Előadás a Látássérültekről és a Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesületéről TARTALOM 1. Előkészületek, bevezető 2. A látássérültekről 3. A Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete 4. Önkéntesség 5. Kérdések - válaszok 1. Bevezető A program célja az érzékenyítés, szemléletformálás és ismeretterjesztés. A kurzuson keresztül a hallgatók megismerhetik a látássérültek világát és az őket támogató érdekvédelmi szervezetet. Helyszin a szervezet székháza, 7623 Pécs, Móricz Zsigmond utca 8. Előkészületek: helyszin berendezése, szemtakarók, braille könyvek, braille írógép, beszélő eszköz előkészítése. Érkezéskor egy szemléletformáló játékba invitáljuk a hallgatókat. A bejáratnál szemtakarót kapnak és úgy vezetjük be őket a szervezet székházába. A hallgató ezáltal megtapasztalja milyen érzés egy ismeretlen helyen, ismeretlen közegben látás nélkül boldogulni. Milyen csak hangok illatok és tapintás alapján felismerni, feltérképezni a környezetet, az adott szituációt. A vendégeket megkérjük ne nyúljanak a szemtakarókhoz, nincs különösebb tétje a játéknak, nem érdemes csalni, ráadásul azokat csak néhány percig kell viselni. Természetesen aki elzárkózik a játék elől annál nem erőltetjük. Előfordulhat hogy nem mindenki kér szemtakarót, illetve nem jut mindenkinek szemtakaró, akkor ezek a személyek felvállalhatják a kísérő szerepét. Már ezzel is érzékenyítve, informálva vannak a helyes segítési módról. Amikor mindenki benn van a teremben akkor kezdődik az előadás, mely során jelezve lesz mikor lehet levenni a szemtakarókat. Az előadás üdvözléssel, bemutatkozással kezdődik. Jegyzetelni, kérdéseket feltenni lehet (szóbeli jelzéssel) adott résznél ill. a legvégén is. Ezen jegyzet is megosztásra kerül. 2. A látássérültekről 2.1. Látássérültekről általánosságban A látás az emberek legfontosabb érzékelése, információink 90%-át látásunk útján szerezzük. Életünk minden részét érinti, a tanulást, a munkavállalást, a sportot, a szabadidős tevékenységeket, a közlekedést, a játékot, a tévé nézést, biciklizés, autóvezetés, főzés, étkezés, öltözködés, írás-olvasás, stb. A látás csupán részleges hiánya is már jelentős változást jelent egy ember életében. Minden látássérült szeretne úgy élni mint más egészséges ember, de az életminősége, az önálló teljes élet elérése függ a megmaradt látástól, az állapot bekövetkeztének idejétől (születés, gyermek, felnőtt vagy időskorban), az esetleges egyéb betegségektől/fogyatékosságtól, az egyén képességeitől. és az általa használt segédeszközöktől A látássérülteket feloszthatjuk többféle kategóriába, a látásteljesítmény szerint - vak (0-2%), - aliglátó (2-10%), - gyengénlátó (10-33%), - akinek látása 33-99% közé esik az ugyan a szó szoros értelemben véve látássérült, de nem tartozik a súlyosan látássérült, fogyatékkal élő kategóriába! Továbbá csoportosíthatjuk a látásvesztés ideje szerint - született, - szerzett. Adat: a világon 80 millió vak, 200 millió gyengénlátó ember él, de az emberiség 50%-nak van valamilyen látásproblémája, Magyarországon a sulyosan látássérült emberek száma 20 ezerre tehető. 2.2 segédeszközök bemutatása (rendelkezésre álló idő függvényében) A látássérültek az információhiány pótlására olyan eszközöket használnak amelyekkel más módon (pl. hallás, tapintás) jutnak információhoz és így növelik önkiszolgáló képességüket. Ilyen eszközök, technikák: szemüveg, nagyítók, ismeretszerzéshez/tanuláshoz nagy vonalas füzetek, nagybetűs könyvek, hangoskönyvek, közlekedéshez fehérbot és vakvezetőkutya, mindennapi használatban beszélő eszközök (beszélő vérnyomásmérő, mérleg, stb), tapintható eszközök (pl braille írás-olvasás, tapintható mérőszallag), nem utolsó sorban informatikai/telekomunikációs okoseszközök, nagyító és felolvasó szoftverek, különleges látáshelyettesítő szolgáltatások, stb. - braille írás (könyv, írógép, feladvány) és egyéb segédeszközök bemutatása. 2.3. Személyes élettörténet (idő és érdeklődés függvénye) 3. A látássérülteket segítő érdekvédelmi szervezetről (MVGyOSz, VGyBME) 3.1. Az országos MVGyOSz létrejötte A látássérültek még 200 évvel ez előtt teljesen kiszolgáltatottak voltak a környezetüknek. Se oktatásuk nem volt megoldott, se munkaképességűket nem tudták akkor kihasználni. Az élet más területein is másokra voltak szorulva. Nagy előrelépés volt a 19. században a látássérültek oktatása, képzése terén Luiz Braille pontírásának kialakítása, valamint önálló közlekedésükben a 20. század elején a fehérbot elterjedése. A 19. században kezdtek már létrejönni a világban olyan intézmények, szervezetek amelyek fő célkitűzése a látássérültek segítése volt. Főleg oktatási intézmények jöttek létre. Magyarországon 1901-ben megalakult a Vakokat Gyámolító Országos Segélyező Egyesület. Ez állami finanszírozású volt célja csupán a segélyezésre terjedt ki. 1918-ban a háborút követően a képzett látássérülté vált katonák létrehozták a Vakok Országos Szövetségét. Ennek tagjai és vezetői is vakok voltak, akik saját magukért mármint a látássérült társadalomért akartak tenni. Ők maguk akarták eldönteni mi és miként jó nekik, tehát ne mások döntsenek felettük, ne mások jóindulatától függjenek. A hazai és világesemények folyamatosan formálták a két szervezetet, de azok fent tudtak maradni, majd 1948-ban a két szervezet összeolvadt. Az idő múlásával a vakok mellett már a gyengénlátókat is segítették, így 1976-tól a hivatalos elnevezés Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (rövidítve: MVGyOSz). Mivel régi, országos méretű szervezetről volt szó, így sikerült a látássérülteknek számos lehetőséget kiharcolniuk, pl az oktatás, a munkavállalás, a szociális ellátások területén. Mivel a vidéken élő látássérülteknek nehézkes volt a kapcsolattartás a budapesti központtal, így az 50-60-as években minden megyében alakult egy helyi iroda, mely közvetlenebbül tudta intézni, segíteni a megyében élő látássérültek mindennapjait, könnyebben tudták a helyi csoportot összefogni. 3.2. A Baranya megyei egyesület megalakulása A 2000-as évek kezdetén az aktuális jogi, gazdasági, politikai környezetváltozások miatt az országos szövetségnek fentartási, működési problémái adódtak. A szövetség felső vezetése a lehetőségek jobb kihasználása érdekében átalakítás mellett döntött, vagyis minden megyében külön-külön egyesület létrehozását motiválta. Így a szövetség 2004-2005-ös években több (21) megyei és régiós egyesületre bomlott, illetve fő szakmai irányítóként, ernyőszervezetként megmaradt az egyesületek felett. Így az egyes megyékben élő látássérültek saját erejükből jobban kihasználhatták az adott időszak gazdasági, jogi lehetőségeit, lást pályázatokon való részvétel, támogatás gyűjtés, adó1% kampányok menedzselés, helyi adottságoknak megfelelő programok és szolgáltatások biztosítása. Ezen folyamat által Baranya megyében 2005-ben megalakult a "Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete" néven (rövidítve: VGyBME), mely átvette a régi országos szövetség helyi irodáját. 3.3. Az egyesület tagsága Az egyesületbe való belépés önkéntes. Minden olyan magánszemély tagja lehet az egyesületnek, akinek a látása korrekcióval (pl szemüveg, kontaktlencse) sem haladja meg a 30%-ot (vízus 0.33). Tagságának száma folyamatosan változik (2005-ben 600 fő, 2018 300 fő) jelenleg 380 fő. Életkori eloszlás: kisgyermekkor 1%, iskoláskor 10%, aktív korosztály 40%, időskor 50%. Látásteljesítmény alapján: gyengélnlátók 70%, vakok 30%. Lahely szerint 35% Pécsi, 65% megyében elszórtan. 3.4. Működés Működési formája közhasznú nonprofit szervezet, melyet a civil törvény szabályozza úgy mint más egyesületeknek, alapítványoknak. Legfőbb döntéshozó szerve a taggyűlés(gyűlés az összes tag meghívásával), a nagy taggyűlések között egy 5 tagú elnökség hozza meg a kisebb döntéseket, a mindennapos ügyekben pedig az elnök határoz. A törvényes, szabályszerű működést a tagságból választott 3 tagú felügyelő bizottság ellenőrzi. Az említett tisztségviselőket 5 évente választják. 3.5. Célok, feladatok Egyesületünk fő feladatai: érdekvédelem, pénzbeli és tárgyi támogatások, adományok szervezése, információnyújtás a látássérültek életviteléről és az elérhető szociális támogatásokról, mentálhigénés tanácsadás, különleges és kedvezményes szolgáltatások biztosítása, programok szervezése, közösségépítés, segédeszközök bemutatása és beszerzése, akadálymentesítés, szemléletformálás, társadalmi integráció elősegítése, rehabilitációs foglalkoztatás, elemi rehabilitációs fejlesztés(braille írás, számítógép és telefonoktatás, közlekedéstanítás). 4. Önkéntesség Önkéntes feladatok vállalásával lehet segíteni közvetlenül a látássérülteket, vagy általában a látássérült társadalmi réteget vagy az érdekvédelmi szervezet működését. 4.1. Közvetlen segítség A látássérülteket legtöbbszőr az alábbi tevékenységekkel lehet segíteni: kísérés (pl utcán, zebrán, általános séta vagy konkrét helyszínre), bevásárlásban (termékek megtalálása egy nagy üzletben), felolvasás (könyvből, újságból, postai levelek), iratkeresés / iratrendezés (levelek, orvosi dokumentumok), buszmegállóban az érkező jármű számának/feliratának elmondása, postán vagy hivatalban sorszám figyelése - ügyintéző ablakhoz kísérés, iratkitöltés, a számítógépen vagy telefonon a felolvasó program által nem használható szoftverek kezelése, nyelv/hangszerhasználat/bármilyen tantárgyból korepetálás, más egyéni kérések. 4.2. Széleskörű segítségnyújtás Vannak olyan tevékenységek amelyekkel nem csak 1-1 látássérüültnek tud az önkéntes segíteni, hanem munkájának eredményéből több látássérült is hasznosul, akár az egész látássérült társadalmi réteg hasznát látja. Ilyen például: - a könyvek, tankönyvek, jegyzetek és újságok digitalizálása (szkennelése, szöveggé konvertálás, szövegjavítás); - hangoskönyv készítés (felolvasás); - kulturális, művészeti, szabadidős vagy sport rendezvények szervezése, abban közreműködés; - tematikus csoportok működtetése (zenekar, énekkar, színjátszókör); - a környezet (épület, város vagy országrész) tapintható makettjének elkészítése; 4.3. Szervezet segítése Lehetőség van továbbá a szervezet működésének segítésére is. - támogatások gyűjtése (szórólapozás, szórólap szerkesztés, adó 1% gyűjtés, online marketing); - kulturális, művészeti, szabadidős és sport rendezvények szervezése egyéni érdeklődésnek megfelelően; @ csörgőlabda játékban, vak baseball segítés, @ film narrálás, @ színjátszókör menedzselése, - közgyűlés lebonyolításában segítés (pl szavazatszámlálás, étel/ital asztalnál kiszolgálásvárosi buszhoz/tól kísérés); - adományok szervezése (pl tartós élelmiszer, ruha, játék), adományok kiszállítása; - a székház körüli rendezési, szervizelési, takarítási feladatok ellátása (levélszedés, virágoskert gondozás, vagy egyéb szakmunka); - honlap készítés, karbantartás; - a szervezetet bemutató videó készítése; 4.4. Konkrét jövőbeli események: - minden hónap második péntekje 16:00-20:00-> ifjúsági klub; - minden hónap 3. hétfője 14:30-17:00 -> Bibliai beszélgetések; - minden hétfő 16:30-18, csörgőlabda játék a Radnóti szakközépiskolában; - minden hét csütörtök 14:00-17:00 -> klubdélután; - április-május -> éves taggyűlés; - április vége, vakvezetőkutyák világnapja alkalmából rendezvény szervezés; Sorstársak felől felmerült igények: kísérés, okostelefon beállítás/betanítás, "vak baseball" játék, futás, tandemkerékpározás, korcsolyázás, zenekar/énekkar létrehozása, szinjátszókör, bevásárlás, felolvasás, nyelvoktatás, tánctanulás. Minden önkéntes feladat előre leegyeztendő! 5. Kérdések - válaszok ... További információk a weben: vikipédia, mvgyosz.hu, www.pecsivakok.hu. Érdeklődni, kérdéseket feltenni az iroda@pecsivakok.hu emailcímen lehet.