|
Warning: Undefined variable $nyelvon in /var/www/pecsivakok.hu/html/pmain/ip1/main.php on line 144
jelige: Saul
És ott a pad, a régi...
Egy szeptember végi nyári napon,
ültünk az udvaron, ketten egy-egy barnára festett
régi padon.
És én felfedezni vágytalak nagyon, nagyon!
Vajon ki az, ki velem szemben ül,
veled is voltam,
meg persze egy kicsit, mindig egyedül.
a fán madár dalolt,
s minket egy jótündér átkarolt.
Vajon ki vagy te és mire vágysz igazán?
Bodrozódva cigaretta füstje szállt,
s az idő tétován meg meg állt.
A padon a coach ing hevert,
s a coaching lassan,
csörgedezve ment.
Voltunk a múltban örömért,
s jártunk tíz év múlva is,
néztük a jövőt, mily örömteli.
Ketten ültünk ott,
vagy mégis inkább hárman?
Vagy, ahol ketten hárman?
Nézd, hogy összeér,
a hercegnőség és a rivaldafény!
ÉS, vajon tényleg jó a kis faluban?
És, vajon tényleg jó az ogreség?
S, ha kis hajónk már révbeért,
A tenger miért hív, , mond miért?
Vagy csak nehéz megbékélnünk vele,
csendes az öböl és nem történik semmi se?
Mi lett volna, ha másként döntök én,
úgy röpke tizennyolc éve?
Vajon boldogabb lennék, és reménytelibb,
Vajon a pohár félig üres, vagy félig teli?
Vagy csak úgy vagyunk, mint Odüsszeusz?
Hogy magunkat az árbochoz kötve
hallgatjuk a szirének énekét?
Vajon a vágyaink hazudnak,
vagy mi hazudunk a vágyainkról?
Ó, vak vágy, hová viszel,
vagy meddig marasztalsz ott, ahol vagyok?
Saul, Saul, mond meg nékem,
hogy milyen volt látni újra?
Mond meg nekem Bartimeus, hogy mi lett veled,
amikor szemed megnyílt
és elhagytad végleg kolduló helyed?
Vajon boldogabb lettél, mint előtte?
S, nekem mit kell még elhagyni,
hogy gazdagabb legyek?
Vajon miből fog gyógyítani megváltó kezed?
Erre a napra örökké emlékezem!
És ott a pad
a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban
hol méz, hol áfonya.
Szép volt ez a nap, s megszületett a 3 B.
Biztonság, Büszkeség, Boldogság.
Atya, Fiú, Szentlélek!
Ámen!
2019. szeptember 24. kedd
|