Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete

Infokommunikációs rendszerek a látássérültek foglalkoztatása területén

Torma Zsolt  szoftverhonosítási projektvezető

tormazs@mail1.t-online.hu

2006. január
   A látássérülteknek néhány évvel ezelőtt még viszonylag kevés lehetőségük volt arra, hogy számukra megfelelő munkát vállalhassanak. A számítástechnika fejlődésével az elvégezhető feladatok köre nagymértékben kiszélesedett. Mára már elmondhatjuk, hogy jól megszervezett módon, megfelelő munkafeltételek mellett a számítógép segítségével sokféle munka elvégzéséhez alkalmazhatók látássérült munkavállalók.

   Előadásomban átfogó képet kívánok nyújtani a látássérültek által használható segédeszközök fajtáiról, azok alapszintű működéséről, valamint arról, hogy ezekkel az eszközökkel milyen feladatok elvégzése válik lehetővé.

   Véleményem szerint annak, hogy egy látássérült ember munkát vállalhasson alapvetően két feltétele van: egyrészt sokat számít az adott munkavállaló hozzáállása, felkészültsége, alkalmassága az integrációra, másrészt fontos, hogy a szükséges technikai (informatikai) feltételek, melyek szükségesek munkájához legyenek megteremtve. Léteznek már olyan programok, melyek során a leendő látássérült munkavállalók felkészülhetnek az új kihívásokra, valamint mi informatikus szakemberek igyekszünk megteremteni annak lehetőségét, hogy akár a munkavállalónak közvetlenül, akár az őt foglalkoztató cég munkatársainak minden információt, segítséget megadjunk ahhoz, hogy a munkavégzés lehetővé válljon.

   Az alábbiak elolvasása után tehát megismerheti azon eszközöket, illetve szoftveres megoldásokat, melyek valamelyikére mindenképp szükség van ahhoz, hogy egy látássérült ember munkát vállalhasson. Az, hogy milyen eszközre van szükség a konkrét esettől függ, erről az adott eszköz bemutatásánál olvashat bővebben.

2. A látássérültek által használható eszközök fajtái

   Míg egy egészséges embernek a számítógép használatához nincs szüksége különösebb segítségre / segédeszközre, addig egy fogyatékos embernek többnyire nem elegendő pusztán a monitor, a billentyűzet és az egér. Az alábbiakban külön tárgyalom a teljesen vak illetve a látásmaradvánnyal rendelkező emberek által használható eszközöket. Általánosságban elmondható, hogy mindkét csoport eszközei nek két fajtája van: hardveres és szoftveres. Természetesen a hardverhez általában tartozik egy kezelőszoftver, míg a pusztán szoftveres eszköz használatához csupán egy számítógépre van szükség. Szintén közös tulajdonság, hogy az egyik csoportnak szánt eszközöket nem szívesen használják a másik csoport tagjai. A teljesen vakoknak nem sokat segítenek a látásmaradvánnyal rendelkezők számára fejlesztett eszközök még akkor sem, ha ezek rendelkeznek beszédkimenettel, valamint a teljesen vakok által használt eszközök használata kényelmetlen lehet egy valamennyit is látó embernek. Természetesen kivételek - mint mindenhol - itt is akadnak.

2.1 A teljesen vakok által használható eszközök

   Ezen eszközök feladata, hogy a lehető legtöbb információt nyújtsák a felhasználónak. Erre azért van szükség, mert nagy valószínűséggel az eszköz felhasználójának nincs látásmaradványa, így arra nem tud támaszkodni. Két érzékszerv segítségével van lehetőség az információk átadására: hallás és/vagy tapintás útján. Általánosságban elmondható, hogy ezen eszközök alapbeállítás szerint nagyon sok információt juttatnak el felhasználóikhoz, de az információ mennyisége általában rugalmasan szabályozható. Így válik lehetővé egy tapasztalt felhasználó számára is az ezen eszközökkel történő munkavégzés. Mint korábban már említettem, a teljesen vakok számára készített eszközöket nem szívesen használják a látásmaradvánnyal rendelkező emberek. Ennek oka a túlzott információátadás. Tegyük fel például, hogy egy számítógépes program részletesen "beszámol" felhasználójának egy a képernyőn megjelenő ablak tulajdonságairól, de eközben ezt egy valamennyit látó ember már látásmaradványa segítségével sokkal hamarabb képes átlátni, feldolgozni. Ebből az egyszerű példából jól látható, hogy a sok információnak a példában szereplő esetben munkavégzést lassító hatása van.

   A teljesen vak felhasználók számára két fajta eszköz áll rendelkezésére: beszédszintetizátor (szöveget beszéddé alakító rendszer, angolul TTS = Text-To-Speech System, röviden "beszélő"-nek is nevezik), valamint a Braille kijelző (Braille display, néha Braille sornak is nevezik). A két eszközt egyszerre is lehet használni, de az is megoldható, hogy csak az egyik, vagy csak a másik segíti a számítógéppel történő munkavégzést. Általában űmindegyik eszköznek megvan a maga szerepe az információk megszerzésében. A két eszköz együttes használata hatékonyság növelő tényező abban az esetben, ha a felhasználó jól ismeri mindkét eszköz lehetőségeit.

2.1.1 Beszédszintetizátorok

   A gépi beszédelőállítás adta lehetőség segítségével jöhettek létre ezek a rendszerek. Mint ahogy ez mindenről elmondható, a gépi beszédelőállítás is óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Kezdetben robot hangú beszélő gépek léteztek, majd az évek során a beszéd minősége, a mondatok intonációja is fejlődésnek indult. Mára már elmondható, hogy kellemes, több óráig is kényelmetlenség nélkül hallgatható beszédrendszereket fejlesztenek a szakemberek.

   Kezdetben hardveresen oldották meg a beszédelőállítást, ehhez erre a célra kifejlesztett IC-ket használtak. Ezek az eszközök a számítógéptől nem, vagy igen kis "segítséget" vártak a beszéd előállításához, ami azt jelenti, hogy az eszköz vagy a neki elküldött szöveget űminden egyéb beavatkozás nélkül emberi hangon el tudták mondani, vagy pedig "csupán" annyi beavatkozásra volt szükség, hogy a kimondandó szöveget megfelelő formátumra kellett alakítani, hogy az eszközökben lévő elektronika fel tudja dolgozni és emberi hanggá tudja alakítani azt. Ez a kis erőforrásigény lehetővé tette, hogy már a DOS operációs rendszerhez is lehessen beszédszintetizátort használni. A hardveres beszédszintetizátorokról tehát elmondható, hogy főleg a DOS rendszerhez használták őket, bár amai Windows rendszereket is felkészítették ezek többségének kezelésére. Ezeket a hardveregységeket vagy a számítógép egy szabad portjára (soros, párhuzamos, Windows esetén USB) kellett csatlakoztatni, vagy néhány eszköz esetében használat előtt az eszközt be kellett építeni a számítógépbe.

   Bár mára már a DOS rendszert futtató gépek száma igen csekély, mégis hadd említsem meg a DOS rendszerhez használható segédeszközök néhány jellemzőét:

Egyrészt a DOS rendszer beszéddel történő használatához szükség van egy beszédszintetizátorra, valamint egy olyan programra, ami képes a képernyőn megjelenő információkat megfelelő módon a beszédszintetizátor felé továbbítani, hogy az elmondhassa azt. Ezt a programot képernyőolvasónak nevezzük, s mivel feladata nem csupán a képernyő tartalmának soronkénti felolvasása, egy külön részben térünk ki e programok működésére. A képernyőolvasó szoftverek ugyanis nem csak a DOS, hanem a Windows operációs rendszerek használatát is lehetővé teszik.

   DOS alatt tehát lehetőség van a begépelt szöveg betűnként történő felolvastatására (ezt a kifejezést fogom használni minden esetben, amikor szövegkimondásról beszélek), a képernyő soronként, szavanként, karakterenként történő letapogatására, valamint a parancssorból vezérelhető programok szövegkimenetének felolvastatására. A legtöbb DOS alatt működő képernyőolvasó valamilyen szinten lehetővé teszi, a DOS alatt működő ablakos megjelenítést használó programok kezelését is. Lehetőség van például az 1990-es években nagy népszerűségnek örvendő Wordperfect 5.1, majd 6.0 programok használatára. Érdekes lehet megjegyezni, hogy még ma is egy rendkívül jól használható eszköz a Wordperfect 5.1 program, hiszen lehetővé teszi egy szöveg formátumának karakterekből álló kódok segítségével történő megjelenítését, ez pedig egy teljesen vak ember számára ideális módszer a szöveg formátumának kialakítására.

   Mivel a DOS rendszert futtató számítógépeket mind a mai napig fel lehet használni bizonyos feladatok elvégzésére, ezek használatára a látássérült emberek számítástechnika adta lehetőségeinek tárgyalásakor még kitérek.

   A beszédszintetizátorok másik típusa a szoftveres beszédelőállításon alapuló eszközök. Ehhez csupán egy hangkártyára van szükség, s egy olyan programra, mely általában egy hangadatbázis segítségével állítja elő a beszédhangot. Az ilyen beszédelőállító rendszereknek hátránya, hogy nagyobb erőforrásigényük van, előnyük viszont az, hogy a beszéd minősége sokkal jobb lehet, mint hardveres társaiké. A szoftveres beszédszintetizátorok leginkább Windows rendszer alatt használhatók. Néhány kísérlet történt DOS rendszeren futtatható szoftveres beszédszintetizátor készítésére, de általában a nagyobb memóriaigény miatt ezek nem terjedtek el. Windows rendszer esetén, különösen napjainkban már nem probléma a nagymennyiségű memória, vagy háttértár használata. A szoftveralapú beszédszintetizátorok további előnye, hogy mind a hangadatbázis, mind az azt kezelő program frissítése könnyen megoldható, így verzióról verzióra változhat a beszédelőállítás minősége anélkül, hogy a hardveregység átalakítására, újratervezésére, beégetett programjának frissítésére lenne szükség.

   Természetesen a szoftveralapú beszédszintetizátor sem elég önmagában ahhoz, hogy egy vak felhasználó dolgozni tudjon a számítógépen, egy képernyőolvasó programra ebben az esetben is szükség van. A változás a hardveres beszédszintetizátorokhoz képest ezesetben az, hogy míg hardveres beszédszintetizátor esetén be lehet szerezni külön magát a hardvert, s a képernyőolvasó programot, a mai Windows alatt futó képernyőolvasó programok mindegyikével szállítanak egy szoftveralapú beszédszintetizátort is, így egy hangkártyán kívül ezen eszközök használatához nincs szükség más egyéb kiegészítőre.

   Mind a hardver-, mind pedig a szoftveralapú beszédszintetizátorokról elmondható, hogy a beszéd bizonyos paraméterei változtathatók. Ilyen paraméterek például a beszéd sebessége, a beszédhang magassága, hangereje, sőt, a legtöbb esetben állítható az is, hogy milyen hangkaraktert használjon a beszédelőállító rendszer. A hazánkban széleskörűen elterjedt JAWS for Windows képernyőolvasó program honosított változatához használt beszédelőállító rendszer képes férfi, illetve női hangon is beszélni.

   Hazánkban két beszédszintetizátor terjedt el: az egyik hardveres, kifejlesztése Vaspöri Teréz és Arató András nevéhez fűződik. Az eszköz neve BraiLab PC, s leginkább DOS rendszerrel használható. A másik beszédszintetizátor már a Windows rendszerhez készült, neve Profivox. A BME Távközlési és Médiainformatikai tanszékén fejlesztették, s ezt használjuk a fentebb említett JAWS for Windows képernyőolvasó program "magyar hangja"-ként, de számos más helyen is alkalmazzák, ilyen például a T-mobile SMS mondó szolgáltatása.

2.1.2 Braille kijelzők.

   Ezek a hardvereszközök arra használhatók, hogy egy képernyőolvasó program az információkat a vakok írásával, az úgynevezett Braille írással jelenítse meg. Mivel a Braille írásról számtalan dokumentum található az interneten, itt csak annyit jegyeznék meg, hogy egy karaktert maximum 8 pont segítségével ábrázolhatunk, a nyolc pont két oszlopban helyezkedik el, minden oszlopban 4 pont található függőleges elrendezésben. A szóköz karaktert egy üres nyolc pontnyi hely jelzi.

   Az alábbi két képen egy 20 cellás Braille kijelző látható működés közben. Az egyik kép a tapintható pontok elhelyezkedését igyekszik bemutatni úgy, hogy egy szöveg három szava olvasható a kijelzőn. A másik kép használat közben mutatja be a kijelzőt: jobb kéz a pontokat tapintja, bal kéz a készülék bal görgetőkerekén van, mely a szöveg továbbléptetésére használható.

   Egy karakter egy úgynevezett cellában jelenik meg, tehát egy cella tulajdonképpen egy nyolc pont megjelenítésére alkalmas terület. A Braille kijelzők készülnek 18, 20, 32, 40 és 80 cellás kivitelben is. Ezek a cellák egymás mellett helyezkednek el egy sorban. Minél több cellával rendelkezik egy Braille kijelző, annál több adat megjelenítésére képes egyszerre, viszont ára annál magasabb. Már egy 20 cellás Braille kijelző is nagy segítséget nyújthat annak, aki ismeri a Braille írást (a vak emberek nem mindegyike ismeri, gondoljunk csak a később (felnőtt korban) megvakult emberekre), de a konkrét feladat esetleg igényelhet ennél nagyobb cellaszámú Braille kijelzőt.

   Felmerülhet a kérdés: Mi a haszna egy Braille kijelzőnek?

A vakok számára a Braille írás ismerete megadja azon lehetőségeket, melyek segítségével információkat szerezhetnek a leírt szövegről. Ilyen információk például a szövegben lévő szavak helyesírása, s bizonyos szövegformázási jellemzők. Természetesen mindezen információk beszéddel történő visszajelzés mellett is rendelkezésre állnak, de néhány esetben nehezebb lehet megszerzésük. Vegyünk például egy esetet, mikor a beszédszintetizátor egy szót az írásmódjától eltérően ejt ki. Ilyen szavak lehetnek például az idegen szavak. Ekkor a Braille kijelzőn a szó természetesen úgy jelenik meg, ahogy le van írva, tehát a helyes kiejtés mellett a helyes írásmód is megtudható. Egy másik példa lehet a szöveg elrendezésének nyomonkövetése. Egy programozó a program forráskódjának írása közben belljebb kezdi néhány karakterrel az azonos logikai szinten lévő kódrészleteket, így a behúzás mértékéből pontosan lehet tudni, mely kódrészlet tartozik egybe. Ez a behúzás nagyon jól és gyorsan követhető Braille kijelzővel. Természetesen beszédes visszajelzés esetén is van mód a behúzás mértékének felolvastatására, de ilyen esetben meg kell hallgatni minden kódsor előtt például azt a szöveget, hogy "nyolc szóköz", vagy azt, hogy "bal margó", mely szövegek a behúzás mértékét jelzik.

   Mindezekből látható, hogy a két eszköz kiegészítheti egymást, ha lehetőség van együttes használatukra. Hazánkban a Braille kijelzők magas áruk miatt nem terjedtek el, s ez annak is köszönhető, hogy a képernyőolvasó programokkal a gyártók egy szoftveralapú beszédszintetizátort is szállítanak, így a munka e programok telepítése után Braille kijelző nélkül is lehetséges. Személyes véleményem azonban az, hogy ahol csak lehet, érdemes lehetővé tenni a Braille kijelző használatát, mert a fent leírt előnyös tulajdonságai miatt bizonyos helyzetekben nagy segítség lehet egy teljesen vak ember számára. Olyan helyzetben például, ahol szövegek telefonba történő beolvasására van szükség, a dolog sokkal egyszerűbben megoldható Braille kijelzővel, mint úgy, hogy a munkavállaló hallgatja a beszédszintetizátor hangját, s visszaismétli a telefonba, amit a gép mond.

2.2 A látásmaradvánnyal rendelkezők által használható eszközök

   Azoknak az embereknek, akik rendelkeznek látásmaradvánnyal, nagyon fontos e képesség megőrzése. Sajnos a számítógépes munka is azok közé a dolgok közé sorolható, melyek ronthatják ezeknek az embereknek a látását, sőt, a teljes megvakulás is előfordulhat.

   Az alábbi idézet a http://www.kettesy.sulinet.hu/gyenglat.html oldalról származik:

   Az ép emberi szem látásélessége 100%, a vízus (visus, jele V) 1,0. Hazánkban gyengénlátónak tekintjük azokat a látássérülteket, akiknek a jobban látó szemén a szemüveggel javított látása a teljes látásnak 10-33%-a (V=0,1-0.33).

   Míg a teljesen vakok esetében a segédeszközök használatát tekintve egyszerű a helyzet, hiszen mindenképp szükség van beszédes vagy tapintás útján történő visszajelzésre, a gyengénlátók esetében az igények nagyon különbözőek. Általában a gyengénlátó emberek, ha nem használnak semmiféle segédeszközt, nagyon közelről kénytelenek nézni a számítógép monitorát, s általában kisebb felbontásúra állítják rendszerüket, mint jól látó társaik. Ez azonban nem feltétlenül a legjobb módszer, ugyanis előfordulhat, hogy a monitor ilyen módon történő használata rontja az adott gyengénlátó ember már amúgy sem egészséges szemét. A megoldás egy nagyító.

   Az egészen egyszerű nagyítótól kezdve (egy lencse, mely a képernyő adott területe elé helyezve az adott területet nagyítja) a képernyőnagyító programokon keresztül az egészen komoly olvasó TV-kig (egy mozgatható állványra helyezhető dokumentum felnagyítására alkalmas) sokféle nagyító létezik.

   A gond az, hogy sokszor a gyengénlátó emberek nem tudnak arról, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésükre. Fontos tehát az ilyen betegséggel rendelkezők megfelelő tájékoztatása annak érdekében, hogy látásmaradványuk megmaradhasson. Egy munkahely például ebben úgy tud segíteni, hogy felvilágosítja a gyengénlátó személyt a nagyítók (hardveres és szoftveres egyaránt) létezéséről, ezt követően a gyengénlátó személynek kell eldönteni, hogy igényel-e ilyen eszközt, s ha igen, melyiket.

   A képernyőnagyító programok feladata korántsem olyan bonyolult, mint a képernyőolvasóké, ezért erről ebben a részben ejtek néhány szót. Egy képernyőnagyító program esetében a helyzet azért egyszerűbb, mert felhasználójának birtokában van a látás képessége, így nem kell a programnak "eldöntenie", hogy a képernyőn látható információkat hogyan közölje a felhasználóval. A képernyőnagyítók általában rendelkeznek többféle nagyító funkcióval, a képernyőn különböző megjelenő színekkel megjelenített objektumok megkülönböztetésének lehetőségével, valamint az egérkurzor követését, megtalálását segítő eszközökkel. Emellett rendelkeznek még beszédfunkcióval is, de ez sokkal korlátozottabb, mint egy képernyőolvasó esetében. A gyengénlátók ugyanis ritkábban használják a beszédet, hiszen amit látnak, azt inkább nézik, mint hallgatják. A beszédfunkciónak mégis nagy szerepe lehet például hosszabb dokumentumok felolvasásakor. Különösen igaz ez, mert a képernyőnagyító programok képesek arra, hogy jelezzék, hogy egy dokumentum felolvasása éppen hol tart. Hazánkban jelenleg a MAGic nevű képernyőolvasó program érhető el magyar nyelven. Fontos, hogy ha egy gyengénlátó ember még nem használt képernyőnagyító programot, egy olyat próbáljon ki, mely képességeit tekintve jónak mondható. Sajnos nem igaz ez a MS-Windows rendszerekbe (Windows 2000 vagy magasabb) beépített nagyító programra, mert a tapasztalatok szerint e program működése hagy némi kívánnivalót maga után.

3. Számítógéphasználat vakon: Mi az a képernyőolvasó program?

   Mivel a vak emberek számítógéphasználatát segítő program neve eléggé félreérthető (angolul is az: screen reader), fontos a tévedések elkerülése végett tisztázni, hogy az ilyen programoknak nem csupán az a feladatuk, hogy egyszerűen felolvassák, vagy Braille-ben megjelenítsék a képernyő tartalmát. Másként fogalmazva nem arról van szó, hogy egy ilyen program a képernyőn megjelenő információkat elejétől a végéig struktúrálatlanul felolvassa, vagy jeleníti meg a Braille kijelzőn.

   Ebben a részben példákkon keresztül mutatom be a képernyőolvasó programok működését, valamint azt, hogy milyen módon válik lehetővé a vak emberek számára az internet használata. Tekintve, hogy napjainkban a legelterjedtebb operációs rendszer a Windows, a példákat és a módszereket e rendszer segítségével, s a JAWS for Windows képernyőolvasó használatával mutatom be.

3.1 A képernyőolvasó programok működése

   Egy képernyőolvasó program feladatát úgy lehet definiálni, hogy pontosan azt az információt kell tudatnia a felhasználóval, amire szüksége van. Ez a látszólag egyszerű mondat azonban nagyon bonyolult működést takar. Gondoljuk csak el, hogy a képernyőt nézve bármikor megnézhetjük azt a területet, melyre kíváncsiak vagyunk, általában észrevesszük a képernyőn történő változásokat, sőt, megjelenhetnek a figyelmünk felkeltésére szolgálófeliratok is, melyeknek színe is figyelemfelkeltő. Emellett az egeret bárhova mozdítva kattinthatunk, görgethetünk, s a keletkezett változásról azonnal tudomást vehetünk. Nem lehetséges azonban ez vakon, tehát egy más módszert kell választani. A képernyőn lévő, s folyamatosan megjelenő rengeteg információból csak azt kell közölni a felhasználóval, ami az adott pillanatban épp fontos számára. Emellett természetesen lehetőséget kell adni arra is, hogy saját maga megnézhesse, hogy mi látható éppen a teljes képernyőn, vagy az adott ablakban, vagy a képernyő egy másik megadott területén.

   Kezdjük mindjárt egy egyszerű esettel. Nézzünk meg egy párbeszédpanelt, mely a Start menü Futtatás parancsára kattintva nyílik meg:

   Ha ezt az ablakot a felhasználó megnyitja, a JAWS a következő szöveget mondja el:

   Ennek az információsokaságnak megértéséhez néhány dolgot tudnunk kell:

Azt az ablakot, mely gombokkal, szöveg beírására, lehetőségek kiválasztására szolgáló mezőkkel, bepipálható opciókkal az adatok megadására szolgál, párbeszédpanelnek nevezzük. A példánkban szereplő ablaknak van neve (címe), mely a "Futtatás". A JAWS közli a felhasználóval a párbeszédpanelen megjelenő szöveget, mely tájékoztatást ad arról, hogy mire használható az adott párbeszédpanel. A további információk arra vonatkoznak, hogy mit kell tennie a felhasználónak. Adatot kell megadnia, ezt egy erre szolgáló mezőbe kell beírnia. Ennek neve kombinált szerkesztőmező. Kombinált azért, mert egy listamezőből és egy szerkesztőmezőből áll, lévén lenyitható, s ekkor listamezővé alakul át, szerkesztőmező pedig azért, mert a bevitt adat, tehát a mező tartalma szerkeszthető. Az adatok megadására szolgáló párbeszédpanel elemeit vezérlőelemeknek nevezzük. A JAWS tehát közli a vezérlőelem nevét, típusát, valamint a benne aktuálisan szereplő értéket. Emellett tájékoztat arról is, hogy - mivel ez egy kombinált szerkesztőmező - több érték kiválasztására is lehetőség van, az értékek száma 26, melyek közül az aktuális mezőtartalom az első. Tudomást szerezhet a fentieken túl még a felhasználó arról, hogy miként kezelheti az ilyen típusú vezérlőelemeket, valamint elhangzik a vezérlőelem hívóbetűje, mellyel aktívvá lehet tenni. Ez egy betű, melyet az ALT billentyűvel együtt kell leütni, s alá van húzva a "Megnyitás" feliratban.

   Összefoglalva tehát a program közölte az ablak címét, a benne lévő szöveges információt, az adott adatbevitelre szolgáló mező nevét és típusát, valamint azt, hogy mit tehet a felhasználó az adott helyzetben. Ezek közül bármelyik információtípus kikapcsolható. A gyakorlott felhasználók például kikapcsolják az oktatói üzeneteket, melyek megmondják, hogy egy adatbevitelre szolgáló mezőt hogyan kell kezelni. Kikapcsolható a vezérlőelem típusának közlése is, hiszen akik rendszeresen használják a Windows rendszert, már tudják, hogy mikor mit kell csinálniuk, milyen mező aktív éppen.

   A fenti mondatban szereplő "aktív éppen" kulcsfontosságú dolog. A JAWS ugyanis azért közölte a vezérlőelem nevét és típusát, valamint a benne lévő adatot, mert ez a vezérlőelem van fókuszban, azaz ez a vezérlőelem aktív. A fenti képen látható, hogy a párbeszédpanel tartalmaz egyéb dolgokat is: három nyomógombot (OK, Mégse és Tallózás), egy a beviteli mezőt legördítő, azaz a további adatok megjelenítésére szolgáló elemet, valamint további két ábrát, melyre az egérrel kattintva lehetőség van a párbeszédpanel bezárására, valamint súgó kérésére. Ezeket az információkat a JAWS automatikusan nem olvasta fel, mert tervezői helyesen úgy gondolták, hogy nem fontos, hogy ezekről egyszerre, a többi információval együttértesüljön a felhasználó. Természetesen, lehetőség van ezen információk megszerzésére is:

   Az egyik megoldás az, hogy a felhasználó elvégezvén az adatbevitelt a TAB billentyűvel továbblép, ekkor a JAWS a következőt közli:

   Ez azt jelenti, hogy egy nyomógomb vált aktívvá, melynek felirata "OK". Szintén egy segítő üzenettel adta a képernyőolvasó a felhasználó tudomására, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy lenyomja ezt a gombot, azaz végrehajthassa a megfelelő funkciót. Mivel az "OK" feliratú gombnak nincs hívóbetűje, erről nem is adott tájékoztatást a JAWS. A "Tallózás" gombra lépve azonban közli a program, hogy a hívóbetű az ALT + A.

   Természetesen mindezen információk Braille-ben is megjelennek, ha a felhasználó csatlakoztat Braille kijelzőt a számítógéphez. A különbség a Braille-ben megjelenő és a beszéddel közölt információk között az, hogy a Braille kiírások esetén ahol lehet, rövidítéseket alkalmaz a program. Általában az ablakok, vezérlőelemek típusát csak két-három betűs rövidítésekkel jelzi, így például a gomb Braille-ben gb, a kombinált szerkesztőmező pedig kszm.

   Lássunk egy másik példát:

   A Microsoft Excel program ablaka látható a képen egy példa táblázattal, mely az első három hónap nevét és a hónap napjainak számát tartalmazza, valamint egy fejlécet. Ez az ablak tartalmaz egy menüsort, eszköztárat, magát a táblázatot (8 kitöltött cellával), állapotsort stb, de a JAWS csak a következő szöveget közli a felhasználóval:

   A felhasználó tehát a táblázatot tartalmazó fájl nevéről, az aktív munkalap nevéről, az aktív cella értékéről és koordinátájáról szerezhet tudomást. A Braille kijelzőn a cella koordinátája és tartalma olvasható.

   Számtalan példát mutathatnék még be, mely megmutatná a JAWS program működését. Ehelyett azonban néhány mondatban összegzem a program képességeit:

Ahogy már korábban írtam, a közlendő információk mennyisége szabályozható. A program képes beszédes visszajelzés esetén a beszédhang paramétereinek változtatására, sőt arra is, hogy bizonyos információkat egy alapértelmezett, másokat pedig egy másik hangstílussal közöljön. A billentyűzeten leütött billentyűkről is ad hangos visszajelzést, ezzel segítve a billentyűzet használatát, szöveg gépelését. A Braille kijelzőn szöveg írásakor minden újonan begépelt karakter megjelenik, valamint olvasható a szövegkörnyezet is, ahol a kurzor áll. A JAWS for Windows egy nagyon jó úton közelíti meg, hogy mit kell csinálnia egy bizonyos helyzetben, azaz azt, hogy milyen információt kell közölnie. Egyrészt sokrétű beállíthatóságának köszönhetően már önmagában is a lehetőségek széles választékát nyújtja a felhasználónak, de emellett egy ún. szkriptnyelv segítségével programozni lehet a működését. A programot készítő cég ennek a szkriptnyelvnek a segítségével "mondták meg" a JAWS-nak, hogy az egyes alkalmazások futásakor mit kell tennie. Ezek a szkriptek a program részét képezik, forráskódjuk rendelkezésére áll a felhasználóknak, tehát szabadon módosíthatják azokat. A nyelv dokumentációja bárki számára szabadon letölthető az internetről, sőt, olyan dokumentáció is része a JAWS programcsomagnak, mely kifejezetten oktató céllal készült azok számára, akik szeretnék elsajátítani a JAWS szkriptnyelvét. A JAWS program "intelligenciáját" tehát a programot készítő cég és a program felhasználói bármikor tökéletesíthetik, ezzel véleményem szerint a legrugalmasabb megoldást biztosítva a Windows rendszer vak emberek számára történő használhatóvá tételéhez. Így vált például lehetővé egy antivírus rendszernek, a NOD32-nek a látássérültek számára használhatóvá tétele.

   Meg kell azonban említenem néhány olyan dolgot, amely a fentiek ellenére sem működik. Általában azokkal az alkalmazásokkal, amelyek nagyfokú vizualitást igényelnek, nem működik jól a rendszer. Természetesen a képszerkesztők, videovágó programok szóba sem jöhetnek, de akadnak problémák az olyan alkalmazásokkal is, mint a Microsoft Access, melynek sokféle nézetét a JAWS nem minden esetben kezeli helyesen. Ez utóbbinak két oka van: Az egyik az, hogy idő kell ahhoz, míg a JAWS programot készítő cég szakemberei kidolgozzák a legjobb megoldásokat egy-egy újonan megjelent programverzió esetén. A másik dolog a program honosításakor fellépő technikai nehézség, melyet amennyire tudunk, igyekszünk leküzdeni, ennek ellenére adódnak kisebb problémák, melyek bizonyos esetekben ahhoz vezethetnek, hogy a JAWS nem megfelelően működik együtt egy alkalmazással. Szerencsére ezek az esetek viszonylag ritkák, s a fentiekben vázolt lehetőségeknek köszönhetően általában hamar megoldhatók.

3.2 Az internet használata.

   Az interneten található weboldalak és az alkalmazható technikák sokfélesége miatt ez a terület önmagában megérne egy teljes előadást, így most csak röviden, a lényegre szorítkozva vázolnám a lehetőségeket.

   A weboldalak megjelenésének átalakítása nélkül azok nem lennének használhatók egy vak ember számára, hiszen a látás hiánya miatt sok információtól esne el. Ezt felismerve a képernyőolvasó programokat készítő cégek általában azt a módszert követik, hogy átalakítják (természetesen csak virtuálisan, lásd később) a weboldalakat úgy, hogy egy vak ember használhassa azokat. Mindezt egy egyszerű példán mutatom be. Nézzük meg az egyik legnépszerűbb keresőnek, a Google-nek a weboldalát:

   A JAWS egy weboldal megjelenését követően bekapcsol egy virtuális megjelenítőt, mely egy szövegszerkesztőhöz hasonlít azzal a különbséggel, hogy a tartalom csak olvasható, viszont bizonyos speciális műveletek végezhetők segítségével. Ebbe a virtuális megjelenítőbe helyezi el a weboldal tartalmát, természetesen átalakítva. A képernyőn a látó ember számára továbbra is a weboldal eredeti képe látható. Nézzük meg, hogy "néz ki" a Google kezdőlapja egy vak ember számára:

   Ez az elrendezés talán ijesztő lehet azok számára, akik nézik a weboldalakat, sőt, talán nehéz is megérteni, hogy miért ilyen elrendezésben adja át az oldalak tartalmát a képernyőolvasó a felhasználónak. Mint ahogy már korábban említettem, a virtuális megjelenítőben bizonyos speciális műveleteket lehet végrehajtani. Ezek közül az egyik művelet, mely talán a leggyakrabban használatos, a hivatkozás aktiválása, azaz követése, más szóval a hivatkozásra történő kattintás. Látható, hogy a virtuális megjelenítőben úgy van formázva a szöveg, hogy a hivatkozások a sor elején legyenek, így nem kell a felhasználónak olyan sorokat olvasnia, melyeknek például a közepén van az a szöveg, ami hivatkozásként működik. Az ENTER billentyűvel a kiválasztott soron állva rákattinthat az adott hivatkozásra. A szerkesztőmező már ismerős lehet. Itt is arról van szó, mint a korábbi példában, ide lehet beírni a keresendő szöveget. Ehhez szintén az enter billentyűvel be kell kapcsolni egy speciális üzemmódot, az úgynevezett űrlap módot, melynek segítségével az űrlapmezőket (gombok, szerkesztőmezők, választógombok, jelölőnégyzetek, kombinált listamezők (azaz legördíthető listák)) lehet kezelni, azaz segítségükkel adatot adni át a weboldalnak. A JAWS ezen felül biztosít számos nagyon könnyen használható lehetőséget, melyekkel a weboldal egy-egy megadott részéhez lehet lépni. Nem kell például hosszú időt eltölteni a weboldalon lévő űrlap megkeresésével, egyszerűen oda lehet lépni. Nem kell keresgetni a hivatkozások és egyéb elemek közé zárt tartalmat (például egy cikket), egyetlen paranccsal oda lehet lépni, ahol a szöveg kezdődik. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a legjobban kezelhető oldalak azok, melyek akadálymentesek. Sajnos, ez a manapság meglévő  legtöbb weboldalról még nem mondható el. Általánosságban az mondható el, hogy ha egy képernyőolvasó programot használó ember megismeri egy adott weboldal szerkezetét (legyen ez akár egy hírportál, vagy a munkahelyének egyik belső webes rendszere), azt nagyon gyorsan képes kezelni. Emellett fontos tudni azt is, hogy a fentebb látható átformázott tartalom miatt a vak ember számára nem értelmezhető az, hogy "Ott van a bal oldalon lévő menüben." Az ilyen magyarázatok helyett érdemes például azt mondani, hogy "A "Cégünkről" szövegű hivatkozást követve megtalálható a kívánt információ.

3.3 Eddig nem tárgyalt alkalmazások

   Egy látássérült ember foglalkoztatása esetén szinte mindig felmerül az a kérdés, hogy milyen számítógépes munkát képes elvégezni. Azok esetében, akik rendelkeznek látásmaradvánnyal, a helyzet nagyon egyszerű, hiszen ahogy már korábban is leírtam, képes elvégezni bármit, ahol nem az a fontos, hogy minél jobb szeme legyen valakinek. A vak emberek esetében az mondható el, hogy a JAWS for Windows képernyőolvasó a legtöbb alkalmazással együttműködik, természetesen érdemes figyelembe venni a fentebb leírt kivételeket. A népszerű alkalmazások többségével (Outlook Express, Internet Explorer, Microsoft Word, Microsoft Excel stb.) jól együttműködik a program. Abban az esetben, ha nem működik együtt a képernyőolvasó program például egy cég belső fejlesztésű alkalmazásával, egyénileg kell megoldani a problémát, mely például lehetséges a korábban tárgyalt szkriptnyelv segítségével. Ilyen esetben a legjobb, ha e dokumentum végén található lehetőségek segítségével felveszi a munkáltató a JAWS honosítását végző alapítvánnyal a kapcsolatot, s együttműködve kidolgozzuk a megfelelő megoldást.

   Látássérült emberek alkalmazása esetén azt kell feltétlenül tudnunk, hogy attól, hogy a munkavállaló a látásában korlátozott, egyéb képességeit tekintve olyan tulajdonságokkal rendelkezhet, mint bármely egészséges ember. Sőt, a látás hiánya gyakran egyéb más képességek fejlődését is eredményezheti. Ha például egy látássérült munkavállaló kommunikációs készsége nagy, s a számítógép használatával is elboldogul, telefonos ügyfélszolgálatoknál, call centereknél kiváló munkaerő lehet. Ha például koncentrációs, logikai készsége igen jónak mondható, s az informatika , azon belül a számítógépek programozása iránt érdeklődik, alkalmazható programozóként ott, ahol végezhet olyan munkát, melynek során nem kell grafikus felületeket tervezni. Egy látássérült például képes adatbázisok megtervezésére is, akár csapatmunkában is, s az adatbázisterv grafikus ábrázolását egy látó kolléga végezheti el. Ha például információk megkeresése, összegzése, rendszerezése a cél, ez is megoldható feladat egy látássérült számára.

   Általánosságban elmondható, hogy a lehetőségek akkor válhatnak korlátlanná, ha a munkaadók kreativitása ezt lehetővé teszi. Ismerve ugyanis egy cégnél végezhető feladatok mienségét, biztosan kiválasztható közülük néhány, amit egy látássérült (akár gyengénlátó, akár teljesen vak) személy el tud végezni. A közös munka ebben még segíthet is, ilyenkor ugyanis a feladat további részekre bontható, s mindenki azt a feladatot oldhatja meg, amire képes.

   Nagyon fontos a segédeszközök megléte is. A feladattól függően szükségessé váló segédeszközök beszerzése az első lépés afelé, hogy egy látássérült ember hasznos tagja legyen egy munkahelyen dolgozó emberek csoportjának.

   Érdekesség képpen említést tennék egy olyan megoldásról, nely nem igazán elterjedt, de alkalmazásával még tágabb lehetőségek nyílhatnak meg: Tételezzük fel, hogy egy vállalat nem Windows operációs rendszert használ, hanem Unix jellegű rendszereket. Ezekhez jelenleg még csak kezdeti stádiumban lévő képernyőolvasók érhetők el, viszont van egy megoldás, mely ebben az esetben is használható. Egy számítógép, mely DOS rendszert futtat (így lehet akármilyen kis teljesítményű, tehát olcsó) képes többféle módon csatlakozni egy Unix típusú rendszerhez, így lehetővé válik a rendszerrel végezhető munka, természetesen csak szöveges üzemmódban. Bár ilyen módszer alkalmazásakor leginkább informatikai munkákról beszélhetünk mind a mai napig, de véleményem szerint ez a megoldás segíthet más, nem informatikai jellegű munkák hozzáférhetővé tételében a látássérült emberek számára. E megoldást azért tartottam fontosnak megemlíteni, mert jól példázza azt, hogy bizonyos eszközök, melyeket általában nem szoktak a fent leírt módon használni, milyen módon tehetők alkalmassá arra, hogy egy látássérült ember munkát vállalhasson.

   Örömmel vennénk, ha minél több lehetőséget sikerülne teremteni a látássérült emberek számára, hogy minél többen munkába állhassanak. A fentebb felsorolt alkalmazási lehetőségek többsége informatikai jellegű, de a lehetőségek adottak más jellegű munkák elvégzésének biztosítására is. A magam részéről, mint fejlesztő azt mondhatom, hogy nagyon örülnék olyan kihívásoknak, melyek során új lehetőségek elérhetővé tételének megoldására kellene kitalálnom módszereket, hiszen ez azt jelentené, hogy újabb munkahelyek nyílhatnának meg a látássérült emberek előtt.

BraiLab PC:

Vaspöri Teréz és Arató András munkája

KFKI RMKI SZHK (Részecske és Magfizikai kutatóintézet számítógép hálózati központ), Beszéd- és rehabilitációtechnológiai osztály

vaspori@sunserv.kfki.hu

arato@sunserv.kfki.hu

Profivox magyar szövegfelolvasó rendszer:

Németh Géza

BME Távközlési és Médiainformatikai tanszék

nemeth@tmit.bme.hu

JAWS for Windows,

MAGic for Windows:

Freedom Scientific - Low Vision, Blindness and Learning Disability Adaptive and Assistive Software and Hardware Technology

http://www.freedomscientific.com

A JAWS for Windows és a MAGic for Windows honosítását és egyéb segédeszközök elérhetővé tételét végző alapítvány:

"Informatika a látássérültekért" Alapítvány

http://www.infoalap.hu

info@infoalap.hu

NOD32 antivirus system látássérültek számára:

Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

http://www.nod32.hu/jaws  

Vissza a főoldalra