.5.1 Szöveg importálása más alkalmazásokból

      Új bemutató készítéséhez vagy meglévő bemutatók új diákkal való bővítéséhez felhasználhatunk más alkalmazásokban készült szövegeket. A PowerPoint Word dokumentumokat, Rich Text (.rtf), szöveges (.txt) és HTML (.htm). formátumú dokumentumokat tud importálni.

      Word dokumentum, HTML vagy Rich Text formátumú dokumentum importálásakor a PowerPoint a dokumentum címstílusait veszi alapul a vázlat szerkezetének kialakításához. A Címsor 1 stílussal formázott bekezdésekből lesznek a diacímek, a Címsor 2 stílussal formázott bekezdésekből az első szintű szövegek és így tovább. Ha a dokumentum nem tartalmaz címstílusokat, a PowerPoint a bekezdések behúzása alapján építi fel a vázlatot. Egyszerű szöveget tartalmazó dokumentum importálásakor a PowerPoint a bekezdések elején található tabulátorok alapján készíti el a vázlatszerkezetet. A cím és a szöveg formátumát az aktuális bemutatóban megadott diaminta határozza meg. Ha a Word programban kezdtük el a munkát, könnyűszerrel hozhatunk létre bemutatót egy meglévő Word vázlatból. Nyissuk meg Word programban a dokumentumot, válaszuk a Fájl menü Küldés, majd Microsoft PowerPoint parancsát. A Címsor 1 stílussal formázott bekezdésekből lesz az új diák címe, a Címsor 2 stílussal formázott bekezdésekből az első szövegszint és így tovább.

VI.6 Vázlat beszúrása meglévő bemutatóba

1. A vázlat ablaktábláján kattintsunk arra a diára, amely mögé a vázlatot be szeretnénk szúrni.

2. Válasszuk a Beszúrás menü Dia vázlatból parancsát.

3. Keressük meg azt a mappát, amely a vázlatként használni kívánt dokumentumot tartalmazza.

4. Kattintsunk duplán a beszúrni kívánt dokumentumra.

VII. Dia felépítése

      Ebben a fejezetben megismerkedünk a PowerPoint dia felépítésével, a velük való műveletvégzésekkel. Mire átolvassuk a fejezetet, képesek leszünk a dia hátterének beállítására, a dián lévő összetevők meghatározására.

      A PowerPoint dia a következő részekből állhat:

      Háttér

      Cím

      Szövegmező

      Objektum

      Megjegyzésmező

VII.1 Háttér

      A szín, árnyékolás, mintázat vagy az anyagmintázat megváltoztatásával módosíthatjuk a dia hátterének megjelenését. Képet is használhatunk háttérként, de egy diának vagy diamintának csak egyféle háttere lehet: lehet például árnyékolt, mintázott, esetleg kép, de egy dián ezek közül csak egy szerepelhet. A háttér megváltoztatását alkalmazhatjuk csupán egy diára, az összes diára és a diamintára. A hátterének kiválasztásához a Formátum menü Egyéni háttér parancsát válasszuk ki.

      A megjelenő párbeszédablakban tudjuk a dia hátterét beállítani. A Legyen gombra kattintva csak az aktuális (kijelölt) diára tudjuk érvényesíteni a háttér beállításait. Ennek segítségével például az 50 diából álló bemutatónk minden egyes diájának különböző hátteret tudunk beállítani. A Legyen mind gomb segítségével az általunk kiválasztott háttér a bemutató összes diájára érvényes lesz. A Minta gomb a kiválasztott beállítások ideiglenes érvényesítésével lehetővé teszi, hogy megtekintsük, milyen lesz a kész bemutató. A PowerPoint ténylegesen csak akkor érvényesíti a beállításokat, amikor a Legyen vagy a Legyen mind gombra kattintunk.

      A lefelé mutató nyílra mutatva és kattintva az egér baloldali gombjával egy lehulló listát kapunk.

      Itt további színeket tudunk kiválasztani. Előfordulhat, hogy a dia hátterének kiválasztásakor ezek kevésnek bizonyulnak. Ekkor a További színek… lehetőséget vagy a Kitöltési effektusok… választásával tudjuk orvosolni problémánkat.

      A További színek kiválasztásánál kapunk egy újabb párbeszédablakot, melyben már gazdagabb színskáláról választhatunk.

      Az ábrán látható, hogy az ablak két fület tartalmaz. Az Egyéni fül segítségével saját színeket tudunk kikeverni, és ezt természetesen a dia hátterére is érvényesíteni tudjuk.

      A Kitöltési effektusokat választva egy sokkal bővebb párbeszédablakot kapunk, amely négy fület tartalmaz. Átmenetes, Anyagminta, Mintázat és a Kép.

      Átmenetes fül

      Színek:

* Egyszínű: A kijelölt objektumot egy színnel tölti ki, amely fokozatosan válik feketévé vagy fehérré. Ha ezt választjuk, akkor a panelben még egy vízszintes csúszka is megjelenik. Válasszuk ki a kívánt színt az 1. szín listából, majd a Sötét/Világos csúszkával állítsuk be annak intenzitását.

* Kétszínű: Egy színnel tölti ki a kijelölt objektumot, amely fokozatosan másik színné válik. Válasszuk ki a két színt az 1. szín és a 2. szín listákból.

* Beállított: A kijelölt objektumot az előre elkészített speciális átmenetek egyikével tölti ki. Válasszuk ki a kívánt színátmenet nevét a Beállított színek listából.

      Árnyékolás módja: A Színeknél kiválasztott színhatás megjelenéséhez kapunk mintákat. Ne ijedjünk meg ettől! Bátran kísérletezzünk! A Mintánál rögtön láthatjuk választásunk eredményét.

      Anyagminta fül

      Anyagminta: Válasszuk ki a kijelölt objektum kitöltéséhez a megfelelő anyagmintát. A választott mintázat neve megjelenik a lenti mezőben. Ha új anyagmintát szeretnénk a listára felvenni, kattintsunk a További gombra. Ekkor a dokumentum megnyitásához hasonló párbeszédablak jelenik meg a képernyőn. Ezen kell kiválasztani az új anyagminta helyét és a mintát tartalmazó fájlt. Használhatunk Windows bitképet (.bmp vagy .dib fájl) vagy Windows Metafile fájlt (.wmf vagy .emf fájl). Bármilyen más képfájlt is használhatunk, ha az ahhoz tartozó megfelelő grafikus szűrő telepítve van. Például JPEG (.jpg) fájlt.

Mintázat fül

      Itt tudjuk kiválasztani a kívánt kitöltő mintázatot. A minta színeinek megváltoztatásához válasszuk ki az új színeket az Előtér és a Háttér listákról.

      Kép fül

      Ha a képet az objektum kitöltő mintájaként szeretnénk használni, akkor kattintsunk a Képválasztás gombra. A kép az objektumot teljesen kitölti. Itt is vegyük figyelembe, hogy a PowerPoint milyen képformátumokat képes felismerni és megfelelően kezelni.

VII.2 Cím

      A Cím kezdetben a dia felső részén található, ide írhatjuk be gyorsan és célszerűen az aktuális dia címét. Szaggatott vonal jelzi a Címtartományt, benne a Cím beírásához kattintson ide felirattal.

      Ha a területére mutatunk, és egérrel kattintunk, akkor a szövegkurzor bekerül a címterületre, és tetszés szerinti szöveget tudunk beleírni. A beírt szöveget ki tudjuk jelölni, rajta betű és bekezdés szintű igazítást tudunk alkalmazni.

      Az ábrán is jól látható, hogy a címterület aktív, a benne lévő szöveg egy része ki van jelölve. Ha a címterület szegélyén látható fehér kockákhoz közelítünk az egérrel, akkor az egérkurzor átalakul osztott nyíllá. Ha ekkor lenyomjuk a baloldali gombot, és nyomva tartjuk, majd a kívánt irányba mozgatjuk az egeret, akkor a szöveg területének méretét tudjuk növelni vagy csökkenteni. Ha a szegélyre mutatunk, akkor az egérkurzor átalakul négyes keresztté. Ha most nyomjuk le a baloldali gombot, és nyomva tartjuk, akkor a cím területet másik pozícióba tudjuk áthelyezni.

VII.3 Szövegmező

      A vázlatpontos bekezdések gyors elkészítését teszi lehetővé. A felsorolásjelző jelek, a számozás és a szöveg stílusát automatikusan megváltoztatja a szinteknek megfelelően. Kezdetben egy nagyobb szaggatott vonallal körbekerített területet látunk. A Szövegmezőbe írt bekezdések a dia vetítésekor animálhatók. A szövegmező mérete és helyzete az előző részben leírtak alapján változtatható.

VII.4 Objektum

      AZ objektum a háttérben tetszőlegesen elhelyezhető tartomány, amely lehet szövegdoboz, rajz, kép, táblázat, diagram vagy egyéb ábra.

VII.5 Megjegyzés

      A megjegyzések mezőjébe a diához bármilyen hosszabb magyarázó vagy leíró szöveget fűzhetünk. Ezt nem lehet a bemutatóban megjeleníteni, csak a Jegyzet oldal nézetben látható, szerkeszthető és kinyomtatható.

1. Sorolja fel mik a PowerPoint dia részei!

2. Cége emblémáját – mely fájlban is meg van Önnek – szeretné minden dia hátterébe elhelyezni. Hogy tudja ezt megvalósítani?

3. Hogyan tudja a Címterület méretét megváltoztatni?

4. Hogyan tudja áthelyezni a Szövegmezőt dián belül másik pozícióba?

5. Hogyan tud a dia hátterének egyéni színhatást megadni?

VIII. Kijelölések és a kijelölt területekkel végezhető műveletek

      A dián lévő szövegek esztétikus megjelenítésének alapfeltétele a kijelölés, és a kijelölt területekkel való művelet végzése. Vágólap használat ismertetése.

VIII.1 Kijelölések

      A dián lévő szöveg szerkesztésének és formázásának alapvető feltétele a kijelölés. Kijelöléssel kell meghatározni azokat a szövegrészeket melyekre a kiadott utasítások érvényesek lesznek. Kijelölni egy karaktert vagy akár az egész dokumentumot lehet, amely tartalmazhat betűket, szavakat, mondatokat, bekezdéseket, és minden olyan objektumot, mezőt, amelyet a program képes feldolgozni. A blokkoknak azért tulajdonítunk kiemelkedő jelentőséget, mivel több speciális szövegszerkesztési műveletet tudunk velük elvégezni. A műveleteket a dokumentumon belül, dokumentumok között és programok között is el tudjuk végezni.

VIII.1.1 Kijelölés egérrel

      Tegye aktívvá azt a területet, amelyben a formázni kívánt szöveg található. Mutasson rá egérrel, nyomja le a baloldali gombot. Álljon a kijelölendő rész elejére, nyomja le és tartsa is lenyomva az egérgombot, majd álljon a kijelölendő rész végére. A kijelölt állapotot fekete háttér jelzi. Vigyázzon! Ha kijelölt egy részt és bármely karaktert leüti (legyen az akár szóköz) akkor a kijelölt rész törlődik és a leütött karakterek kerülnek helyére. Sorok kijelöléséhez húzza az egeret a szöveg bal oldalára egészen addig, míg az egérkurzor jobbra mutató nyíllá nem válik és ekkor kezdje el a kijelölést. Ha több sort szeretne kijelölni, akkor lenyomott egérgomb mellett húzza lefelé a szöveg bal oldalán az egeret. Ha egy szót kell kijelölnie mutasson a szó területére és kattintson duplán.

VIII.1.2 Kijelölés a billentyűzet segítségével

      Álljon a kijelölendő rész elejére. Nyomja le és tartsa is lenyomva a Shift billentyűt. A kurzorbillentyűkkel álljon a kijelölendő rész végére.

      A kijelölés egyszerűen érvényteleníthető, ha kattint egyet az egérrel, vagy lenyomja valamelyik kurzorbillentyűt!

VIII.1.3 Kijelölés legördülő menüből

      A Szerkesztés ~ Mindent kijelöl parancs segítségével a munkafelületen lévő teljes diát lehet kijelölni.

      Billentyűparancs      Funkció      SHIFT+JOBBRA      Kurzortól egy karaktert jobbra kijelöl      SHIFT+BALRA      Kurzortól egy karaktert balra kijelöl      CTRL+SHIFT+JOBBRA      Kurzortól egy szót jobbra kijelöl      CTRL+SHIFT+BALRA      Kurzortól egy szót balra kijelöl      SHIFT+END      Kurzortól a sor végéig kijelöl      SHIFT+HOME      Kurzortól a sor elejéig kijelöl      SHIFT+LE Kurzortól a sor végéig és a következő sorban a kurzorig kijelöl      SHIFT+FELKurzortól a sor elejéig és a megelőző sorban kurzorig kijelöl      CTRL+SHIFT+LE      Kurzortól a bekezdés végéig kijelöl      CTRL+SHIFT+FEL      Kurzortól a bekezdés elejéig kijelöl      CTRL+SHIFT+F8, majd használjuk a nyílbillentyűket      Oszlopszerű kijelölés      A táblázat a leggyakrabban használt billentyűkombinációkat tartalmazza.

VIII.2 Kijelölt blokkokkal végezhető műveletek

       A blokkműveleteket a windowsos programok hasonlóan használják, mivel maga a Windows támogatja ezt a funkciót, a rendszerbe épített ún. Vágólap segítségével. Az Office 2000 megjelenésével a vágólap használat kibővült. Már nem csak a legutoljára oda felvitt információt tudjuk használni, hanem a vágólap 12 felviteli lehetőséget tesz lehetővé. Ezeket az ábrán látható ablakból tudjuk kiválasztani, és kurzorpozícióba beilleszteni. Ha feleslegessé váltak, akkor az ablak jobb felső sarkában lévő törlés nyomógombbal tudjuk a vágólap tartalmát kitörölni.

      A vágólap alkalmazásával alapvetően két szerkesztési feladatot tudunk végrehajtani:

* Másolás

      Egy kijelölt blokk sokszorosítását jelenti. Akkor alkalmazzuk, amikor azonos szövegrészeket több helyen is szeretnénk szerepeltetni. Az újragépelést spórolhatjuk meg ezzel a művelettel. Ebben az esetben a kijelölt és lemásolt blokk az eredeti helyén is megmarad, és a vágólapra is felkerül.

* Kivágás

      A kijelölt blokk bekerül a vágólapra, felülírva annak tartalmát, és ezzel párhuzamosan törlődik a dokumentumból.

* Beillesztés

      A vágólap tartalma bekerül a dokumentumba a kurzor által megjelölt helyre úgy, hogy a vágólapon található információ megmarad.

* Irányított beillesztés

      Ezzel a paranccsal lehet a Vágólap tartalmát meghatározott formátumban beilleszteni, vagy beágyazni a diára, illetve csatolást létrehozni olyan információhoz, amelyet egy másik alkalmazásban lehet aktualizálni.

* Áthelyezés

      Egy kijelölt blokk másik helyre való mozgatását jelenti. Ezt a műveletet egér segítségével a legegyszerűbb elvégezni.

VIII.2.1 Másolás

      A másolási funkcióhoz két vágólapművelet tartozik: a Másolás és a Beillesztés. Ennek a műveletnek a végrehajtására több lehetőséget is biztosít a PowerPoint:

* menüből vezérelt végrehajtás,

* gyorsbillentyűk segítségével,

* a gyorsmenüt használva,

* egér alkalmazásával.

      Az első három módszer végrehajtása azonos, csak a parancsok kiadásának helye más, így ezek együtt kerülnek bemutatásra. A gyorsmenük parancsai megegyeznek a Szerkesztés menü parancsaival. A gyorsmenüt mindig az egér jobb gombjával hívhatjuk meg, ügyelve arra, hogy a nyilunk mindig a kijelölés területén legyen. A másolási folyamat végrehajtásának lépései:

* Kijelöljük a másolandó szövegrészt.

* A blokkot lemásoljuk a vágólapra a Szerkesztés ~ Másolás paranccsal, a [Ctrl]+(C] gyorsbillentyű lenyomásával, gyorsmenüből. Ezt a funkciót kezdeményezhetjük az eszközsor ikonjával is.

* Elhelyezzük a kurzort a másolás helyére.

* A vágólap tartalmát beillesztjük a Szerkesztés ~ Beillesztés menüponttal vagy a [Ctrl]+[V] gyorsbillentyűvel. Az eszközsoron az  ikont használhatjuk erre a műveletre.

      Ha csak egér segítségével szeretnénk másolni, akkor:

* Kijelöljük a másolandó szövegrészt.

* A kijelölés területére mutatunk

* Lenyomjuk a billentyűzeten lévő [Ctrl] billentyűt, folyamatosan lenyomva tartjuk, lenyomjuk az egér bal oldali gombját, amit szintén folyamatos nyomva tartunk

* Az egér segítségével megmutatjuk a szöveg új pozícióját

* Elengedjük az egér gombot, majd a [Ctrl] billentyűt.

VIII.2.2 Kivágás

      Ehhez a lehetőséghez is két vágólapművelet tartozik: a Kivágás és a Beillesztés. Ennek a műveletnek a végrehajtására szintén több lehetőségünk van. Ezek a lehetőségek ugyanazok mint a Másolásnál.

* menüből vezérelt végrehajtás,

* gyorsbillentyűk segítségével,

* a gyorsmenüt használva,

      A művelet helyes végrehajtási sorrendje a következő

* Kijelöljük a másolandó szövegrészt.

* A blokkot kivágjuk a vágólapra a Szerkesztés ~ Kivágás paranccsal, a [Ctrl]+(X) gyorsbillentyű lenyomásával, gyorsmenüből. Ezt a funkciót kezdeményezhetjük az eszközsor ikonjával is.

* Elhelyezzük a kurzort a másolás helyére.

* A vágólap tartalmát beillesztjük a Szerkesztés ~ Beillesztés menüponttal vagy a [Ctrl]+[V] gyorsbillentyűvel. Az eszközsoron az  ikont használhatjuk erre a műveletre.

VIII.2.3 Áthelyezés egér segítségével

      Ennek a műveletnek a lépései valamelyest megegyeznek az egérrel történő másolás lépéseivel. A különbség csupán annyi, hogy a vontatásnál nem kell lenyomnunk a [Ctrl] billentyűt.

1. Hányféle képen tud kijelölni a PowerPointban?

2. Milyen műveleteket lehet egér segítségével megvalósítani?

3. Billentyűzet segítségével a szavak sorrendjét szeretné felcserélni. Milyen billentyűk segítségével tudja ezt megvalósítani?

4. Mi a funkciója a következő billentyűkombinációknak?

CTRL+SHIFT+BALRA    

SHIFT+END   

5.  Hogyan tud egér segítségével másolni?

6.  Ismertesse az áthelyezés megvalósításának lépéseit!

7.  Mi a kivágás, másolás, beillesztés parancsok billentyűkombinációja?

IX. Betűformátumok

      Szerkesztendő szövegünk legkisebb egysége, formázási szempontból a betű. A betűformázás kerül most leírásra. Mind az eszközsorról, mind a menüből, mind billentyűkombinációval elvégezhető műveleteket bemutatva.

      Az egyik leglátványosabb lehetőség a betűk kiemelése valamilyen más formátum segítségével. Ennek segítségével adhatunk nagyobb hangsúlyt a kiemelni kívánt szövegrésznek. A beállított betűformátumokat a korszerű prezentációs programok már valósághűen képesek megjeleníteni. Ez azt jelenti, hogy azonos képet látunk a monitoron, mint ami majd megjelenik a nyomtatón. A beállítható formátumok körét két tényező határozza meg: maga a program (mit tud és mit nem – formázási szempontból), másrészt a számítógépünkhöz csatlakoztatott nyomtató. Néhány régebbi nyomtatótípus nem alkalmas a korszerű lehetőségek megjelenítésére. A nyomtató kiválasztásánál figyelembe kell vennünk az igényeket, azt, hogy milyen célra szeretnénk használni a programmal készített bemutatókat.

      A betű vagy karakter a legkisebb formázási egység. A szövegünk formai kialakítása szempontjából is megkülönböztethető, mivel külön speciális parancsok vonatkoznak a betűformázásra.

      Egy font csak egy méret körvonalrajzát tartalmazza, általában a normál méretét (12p). Ebből a leírásból matematikai úton (nagyítás, kicsinyítés) képződik a nagyobb, ill. a kisebb betűk körvonalrajza. A normál mérettől túlzottan eltérő kicsinyítés, ill. nagyítás miatt torzulásokat tartalmaz, amely tipográfiai szempontból sokszor nem elfogadható. Nyomtatófontoknál ez nem jelent problémát, mivel ott nem használhatunk tetszőleges méretet, csak azt, amit a nyomtató ismer.

      A párbeszédpanelen, ill. a formázószalagon a fontok neve melletti kis ikonok utalnak a betűtípusra. A kettős T jel a True Type fontokat jelöli. Ezek olyan fontok, melyek nyomtatásban ugyanúgy néznek ki mint a képernyőn. Ezzel ellentétben azok a fontok, melyek mellett nincs jel (Screen Fonts), nyomtatótól függően esetleg másképpen jelennek meg a papíron. Korszerű nyomtatóknál általában nem áll fenn ez a veszély. A nyomtató jel azt jelenti, hogy a nyomtató maga rendelkezik a betűtípussal.

      A betűknél választható minden további formátum az adott betűtípuson (fonton) belül alakítható ki. A betűk következő jellegzetes tulajdonsága a méretük. A betűtípustól függően (nyomtatófont vagy True Type) megváltoztathatjuk a betűk méretét. A True Type betűtípusok szabadon méretezhetőek, míg a Screen Fonts-oknak csak a gyári méreteit használhatjuk. A karakterek méretét a nyomdaiparban használt mértékegységgel, a ponttal adhatjuk meg. A pont a hüvelyk (inch) 1/72-ed része. A betűméret 1 és 1638 pont között tetszőleges egész szám lehet. Az írógépeknél használt betűméret 12 pontnak felel meg. 1 pont = 0.376 mm, 1 mm = 2.66 pont.

pontméret: 12 pt

pontméret: 18 pt

pontméret: 24 pt

      A betűtípus stílusa a következő jellegzetesség. Ezeket a jellegzetességeket a fontok tartalmazzák.

      Az alábbi stílusok közül választhatunk:

1. - szabályos vagy regulár- normál

2. - dőlt vagy kurzív - italic

3. - félkövér- bold

4. - félkövér kurzív - bold italic

* - különlegességek -

1. - felső index pl. 22

2. - alsó index pl. xn

3. – árnyékolt

4. – domború

5. - a betűk színe, kezd elterjedni a színes nyomtatás. Érdemes kihasználnunk, mivel átláthatóbbá teszi a dokumentumot, ha jól használjuk a színeket. A fehér papíron nem egészen olvasható a fehérbetűs szöveg!

6. - aláhúzás: ennek segítségével lehet a kijelölt karaktersorozatot aláhúzni

IX.1 Formázás

      Alapvetően két módszert használhatunk betűformázásra. Az egyik esetben a használni kívánt formátumot a szöveg teljes gépelését követően állítjuk be. Az utólagos formázásnál a parancsok kiadása előtt mindig ki kell jelölnünk a módosítani kívánt szövegrészt. Általában ezt a módszer érdemes használni, mivel kevesebb munkával jár, és nem vonja el figyelmünket a gépeléstől.

      A másik módszernél a gépelés közben, mielőtt új formátum következne, beállítjuk a kívánt értékeket, és ezt követően a beírt karakterek már a beállításnak megfelelően jelennek meg. A formátum mindaddig érvényes, míg azt nem módosítjuk. Ezt akkor érdemes használni, ha már a gépelésnél kialakult elképzelésünk van a dokumentum külalakjáról, vagy ha csak szavakat emelünk ki egyszerű formátumokkal a szövegben. Ez a módszer akkor lehet hatásos, ha a gyorsbillentyűket használjuk formázásra.

      A választott eljárástól függetlenül, mindkét esetben ugyanazon formázóparancsokat használhatjuk. A már bemutatott betűformátumok kialakítására a PowerPointban több lehetőség is rendelkezésünkre áll. Mindig azt célszerű választanunk, ami adott esetben a legkönnyebben hozzáférhető.

1.  formázás menüparancssal,

2.  formázás a formázó eszköztár felhasználásával,

3.  formázás gyorsbillentyűkkel.

IX.1.1 Formázás menüparancsokkal

      A formátum menüben kiemelten szerepel egy másik betűformázásra (betűátalakításra) használható parancs, a Formátum ~ Kisbetű/nagybetű... Ez ténylegesen nem is formázásra használható, mivel ez végleges átalakítást végez a karaktereken. A kijelölt karaktereket kicseréli kisbetűs karakterekre, nagybetűs karakterekre vagy a kettő valamilyen szempont szerinti kombinációjára. Ez a parancs megváltoztathatja azt, hogy egy karakter kisbetűs vagy nagybetűs, de nem befolyásolja a karakter beállított egyéb beállított formátumát. A menüparancs bizonyos beállításait a [Shift]+[F3]-as gyorsbillentyűvel kiválthatjuk, amely lényegesen gyorsabb megoldást jelent.

      A választható lehetőségek a következők:

1.  Mondatszerű

      A mondatok első betűit nagybetűre cseréli. A Word a mondat első szavának tekint minden olyan szót, amely egy mondatzáró írásjel (.?!) és egy elválasztó szóköz után szerepel.

2.  Kisbetűs

      A kijelölt szöveg minden egyes betűjét kisbetűre cseréli.

3.  Nagybetűs

      Az összes betűt nagybetűre cseréli.

4.  Szókezdő

      Minden szó első betűjét nagybetűsre cseréli. A magyar helyesírás nem ismeri ezt a formát.

5.  Váltás/vÁLTÁS

      A kisbetűket nagybetűre, a nagybetűket kicsire cseréli. Nagyon hasznos, ha nem vettük észre, hogy bekapcsolva felejtettük a [CapsLock] billentyűt.

      A Formátum menüben szintén betűtípusokhoz kapcsolódó parancs a Betűtípuscsere. Ennek segítségével a bemutatóban lévő összes dián tudjuk betűtípusainkat egy másikra lecserélni. Ha kiválasztottuk a Mit cserél –nél a „rossz” betűtípust és a Mire cseréli-nél megadtuk a használni kívántat, kattintsunk a Csere gombra.

IX.1.2 A formázó eszköztár használata

      Kifejezetten a formázások könnyítésére, gyorsítására használhatjuk a formázó eszköztárat vagy régi nevén a formázószalagot. Alapértelmezés szerint ez a tár a menüsor és a standard eszköztár alatt mindig látható.

      Az eszköztárakat kimondottan egérhasználatra tervezték, de néhány elemét gyorsbillentyűk segítségével is használhatjuk. A formázó eszköztár csak a leggyakrabban használt beállításokat tartalmazza, speciális formázásokhoz be kell hívnunk a Formátum ~ Betűtípus... menüpontot.

      Egérrel nagyon egyszerűen használhatjuk a formázó eszköztár elemeit, csak rá kell kattintunk a megfelelő ikonra. Néhány ikon legördülő listát is tartalmaz, ha szeretnénk használni a listát, akkor a gördítő ikonra kell kattintani

      A félkövér, dőlt, aláhúzott ikonok a bekapcsolt állapotot világosabb árnyalattal jelzik, a beállított betűtípus és a méret pedig közvetlenül leolvasható. Ezek sokszor nagyon hasznos információk, ezért érdemes mindig a képernyőn tartani ezt az eszközt.

      Billentyűzet segítségével is hozzáférhetünk ezekhez a lehetőségekhez.

Betűtípus[Ctrl]+[Shift]+BBetűméret[Ctrl]+[Shift]+PFélkövér[Ctrl]+FDőlt[Ctrl]+DAláhúzott[Ctrl]+A      

IX.1.3 Formázás gyorsbillentyűkkel

      A harmadik eljárást akkor tudjuk használni, ha képesek vagyunk és érdemesnek tartjuk a gyorsbillentyűket memorizálni. Ha ezt a módszert választjuk, akkor rendkívül felgyorsíthatjuk a betűformázási munkát. Hátránya, hogy nincs minden formátumhoz gyorsbillentyű hozzárendelve (bár ezt megtehetjük mi is), valamint nehéz memorizálni a sok kulcsot.

1. Mi a feltétele a betűformázásnak?

2. Honnan lehet betűformázást elvégezni?

3. Hogyan lehet alsó és felső indexet készíteni?

4. Miért nem használjuk betűszínnek a fehér színt?

5. Lehetséges-e egy szón belül minden betűnek más – más betűtípust és betűméretet megadni?

6. Milyen betű stílusokat ismer?

7. Kijelölt egy szót formázásra, véletlenül hozzáért a szóköz billentyűhöz, és letörölte a kijelölt szövegét. Melyik billentyűkombinációval tudja helyrehozni hibáját?

X. Bekezdés

      A betűt követő szövegre érvényesíthető formázási egység a bekezdés. Ebben a fejezetben a különböző bekezdés formázások kerülnek bemutatásra.

      A bekezdés két bekezdés végjel közötti tartomány. A dokumentum formai kialakításának szemszögéből kiemelkedő jelentősége van a bekezdéseknek, mivel a legtöbb formázási parancs a bekezdésekhez kapcsolódik. A betűk után ez a következő szerkezeti egység, ugyanis a szavak és a mondatok (a nyelvtani szerkezeti egységek) nem alkotnak olyan elkülöníthető részt, amelyekre külön formázási eljárásokat lehetne alkalmazni.

      A bekezdésformázó parancsok - bárhol van is a kurzor a bekezdésen belül -, mindig az egész részre lesznek érvényesek. Több egymást követő bekezdés formázása esetén ezeket ki kell jelölni. Ha valaki minden sort [Enter]-rel zár le, akkor meglehetősen lelassulhat a formázás. Azonos típusú sorok esetén, ha a sorvéget szeretnénk meghatározni, használjuk a [Shift] –[Enter] billentyűkombinációt.

      A bekezdés formázása során elsősorban annak vízszintes irányú elhelyezkedését határozhatjuk meg. Függőleges irányú pozícióját legtöbb esetben az előtte lévő bekezdések határozzák meg, csak az ezekhez viszonyított eltolását tudjuk szabályozni. Ezen felül hozzárendelhetünk olyan formai elemeket, amelyek hatással vannak a megjelenésére.

      A bekezdéshez kapcsolódó összes formázási parancsot szimbolikusan a bekezdésvégjel hordozza. Ha kialakítottunk egy bekezdést, és folytatva a dokumentumot egy [Enter]-t ütünk, akkor az így létrehozott új bekezdés örökli az előző tulajdonságait. Az öröklődő beállításokat a parancsok ismételt végrehajtásával szüntethetjük meg, ill. ha nem stílussal formáztunk, akkor a [Ctrl]+Q gyorsbillentyűvel a normál beállítást kapjuk vissza. Amennyiben letöröljük a bekezdést szimbolizáló jelet, a beállítások eltűnnek, és a teljes bekezdés átkerül az azt követőbe. Ezzel természetesen át is veszi az abban kialakított formátumot.

X.1 Igazítás

      A bekezdések egyik alapvető beállítása az igazítás. Meghatározza, hogy mely pontra legyenek rendezettek a bekezdés sorai. Összesen négyféle lehetőség közül választhatunk: balra; középre, jobbra és sorkizártan rendezett. Alapértelmezés szerint a bekezdés hagyományosan balra igazított.

      Az igazítások mindig a bekezdés határai között érvényesülnek. A sorkizárt igazítást akkor használjuk, ha a bekezdések mindkét szélét szeretnénk rendezetten (egyenes vonalban) lezárni. Ezt úgy éri el a PowerPoint, hogy a szavak közötti területet megnöveli olyan értékre, hogy a sor éppen a bekezdés végéig érjen. Szűk bekezdéshatárok vagy hosszú szavak esetén csúnyán széthúzhatja a sorokat, ezen elválasztással javíthatunk.

      Az igazítási parancsokat több módon is kiadhatjuk. Ha a menüt használjuk, akkor a Formátum ~ Igazítás... menüpontot kell kiválasztani és a megjelenő listából kiválasztani a megfelelőt. Egér segítségével gyorsabban elvégezhetjük a formázást, ha a formázó eszköztár megfelelő ikonjaira kattintunk.

      Az igazítási parancsokat gyorsbillentyűkkel is kiadhatjuk, így akár gépelés közben is megoldhatjuk a formázást.

Igazítások gyorsbilletyűvel[Ctrl]+LBalra igazít[Ctrl]+EKözépre igazít[Ctrl]+RJobbra igazít[Ctrl]+JSorkizártan igazítX.2 Sortávolság

      A PowerPoint alapértelmezésként egyszeres (normál) sortávolságot használ. A sorköz módosítása vagy a kijelölt bekezdések összes sorára, vagy a kurzort tartalmazó bekezdés összes sorára lesz hatással. A beállítást a Formátum ~ Sorköz menüjében tudjuk megadni.

      A sorköz értékét megadhatjuk sorban vagy pontban. A Bekezdés elé és mögé is megadhatunk távolságot. Ezt akkor használjuk, ha az egymást követő bekezdéseket tagolni szeretnénk, közéjük távolságot kell beállítani. Súlyos hiba, ha valaki az [Enter] billentyű leütésével növeli a bekezdések közötti távolságot.

X.3 Tabulátor beállítások

      A tabulátorok egységes, vagy a felhasználó által megadott távolságok. Leggyakrabban akkor használják, amikor pontosan egymás alá kell szöveget írni (pl. felsorolás). Ilyenkor a Tab billentyű segítségével lehet a részeket igazítani. Ne használják erre a célra a szóköz billentyűt, mert kínosan görbe eredményhez vezethet! Ez abból is adódik, hogy a különböző betűk szélessége nem ugyanakkora. Gondoljunk bele, hogy az I-betű és a W-betű között mekkora a különbség. A másik oka a szóköz kerülésének az, hogy amikor a bekezdést sorkizártra igazítjuk, akkor a program a szóközök méretét változtatja meg, a legoptimálisabbra.

      Balra

      A szöveg a tabulátorpozícióhoz képes jobbra terjeszkedik.

      Középre

      A szöveg a tabulátorpozícióhoz képest középen helyezkedik el.

      Jobbra

      A szöveg a tabulátorpozícióhoz képest balra terjeszkedik. Ha a pozíciótól balra lévő hely megtelt, jobbra terjed tovább.

      Decimális

      A tabulátorpozícióhoz képzelt tizedes vesszőhöz igazodik a szöveg. Tizedes vessző nélküli számok vagy szövegek a pozícióhoz képest balra helyezkednek el.

      A tabulátor pozíciókat vonalzó segítségével tudjuk megadni.  Természetesen a vonalzó csak akkor látható, ha a Nézet legördülő menüben bekapcsoltuk a Vonalzó parancsot. A tabulátor jelére való kattintással tudunk a különböző tabulátorok közül választani. Megtaláltuk a számunkra legmegfelelőbbet, akkor a vonalzón kattintsunk a megfelelő pozícióba. A tabulátor rögtön oda kerül, és bekezdésünkben rögtön használhatjuk. Megszüntetéséhez fogjuk meg a vonalzón lévő tabulátort, és húzzuk le a munkafelületre.

X.4 Felsorolás és számozás

      Gyorsan létrehozhatunk számozott és felsorolásjeles listákat, amelyek a dokumentum könnyebb olvasását és megértését segítik. A számozott listák a sorrendre hívják fel a figyelmet, míg a felsorolásjeles listák egyformán hangsúlyos tételekből alkotnak sorozatot. Ha hozzáírunk, törlünk vagy átrendezünk tételeket számozott listában, a PowerPoint elvégzi helyettünk az újraszámozást.

      Mindkét funkciót a Formátum ~ Felsorolás és számozás.,. menüpontban vagy a Formázó eszköztárban található ikonokkal  kapcsolhatjuk be. Az eszköztár ikonjaival mindig a menüben utoljára beállított típusokat húzhatjuk rá a bekezdésekre.

      Felsorolásjelző szimbólumként eddig bármely karakterkészlet bármely elemét választhattuk, de az Office 2000-ben már tetszőleges kép is lehet a felsorolásjelző szimbóluma. A karakterkészletekből való választáshoz hasonlóan sok, előre elkészített kép áll rendelkezésünkre listajelként való felhasználásra, de magunk is készíthetünk ilyen célokra képeket.

      Két jól elkülöníthető típus közül választhatunk, amikor felsorolást vagy számozást akarunk alkalmazni:

1. felsorolás,

2. sorszámozott lista,

X.4.1 Felsorolás

      A felsorolás lényege, hogy minden egyes bekezdés előtt megjelenik egy bajuszjel. Ha csak a sort zártuk le a [Shift]+[Enter] leütésével, ez nem jelent új bekezdést, ezért ilyenkor nem jelenik g a bajuszjel. A Formátum ~ Felsorolás és számozás... menüben a Listajel csoportban találjuk meg a funkcióhoz kiválasztható beállításokat.

      Itt lehetőség van hét különböző felsorolásjel kiválasztására. Ha a PowerPoint által felajánlott beállítások nem felelnek meg számunkra, akkor saját magunk is szabályozhatjuk a Betűtípus... gombra kattintva.

      A bekezdéshez rendelt felsorolás megszüntetéséhez kattintsunk ismét a felsorolásikonra, vagy a Formátum ~ Felsorolás és számozás... menüben válasszuk a Nincs lehetőséget.

X.4.2 Kép felvétele felsorolásjelzőnek

      A felsorolás és számozás panelen kattintsunk a Kép gombon.

      A megjelenő ablakban már láthatjuk is a használni kívánt képeket. Ha ezek közül egyik sem nyerné el tetszésünket, akkor további képeket kereshetünk a háttértárolónkon, Interneten.

X.4.3 Számozott lista

      Olyan listáknál alkalmazzuk, ahol a sorrendiség lényeges. A bekezdés előtti számnak és a hozzá kapcsolható írásjeleknek rengeteg variációját tudjuk megvalósítani. Alapértelmezésben azonban csak hét típus közül választhatunk a Formátum ~ Felsorolás és számozás.., menü Számozott csoportjában.

1. Mit nevezünk bekezdésnek?

2. Több bekezdés egyidejű formázásához mit kell tenni?

3. Milyen igazításokat használhatunk a bekezdésre?

4. Honnan lehet ezeket az igazításokat kiadni?

5. Milyen tabulátorokat használhatunk a szövegszerkesztőben?

6. Mikor használjuk a tizedes tabulátort?

7. Mikor használjuk a Felsorolás és számozás lehetőségeket?

8. A Számozást a tízes számmal kell kezdenie, hogyan állítja be a kezdő számot?

9. Hogyan tud képet, mint felsorolás jelzőt használni?

XI. Helyesírás ellenőrzés

      A magyar nyelvű programok már rendelkeznek megfelelő helyesírás-ellenőrzővel. Ebben a fejezetben ez kerül bemutatásra.

      A helyesírás automatikusan ellenőrizhető vagy beíráskor, vagy tetszőleges időpontban (például a diák létrehozásának befejezése után). A helyesírás automatikus ellenőrzésekor hullámos aláhúzás jelöli a lehetséges helyesírási hibákat. Ha ezek a vonalak áttekinthetetlenné teszik a diát, ideiglenesen elrejthetjük azokat addig, amíg a helyesírás-ellenőrzésre sor nem kerül.

      A szöveg helyesírás-ellenőrzését elvégezhetjük különféle nyelveken. A PowerPoint a Microsoft Office más programjaival (például a Worddel) együtt telepített különböző nyelvű szótárakat és az egyéb kiegészítő szótárakat is használja. A magyarnyelvű helyesírás ellenőrzésnek az előfeltétele, hogy a bemutató nyelvezete magyar legyen. Húzzuk le az Eszközök menüt, válasszuk ki a Nyelv parancsot.

      Az Alaphelyzet gomb segítségével tudjuk beállítani a továbbiakban alapértelmezetté tenni kívánt nyelvet.

      A helyesírás-ellenőrzés elvégzéséhez tisztában kell lennünk, magának az ellenőrzőnek a beállítási lehetőségeivel.

Válasszuk az Eszközök menü Beállítások parancsát, majd a Helyesírás és stílus panellapot.

      Ellenőrzés írás közben: A beíráskor minden, a PowerPoint szótárban nem szereplő szó alatt hullámos vonal jelenik meg.

      A hibát nem mutatja: Elrejti a bemutatóban a lehetséges helyesírási hibák alatti hullámos piros vonalat. Ha töröljük ennek a négyzetnek a jelölését, akkor a PowerPoint a lehetséges helyesírási hibákat piros hullámos aláhúzással jelöli (de ezt nem nyomtatja). A javasolt helyesírási javítások listájának megjelenítéséhez kattintsunk az egér jobb gombjával a hullámos vonalra.

      Mindig javasol: A helyesírás-ellenőrzés során a hibásan írt szavak számára automatikusan megjeleníti a javaslatok listáját. Ez a négyzet nincs hatással a háttérben zajló helyesírás-ellenőrzésre.

      Nem nézi a NAGYBETŰS SZAVAKAT: A helyesírás-ellenőrzés során kihagyja a NAGYBETŰS szavakat.

      Nem nézi a számjegyeket tartalmazó szavakat: A helyesírás-ellenőrzés során figyelmen kívül hagyja a számokat tartalmazó szavakat.

      Alkalmazza a német nyelvreform szabályait: Német szöveg ellenőrzésekor az új helyesírási szabályokat veszi alapul. Ha reform előtti szótárat kívánunk alkalmazni, töröljük a négyzet jelölését.

      Stílus ellenőrzése: Az érvényben lévő stílusbeállítások alapján biztosítja a bemutató stílusának egységességét. Automatikusan kijavítja a helyesírási hibákat, a kis- és nagybetűk helytelen használatát, a hibás írásjeleket, és megkeres a bemutatóban minden egyéb stílusbeli következetlenséget. A Stílusbeállítások gombra kattintva adhatjuk meg azokat a szempontokat, amelyeket a PowerPoint az ellenőrzéskor figyelembe vesz.

      Stílusbeállítások: Azon stílusbeállítások megadása, amelyek biztosítják a bemutató szövegének, felsorolásainak és más elemeinek áttekinthetőségét, nyelvtani helyességét, továbbá a kis- és nagybetűk, valamint az írásjelek helyes használatát. Érdemes ezt a beállítást figyelmesen áttanulmányozni, ezzel is könnyítve saját munkánkat.

      A helyesírás ellenőrzéséhez kattintsunk az egér jobb gombjával egy hullámos vonalra, majd kattintsunk a helyi menü kívánt parancsára.

XI.1 Automatikus szövegjavítás

      Az általános gépelési hibákat automatikusan javíthatjuk az Eszközök menü Automatikus javítás parancsával.

      Ez a jellemző automatikusan nagybetűssé teszi a mondatok és a napok angol nevének kezdőbetűjét, a szavak elején előforduló két kezdő nagybetűt egy nagybetűre javítja, és kijavítja a véletlen bekapcsolt CAPS LOCK billentyű okozta hibákat.

      Az automatikus javítást is igényeink szerint alakíthatjuk olyan hibalista létrehozásával, amely alapján a gyakorta elírt szavakat a program már beíráskor kijavítja. Ha például a "más" szó helyett gyakran írjuk a "msá" alakot, akkor ezt a hibát bármikor automatikusan kijavíthatjuk. Az automatikus javítás listájára tetszés szerint vehetünk fel újabb bejegyzéseket, a fölöslegeseket törölhetjük, és a bejegyzéseket bármikor módosíthatjuk is.

1. Mi a magyar nyelvű helyesírás-ellenőrzés előfeltétele?

2. Barátjától floppyn kapott egy bemutatót. Betölti, és döbbenten látja, hogy a program minden szót piros hullámos vonallal aláhúzott. Miért?

3. Hol tudja felparaméterezni a helyesírás-ellenőrző működését?

4. Mi a jelentősége a Stílusnak?

5. Miért célszerű használni az Automatikus javítás lehetőséget?

XII. Táblázat

      Diánkra könnyen készíthetünk táblázatot, amit különböző módon formázhatunk. Nézzük ezeket a lehetőségeket!

      Táblázatot kétféleképpen lehet létrehozni a PowerPoint programban. Létrehozhatunk egyszerű táblázatot, amelynek például ugyanannyi sora van, mint oszlopa. Használható ezenkívül a Táblázat rajzolása szolgáltatás az összetett táblázatok létrehozásához, amelyekben például eltérő magasságú oszlopok vannak, vagy soronként eltérő számú oszlop.

      A PowerPoint olyan diaelrendezést is tartalmaz, amely táblázatos helyőrzővel rendelkezik. Ilyen elrendezés alkalmazásához válasszuk a Formátum menü Beépített elrendezések parancsát, válasszuk a Táblázat nevű elrendezést, majd kattintsunk az Alkalmaz gombra.

      Egyszerű táblázat elkészítéséhez válasszuk ki a Beszúrás menüből a Táblázat parancsot. Ekkor a képernyőn megjelenik egy párbeszédablak, ebben kell meghatározni a táblázat sorainak és oszlopainak számát.

      Összetett táblázat elkészítése:

      Ha nem látható a Táblázatok és szegélyek eszköztár, kattintsunk a Táblázatok és szegélyek gombra a Szokásos eszköztáron. Megjelenik a Táblázatok és szegélyek eszköztár, kattintsunk a Táblázat rajzolása gombra.

      Az egérmutató ekkor ceruzára változik. A táblázat külső margóinak kialakításához, rajzoljuk meg az egyik sarkától a másikig való átlós húzással. Ezután az oszlopokat és sorokat szintén húzással rajzolhatjuk meg. Vonal törléséhez kattintsunk a Radír gombra, majd húzással töröljük a vonalat. Ha elkészült a táblázat, kattintsunk sorra a cellákra, és írjuk be a szöveget.

      A táblázat celláit külön-külön is megformázhatjuk, a cellákba írhatunk, vagy tetszőleges objektumot elhelyezhetünk. A táblázat celláit úgy kezelhetjük, mint egy-egy bekezdést. A cellák között a [Tab] billentyűvel folyamatosan mozoghatunk, a [Shift]+[Tab] billentyűkkel pedig vissza. A kurzormozgató billentyűket is használhatjuk a cellák közötti vándorlásra, de azok a cellán belüli karaktereken is lépnek. Az egér kattintásával tetszőleges cellába kerülhetünk. A táblázatot tetszőlegesen növelhetjük vagy csökkenthetjük cellákkal, sorokkal, oszlopokkal. A sorok számának növelésére legjobban a [Tab] billentyűt használhatjuk. Ha a tábla utolsó cellájában vagyunk, leütése után egy új sort fűz a táblázathoz. A cellamagasságot egyenként nem tudjuk meghatározni, csak egy soron belül változtathatjuk meg. A táblázat celláiban is megadható tabulátorpozíció a [Ctrl] + [Tab] billentyűk segítségével.

      A táblázat kitöltéséhez a következőket kell tudni:

* a cellák között a Tab, a kurzor billentyűkkel (vagy egérrel) kell lépkedni

* Enter-t csak akkor adjon, ha egy cellába több sort szeretne írni

* számszerű értékek bevitelekor, ha azokkal számolni vagy grafikusan ábrázolni szeretné, használja mindig!! a numerikus billentyűzetet. A számok között nem lehet szóköz és utána írt érték!

XII.1 Kijelölés a táblázatban

      A Táblázat menü tartalmaz három kijelölő parancsot, amelyet csak akkor tudunk használni, ha a kurzor a táblázat valamelyik cellájában áll. A parancsok mindig a kurzorral meghatározott cella sorára, ill. oszlopára vonatkoznak. Egy cella kijelölése, ha csak egyetlen bekezdést tartalmaz, ugyanúgy történhet, mint a bekezdések kijelölése. Ha több bekezdést tartalmaz egy cella, akkor az összes bekezdés kijelölése jelenti a teljes cella meghatározását.

      Egér segítségével egyszerűbb a dolgunk, mivel egy cellát egy kattintással kijelölhetünk, ha az egérkurzorral megkeressük a cellák kijelölősávját, és ott kattintunk. Több cellát is kijelölhetünk ezzel a módszerrel, ha a kijelölősávra nem kattintunk, hanem megfogjuk az egeret, és elmozgatjuk a kijelölés irányába. Csak téglalap alakú területet tudunk kijelölni, amelynek egyik sarka az a cella, ahol kezdtük a műveletet.

      A táblázat sorait egy kattintással kijelölhetjük, ha a sor elé kattintunk, több sort pedig úgy, hogy megfogjuk az egeret, és a kijelölés irányába mozgatjuk mindaddig, míg be nem festettük a kívánt területet.

                              Oszlopokat is hasonlóan jelölhetünk ki, de ilyenkor az oszlop tetején kell megkeresnünk a kijelölőkurzort.

      A táblázatban nem összefüggő területet kijelölni nem lehet.

XII.2 Táblázat mozgatása

      A táblázat bal felső sarkában látható jelet egér segítségével tudjuk megfogni. Lenyomott baloldali egérgomb segítségével könnyedén tudjuk a táblázatunkat a margók által határolt területek között mozgatni.

XII.3 Cellák, oszlopok törlése, bővítése

      Cellákat, sorokat, oszlopokat törölni kijelölés után a Táblázat menü Sorok törlése vagy Oszlopok törlése lehetőségekkel lehet. Ugyanígy bővíthetjük is a táblát. Ha az egész táblázatot szeretné kijelölni, azt tegye mindig a Táblázat menü Táblázat kiválasztása utasítással. Mindig az elé a sor vagy oszlop elé tud beszúrni, amelyikben a villogó kurzor megtalálható.

XII.4 Cellák egyesítése

      Nagyon fontos lehetőség a Táblázat menüben a Cellák egyesítése parancs. Ennek segítségével az egymás mellet lévő cellákat egy cellává lehet összevonni. Összevonáskor a kijelölt cellák tartalma úgymond „összeadódik”.

Fiktív adatok!!!

Jelentés az iskolai támogatásokról199615000000199719000000199825000000      Amikor tudunk egyesíteni, akkor tudunk felosztani is. A kettő közt a különbség, azon kívül, hogy ellentétes műveletek, hogy felosztásnál meg kell mondanunk az oszlop számát, amennyire a felosztást el kívánjuk végezni. Függőlegesen egyesíteni nem lehet. De jól szegélyezni és a vízszintes vonalakat kitörölni igen!

XII.5 Cellamagasság és -szélesség beállítása

      Táblázat létrehozásakor az automatikusan generált vagy az általunk megadott cellaszélesség utólag módosítható, akár cellánként is. Ez lehetővé teszi a tartalomhoz igazított táblázatok kialakítását. Megváltoztathatjuk egyenként a cellaszélességet, de az azonos oszlopban lévő cellákat együtt is módosíthatjuk. Ez mindig a művelet kiadása előtt kijelölt tartomány függvénye. Ha nem jelöltünk ki tartományt, akkor az aktív cellához tartozó oszlopra vonatkozik a beállítás.

      A cellamagasság állításánál viszonylag könnyű helyzetben vagyunk. Ha megnöveljük vagy csökkentjük az adott sorban lévő cellákban a betűméretet, akkor a program automatikusan az aktuális mérethez igazítja a cellák magasságát. Ezt akkor is elvégzi, amikor adott cellába több sorba írunk.

      Mint majdnem mindenre a PowerPointban, a szélesség megváltoztatására is lehetőségünk nyílik egér használattal. Itt két lehetőségünk is van. Legnagyobb örömünkre. A könnyebb megoldás, amikor a vonalzót használjuk. Amikor a vonalzón megjelenik az osztott nyíl, akkor nyomjuk le az egér baloldali gombját, tartsuk nyomva, majd a kívánt irányba mozgassuk egerünket.

      A másik lehetőség, amikor az oszlopok közötti osztó vonalon megjelenő speciális kurzor segítségével változtatjuk meg oszlopunk szélességét. Ekkor a kurzortól balra lévő szélessége változik. Nő vagy csökken, akaratunk szerint. A jobbra lévő oszlopokat méretük megtartásával jobbra tolja, figyelmen kívül hagyva a beállított lapméretet is. Túl nagy növelés esetén elég gyakran előfordul, hogy az utolsó oszlop(ok) nem férnek rá a lapra. Ennek a lehetőségnek az ismeretében nem csak oszlop szélességet tudunk változtatni, hanem akár egy-egy cella mérete is növelhető – csökkenthető. Ehhez azonban ki kell jelölnünk a cellát. A függőleges vonalzó segítségével a sorok magassága is növelhető, csökkenthető. Ügyeljünk azonban arra, hogy a sorokban lévő szöveget el lehessen olvasni.

      A cellákon belüli formázáshoz az összes lehetőséget alkalmazhatjuk, amit a betű-, bekezdésformázásnál már megismertünk.

XII.6 Táblázatok szegélyezése

      A táblázatokban a cellákat külön-külön is szegélyezhetjük. A táblázatoknál az összes belső és külső rács ellátható szegéllyel. Ha csak egy cellát kívánunk szegélyezni, válasszuk ki a szegélyezés fajtáját, válasszunk hozzá vonalstílust és vonalszínt. Egy oszlopot szegélyezésénél a belső, a cellák közötti rácsokat is szegélyezhetjük. Ez igaz amikor egy több cellából álló sort jelölünk ki. A legbonyolultabb lehetőség, ha több sorból és oszlopból álló táblázatunk van. Ezeknél a táblázatoknál belső szegélyeknek az összes függőleges és vízszintes cellahatárt nevezzük. A külső szegélyek azok a cellahatárok, amelyeknek nincs szomszédja. Szegélyezés előtt meg kell határoznunk a formázni kívánt táblázattartományt. Belső keretet csak akkor választhatunk, ha a tartományon belül ténylegesen található cellahatár is és nem csak egy cellát jelöltünk ki. A táblázatok szegélyezésekor a PowerPoint szintén kétféle szegélytípust kínál fel. Az egyik a hagyományos keret, a másik egyfajta rácsos táblázatszegélyezési lehetőség, amely az összes belső cellarácsot ellátja normál vonalvastagságú szegéllyel, a külsőket pedig egy szinttel vastagabbal emeli ki. A táblázatok szegélyezését ritkán érdemes cellánként formázni sokkal gyorsabban célt érünk, ha a közös szegélyjellemzőkkel rendelkező részeket egyszerre formázzuk meg.

1. Mik a táblázat elemei?

2. Hogyan tud mozogni a táblázat cellái között?

3. Hogyan tud táblázatot készíteni?

4. Hány sorból és oszlopból állhat a maximális táblázat?

5. Szövegből szeretne táblázatot készíteni, hogyan teszi ezt meg?

6. Hogyan tudja a táblázatban lévő cellát, cellákat, sort, sorokat, oszlopot, oszlopokat kijelölni?

7. Mi a feltétele sor, sorok, cella, cellák, oszlop, oszlopok törlésének, és hogyan lehet ezeket törölni?

8. Mit jelent a cellák egyesítése parancs? Mikor használjuk ezt a praktikus lehetőséget?

9. Hogyan lehet a cellák szélességét és magasságát megváltoztatni?

XIII. Diagram készítés

      Az adatok látványos megjelenítésének egyik formája a diagram.

      A bemutatók egyik leggyakrabban alkalmazott és legszemléletesebb eleme a diagram. Ha egy diagramot akarunk beilleszteni, válasszuk ki a Beszúrás menü Diagram menüpontját, vagy kattintsunk rá az eszközsor Diagram beillesztése gombjára.  Ezután betöltődik a grafikonkészítő program, ami alapesetben a Microsoft Graph 2000 diagram.

      A bemutató aktuális oldalán megjelenik egy kész diagram, valamint egy ablakban táblázatot látunk, ennek a diagramnak az adataival. Mindez tulajdonképpen a kiinduló diagram, amit át kell szerkesztenünk a nekünk megfelelőre, és ehhez nyújt segítséget a táblázatablak, az új eszközsor és új menü.

      A táblázat nagyon hasonlít egy táblázatkezelő program számolótáblájához, azonban itt nem alkalmazhatunk képleteket, és a cellákban lévő adatoknak csak számformátumát és betűtípusát változtathatjuk. A táblázat első sorának és első oszlopának cellái az adatok feliratozására szolgálnak. Az ezen kívül lévő cellákba kerülnek az ábrázolni kívánt adatok, melyek számadatok.

      Ha egy cellába írni akarunk, vagy az ott meglévő adatot át akarjuk írni, kattintsunk egérrel a cellára, vagy vigyük rá a kurzormozgató billentyűkkel a cellamutatót, és kezdjünk el gépelni. Ezután üssük le az Enter billentyűt, vagy kattintsunk egy másik cellára. Érvényesítés után az elvégzett módosítás azonnal megjelenik a diagramon. Figyeljük meg, hogy a táblázat sorait jelző számok után már egy kis színes ábra is látható.

      Az ábra a diagram típusát mutatja, a színe pedig azt, hogy az abban a sorban lévő adatok a diagramban milyen színnel vannak ábrázolva. A sorok első celláiban lévő szöveg a diagramban is a színek jelentésének magyarázatához kerül.

      A diagramban az azonos színnel jelölt adatokat nevezzük adatsornak. Az adatsor általában több értéket tartalmaz, ezeket pedig adatpontnak nevezik. Az adatpontok egymás mellé kerülnek a táblázatban, és az oszlopok első sorában adhatjuk meg a nevüket.

      Szükség lehet a táblázat sorainak vagy oszlopainak törlésére. Ehhez először ki kell jelölni a törlendő sort a sor számára történő kattintással, vagy az oszlopot az oszlop betűjelére kattintással. Ezután a Szerkesztés menü Törlés / parancsát választjuk és elvégezhetjük a törlést. Ha csak a Delete billentyűt használjuk a törlésre, a cella tartalma törlődik. A menü aktivizálásánál legyünk figyelmesek! Azt a szerkesztés menüt nyissuk meg, amelyik a diagram készítéséhez tartozik.

      Ha a meglévő sort vagy oszlopot nem kívánjuk a diagramban ábrázolni, nem elég a cellákban lévő adatokat kitörölni, hanem magát a sort vagy oszlopot inaktívvá kell tennünk. Ezt úgy érhetjük el, ha a sor vagy oszlop előtt/felett lévő szürke téglalapra mutatunk, és duplán kattintunk az egér baloldali gombjával.

      Sor illetve oszlop beszúrásához először ki kell jelölni azt a sort vagy oszlopot, amelyik elé újat szeretnénk beszúrni, majd a Beszúrás /Insert/ menü Cellák parancsát kell kiválasztani.

      Ha már eredetileg rendelkeztünk táblázattal, mely a leendő diagram adatait tartalmazta, a legegyszerűbb megoldás, ha vágólapra helyezzük tartalmát. Amikor behívtuk a diagram szerkesztő programot beilleszthető a táblázatába. Ennek legegyszerűbb megoldása, ha kijelöljük a teljes táblázatot a Szerkesztés menü Törlés parancsát választjuk és kitöröljük a táblázat sorait és oszlopait. Fontos megjegyezni, hogy nem elég az adatokat törölni, magukat az oszlopokat és sorokat is törölnünk kell. Ugyanis, ha nem pont annyi oszlopot és sort használunk, mint amennyi a táblázatban volt, a diagramunkon üres helyek lesznek. Tehát teljes törlés után már beilleszthetjük a vágólapról saját táblázatunkat.

      Diagram típusának megváltoztatása: A Microsoft Graphban 14 féle diagramtípus közül választhatunk a Diagram menü Minták almenüpontjában. Az Altípusok résznél választva a főtípus mellé azon belüli altípust is választhatunk. A Felhasználói típusok füllel egy olyan oldalra kapcsolhatunk át, ahol előre elkészített diagramformátumok közül választhatunk, sőt a saját formázásunkat is tárolhatjuk. A típus kiválasztása és érvényesítése után átalakítja diagramunkat, bár a típust később is megváltoztathatjuk.

      Az egész diagramra vonatkozó beállításokat, illetve a ki és bekapcsolását bizonyos jellemzőknek a Diagram menü Beállítások pontjánál tudunk. Itt a felső fülekkel kell kiválasztani a megfelelő oldalt, például címet, tengelyfeliratokat, rácsvonalak ki-be kapcsolását.

      Diagram formázása: A diagram formázása az egyes diagramrészek formázásából áll. Kijelölés után a Formátum menü segítségével tudjuk megtenni. A kijelölés a megfelelő részre történő kattintással történik, a kijelölt elem körül ilyenkor kis fekete négyzetek jelennek meg. A leggyorsabb formázási mód, ha a megfelelő részre duplán kattintunk, mert ilyenkor megjelenik annak a résznek a formázási ablaka.

      Miután elkészítettük a diagramot, kattintsunk a háttérben látható dia bármely részére. Ilyenkor bezáródik a diagramszerkesztő, és újra visszatérünk a diaszerkesztőbe.

      A beillesztett diagram helyzete, mérete utólag is megváltoztatható, mivel ez is egy objektum. Ha újra változtatni akarunk a diagramon, duplán kattintsunk rá az egérkurzorral, ennek kapcsán betöltődik újra a diagramszerkesztő környezet.

      Ha olyan jellegű formázást szeretnénk a diagramon végrehajtani, amit a Graph nem tud, csak a PowerPoint, alakítsuk át PowerPoint objektummá, az előzőek szerint, de ezt csak akkor tegyük, ha már a diagramszerkesztővel nem akarjuk módosítani a diagramot, mert konvertálás után már nem tudjuk.

1. Hogyan tud diagramot dián elhelyezni?

2. Hogy tudja módosítani a cellák tartalmát?

3. Ismertesse a diagram részeit!

4. Mire kell figyelni a diagram elkészítésénél?

5. Mit jelent az oszlopfolytonos megnevezés?

6. Soroljon fel öt diagram típust!

7. Hol tud a diagramnak címet adni?

8. Hogyan tudja formázni a tengelycímeket?

9. Hogyan tudja a dián elhelyezett diagramját módosítani?

XIV. Szervezeti diagram

      Bármikor szükségessé válhat munkánk során, hogy cégünk felépítését bemutassuk. Ezt az ábrázolást könnyíti meg a Szervezeti diagram.

      Szervezeti diagram beillesztésének egyik gyors módja az Office programcsomagban lévő Microsoft Szervezeti diagram alkalmazás használata. Ennek segítségével hierarchikus ábrázolásba tudjuk például egy vállalat felépítését szemléltetni.

      Válasszuk ki azt a diát, amelyre ilyen diagramot akarunk készíteni, majd a Beszúrás menü Kép pontjánál válasszuk a Szervezeti diagram menüpontot. Ennek hatására elindul a Szervezeti diagram készítő program egy új ablakban.

      A legördülő menük részben megváltoznak:

      Fájl menü: A szokványos fájlműveleteket, valamint az aktualizálást a bemutatóba tartalmazza.

      Szerkesztés menü: vágólapműveleteket, különböző kijelöléseket takar.

      Nézet menü: Feladata a megjelenítés aránya, valamint a rajzeszközök megjelenítése és eltüntetése.

      Stílusok: A kijelölt csoportok típusának megváltoztatása.

      Szöveg: A dobozokba írt betűk jellemzői és igazítások.

      Keretek: A kijelölt dobozok keretvonala, árnyékhatása és színe, valamint a keretvonal vastagsága, stílusa és színe állítható be.

      Vonalak: A kijelölt vonalak vastagsága, színe és stílusa.

      Diagram: A háttérszín beállítása.

      Ablak: Nyitott ablakok elrendezése és aktívvá tétele.

      A formázás menete úgy történik, hogy először rákattintással ki kell jelölni a megfelelő elemet, majd a megfelelő menüponttal elvégezhető a művelet. Több elemet egyszerre a Shift gomb lenyomva tartása közbeni kattintással jelölhetünk ki.

      A menüsor alatti eszközökkel a kijelölést, szöveg formázását, a nagyítást és az új elemek letételét végezhetjük el. Új dobozt úgy tehetünk le, hogy először kiválasztjuk a megfelelő gomb lenyomásával a típusát, utána rákattintunk arra az elemre, amelyikhez csatlakoztatni szeretnénk.

      Bármelyik dobozba kijelölése után közvetlenül írhatunk. A kész ábrát a program bezárásával és aktualizálással illeszthetjük be a diába, amelyet Fájl menü Bezárás és visszatérés… almenüre kattintással történik.

1. Mikor használja a szervezeti diagramot?

2. Hogyan tudja elindítani?

3. Milyen kijelöléseket lehet megvalósítani a szervezeti diagramban?

4. Hogyan tud egyszerre több "dobozt" kijelölni?

5. Hogyan tudja a "dobozok" keretét, színét megváltoztatni?

6. Hogyan tudja a "dobozokban" lévő szöveg betűtípusát megváltoztatni?

7. Miután elkészítette a szervezeti diagramot, hogyan tudja a diára beilleszteni?

XV. Címszerkesztő (WordArt)

      Ebben a fejezetben a PowerPoint címszerkesztőjével ismerkedünk meg.

      A PowerPoint lehetővé teszi számunkra, hogy kiadványokat, reklámanyagokat, szórólapokat készítsünk. Ezek elkészítésében siet segítségünkre a PowerPoint Címszerkesztője. Ez a lehetőség csak akkor áll rendelkezésünkre, ha a telepítésnél a Teljes telepítést kérjük.

      Kapcsoljuk be a Rajzoló eszköztárat. Ezen megtalálható a  ikon. Mutassunk rá és kapcsoljuk be. Vagy húzzuk le a Beszúrás menüt, abból válasszuk ki a Kép menüpontot, majd ezen belül a WordArt-ot. Sikerült elindítanunk a címszerkesztőt.

      Megjelenik egy dialógusablak, amiből a szöveg megjelenését tudjuk kiválasztani. A sikeres választás után jön a következő ablak:

      Itt tudjuk begépelni a megjeleníteni kívánt szöveget. Tudunk hozzá betűtípust választani, megadhatjuk a félkövér és döntött betűstílusokat is. Amikor végeztünk, kattintsunk az OK gombra. Az elkészített szöveg kurzorpozícióban bekerül a dokumentumunkba, és megjelenik WordArt eszköztár.

      Ha megtettük a beállításokat, a munkafelületre kattintva visszatérhetünk a dokumentumba, a cím pedig beágyazódik. Az így elkészült címet tovább módosíthatjuk, ha területére mutatunk és duplán kattintunk.

1. Mi a címszerkesztő?

2. Hogyan aktivizálja a címszerkesztő lehetőséget?

3. Hogyan tud árnyékolást alkalmazni a címszerkesztőnél?

XVI. Képek, rajzok, alakzatok

      Ebben a fejezetben megismerkedhetünk a képek beszúrásának, létrehozásának, módosításának lehetőségeivel.

      A készülő dokumentumba többféle ábrát is illeszthetünk. Vannak olyan képek, melyeket a program tartalmaz. Más programokból szintén átvihetők képek, beszkennelt fotók stb., amennyiben file formátumukat a PowerPoint át tudja alakítani. Érdemes ezért odafigyelni, hogy telepítéskor a grafikus szűrők is felkerüljenek.

      Kész képek beszúrásához adjuk ki a Beszúrás menü Kép... parancsát!

      Itt tudjuk kiválasztani, hogy honnan szeretnénk képet beszúrni a dokumentumba. A képek beszúrásán kívül lehetőségünk van még alakzatok beszúrására is. Ha a ClipArt menüpontot választjuk ki, megjelenik egy párbeszédablak. Ebben az ablakban az Office 2000-hez járó ábrák, képek között tudunk választani.

      Itt tudjuk kiválasztani a diára beszúrni kívánt alakzatot. Előfordulhat olyan eset is, amikor nem találunk számunkra megfelelő képet. A panel tetején lévő nyomógombok segítségével kereshetünk ilyeneket a háttértárolón és az Interneten is.

      A másik lehetőség, amikor fájlból illesztünk be képet. Válasszuk a Fájlból opciót. A megjelenő ablakban válasszuk ki a kép helyét, és magát az állományt, majd kattintsunk a Beszúrás nyomógombra.

      A beillesztett kép méretét megtudjuk változtatni. A beszúrt képekre szabadkézzel rajzolhatunk is.

XVI.1 Alakzatok

      Munkánk során bármikor előfordulhat, hogy a diára olyan jelet, ábrát, alakzatot kell beszúrnunk, amelyik nem található meg a képtárban. Ekkor használjuk az Alakzatok menüpontot. A képernyőn megjelenik az Alakzatok eszközsor.

      Egér segítségével kategóriát tudunk választani, és a listából elemet. Miután sikeres volt a választásunk, vigyük az egérkurzort abba a pozícióba, ahová az alakzatot beakarjuk szúrni. Nyomjuk le az egér baloldali gombját, tartsuk nyomva, majd rajzoljuk meg az alakzatot.

XVI.2 Rajzolás a programban

      Ne tessék valami bonyolult festményszerű ábrára gondolni, hanem egészen egyszerű rajzokra. A rajzoláshoz először az  ikongombra kell kattintani. Ekkor megjelenik egy eszközsor a képernyő alsó részén, melyben a rajzeszközök vannak.

      Ezek közül bármelyik tetszés szerint választható. Vannak olyan eszközök, melyek használatának előfeltétele, hogy a dokumentumban legyen grafikai objektum és ez ki legyen jelölve.

      A következő ábrán a Rajz gombhoz tartozó menüelemek láthatók.

      A rajzolás menete a következő:

1. Kattintson a vonal ikonra. Az egérkurzor vékony szálkeresztté alakul.

2. Álljon a munkafelületre, a kívánt kezdőponthoz.

3. Nyomja le és tartsa lenyomva az egérgombot. Húzza a kívánt végponthoz.

4. Engedje fel az egérgombot.

      Tegye ugyanezt meg a téglalap, ellipszis, ív, nyíl, szabadkézi eszközökkel is. Ha szabályos kört szeretne rajzolni, akkor még a [Shift] gombot is lenyomva kell tartani. A tele-téglalap, tele-ellipszis és a tele-ív is ugyanígy működik, csupán a keletkezett objektumnak mindjárt színkitöltést is ad. (Nem átlátszó.)

      A szabadkézi sokszög másképpen működik.

1. Kattintson a szabadkézi sokszög ikonra. Az egérkurzor vékony szálkeresztté alakul.

2. Álljon a munkafelületre, a kívánt kezdőponthoz.

3. Kattintson egyet az egérgombbal.

4. Vigye a kurzort egy másik pontba, majd kattintson.

5. Új pontba, kattintás.

6. Most ne kattintson, hanem rajzoljon úgy egy szakaszt, hogy az egérgombot lenyomva tartja.

7. Egészen addig rajzolhat, míg a kurzort a kezdő rajzpontra viszi és azon kattint egyet, vagy amíg egy egyéb helyen duplán nem kattint.

      A szövegdoboz használatának első lépéseként meg kell rajzolni magát a dobozt, melyet ugyanúgy kell mint egy téglalapot. Ezután a dobozban megjelenik a villogó kurzor, és tetszés szerint írhatunk be szöveget. A beírt szöveg kijelölhető és hasonlóan formázható, mint a szöveg vagy bekezdés. A doboz pedig a többi objektummal megegyező módon formázható, lásd alább.

      A megrajzolt elemek, törölhetők, áthelyezhetők, méreteik módosíthatók. Ezek előfeltétele a kijelölés. A kijelölést az elem körül megjelenő 8 darab fekete kis kijelölő négyszög jelzi. Kijelölni az egérrel történő kattintással kell, amikor az egérkurzor a rajz fölött nyíl formájúvá válik. Több rajzelemet egyszerre is ki tudunk jelölni, ha kijelölés közben lenyomva tartjuk a [Shift] gombot.

      A [Del] billentyű lenyomása törli a kijelölt objektumokat. A kijelölt részek az egérgomb lenyomva tartása közben mozgathatók a munkafelületen. A gomb lenyomása előtt itt is ügyeljünk arra, hogy a kurzor nyíl alakú legyen. Ha egy kijelölt részt jelző valamely fekete négyszögre állunk, akkor az egérkurzor osztott nyíllá alakul. Ekkor az egérgombot lenyomva és nyomva tartva módosíthatjuk a méretét. A sarkoknál lévő négyszögek segítségével egyszerre két irányba -széltében és hosszában-, a középsőkkel egyszerre csak egyfelé.

      A rajzelemek a rajzolás sorrendjében tulajdonképpen egymás fölé helyeződnek, ez persze csak akkor válik igazán láthatóvá, ha fedik is egymást. Az Előrehozás - Hátraküldés gombokkal a kijelölt objektum sorrendjét tudjuk megváltoztatni. Ha egyszerre több objektumot kijelölünk, akkor az Objektumok csoportosítása gombbal együttesen tudjuk ezeket kezelni. A szétbontás gombbal a csoport megszűntethető.

      Az objektumok vonalainak, kitöltésüknek jellemzői könnyen módosíthatók. Kattintsunk duplán az objektum területére. Ekkor egy dialógusablak jelenik meg melynek segítségével az objektum minden jellemzője meghatározható. Szegéllyel a vonal, kitöltéssel pedig a színes vagy mintázatos kitöltése.

      Ha egy elemnek nincs szegélye, akkor nem látható a vonala. Ha nincs kitöltése, akkor átlátszó. Ha egyike sincs a kettő közül, akkor nem látható, de ott van és bármikor módosítható. Ha megtalálja.

XVI.3 Beszúrt képek, alakzatok formázása

      Jelöljük ki az ábrát a már megismert módon. Ekkor az alábbi ábrán látható eszközsor jelenik meg a képernyőn. Az eszközsoron lévő nyomógombok segítségével tudjuk a kép jellemzőit beállítani.

1. Hogyan tudja a háttértárolón elhelyezett képet kurzor pozícióba beszúrni?

2. A beszúrt képet hogyan tudja módosítani? (pl.: a felesleges dolgokat levenni róla)

3. Miért fontos az Alakzatok beszúrása lehetőség?

4. Hogyan tud több rajzot kijelölni egyszerre?

5. Mi a lényege a csoportosításnak? Hogyan tudja megvalósítani?

XVII. Animálás

      Vetítés során a dia részeire alkalmazható különlegességek bemutatása ennek a fejezetnek a feladata.

XVII.1 Szöveg és objektumok animálása

      A diákat alkotó szövegek, grafikák, hangok, mozgóképek és egyéb objektumok animálásával a lényegesebb pontokra irányíthatjuk a figyelmet, elősegíthetjük a közölt információ kellő tagolását, hangsúlyozását, és érdekesebbé tehetjük a bemutatót. A főbb pontokat egyenként, a többitől függetlenül, az objektumokat pedig egymás után, illetve fokozatosan jeleníthetjük meg. Saját igényeink szerint alakíthatjuk ki a tárgyalt pontok és az objektumok megjelenését a diákon: egyes objektumok például beúszhatnak balról, az újabb szövegek és objektumok megjelenésekor pedig az előző elemek elhalványulhatnak, vagy más színt vehetnek föl. A PowerPoint 2000 újdonsága, hogy most már a diagramok egyes elemei is külön-külön animálhatók.

      Meghatározhatjuk és megváltoztathatjuk ezen felül az animációk sorrendjét és időzítését úgy, hogy azok automatikusan, az egér használata nélkül kövessék egymást. A szöveg és az objektumok animálásának kialakításához és előzetes megtekintéséhez válasszuk a Diavetítés menü Animáció testre szabása parancsát.

      A Kivitelezés fül segítségével animációs és hanghatásokat tudunk beállítani.

      Kattintsunk azokra az animációs és hanghatásokra, amelyekre a kijelölt diaobjektumhoz szükségünk van. Ha az objektumot animálni kívánjuk, kattintsunk a Megjelenés listaelemre. Az ábrán a Kúszás szó szerepel helyette. Ha az animációt el szeretnénk távolítani, kattintsunk a Nincs listaelemre. Ha csak a hanghatást szeretnénk eltávolítani, kattintsunk a második mezőben a [Nincs hang] listaelemre.

      Szöveg megjelenése: Itt tudjuk beállítani, hogy a PowerPoint a szöveget milyen módon jelenítse meg aktuális diaobjektumba. A Szöveg megjelenése mező beállításai csak akkor érhetők el, ha az éppen kijelölt diaobjektum szövegobjektum vagy csatolt szöveget tartalmazó alakzat.

      Animáció után: Kattintsunk arra a műveletre, amelyet a kijelölt diaobjektum animációja után szeretnénk elérni. Ha az animáció futása után az egyes objektumokat el szeretnénk rejteni, kattintsunk az Elrejtés animálás után listaelemre. Ha párhuzamosan az összes objektumot el szeretnénk rejteni, akkor az animációk futása után kattintsunk az Elrejtés kattintásra listaelemre.

      A Kivitelezés fülön található beállítások abban az esetben használhatók, ha a kijelölt diaobjektum nem diagram. A diagramok animálásához használjuk a Diagram panellapon található beállításokat.

      Diagramrészek megjelenítése: Itt tudjuk kiválasztani a diagram megjelenítési módjait.

      Az alapvető animációtípusok gyors alkalmazásához jelöljük ki az objektumot Dia nézetben, válasszuk a Diavetítés menü Animációs beállítások parancsát, majd a kívánt animációt.

XVII.2 Áttűnés

       Ezt a lehetőséget akkor alkalmazzuk, ha a bemutatónk több diából áll, és vetítés során a diák között valamilyen különleges áttűnést szeretnénk megadni. Válasszuk a Diavetítés menüből az Áttűnés parancsot.

      Először a Hatást kell meghatároznunk. Mutassunk a vízszintes rácsok felirat melletti lefelé mutató háromszögre. Kattintsunk egyet az egér baloldali gombjával. A listából válasszuk ki a számunkra legmegfelelőbb hatást. Választásunk eredményét rögtön meg is tekinthetjük. A tehénke (?), kutya (?), bárány (?) átváltozik kulccsá. (Ez legalább biztosan felismerhető!) Az áttűnés sebességét is meg tudjuk határozni. Lassú, közepes illetve gyors. Vetítés során a diák közötti váltást a Továbbításnál lehet beállítani. Jelöljük be mindkét négyzetet, ha azt szeretnénk, hogy vetítés közben a program egérkattintásra lépjen a következő diára vagy a másodperc mezőbe beírt idő eltelte után automatikusan haladjon tovább (attól függően, hogy melyik következik be hamarabb). Ha azt szeretnénk, hogy a következő dia csak akkor jelenjen meg, amikor az egérrel kattintunk, jelöljük be a Kattintásra négyzetet, és töröljük az Automatikusan négyzet jelölését. A Legyen gombbal a kiválasztott diára tudjuk csak érvényesíteni az áttűnést, míg a Legyen mind gombbal a bemutatóban lévő összes diára. Ennek a gombnak a használatával vigyázzunk! Gondoljuk meg, hogy nem minden dián ugyanannyi információ szerepel!

1. Hogy animálja a dia egyes részeit?

2. Hogy animálja a diakockát váltáskor?

3. Soroljon fel néhány animáció típust!

4. Soroljon fel néhány effektust!

5. Mikor alkalmazza az áttűnés lehetőséget?

6. Mit jelent a kattintásra opció az áttűnésnél?

XVIII. Hang, kísérőszöveg és mozgókép hozzáadása a diához

XVIII.1 Zene, hang és mozgókép hozzáadása

      A PowerPoint olyan saját gyűjteménnyel rendelkezik, amely a diavetítések során lejátszható zenét, hangokat és mozgóképeket tartalmaz. Bizonyos hangok - például autózaj vagy az írógép kopogása - elérhetők az Animálási effektusok eszköztáron. Más hangok, zeneszámok és mozgógépek a Képtárban találhatók meg. A Képtár használatához válasszuk a Beszúrás menü Mozgóképek és hangok, majd a Mozgókép gyűjteményből illetve fájlból vagy a Hang gyűjteményből illetve fájlból parancsát.

      A diákon a zenét, hangot és mozgóképet ott helyezhetjük el, ahol azt a diavetítés során le szeretnénk játszani. Alapértelmezés szerint a hang vagy a mozgókép akkor indul el, amikor a diavetítés során annak ikonjára kattintunk. Ha módosítani szeretnénk a klip indítási módját vagy a kliphez hiperhivatkozást szeretnénk adni, válasszuk a Diavetítés menü Akcióbeállítás parancsát.

      Animálási effektusok hozzáadásához és a lejátszási beállítások módosításához választhatjuk a Diavetítés menü Animáció testre szabása parancsát is. Megoldható például egy hang vagy mozgókép automatikus lejátszása egy animációsorozat részeként.

      A hang, zene és mozgókép PowerPoint objektumként szúródik be. Ha ehelyett a hangot vagy a mozgóképet Médialejátszó objektumként szeretnénk lejátszani, akkor válasszuk a Beszúrás menü Objektum parancsát, majd kattintsunk a Médiaklip elemre. Ez a módszer a Windows 95/98 operációs rendszerrel együtt telepített Médialejátszót használja a hang vagy a mozgókép futtatásához. A Médialejátszó multimédia fájlok lejátszására, CD lejátszó és képlemezjátszó vezérlésére alkalmas.

      Zene, hang és mozgókép lejátszásához számítógépünket fel kell szerelnünk a megfelelő eszközökkel. A telepített eszközök és az általuk használt beállítások ellenőrzéséhez tekintsük meg a Windows Vezérlőpultjában mind a Multimédia, mind a Hangok kategóriát.

XVIII.2 Kísérőszöveg vagy hang rögzítése a diavetítéshez

      A diavetítéshez kísérőszöveg hozzáadására az alábbi okok miatt lehet szükségünk:

* A meghívottak közül néhányan nem lehetnek jelen a bemutatón;

* Önműködő diavetítést szeretnénk felállítani;

* Interneten hozzáférhető diavetítés megtekintése;

* Értekezlet rögzítése annak érdekében, hogy a résztvevők azt később visszajátszhassák és meghallgathassák a bemutató során elhangzott megjegyzéseket.

      Kísérőszöveg rögzítéséhez a számítógépnek rendelkeznie kell hangkártyával és mikrofonnal. Kísérőszöveget lehet rögzíteni a diavetítés futtatása előtt, vagy rögzíthetjük azt a bemutató során és belefoglalhatjuk a közönség megjegyzéseit is. Ha nem kívánunk kísérőszöveget a diavetítés egészéhez, akkor rögzíthetünk a kijelölt diákra vagy objektumokra vonatkozó különálló hangot vagy megjegyzést is.

      Ha a rögzített kísérőszöveget utólag módosítani szeretnénk, akkor törölnünk kell a teljes kísérőszöveget, és újra rögzítenünk kell. Mivel a kísérőszövegnek elsőbbsége van minden más hanghatással szemben, egy kísérőszöveget és más hangokat egyaránt tartalmazó diavetítés során csak a kísérőszöveg lejátszására kerülhet sor.

XVIII.3 Kísérőszöveg rögzítése

      Válasszuk a Diavetítés menü Kísérőszöveg parancsát. A megjelenő párbeszédpanelről leolvashatjuk a szabad lemezterület nagyságát és a rögzíthető percek számát. A kísérőszöveg beágyazott objektumként történő beszúrásához és a rögzítés megkezdéséhez kattintsunk az OK gombra.

      Ha a kísérőszöveget csatolt objektumként szeretnénk beszúrni, jelöljük be a Kísérőszöveg csatolása négyzetet, majd a rögzítés megkezdéséhez kattintsunk az OK gombra. Haladjunk végig a diavetítésen és rögzítsük a kísérőszöveget. A diavetítés végén egy üzenet jelenik meg.

      A kísérőszöveg mentéséhez az időzítésekkel együtt kattintsunk az Igen gombra. Ha csak a kísérőszöveget szeretnénk menteni, kattintsunk a Nem gombra. A kísérőszöveget tartalmazó minden egyes dia jobb alsó sarkában egy hangikon jelenik meg. A diavetítés futtatásakor automatikusan a kísérőszöveg is lejátszásra kerül. Ha a diavetítést kísérőszöveg nélkül szeretnénk futtatni, válasszuk a Diavetítés menü Vetítési beállítások parancsát, majd jelöljük be a Kísérőszöveg nélkül négyzetet.

      Mivel nem lehet egyidejűleg hangot rögzíteni és lejátszani, a rögzítés során nem hallhatjuk a diavetítésbe beszúrt egyéb hangokat.

XVIII.4 Kísérőszöveg szüneteltetése vagy leállítása rögzítés közben

      A rögzítés során kattintsunk az egér jobb gombjával, majd válasszuk a helyi menü Kísérőszöveg szüneteltetése parancsát.

      A rögzítés folyatásához kattintsunk az egér jobb gombjával, majd válasszuk a helyi menü Kísérőszöveg folytatása parancsát.

XVIII.5 Hang vagy megjegyzés rögzítése egyetlen diához

      Az alábbi eljárás végrehajtásához mikrofonra van szükség.

      Jelenítsük meg Dia nézetben azt a diát, amelyhez hangot szeretnénk rögzíteni. Válasszuk a Beszúrás menü Mozgóképek és hangok, majd Hangrögzítés parancsát.

      A hang rögzítéséhez kattintsunk a  gombra. A befejezéshez kattintsunk a  gombra. Írjuk be a Név mezőbe a hang nevét, majd kattintsunk az OK gombra. A dián egy hangikon  jelenik meg.

      Ha a hangot oly módon szeretnénk animálni, hogy az egy animációsorozat részeként automatikusan kerüljön lejátszásra, akkor jelöljük ki a hangikont, válasszuk a Diavetítés menü Animáció testre szabása parancsát, majd adjuk meg a kívánt beállításokat.

XVIII.6 Mozgókép beszúrása a dián

      Jelenítsük meg Dia nézetben azt a diát, amelyhez mozgóképet szeretnénk hozzáadni. Válasszuk a Beszúrás menü Mozgóképek és hangok parancsát. Ha a Képtárból szeretnénk mozgóképet beszúrni, akkor válasszuk a Mozgókép gyűjteményből parancsot, majd kattintsunk duplán a kívánt mozgóképre. Ha más helyről szeretnénk mozgóképet beszúrni, akkor válasszuk a Mozgókép fájlból parancsot, keressük meg a mozgóképet tartalmazó mappát, majd kattintsunk duplán a kívánt mozgóképre.

      Alapértelmezés szerint a mozgókép akkor indul el, amikor a diavetítés során a mozgókép ikonra kattintunk. A mozgókép indítási módjának módosításához (például az ikonra kattintás helyett az egér áthaladása az ikon fölött) válasszuk a Diavetítés menü Akcióbeállítás parancsát.

XVIII.7 Hang vagy mozgókép lejátszásának beállítása a diavetítéshez

      Jelöljük ki Dia nézetben a beállítani kívánt mozgókép vagy hang ikonját.

      Válasszuk a Diavetítés menü Animáció testre szabása parancsát, majd a Lejátszási fület. Jelöljük ki a kívánt beállításokat, vagy kattintsunk a További gombra. Animálhatjuk a hangikonokat vagy a mozgóképeket is. Megoldható, hogy a hangikon balról beúszik, majd a hang egy animációsorozat részeként lejátszásra kerül.

XIX. Diaképek vetítése

      A vetítés elindítása a Nézet menü Diavetítés parancsával, az erre szolgáló ikonnal, vagy a Diavetítés menüben lévő Diavetítés paranccsal történik. Az így indított vetítés az összes beállított effektust alkalmazza. A PowerPoint vetítőgép alkalmazásával már teljesen más a helyzet. Ezt a programot szabadon másolhatjuk és terjeszthetjük, így a PowerPoint telepítése nélkül is le tudják játszani elkészített PowerPoint dokumentumainkat. A vetítés elkezdése előtt el kell döntenünk a vetítés típusát. A PowerPoint kétféle vetítési lehetőséget tud a felhasználó rendelkezésére bocsátani. Ezek:

      Kézi vetítés

      Automatikus vetítés

      Kézi vetítéskor a diák továbbítását a felhasználónak kell engedélyeznie egér segítségével. Ez az egyszerűbb módszer. Akkor célszerű alkalmazni, amikor a vetítés alatt szóban előadást tartunk. Mivel a beszéd hosszát elég nehéz kiszámítani, ezért ajánlott ez a vetítési forma.

      Automatikus vetítésnél a diák továbbítása az előzetes időzítés szerint fog megtörténni. Ezt a vetítési lehetőséget akkor célszerű használni, ha nem akarjuk, hogy a bemutatóba valaki beavatkozzon. Automatikus vetítés előtt ezért ajánlott az időzítést elvégezni.

      Mindkét vetítésnél a dián lévő animációk lejátszásra kerülnek.

XIX.1 Időzítés

      Válasszuk a Diavetítés menüből az Időzítés parancsot. Ennek hatására elindul a vetítés. A képernyőn megjelenik az időzítés eszközsor. Ennek segítségével tudjuk az időket beállítani.

      Amikor a bemutató utolsó diájára is beállítottuk az időt, akkor a képernyőn megjelenik a következő párbeszédablak.

      Ha az igen gombra kattintunk, akkor rögzítettük a diákhoz rendelt időket. A Nem gomb hatására az időzítés nem kerül rögzítésre.

XIX.2 Vetítési beállítások

      Bármelyik vetítési lehetőséget is választjuk ki, előtte a vetítésre vonatkozó beállításokat el kell végeznünk. Ehhez válasszuk ki a Diavetítés menü Vetítési beállítások parancsát.

      Az alábbi beállításokat tudjuk itt elvégezni.

      Bemutatás élőszó mellett: Ez a hagyományos teljes képernyős diavetítés. A diák és az animációk továbbítása történhet kézzel, vagy a Diavetítés menü Időzítéspróba parancsának kiválasztásával automatikus beállításokat végezhetünk.

      Irányított bemutató: A diavetítést egy szokásos ablakban futtatja olyan egyéni menükkel és parancsokkal, amelyek megkönnyítik az egyes olvasók számára a bemutató tallózását.

      Kirakati bemutató: Önfuttató bemutatóként teljes képernyős módban futtatja a diavetítést, és 5 perces várakozás után újraindul. A közönség továbbíthatja a diákat, vagy hiperhivatkozásokra és akciógombokra kattinthat, de a bemutatót nem módosíthatja. Amikor erre a beállításra kattintunk, akkor a PowerPoint automatikusan bejelöli az Ismétlés az "Esc" lenyomásáig négyzetet.

      Ismétlés az Esc lenyomásáig: Újra és újra futtat egy diavetítést, amíg a diavetítés leállításához meg nem nyomjuk az ESC billentyűt. Ez a négyzet be van jelölve és nem érhető el, ha a fenti Kirakati bemutató választókapcsoló van bejelölve.

      Kísérőszöveg nélkül: A diavetítést kísérőszöveg nélkül futtatja (a kísérőszöveg hozzáadásához válasszuk a Diavetítés menü Kísérőszöveg rögzítése parancsát).

      Animáció nélkül: Úgy jeleníti meg az egyes diákat, mintha már az összes dia-animáció megtörtént volna. Például nincsenek elhalványuló felsorolásjelek, és a "beúszó" objektumok a végleges helyükön vannak. Akkor jelöljük be ezt a négyzetet, ha a közönség a diavetítés futtatása helyett inkább tallózni fogja a bemutatót.

      A görgetősáv látható: Egy görgetősávot jelenít meg a diavetítés ablakában. Ez a beállítás csak akkor érhető el, ha az Irányított bemutató (ablak) választókapcsoló van bejelölve.

      Kockák: A vetítésre kerülő diakockák számát lehet itt beállítani.

      Kézi továbbítás: Futtatja a diavetítést, és csak akkor lép a következő diára, ha kattintunk az egérrel, vagy ha az egér jobb gombjával kattintunk, és a helyi menü Következő, Előző vagy Ugrás parancsát választjuk. Ha a Kézi továbbítás választókapcsolóra kattintunk, akkor a PowerPoint figyelmen kívül hagyja, de nem törli az előre beállított időzítéseket.

      Időzítés szerint: Automatikusan futtatja a diavetítést az előzőleg beállított időzítésekkel. Ha a diavetítés nem tartalmaz előre beállított időzítéseket, akkor a diák továbbítását manuálisan kell biztosítanunk.

      A tintaszín listán határozzuk meg a vetítés közben használható rajzeszköz színét.

XIX.3 Vetítés

      A vetítés elindításához válasszuk ki a Diavetítés menü Diavetítés parancsát, vagy a Nézet menüből a Diavetítést, vagy a billentyűzeten üssük le az F5-ös funkcióbillentyűt. Ekkor indul a vetítés.

XIX.4 Az Időmérő

      Ha beállítottuk egy diavetítés időzítését, de a bemutató során a diákat kézzel szeretnénk továbbítani, az Időmérő segítségével követhetjük, hogyan halad a bemutató a beállított időzítéshez képest. Ez a szolgáltatás akkor hasznos, ha egy bemutatót meghatározott idő alatt kell lebonyolítanunk, de szeretnénk időt szakítani a hallgatói kérdésekre és a válaszadásra is.

      Az időmérő felső részéről leolvashatjuk, hogy az éppen vetített dia mennyi ideje látható, az alsó részéről pedig azt, hogy mennyi ideje tart maga a diabemutató. A középen látható időmérő sávon folyamatosan követhetjük, hogy a beállított időzítéshez képest milyen ütemben haladunk. Zöld négyzetek jelzik, ha a megadott időn belül vagyunk, sárga négyzetek jelzik, ha túlléptük a megadott időtartamot és piros négyzetek figyelmeztetnek, ha már jócskán lemaradtunk.

      Az alul látható sáv azt mutatja, hogy az időzítéshez képest lassan vagy gyorsan haladunk.

      Az időmérő elindításához a diavetítés alatt kattintsunk az egér jobb gombjával és válasszuk az Időmérő parancsot.

1. Mutassa be a prezentáció vetítésének menetét és lehetőségeit!

2. Mely lehetőségek állnak rendelkezésre a vetítés időzítésének beállításához?

3. Miként állítja be egy diakocka bemutatási idejét?

4. Hogy állítja be az automatikus lejátszást?

5. Hogy állítja be az egérkattintással való továbbítást?

XX. Bemutató nyomtatása

XX.1 A bemutatók kinyomtatásának lehetőségei

      A teljes bemutatót kinyomtathatjuk – a diákat, a vázlatot, az előadói jegyzeteket és a hallgatóságnak szóló emlékeztetőket – színesben vagy fekete-fehérben. Bármit nyomtatunk, a nyomtatás folyamata gyakorlatilag ugyanaz. Megnyitjuk a nyomtatni kívánt bemutatót és eldöntjük, hogy a diákat, az emlékeztetőket, a jegyzetoldalakat vagy a vázlatot szeretnénk-e kinyomtatni. Ezután meghatározzuk a kinyomtatandó diákat és a szükséges másolatok számát.

      A diákból színes vagy fekete-fehér írásvetítő fóliát készíthetünk, de létrehozhatunk 35mm-es diákat is speciális filmfelvevő készülékkel, vagy megbízhatunk egy szolgáltató céget, hogy fájljaink alapján készítse el a diákat. Amikor a hallgatóság számára nyomtatunk emlékeztetőket, egy lapra egy, kettő, három vagy hat diát nyomtathatunk; esetleg választhatjuk a Fájl menün a Küldés, majd a Microsoft Word parancsot, és a Word segítségével más elrendezéseket nyomtathatunk.

      Ha a feljegyzéskészítéshez vagy a műveletek rögzítéséhez a Jegyzőkönyvvezetőt használtuk, akkor a feljegyzéseket és műveleteket Word dokumentumként nyomtathatjuk ki. A már létrehozott jegyzetoldalakhoz automatikusan is hozzáadhatjuk a feljegyzéseket.

      Válasszuk a Fájl menü Nyomtatás parancsát. Ennek hatására megjelenik a többi Office programból már ismert nyomtatási panel, ahol a nyomtatási beállításokat tudjuk elvégezni.

      Nyomtatási tartomány: Itt határozhatjuk meg, hogy a bemutatóban szereplő diák közül melyek kerüljenek nyomtatásra.

      Mit nyomtat: Itt tudjuk kiválasztani, hogy a bemutató mely összetevőjét nyomtassa ki a program.

      Példányszám: Ha több példányban kívánjuk kinyomtatni a bemutatót, akkor itt emeljük fel a példányszámot. Ha több példányban nyomtatunk, akkor célszerű bekapcsolni a Leválogatás kapcsolót, kivéve abban az esetben, ha saját magunk szeretnénk a szortírozó gépet alakítani.

      Emlékeztetők: Itt állíthatjuk be, hogy a Microsoft PowerPoint oldalanként legfeljebb hány diaképet nyomtasson az emlékeztetőben.

      Szürkeárnyalatos: Fekete-fehér nyomtatón történő nyomtatáshoz optimalizálja a színes diák külalakját.

      Csak fekete-fehér: Csak fekete-fehérben nyomtatja ki a teljes bemutatót. Az összes szürkeárnyalatot feketére vagy fehérre módosítja.

      Animációkkal: Az animáció helyét nyomtatásban ikonnal jelzi.

      Papírméretnyi: Úgy növeli vagy csökkenti a diaképek méretét, hogy azok betöltsék a nyomtatott oldalt. Ennek a négyzetnek csak a nyomatra van hatása, a bemutatóban nem módosul a diák mérete.

      Kerettel: Vékony szegélyt vesz fel a nyomtatott diák, emlékeztetők és jegyzetoldalak köré.

      Rejtett kockák nyomtatása: A nyomtatási munka többi részével együtt kinyomtatja a rejtett diákat. Ez a négyzet csak akkor érhető el, ha a bemutató rejtett diákat tartalmaz.

XX.2 A dia méretének és irányának beállítása nyomtatáshoz

      Válasszuk a Fájl menü Oldalbeállítás parancsát.

      Oldalméret listából válasszuk ki a megfelelő listaelemet.

      Ha az Egyéni listaelemet választottuk, a Szélesség és a Magasság mezőkben adjuk meg a kívánt méreteket.

      A Dia mezőben jelöljük be az Álló dia vagy a Fekvő dia választókapcsolót. Egy bemutatón belül az összes dia írásirányának meg kell egyeznie.

      A Jegyzet , emlékeztető , vázlat mezőben jelöljük be az Álló vagy a Fekvő választókapcsolót. A jegyzeteket, emlékeztetőket és vázlatokat akkor is kinyomtathatjuk álló irányban, ha a diákhoz a fekvő irányt választottuk.

      Ha a diák sorszámozását az 1. számtól eltérő számmal szeretnénk kezdeni, a kívánt számot írjuk be a Kezdőszám mezőbe.

1. Mely parancsok alkalmazásával tudja kinyomtatni a jegyzetet vagy emlékeztetőt?

2. Hogyan lehet vázlatot nyomtatni?

3. Hogyan tudja a diakockákat kinyomtatni?

4. Hogy nyomtat ki adott számú diakockát?

5. Hogy állítja be a dia méretét?

XXI.

Tartalomjegyzék

I.  ELŐSZÓ  1

II. A BEMUTATÓ PROGRAM ALAPJAI  2

II.1    Általában a PowerPoint-ról  2

II.2    A PowerPoint környezeti igényei 2

II.3    A program indítása  3

II.4    A Program felépítése    3

II.5    A PowerPoint 97 beépített grafikus fájlformátumai   5

II.6    A PowerPoint 97 grafikus szűrői 5

II.7    Bemutató átalakítása szöveges fájlformátum használatával    7

II.8    Bemutató átalakítása grafikus fájlformátum használatával    7

II.9    A képernyő felépítése   8

III.    HOL TALÁLUNK SEGÍTSÉGET?    9

III.1   Az Office Segéd 10

III.2   A Súgó használata   12

III.3   Mi ez?  13

III.4   Office a Weben  14

III.5   Hibakeresés és javítás  14

III.6   Microsoft PowerPoint névjegye   15

IV. MUNKAFELÜLET ÉS NÉZETEK KIALAKÍTÁSA 16

IV.1    A Normál nézet és ablaktáblái   17

IV.1.1  Vázlat ablaktábla (baloldali)   17

IV.1.2  Dia ablaktábla (jobb felső) 17

IV.1.3  Jegyzet ablaktábla (jobb alsó)  18

IV.2    Diarendező nézet    18

IV.3    Diavetítés  18

IV.4    Jegyzetoldal nézet  19

IV.5    Minta-dia használat 19

IV.6    Vonalzó 21

IV.7    Vezetővonalak   21

IV.8    Élőfej és élőláb    21

V.  FILE MŰVELETEK  23

V.1 Küldés  28

VI. BEMUTATÓK KÉSZÍTÉSE 29

VI.1    Bemutató készítése üres bemutatóból 30

VI.2    Bemutató készítése javasolt tartalom és forma alapján   30

VI.3    Bemutató létrehozása másik bemutató alapján 31

VI.4    Bemutató készítése tervezősablon alapján    31

VI.5    Bemutató készítése meglévő vázlatból    32

VI.5.1  Szöveg importálása más alkalmazásokból  32

VI.6    Vázlat beszúrása meglévő bemutatóba 32

VII.    DIA FELÉPÍTÉSE  33

VII.1   Háttér  33

VII.2   Cím 37

VII.3   Szövegmező  38

VII.4   Objektum    38

VII.5   Megjegyzés  39

VIII.   KIJELÖLÉSEK ÉS A KIJELÖLT TERÜLETEKKEL VÉGEZHETŐ MŰVELETEK  39

VIII.1  Kijelölések 39

VIII.1.1    Kijelölés egérrel   39

VIII.1.2    Kijelölés a billentyűzet segítségével   40

VIII.1.3    Kijelölés legördülő menüből 40

VIII.2  Kijelölt blokkokkal végezhető műveletek 41

VIII.2.1    Másolás 42

VIII.2.2    Kivágás 43

VIII.2.3    Áthelyezés egér segítségével    43

IX. BETŰFORMÁTUMOK  44

IX.1    Formázás    47

IX.1.1  Formázás menüparancsokkal   47

IX.1.2  A formázó eszköztár használata  49

IX.1.3  Formázás gyorsbillentyűkkel 50

X.  BEKEZDÉS    50

X.1 Igazítás    51

X.2 Sortávolság 52

X.3 Tabulátor beállítások   52

X.4 Felsorolás és számozás  53

X.4.1   Felsorolás  54

X.4.2   Kép felvétele felsorolásjelzőnek    55

X.4.3   Számozott lista 56

XI. HELYESÍRÁS ELLENŐRZÉS   57

XI.1    Automatikus szövegjavítás   59

XII.    TÁBLÁZAT    60

XII.1   Kijelölés a táblázatban 62

XII.2   Táblázat mozgatása  63

XII.3   Cellák, oszlopok törlése, bővítése  63

XII.4   Cellák egyesítése   63

XII.5   Cellamagasság és -szélesség beállítása  64

XII.6   Táblázatok szegélyezése 65

XIII.   DIAGRAM KÉSZÍTÉS    66

XIV.    SZERVEZETI DIAGRAM  69

XV. CÍMSZERKESZTŐ (WORDART) 71

XVI.    KÉPEK, RAJZOK, ALAKZATOK    73

XVI.1   Alakzatok   75

XVI.2   Rajzolás a programban   75

XVI.3   Beszúrt képek, alakzatok formázása  78

XVII.   ANIMÁLÁS    79

XVII.1  Szöveg és objektumok animálása  79

XVII.2  Áttűnés 82

XVIII.  HANG, KÍSÉRŐSZÖVEG ÉS MOZGÓKÉP HOZZÁADÁSA A DIÁHOZ  83

XVIII.1 Zene, hang és mozgókép hozzáadása   83

XVIII.2 Kísérőszöveg vagy hang rögzítése a diavetítéshez    84

XVIII.3 Kísérőszöveg rögzítése  85

XVIII.4 Kísérőszöveg szüneteltetése vagy leállítása rögzítés közben 86

XVIII.5 Hang vagy megjegyzés rögzítése egyetlen diához  86

XVIII.6 Mozgókép beszúrása a dián   87

XVIII.7 Hang vagy mozgókép lejátszásának beállítása a diavetítéshez 87

XIX.    DIAKÉPEK VETÍTÉSE   87

XIX.1   Időzítés    88

XIX.2   Vetítési beállítások    89

XIX.3   Vetítés 90

XIX.4   Az Időmérő  90

XX. BEMUTATÓ NYOMTATÁSA 91

XX.1    A bemutatók kinyomtatásának lehetőségei 91

XX.2    A dia méretének és irányának beállítása nyomtatáshoz    93

XXI.    TARTALOMJEGYZÉK 95

Győrfi Balázs: Prezentáció és grafika

Nyitott képzéssel az EU csatlakozás felé H – 11 Pécsi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ

Vissza a főoldalra