Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete

A következőkben közölt jogszabályi összefoglalót dr. Nagy Sándor készítette:

1991. évi XLI. törvény

a közjegyzőkről

A közjegyzői okirat elkészítése

117. § (4) A közjegyző az okirat készítéséhez e törvényben meghatározott esetben segédszemélyek közreműködését veszi igénybe. Segédszemély az ügyleti tanú, az azonossági tanú és a tolmács. A segédszemélyek azonosításánál az ügyfélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

124. § A közjegyzői okirat elkészítésénél két ügyleti tanú közreműködése szükséges, ha a fél

a) írástudatlan, illetőleg olvasásra vagy nevének aláírására képtelen,

b) nem ért azon a nyelven, amelyen a közjegyzői okirat készül,

c) vak, süket vagy süketnéma,

d) az ügyleti tanúk bevonását kéri.

125. § Nem lehet ügyleti tanú az, aki

a) nem lehet azonossági tanú (123. §),

b) írástudatlan,

c) nem ért azon a nyelven, amelyen a közjegyzői okirat készül,

d) a közjegyző hozzátartozója.

123. § Nem lehet azonossági tanú az, aki

a) a 18. évét nem töltötte be,

b) az ügyletben félként vagy kedvezményezettként szerepel,

c) testi vagy szellemi fogyatkozása miatt a személyazonosság tanúsítására alkalmatlan.

126. § (1) Az ügyleti tanúk általában a közjegyzői okirat felolvasásánál és aláírásánál vannak jelen.

(2) A fél kérheti, hogy az ügyleti tanúk csak a közjegyzői okirat aláírásánál legyenek jelen; ilyenkor a fél a tanúk előtt kijelenti, hogy a közjegyzői okirat felolvasása megtörtént, illetőleg kérte a közokirat felolvasásának mellőzését, az okirat tartalma az akaratával megegyező, és az okiratot a tanúk jelenlétében aláírja. Mindezeknek az okiratból ki kell tűnniük.

(3) Ha a fél vak, süket vagy süketnéma, az ügyleti tanúk jelenléte a közjegyzői okirat készítésének teljes ideje alatt kötelező.

Tanúsítvány

139. § (3) Ha a fél vak vagy írástudatlan, illetőleg olvasásra képtelen, a hitelesítés előtt az okiratot előtte fel kell olvasni